Kelet-Magyarország, 1969. január (26. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-26 / 21. szám

KW FT MAGVABÖKSZ AÖ - VASÁRNAPI MÉLTÉKLÉ* » oldal 1869 Január Sff-H Mancikám, egy kicsit késni fogok, van egy érdekesnek ígérkező esetem*» A bürokrata otthon. AKTUÁLIS KÉRDÉS mm Károlynak új hobbyja van: méheket tenyészt. Kiváncsi vagyok meddig? KEZDŐ VARRÓNŐ — Jaj nekem, kétszer rövidítettem meg ugyanazt a nadrág- • szárat! A kis üzem igazgatója, Rucsai a lelkesedéstől elfe­lejtett beszélni, ha meglát­ta segédmunkását, Bagamért a nehéz fogású száz kilók társaságában.' Csupán a sze­me ragyogott fényesen, ahogy a férfias tetterőben gyönyörködött, míg a többiek nagyokat nyögve cigarettáz­tak vagy rövid töprengés után indultak kikérni a munkakönyvüket. Éppen ezért szíven ütötte a hír, hogy az állóképes izomzat . birtokosa tovább akar tanulni, agyába bele­mart a korszellem, s estén­ként álmodozva áll meg a technikumok kivilágított ab­lakai alatt. Azonnal hivatta az oktatási felelőst, Zsiklát, a szájából félelmetes erővel zuhogtak a szavak: — Maga — maga beszélte tele Bagamér fejét!? Azért, hogy szépítse a statisztiká­ját! Ezért emeltük ki — hogy kirakatpolitikát csináljon? A vádlott nagyokat pislog­va hallgatott, nem így Rucsai, lefekvés előtt rendszeresen imádkozott a munkaközvetí­tőhöz megfelelő segédmun­kásokért — De ember, gondolkoz­zék! Még ha ledoktorálva meg is marad nálunk — em­lékezzék csak vissza az érett­ségizett, diplomás fogd meg erőkre. ö maga emlékezett, más­kor pirospozsgás bőre hamu­színűre változott, az idegdú­cai, mintha mérges kutya harapdálta volna, sajogtak. Az a lötyögős báró, aki két jancsiszöget két fordulóban fuvarozott a telephelyre. A Wekerle ügyvéd, aki a BTK- ból idézett, ha gyorsabb ügy­intézésre akarták serkenteni. Szerelemhegyi — ahogy glasszé kesztyűben tapogatta a nyersanyagot. Mindmeg­annyi valóságos lidércnyo­más — míg Bagamér? Az a két szép nagy tenyere, meg ahogy nekidurran az acélos lábaival a tehernek — miért kell ilyen gyöngyszemet idő előtt megrongálni? És menteni a menthetőt, azonnal hivatta is, az asztal­ra kávét, konyakot rakatott, s arcára szenvedő mosolyt terítve, elgyötörve hozta nyelvét mozgásba. — Bagamér! Üzemünk büszkesége! Mit hallok? Jól értettem? Nem tetszik a ne­mes életpálya? Amaz bűntudattal osont el tekintetével az igazgatóról — jól emlékezett, hogy legutóbb is nyílt utcán dédelgették két munkás kezét. Félszegen csöppentett el néhány restelkedő szót. — Nem volna semmi baj! Semmi se volna baj. De.. — De?! — csapott le rá az igazgató —, ha semmi baj nincs, minek ez a de? Em­ber, hát nem érzi, hogy mi­lyen szívesen cserélnék ma­gával, ha nem tesz tönkre az értelmiségi zsákutca? Nézzen rám — fogaim helyén lukak. hátam elgörbült a sok ülés­től, hajam kihullva, naponta levesmerő kanállal eszem az orvosságot. Nagyon erős volt a konyak — Bagamér egy könnycsep­pet törölt ki a szeméből. Az igazgató is elérzékenyült — Derék fiú! Látom, meg­ért! Én is megértem! Ha meg­engedi, felemelem a bérét! És ej, nahát — hogy milyen régen volt jutalomüdülésen! Bagamér töprengett — igyon-e kínálás nélkül. Rucsai a tétovázást félre­értve, tovább verte a vasat. — Hiszen nem mondom én, hogy ne tanuljon, ne olvas­son! Tessék, itt van rögtön Piszkos Fred — még én sa néztem bele! Vagy vigye — itt a mai Népsport, bajnok­ság van — tudja, milyen ne­héz kapni? Bagamér megköszönte a jóindulatot, de azért kinyög­te: — Hát... hát... a kislány szeretné, ha... Amaz tüzelt. — Egek, micsoda nő lő­het az! Csak az irodakukacolí tetszenek neki! Ó. ha nő le­hetnék — percig nem této­váznék! Én láttam magát hő­si akcióban! Meg amikor a 150 kilót fölemelte — gratu­lálok, felejthetetlen élmény volt. Bagamér akarta mondani, hogy