Kelet-Magyarország, 1968. december (25. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-31 / 306. szám

ÍCCdVtfeCF Sí­Orosz Ferenc elvtárs beszéde a nyíregyházi Ságvári Tsz jubileumi közg\ ülésén a gazdaságirányítási rendszer tapasztalatairól és 1969 feladatairól t. «MM2 A megyei pártbizottság első titkára átadja a kormány­kitüntetést a Ságvári Tsz elnökének. Jubileumi ünnepi közgyű­lést tartottak december 30- án a nyíregyházi Ságvári Termelőszövetkezetben. A közgyűlésen — amelyen részt vett Murczkó Károly, a me­gyei párt-vb tagja, a városi pártbizottság első titkára és Bíró László, a városi tanács elnöke — Orosz Ferenc elv­társ, az MSZMP Szabolcs- Szatmár megyei Bizottságá­nak első titkára, Nyíregyhá­za országgyűlési képviselője tájékoztatta a tagságot az új gazdaságirányítási rendszer eddigi tapasztalatairól, a me­gye 1968-as mérlegéről, kö­szöntötte az új év alkalmá­ból az ünnepi közgyűlés részt­vevőit és megyénk minden dolgozóját Erősödött a szoeializmusb vetett bizalom 1968. nagy előrehaladást jelentett. Iparunk és mező- gazdaságunk minden főbb vonatkozásban teljesítette célkitűzéseit. Pártunk és kor­mányunk következetesen hű maradt a IX. kongresszus ha­tározatához, amely kimond­ja, hogy dolgozó népünk életszínvonalát rendszeresen növelni kell. Az 1968-as év legfontosabb belpolitikai vonatkozású té­nyezője az új gazdaságirá­nyítási rendszer bevezetése volt. Most, egy év tapaszta­lataiból elmondhatjuk, hogy az új gazdasági mechanizmus erősítette a szocialista tulaj­donviszonyokat, pezsgőbbé tette egész közéletünket. Gazdasági mechanizmusunk változása megfelel a szocia­lizmus általános alaptörvé­nyének, a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom általános gyakorlatának. Az elmúlt évben megyénk lakosságában erősödött a szocializmusba vetett hit, bi­zalom. Az új gazdasági re­form a szocializmus teljes felépítése meggyorsításának is eszköze. Jó út ahhoz, hogy mindaz a nagyszerű vágy és óhaj, amely a törté­nelemben népünkben felhal­mozódott, valóra váljon, hogy problémáink minél gyorsab­ban oldódjanak meg. Az új mechanizmus idei tapasztalataiból kiindulva — hangoztatta a szónok: a nemzetközi és a hazai piacon mind élesebb lesz a verseny. Elmondta: fel kell készülni arra, hogy a verseny a pia­con tovább fog erősödni. Ez az ország, amely termelésé­nek több mint egyharmadát exportálja, különösen érzé­kenyen reagál a nemzetközi p'. 'C minden jelzésére. A Technika, a tudomány roham­léptekben halad. A mezőgaz­daságban is gyárszerű ter­melésre térnek át. Szabolcs- Szatmár nagyon szegényes ii - ">kséget kapott a múlttól, •lottságaink azonban már ók és ezeket mind fokozot- Yoban ki keli használni. Eh- \sz rugalmasság, az új iránti érzékenység növelése szüksé­ges. Az új gazdasági mechaniz­mus erősítette kapcsolatain­kat a KGST országaival. Több lehetőséget teremt szocialista országok gazdasági együtt­működésére Termelékenyebb, olcsóbb munkát Most már azt is elmond­hatjuk, hogy az új mecha­nizmus alapjaiban, alapvető koncepciójában bevált. 1968- ban is hatékonyan a kormány kezében voltak a közgazda- sági szabályozó eszközök. Bi­zonyos szabályozók termé- v—lesen a jövőben változnak. Te az új gazdaságirányítási rendszer legfőbb célja az el­következő évben is, hogy az üzemek keressék a termelé­kenyebb munka, az olcsóbb áruk előállításának útját. A gazdasági hatékonyság és a műszaki fejlesztés kezdeti eredményei mutatják, hogy bár a régi döntések, elhatá­rozások is hatnak még, pél­dául a beruházások terüle­tén, az új mechanizmus me­gyénkben is bevált. Erősödött a párt- és kormány politiká­ja iránti bizalom, lakosságunk érzi, hogy mindez a hasznára és nem a kárára történt. Szólt Orosz Ferenc elvtárs arról, hogy megyénk vala­mennyi ipari és mezőgazda- sági üzemeinél sok még a feltáratlan tartalék az üzem- szervezésben, a munkamo­rálban. A vállalatok önállósága évről évre növekszik, ami azt jelenti, hogy az állam helyett az üzemek vállalják a dön­tések kockázatát. Az új gaz­dasági mechanizmus azt is magával hozhatja, hogy ahol a vezetők nem igazodnak a piac követelményéhez, nem használják ki a meglévő le­hetőségeket, ott az üzemet bezárják. Az ünnepi közgyűlés szó­noka hangsúlyozta: megyénk üzemeiben idén az új mun­kaerő több ezres serege állt munkába Nőtt a termelés, de a termelékenység még ala­csony. Ezen 1969-ben változ­tatni kell. Felhívta a figyel­met arra: vállalatainknak azon kell fáradozniuk, hogy igazi vevöpiac alakuljon ki, ahol a fogyasztók forintjaikat a legjobban, a leghasznosab­ban tudják elkölteni. Ennek a nagyobb áruválasztékban és a jobb minőségben kell jelentkezni. Ez viszont meg­szabja mind az ipar, mind a mezőgazdaság feladatát. Szólt arról: reformunk fontos cél­ja, hogy az árak az áruk értéke körül alakuljanak ki. Ennek érdekében a jövő év­ben is lesznek bizonyos mér­tékű árváltozások. Egyes cikkeknél felfelé, más áruk­nál lefelé. De az egész ár­változás úgy megy végbe, hogy semmiképpen ne csök­kenjen, hanem növekedjék a dolgozók életszínvonala. A holnapra is gondolni kell A tájékoztató kitért rá: megyénk vállalatainak idei nyeresége a tervezettnél jó­val magasabb. A nyereség- tömeg egy része azonban nem a jó munkából, hanem az egyes vállalatok jobb kö­rülményeiből adódott. A jö­vőben ezen is változtatni kell. A részesedési alap felosz­tásánál fontos elv legyen, hogy tartalékoljanak a szo­ciális és kulturális kiadások­ra, amelyeket 1969-ben széle­síteni kell. A megyei pártbi­zottság javasolja: ne köves­sék sehol a mindent kiosz­tani elvet: Az üzemek és a tsz-ek járuljanak hozzá sa­ját dolgozóik gyermekei ré­szére óvodák és napközi ott­honok létesítéséhez és a nagyon feszítő lakásgondok saját erőből történő enyhíté­séhez is. A megyei pártbizottság el­ső titkára elmondta, hogy az 1968-as év a sablonosság, a formalizmus, a tétlenség és a bürokrácia elleni erőteljes harc éve is volt. Az önálló­ság fokozottan követeli, hogy a vezető értsen ahhoz, amit csinál. A7 új gazdaságirányí­tási rendszer nagyobb erőki­fejtésre, gondolkozásra kész­tet. Idén megnőtt az önálló­ság, kibontakozott az öntevé­kenység Nagyobb a szemé­lyes felelősség és ez nagyon jó dolog Helyére kerültek a dolgok, a szervezetek, az em­berek. A különböző területe­ken tisztáztuk: kinek kell szakkérdéseket eldönteni és kinek kell elviekben irányí­tani. A lényeg, hogy kimond­tuk és mindinkább gyakor­lattá tettük: mindent ott döntsünk el, ahol a munka megy. Továbbra is azt tart­juk, hogy mindenki végzett munkája alapján részesüljön az anyagi és erkölcsi elisme­résben. , 1968-ban sokat fejlődött megyénk dolgozóinak gon­dolkodása Képesebbek let­tünk bonyolultabb feladatok, összefüggések megértésére. Erősödött bennünk a kisebb és a nagyobb közösségért va­ló felelősség. Mélyült a haza- szeretet és az internaciona­lista érzés, barátságunk és együttműködésünk a Szovjet­unióval. Változás a dolgozók szemléletében Nagyon fontos eredmény­nek tartjuk, hogy ebben az évben széles dolgozó tömegek ismerkedtek meg közgazda- sági fogalmakkal. Jó, hogy ma sokkal több ember szá­mol az ipari és a mezőgazda- sági üzemekben, mint az­előtt. A közgazdasági gon­dolkodás • tömegméretekben fejlődött 1968-ban. Fejlesszük tovább ezt a szemléleti vál­tozást. Tanuljon meg szá­molni minden brigád, min­den tsz-tag. Tűd ja: mit, miért csinál, mi az ő szerepe, A vezetők felelősségéről szólva elmondta, hogy az el­múlt esztendő a különböző posztokon lévők vizsgaéve is volt. 1969 még nagyobb kö­vetelményeket támaszt. To­vább kell fejleszteni a tsz és üzemi demokráciát. Min­den vezetőnek tudnia kell: akkor cselekszik helyesen, ha döntései előtt és után is ki­kéri dolgozói, a tagság véle­ményét. Erősíteni kell a dol­gozó kollektívák felelősségét és ellenőrző szerepét is, hogy az egész gazdálkodást a nagy nyilvánosság kísérje. Javul­jon meg a munkahelyeken a tájékoztatás: tudjanak az emberek mindent üzemük­ről, termelőszövetkezetükről. Hangsúlyozta: jó ha bírálják a vezetőt. Nagy szükség van olyan légkört teremteni, amelyben minden körülmé­nyek közt meg merik monda­ni észrevételeiket a dolgozók. Orosz Ferenc elvtárs ezt követően ismertette: 1968­ban folytatódott a szabolcsi iparfejlesztés. Egyik legége­tőbb gondunkon, az alma­probléma megoldásának út­ján is előbbre jutottunk. A Szovjetunió 1975-ben már 40 ezer vagon almát vásárol tő­lünk. Ezzel megoldódik az almaértékesítési probléma. Azok az almatárolók, ame­lyek épülnek és épülni fog­nak, gyorsabban meghozzák építési költségeiket. Ezerva- gonos almatároló épül Zá­honyban, továbbfejlesztjük a nyíregyházi és a mátészalkai almatárolókat. Ezzel kapcso­latban említette; az alma egy részének a feldolgozására gondolni kell. Már folynak kísérletek arra, hogy ne csu­pán pálinkát, hanem meg­felelő vitamindús sűrítmé­nyeket. üdítő italokat is ké­szítsenek. Nyíregyháza ipari yaros lesz A szabolcsi iparfejlesztésről szólva elmondta: Nyíregyhá­zán 3 milliárdos beruházás­sal tovább épül a gumigyár, s ebben az üzemben 5 ezer ember dolgozik majd. Nyír­egyháza ipari város lesz. To­vább iparosodik Mátészalka és Kisvárda is El akarjuk érni rzt is, hogy a megyéből jelenleg eljáró 30—35 ezer munkás ne kéthetenként jár­jon haza családjához. Javít­juk a közlekedést, s a csök­kentett munkaidő bevezetésé­nek eredményeként a dolgo­zóknak több idejük less ar­ra, hogy családjukkal foglal­kozzanak, olvassanak, szóra­kozzanak, művelődjenek. Bő­séges tennivalója van min­den vezetőnek abban, hogy az emberek életét tartalma­sabbá tegyük. Az elismerés hangján szólt a Nyíregyházán rend__ett ipari kiállításról. Beszélt ar­ról, hogy megyénkben az ipari és mezőgazdasági mű­szaki értelmiség száma meg­duplázódott, s eredményeiket jelzik az ipar és a mezőgaz­daság sikerei. Ezt követően arról beszélt, hogy nagy szükség van a tsz-ek, ktsz-ek, fmss-ek együttműködésére, hiszen a mezőgazdaságban dolgozó asszonyok szeretnének folya- matosan dolgozni. Külön kü­lön a szövetkezetek gzt meg­oldani nem képesek. Van már erre jó példa. Vásárosna- ményban a MÉK és 10 tsz modern aszalóüzemet é jícett, ahol jelenleg 100 dolgozót fog­lalkoztatnak. Sikeres esztendő a mezőgazdaságban 1968 a mezőgazdaság ré­szére rosszul indult, de a szorgalmas tsz-tagság és a mind hozzáértőbb vezetés eredményeként sikeres esz­tendőt zártunk. A 13,50 mázsa búza és a 8 mázsa rozsát­lag egyedülálló eddig a me­gye történelmében — mondta Orosz Ferenc elvtárs. Ezt követően a párt IX. kongresz- szusának határozatáról, a földtörvényről és az új tsz- törvényekről beszélt. En­nek eredménye, hogy Szabolcs-Szatmár terneló- szövetkezeteiben dolgozó családtagok közül 1968-ban 9 ezren lettek tagjai a szö­vetkezeteknek. örvendetes az is, hogy termelőszövetke­zeteink jól alkalmazzák az új alapszabályokat A tsz-tör- vény és a földtörvény helyes végrehajtása eredményezte azt is, hogy 1968-at abban a tudatban zárhatjuk: a falusi fiatalságnak biztos jövőt, új perspektívát adtunk, jövőjük biztosítva van, stabilabbak lettek tsz-eink, állami gazda­ságaink. Kulturális életünk felada­tairól szólva hangsúlyozta az előadó, hogy az általános és a középiskolák oktatási szín­vonalát 1969-ben növelni kell. Különösen az általános isko­láknál meg kell szüntetni a pedagógusvándorlást Szük­séges arról gondoskodnunk, hogy fiatal, hivatást szerető pedagógusok kerüljenek a falvakba. Elismeréssel szólt középiskoláink, a felsőfokú tanintézményeink eredmé­nyeiről, majd így folytatta: Párt, tömegszervezet, gaz­dasági, tanácsi vezetőinknek fontos feladatuk, hogy to­vább növeljék szak- és álta­lános műveltségüket. A nö­vekvő követelmények, a szo­cialista életforma követeli ezt. Orosz Ferenc elvtárs szólt arról, hogy a párt 1969-ben napirendre tűzi a lakásépítés és elosztás rendezését; az új lakástörvényt Ez az eddigi fogyatékosságokat korrigálni fogja, jobb alapokat határoz meg, s alaposabban szemügy­re veszi az embereknek a gazdasági, szociális helyze­tét. Azon leszünk, hogy mi­nél több lakás épüljön. Ez­után ismertette: hamarosan kidolgozásra kerül a negyedik ötéves terv és a 15 éves távla­ti fejlesztési tervünk. Kérjük ehhez megyénk valamennyi dolgozójának elgondolásait, javaslatait Meggyőződésem —- mondotta —, hogy 15 év után elérjük az országos szintet, amely Szabolcs-Szat­már népének történelmében óriási mérföldkő lesz. Egy tsz példamutató útja A szocializmus megvalósí­tása nagy felelősséget ró ránk — folytatta az ünnepi köz­gyűlés előadója. Pártunk he­lyes kiegyensúlyozott politiká­ja: csak annyit tervezzünk, amennyit meg tudunk valósí­tani. Orosz Ferenc elvtárs ezután a Ságvári Tsz tagságát kö­szöntötte. Elmondta: a tsz 1948-ban alakult 68 taggal, 387 hold földön. E tsz élete, fejlődése példamutató. Ezt bizonyítja, hogy ebben a kö­zösségben példamutató a szövetkezeti demokrácia el­vének betartása, a tagságról, nőkről, fiatalokról és öregek­ről való gondoskodás, a kor­szerű agrotechnikai módsze­rek alkalmazása. Kiváló a versenyszellem, s helytállá­sukkal országos rangot vív­tak ki maguknak. Idén nyolc­szor nyerték el az országos versenyben a Kiváló terme­lőszövetkezet címet. Míg 1961- ben 14 ezer forint volt az egy tagra eső jövedelem, addig 1963-ban — nem árulok el titkot — 30 ezer forint. Ez országosan is figyelemre mél­tó eredmény. Ezután azokat a termelési eredményeket is­mertette, amelyek bizonyítják a Ságvári Tsz kiváló gazdál­kodását. Megemlítette, hogy őszi búzából 20,2 mázsa volt az 1968 évi átlag, kukoricá­ból 21,7, míg paradicsomból 229,6 mázsa. Kiválóan fejlő­dik állattenyésztése is. Orszá­gosan is figyelemre méltó, hogy 1 kiló baromfihús előállításá­hoz 2,7 kiló takarmányt, míg 1 kiló sertéshús előállításá­hoz 3,8 kiló takarmányt hasz­náltak fel 19G8-ban. Csak né­hány országos hírű állami gazdaságunk dicsekedhet ha­sonló, vagy jobb eredmény­nyel. És nagy jövő előtt áll­nak, mert itt épül fel Sza­bolcs megye legkorszerűbb sertéskombinátja, ahol 6 ezei hízó sertést hizlalnak. Ezekután arról szólt, hogy itt a jövő biztosítva van. Senkinek nem kell félnie a holnaptól. Ezzel kapcsolat­ban emlékeztetett arra, ami­kor Horváth János 1955-ben e tsz elnöke lett, olyan embert Elek Emil felvétel« választott a tagság, aki ha­tározottságával és emberi magatartásával kivívta a bi­zalmat. Ezután Orosz Ferene elvtárs az Elnöke Tanács el­nökének megbízásából át­nyújtotta a tsz elnökének #s Munka Érdemrend arany fo­kozatát. A nemzetköz! kommunista és munkásmozgalom kérdé­seivel foglalkozva az ünnepi közgyűlés szónoka megállapí­totta a többi között, hogy £ pártokban erősödött az egy­ségtörekvés, a nemzetközi imperializmus mind keve­sebb sikerrel számíthat újabb háború kirobbantására. Szólt a vietnami nép nagy sikerei­ről, a béketárgyalások fon­tosságáról, de hangsúlyozta, ez csak az első lépés, illúzió­kat nem szabad táplálnunk. Elmondta, hogy a szocialista országok és elsősorban « Szovjetunió továbbra is min­denben segítik vietnami ba­rátaink hősi harcát. Tovább­ra is támogatjuk az európai béke és biztonság megterem­tésére törekvő erőket, ezen- belül Csehszlovákia népének a szocializmus építése útján való továbbhaladását, a hely­zet konszolidációját, s re­méljük, hogy ebben az jövő esztendő újabb eredményeket hoz. Segíteni az embereket Orosz Ferenc elvtárs a kö­vetkező szavakkal fejezte be beszédét: — Egyénileg min­den embernek sokszínű a visszaemlékezése. Sokan van­nak, akiknek mindaz sike­rült, amit 1968-ban tervez­tek, mások, akiknek nem. De nem elég csak együttérezni azokkal, akiknek jogos igé­nyük, vágyuk nem sikerült Segíteni is kell őket! Le­gyünk mindig türelmesek, megértőek — az emberekkel, azok problémáival. — Enged­jék meg hogy a megyei és a városi pártbizottságok és tanácsok nevében sikerekben gazdag, boldog új esztendőt kívánjak. Megköszönöm me­gyénk munkásosztályának, termelőszövetkezeti paraszt­ságának, értelmiségének idén végzett jó munkáját. Azt kí­vánom, hogy 1969-ben to­vább erősödjön és növekedjék a bizalom pártunk ás kor­mányunk politikája iránt, 3 váljanak valóra szocializ­must építő nagy terveink. Ezt követően a 20 éves ju­bileumát ünneplő tsz közgyű­lésén Horváth János elnök 12 dolgozónak nyújtotta át a Kiváló dolgozó jelvényt éa as ezzel járó pénzjutalmai^,

Next

/
Thumbnails
Contents