akkor kapott köldök- sérvet. Rucsai szívósan vere­gette a vállát, nem. engedi« szóhoz jutni. — Na, csak gondolkozzék el rajta. És legjobb lenne, ha szombaton békés családi ott­honomban megtárgyalnánk mindent Ügyis annyit be­széltem a lányomnak magá­ról. Na! Na! Nem kell azért elpirulni. Azt a másikat pe­dig felejtse el! Fantasztikus, mibe bele nem vinné ma­gát. .. Nagy S. József G. Gorin. HARCSÓ* Egy pincér elbeszélése KERESZTREDTVENY A mi szakmánkban ál­talában az a legkellemetle­nebb dolog, amikor egy úgy­nevezett nehéz felfogású ven­dég tér be hozzánk. Mondjuk, külföldi... Vagy oroszul alig- alig beszélő, alig-alig értő hazánkfia­Bejön például minap a vendéglőbe egy öreg, isme­retlen bácsika. Lehetett olyan 90 év körüli, vagy talán még több is... Helyet foglalt az asztalnál, forgatta az étlapot, majd így szólt: „Kérek egy harcsót!” „Nincs harcsó” — mondtam udvariasan- Elmosolyodott, bólogatott, mint aki mindent ért, majd ismét megszólalt: „Egy harcsót kérek!” „Nincs harcsó, — kezdtem neki újra magyarázni. Az étlapon ugyan szerepel harcsó, de ez nem jelenti azt, hogy van is._ Ez az étlap már régi!-.. Még tavalyi! Az újabb még nem jött vissza a nyomdából— Valami papírhiány, vagy mi az ördög miatt.-. Ezért van itt még mindig a tavalyi ét­lap, amelyen van ugyan har­csó, a valóságban azonban nincs!...” Mondogattam, bizonygattam neki, hogy: „Nincs harcsó, nincsen, bátyuska!... A har­csót juhhúsból készítik, de mi ma nem vágtunk birkát.-. Nem küldtek, csak marha­húst... Jobban mondva, ser­tést-.. így hát bárányhús nél­kül maradtunk. És anélkül nem lehet harcsót készí­teni!..-” De mondhattam én a ked­ves vendégnek akármit, kibe­szélhettem a telkemet, nem mentem vele semmire. Csak bámult rám azzal a mongo- losan szűk szemeivel és fújta a magáét: „Harcsót kérek!” Már majdnem szétrobbantam az idegességtől, de azért pró­báltam tovább magyarázni; „Milyen harcsót kérsz, öreg?!! Annak érteni kell ám a ké­szítését! Nálunk külön spe­cialista csinálja, de ő most éppen szabadnapos- Nincs bent Ma Kijágin a szakács, nem Cugulkov És Kijágin nem ért a harcsókészítéshez. ö még amolyan tanulóféle... És csupán rántottát tud süt­ni... Cugulkovnak ma szül a felesége és azért vett ki sza­badnapot. És ha Cugulkov nincs itt, akkor harcsó sincs!... Nincs bizony!-..” Az öreg bólogatott, mintha mindent értene, Kljágint is, Cugulkovot is, a szülést is — ahogy kézzel-lábbal próbál­tam szemléltetni a dolgokat, — majd megszorította a ke­zemet és azt mondta: „Harcsót kérek!” Szinte megrázkódtam a szavaira, de összekulcsoltam a kezemet, s nyugalmat eről­tetve magamra, kiáltottam a fülébe: „Nincs harcsó! Nincs! Nem tudunk főzni. Kiégett a tűzhely!... Eldugult benne valami-.. Elvitték javítani. S talán csak holnap hozzák vissza, ha visszahozzák...” Szinte ordítottam a fülébe, miközben igyekeztem nyugodt lenni- S megfogadtam ma­gamban, ha mégegyszer azt meri mondani mindezek után, hogy „Harcsót kérek!” — hát én agyonütöm. S már mondta is: „Harcsót kérek!” Ügy éreztem, mintha el­pattant volna valami a fe­jemben, és sírva fakadtam. — Drága bátyám — mond­tam rimánkodva, — kíméljen engem! Én beteges ember vagyok... Vérnyomásos!-. És ha rám jön a roham _ Szó­val.-. nincs harcsó!!! Keservesen sírtam, sírt az öreg is, majd letörölte a könnyeimet, és így szólt: „Harcsót kérek!” Erre megroggyantak a tér­deim és összecsuklottam. Még jó, hogy gyorsan odafu­tottak a kollégáim és fel­emeltek, talpraállítottak. — Ne törődj vele Sztyepá- nov, — mondták, — ne iz­gasd magad. Látod, hogy egy árva mukkot sem ért mind­abból, amit magyarázol neki! Hagyd a csodába!..­Mit csináljak? Hogyan tu­dassam vele, hogy...? Nem magyaráztam sehogy, hanem dühösen faképnéí hagytam, és — hoztam neki harcsót. Egy másik étterem­ből-­S miután jóízűen elfogyasz­totta, egy félóráig csak há­lálkodott, áradozott, magasz­talt bennünket, hogy milyen remek itt a kiszolgálás, hogy milyen udvariasak itt a pin­cérek, stb, — olyan tisztán, hibátlanul, szépen beszélt oroszul, mint egy rádióbe­mondó...” Krecsmáry László fordítása Az Észak-magyarországi Kőbánya Vállalat, Tárcái felvesz gyakorlott lakatos és hegesztő szakmunkásokat Jelentkezés: Központi Ja­vító Üzemben Tárcái. Fi­zetés megegyezés szerint (38) Színházi életünkről. Beküldendő: vízsz. 1, i, 45 és 80. függőleges 13, 57. VÍZSZINTES! 1. A Nemzeti Színház egykori kiváló jellemszínésze (1844—1915). 9. O volt filmen Hippoüt a lakáj. 13. A Dráva baloldali mellékfolyója ez is. 14. Mákját változtató egy­sejtű állat. 16. Szövetségi állam az USA-ban. 17. Állati lakóhely. 18. KRI. 19. Járom. 21 Művészet, la­tinul. 22. Int, figyelmeztet. 23. Az első gyilkos, tárgyesetben. 25. Állóvíz, névelővel. 27. Határrag. 28. Vöröses színű (pl. szakáll). 29. EEA. 31. Paranesolőja. 32. CK. 34. Folyó a SZU-ban. 36. Etiópia fővárosa Addis... 38. Bánat. 39. Ilyen az állott tojás. 40. Nem, la­tinul. 42. OIE, 43. Az egyik ol­dal. 44. Kétjegyű mássalhangzó. 45. A magyar kabaréirodalom megteremtője. 46. Énekhang. 47. Nyakbavaló. 48. Dia betűi kever­ve. 49. Tibeti szarvasmarha. 50. Ver. 51. Erősítő szócska. 52. Tojá­sokon ülő tyúk. 54. Mutató eleje. 56. Korjelző. 58. Gondol. 59. Pók betűi keverve. 61. Szemmel érzé­kel. 62. Közepén emel! 64. Csen. 66. Olasz város régi neve. 68. Nyugat-európai nép. 69. Rendben angolul. 71. Jó, németül. 73. Ten­ger egyik fele. 74. Fekvő bútor. 75. Férfiing fajta. 77. Lottó. 79. Lop. FÜGGŐLEGES: 2. Cselgáncs. 3. Húr betűi ke­verve. 4. Egymást előző betűk. 5. Folyó Kolumbiában. 6. Fok Bul­gária keleti partvidékén. 7. Dö. 8. Békaporonty. 10. Bányatermék. VÁLLALATOK! ÁLLAMI GAZDASAGOK! TSZ-EK! FIGYELEM! CSEPEL 350 és 352-ES TÍ­PUSÚ HASZNÁLT TE­HERGÉPKOCSIJAIKAT AZONNAL KICSERÉLJÜK FELÚJÍTOTTAL. XIII. Autójavító Vállalat, kismacsi telepén, telefon: 26—33. 11. Végtelen kívánság. 12. Touloue« Lautrec francia festőt így becézte édesanyja. 13. Legnagyobb kriti­kai realista írónk volt, megyénk szülötte. 15. Régi magas tőrök katonai rang. 18. Kis gyermekek­nek mondjuk, hogy ne sírjon, ha megüti magát. 20. Ilyen oltáspró­bát dsinálnak a gyerekek BCG- oltása előtt. 23. Pára. 24. Üdítő ital. 26. Hatvan perc. 30. Pest megyei község. 33. Ilyen a meg­olvadt jég 35. Sürget. 37. Sajtjá­ról híres holland város. 38. Ten­ger. 41. Táruló. 52. Főzelékféle (+’). 53. Hónaprövidítés. 55. Talán rövidebben. 57. Kitűnő naiva és komika volt, szobra a Budapest művészsétányon áll. 60. Cigónylak. 63. Mezőgazdasági eszköz. 65. Gyümölcspép. 67. Tiszta, németüL 68. Cselekvést kifejező szó. 70. Női név. 72. Találat a vívásban. 74. Erős kártya. 76. Hant, köze­pe! 78. Tavasz szélei. 79. R-rel a végén egykori orosz uralkodó. A megfejtéseket legkésőbb feb­ruár 3-ig kell beküldeni. CSAK LEVELEZŐLAPON BEKÜLDŐIT MEGFEJTÉSEKET FOGADUNK EL. Január 12-i keresztrejtvény megfejtése: Pillangó kisasszony. A trubadúr, Coppélia, Lakmé, Hu­nyadi László, A denevér, Háry János. Nyertesek: Csenyő Sáncomé, Danes Miklósné. Gulyás Éva. Nagy Lajosné és Nátafalussy Tamásné nyíregyházi, Opre Melá­nia encsencsi, Keszthelyi Vendel mátészalkai, Kozma Gizella nagy- szekeresi, Fótor Zoltán porcsal- mai és Zsámba István orosi ked­ves rejtvényfej tőink. A nyere- ménykönyveket postán elküldtük. Felveszünk gyakorlott hálózati villanyszerelőt változó munkahelyit. Fizetés megegyezés szerint. Jelentke­zés: 21. sz. AKÖV. Nyíregy­háza, Irodaház, III. emelet, 321. szoba. (54)-----------------------­•GatyisleTeshea; hasonló étel,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents