Kelet-Magyarország, 1968. december (25. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-28 / 303. szám

% flWtí RkLkT-M AGY ARORS7ÄÖ 1988 December 8Ä. I. Miszerva: Ajándékok aLenin-évfordulóra Szovjet pártküldöttség utazott Prágába méletlen eszközökkel szétza­varta karácsony napján — nem hajlandó, akkor olyaa saigoni kormányra van szük­ség (még az USA-nak is olyanra van szüksége, ameny- nyiben csakugyan likvidálni óhajtja a vietnami háborút!), amely a DNFF realitását el­ismeri. Igaz, hogy e tekintetben a már csak mindössze három hétig hatalmon lévő Johnson kormánytól nem várható sok kezdeményezés. Alighanem a Nixon adminisztrációra vár a feladat, hogy komoly for­mában járuljon hozzá a kér­dés rendezéséhez. Az min­denesetre ismét a kedvezőt­len jelek közé tartozik, hogy Johnson még előterjeszti az 1969/70-es költségvetést, da Nixon szakértőinek bevoná­sával és a megválasztott el­nök máris kilátásba helyez­te, hogy utólag póthitelekkel* módosítja a jelenleg készülő előirányzatokat, köztük a ka­tonai kiadások tervét- A je­lenlegi elképzelés 85 milliárd dollárt kíván katonai ki­adásokra fordítani, ez is je­lentősen meghaladja a tava­lyi, mintegy 72 milliárdos összeget. S ha Nixon még ezt a 85 milliárdos büdzsét is felemeli, a Pentagon héjáinak nyomására, az nemcsak a béke ügyét nem segíti elő, de startnak se jó saját hazájá­ban, hiszen a közvélemény nem a hadikiadások fokozását várja. Az új esztendő diplomáciai naptára friss előjegyzéssel szaporodott Mahmud Riad, az EAK külügyminisztere be­jelentette, hogy januárban meglátogatja több arab or­szág fővárosát. Nyilván is­merteti majd Gromiko szov­jet külügyminiszterrel foly­tatott minapi tárgyalásait, mint ahogy az egyiptomi kül­ügyminiszter a Biztonsági Tanács több tagállamának, köztük az Egyesült Államok képviselőjével is fel akarja venni a kapcsolatot, a közel- keleti probléma rendezésével kapcsolatos problémák meg­tárgyalására. Már dicső hagyománnyá vált a szovjet embereknél, hogy új munkateljesítmé­nyekkel köszöntik a neveze­tes dátumokat. Évente széles körűen kibontakozik a mun­kaverseny a Nagy Októberi Szocialista Forradalom év­fordulója, és május 1. tiszte­letére. De ezúttal a legna­gyobb tömegeket az a ver­senymozgalom érinti, amely Vlagyimir Iljics Leninnek, a kommunista párt és a szov­jet állam megalapítójának 100. születésnapja tiszteletére bontakozik ki. A Kárpáton- túlon, mint az egész ország­ban ez a mozgalom átfog minden ipari üzemet, építke­zést, kolhozt és szovhozt. Minden munkás, kolhozpa­raszt és értelmiségi legfonto­sabb kötelességének tartja új eredményekkel köszönteni a lenini jubileumot; új munka­sikerekkel a nép javára, a kommunizmusért. Minden termelő kollektíva megfeszí­tett harcot folytat az ötéves terv határidő előtti teljesíté­séért, a lehető legmagasabb m unkatermelékenységért, amiről többek között Vlagyi­mir iljics is álmodott. Csupán kiragadott ténye­ket említek ebből a verseny­ből. a Kárpátontúlról. Azo­kat az eleven tényeket mu­tatom be, amelyek mérhetet­len munkalendületről és em­beri lelkesedésről tanúskod­nak. Az utóbbi években az ung­vári cipőgyár a kerület egyik legnagyobb üzemévé vált. Je­lenleg több mint kétezer munkást, műszaki értelmisé­git és alkalmazottat foglal­koztat. A gyár női modell- cipőket készít, termékeit is­merik, nagyra értékelik messze a Kárpátontúli terü­let határain túl is. A cipőgyári munkáskollek­tíva tevékenyen bekapcsoló­dott a nagy proletár vezér jubileuma tiszteletére kibon­takozó szocialista munkaver­senybe és nem kis eredményt ért el. Sikerült megvalósítani ’ A kolhoz klubja megtelt emberekkel. Minden szék foglalt Sokan állnak a fa­lak mentén is. Férfiak, nők, öregek, legények, leányok ünneplő ruhákban. A klubban ünnepi gyűlést tartanak a kolhoz fennállá­sának 20 évfordulója alkal­mából. Ivan Ivanovics Kolka, a gazdaság elnöke beszédét mondja. Az elnökségi asztalnál a gazdaság vezetői és veterán­jai ülnek. Közöttük foglal helyet az ősz hajú Ivan Iva­novics Lengyel, az idős nyug­díjas kommunista. — Gazdaságunknak, a „XXII. pártkongresszus” ne­vét viselő kolhoznak ma 20. évfordulóját ünnepeljük — mondja a szónok. — Enged­jék meg nekem, hogy mind­nyájukat köszöntsem e ne­vezetes dátumon! A teremben felcsattan a taps. Iván Lengyel is tapsol. A szónok folytatja: — Jól emlékszünk, milyen is volt a szegényparaszt éle­te a szovjethatalom előtt. Egész életén át hajszolta ma­gát földbirtokosokért, gró­fokért és bárókért, jogfosz­tott volt, nyomorban élt. Be­barangolták az egész világot a mieink, hogy megkeressék a betevő falatot. Jól emlék­szünk, miként harcoltak pa­rasztjaink a jobb sorsért... Emlékszik, nagyon jól em­lékszik Iván Lengyel, a kom­munista, a szegények éhség­menetére Nem felejtette el a „Kenyeret követelünk!”. „Szabadságot a népnek!” jel­szavak alatt menetelüket. Ezeket ő maga szervezte a többi kommunistával, maga lépkedett a felvonulók élén. — Most kolhozban élünk és dolgozunk, jólétben tel­nek napjaink és nincsenek ná’unk szegények Mindany- nyián gazdagok vagyunk, hi­szen körülöttünk mezők, er­dők. szőlőskertek. gyümöl ■ esősök kaszálók terüínsk el Saját földünkön teljhatalmú gazdák vagyunk Köszönet mindezért a szovjet hatalom­nak, kommunista pártunk­a termelés specializációját: a gyárat női szezoncipők gyár­tására profilírozták, átalakí­tották a szabász- és varró­műhelyeket, számos új gépet helyeztek üzembe. Mindez lehetővé teszi a munkások­nak a termelés növelését és a minőség javítását, A múlt esztendeihez viszonyítva a ci­pőgyártás, mennyiségét te­kintve csaknem 19 százalék­kal nőtt, a munkatermelé­kenysége pedig 15 százalék­kal. A gyár most több mint öt­ven új cipőmodellt produkál. Bevezették a műszőrme bé­léses női kiscsizmák gyártá­sát is, ezzel különös elisme­rést szereztek. — A szocialista munkaver­senyben — mondja Homonai elvtárs a gyár igazgatója — minden műhelyünk, műsza­kunk és minden dolgozónk részt vesz. A verseny segít a terv minden mutatójának túlteljesítésében. Nőtt az idén a vállalat nyeresége, emel­kedett a jövedelmezőség. Hiszünk abban, hogy ötéves tervünket határidő előtt tel­jesítjük. A gyár jól felkészült az új 1969-es év munkájára. A kí­sérleti műhely 80 modell ter­vét készítette el, s ezek közül 69 megkapta a „kiváló” mi­nősítést az iparművészeti ta­nácstól. A cipőgyári munká­sok kollektívája, — mondja az igazgató — arra törekszik, hogy a jövő évben több mint kétmillió pár női modellcipőt készítsen. Kurucz Anna már nyolc éve csapatvezető a szval- javszki járás „Lenin Emléke” Kolhozában. Burgonyát ter­meszt. Csakhogy ez a mun­ka itt nem is olyan könnyű: a kolhoz magas hegyek kö­zött, egy hegyszorosban fek­szik. Kurucz Anna csapatá­nak tagjai azonban nem ma­radnak mögötte a többi csa­patnak. és csaknem minden esztendőben — 250—300 má­zsa termést takarítanak be egy-egy hektárróL nak! Köszönet a kolhozélet boldog útjáért! A terem tapstól visszhang­zik. — Boldogságunk különö­sen abban van, — folytatja az elnök, — hogy egyetértő, baráti család vagyunk. Gaz­daságunkban öt falu — Ra- kosinó, Kajdanovó, Russzko- je, Benedikovec, Csopovec és Dombok — ukrán, magyar és orosz lakói dolgoznak együtt és mindannyian úgy élünk, mintha édes testvérek len­nénk. Ebben van a mi hatal­mas erőnk. 1948-ban e falvakban még különálló kolhozok voltak. A szónok megnevezi a régi gazdaságok legtevékenyebb alapító tagjait Ivan Ivano­vics Lengyelt is említi, Kaj­danovó község kolhozának szervezőjét összesen 20 név hangzik el. A szónok beje­lenti, hogy a vezetőség ha­tározata értelmében minden veteránt „Tiszteletbeli kol- hoztag”-nak nyilvánítottak, mindnyájukat díszoklevéllel és 100 rubel prémiummal tüntették ki. Első helyen a névsorban Iván Ivanovics Lengyel áll, és ez különösen megindította az öreget. Feláll az asztal mellől és meghajol a jelenlévők előtt. — A 20 veterán neve — folytatja a szónok — elsőként kerül „A munka dicsőségé­nek aranykönyvébe”, amelyet a kolhoz fennállásának 20. évfordulója tiszteletére nyi­tottunk Ezután évente, a mezőgazdasági dolgozók napján ebbe a könyvbe ke­rülnek azok az emberek, akik kiérdemlik a „Tiszteletbeli kolhoztag” címet Jól van ez. gondolja Iván Lengyel A rendes emberek­nek a jó munkásoknak — tisztelet és megbecsülés. Az elnök. Iván Kolka a gazdaság 20 év alatt megtett útjáról beszél, arról, hogyan nőtt ez a kolhoz, mivé lettek az itteni emberek. Igen ke­véssel kezdték. Azok a pa­rasztok, akiknek volt, behoz­ták a közösbe lovukat és te­henüket ekéjüket és boroná­Az idei év új munkasike­reket hozott a csapatnak. A kolhoz viszonylatában re­kordtermést adott a burgo­nya. -De ennek története van. Még tavasz volt, amikor ül­tették a burgonyát, s Kurucz Anna összehívta csapatát és így szólt: — Mindenki munkájával készít ajándékot a Lenin- évfordulóra. Ezen nekünk is gondolkozni kell. — Elhall­gatott egy pillanatra majd folytatta. — Nos, dolgozzunk úgy, hogy csapatunk a leg­magasabb termést érje el a kolhozban. A csapat egyetértett a ja­vaslattal Egész tavaszon és nyáron át különös lendület­tel, akarattal dolgozták, azt tették, amit az agronómus tanácsolt. És ime az ered­mény: 12 hektárról 4806 má­zsa burgonyát takarított be a csapat — 400,5 mázsát hek­táronként Ilyen termés eb­ben a gazdaságban még nem volt A csapat eredménye sok ember érdeklődését felkeltet­te. Sokan eljönnek a kolhoz­ba más gazdaságokból is, hogy megismerjék a magas burgonyatermés „titkait”. — Ezzel még nem teljes az ajándék Vlagyimir Iljics Le­nin évfordulójára — mondja Kurucz Anna. — 1969-ben, majd 1970-ben igyekszünk még nagyobb termést elérni. Velikij Bereznüj hegyi fa­lucska bútorgyára új válla­lat, a szovjet hatalom évei­ben jött létre, de már hír­nevet szerzett magának. Az üzem jó minőségű bútorokat gyárt, sikeresen teljesíti fel­adatait. Most a gyár mun­kásai is a százéves Lenin- évforduló méltó köszöntésé­re készülnek, állhatatosan küzdenek ötéves tervük ha­táridő előtti teljesítéséért és a bútorok minőségének ja­vításáért. Ebben nagy segít­séget nyújtanak az újítók. A bútorgyár legtevéke­nyebb újítóinak egyike Mi­hail Pitra fnűhelyfőnök, kom­jukat. Most pedig ez az egyi­ke a legnagyobb és leggazda­gabb gazdaságoknak a terü­leten. Földterülete 3600 hek­tár. A majorokban 2400 szarvasmarhát és 2000 ser­tést nevelnek. És micsoda géppark! 32 traktor, 10 kom­bájn, 25 gépkocsi. A teljes géppark 5 ezer lóerő teljesít­ményű. Felépült itt 80 állat- tenyésztési és egyéb gazdasá­gi épület. A falvak határai­ban majorvároskák nőttek ki a földből, műhelyek, rak­tárak, garázsok. A kolhoz ereje és gazdag­sága az oszthatatlan alapban van, s ez az alap több mint 4 millió rubelt jelent a „XXII. pártkongresszus” kol­hozban. E gazdaság a Kárpátontúli területen gazdag terméséről, állattenyésztéséről híres. A múlt évben a Szovjetunió Legfelső Tanácsának elnök­sége magas kitüntetésben ré­szesítette, Lenin-renddel tün­tette ki a gazdaságot. S ko­rábban odaítélték a kolhoz­nak a Szovjetunió miniszter- tanácsának Vörös vándor­zászlaját — Engedjék meg mégegy- szer, hogy őszintén köszöne­tét mondjak a kommunista pártnak és a szovjet kor­mánynak munkánk ilyen ma­gas elismeréséért Mindnyájan felállnak és tapssal nyugtázzák e szava­kat A magas kitüntetés új munkakedvre lelkesítette a kolhoztagokat. íme néhány számadat amelyről egymás között beszélnek. Az idén hektáronként 44 mázsa sze­mes terményt takarítottak be 1303 hektárról, s ebben a számban a kukorica mennyi­sége: 69 mázsás átlagtermés, 338 hektáron. Burgonyából 288, gyümölcsből 264, céklá­ból 944 szőlőből 50 mázsás átlagtermést értek el. A gazdaság teljes mezőgaz­dasági termelése 3,6 millió rubelt jövedelmezett, vagyis minden hektárnyi földterület ezer rubel értékű terméket munista. Nem is egy javaslata született mar, amelynek be­vezetése jelentős megtakarí­tást hozott. Mihail Pitra az utóbbi időben sokat gondol­kodott: miként lehetne fel­használni a farosthulladékot, hogy ne kerüljön a tűzre. A vállalat ug>anis minden köb­méter feldolgozott faroston eddig hét rubelt veszített. S ő megtalálta a kiutat. Mihail Pitra speciális munkagépeket állított be, s ezeken dolgoz­zák fel a hullékot, majd fa­forgácslemez! készítenek be­lőle. A gyár most havonta több mint öt köbméter fa­rostot takarít meg. A beregszászi járás Vári községe centrumában hatal­mas, háromemeletes épület emelkedik, ötszázhatvan ta nulónak helyet adó középis­kola ez. A helybeli „Vörös Zászló” Kolhoz építette. Az iskolát hamarosan átadják a gyerekeknek: befejézéséhez közeledik a belső felszerelés munkája — Az iskola a mi kolho­zunk ajándéka Vlagyimi Iljics Lnin születése 100 éves évfordulójának tiszteletére — mondja Vaszilij Sepa, a kol­hoz elnöke. — Lenin meg hagyta a gyerekeknek, hogy tanuljanak. Mi ezt a kérést teljesítjük. Az új iskolában jól felszerelt osztályok, ka­binetek, műhelyek lesznek, tehát minden körülményt megteremtünk a kolhozpa rasztok gyermekeinek tanu­lásához. Ugyanilyen iskolát építette huszti járás Sztreblevka köz ségében a „Barátság” Kolhoz is. Típustervek alapján ké­szülő iskolákat és pedagógus szolgálati lakásokat kíván építeni a „Határőr”, az „Oroszország”, az „Ukrajna” és a „Bolsevik” Kolhoz, a nagyszőlős! járásban, vala­mint az irsai járás „Gorkij” Kolhoza, a beregszászi járás „Kommunizmus útja” Kol hoza és sok más gazdaság. A Kárpátontúli területen az élenjáró kolhozok példá jára mind szélesebb körben bontakozik ki a szociális-kul­turális építés a lenini jubile­um tiszteletére. 1970-ig 10 ezer 654 tanulónak 48 iskolát és 2 ezer 635 gyermeknek 70 óvodát kívánnak építeni. adott. A kolhoz gazdaságos- sági szintje 50 százalékra alakult. Ez azt jelenti, hogy minden befektetett rubelbő! a kolhoz 50 kopek tiszta nyereségre tett szért. — Az új élet építésében, a kolhoz gazdaságosságának fejlesztésében, a kolhozpa­rasztok életszínvonalának emelésében — folytatja a szónok, — állandóan segít bennünket államunk. Csupán egyetlen tényt említek: hat évvel ezelőtt 1500 hektárnyi lápot csapoltunk le, s arról a földről ma gazdag termést takarítunk be. A lecsapolást az állam költségén végeztük 750 ezer rubel értékben. Ezúttal szólnunk kell ar­ról is, hogyan is élnek itt a kolhozparasztok, mennyit ke­resnek. Átlagban egy nor­manapra a kolhoz 4 rubel 50 kopeket fizet Számos ál­landóan foglalkoztatott kol­hoztag megkeresi itt a havi 130—150 rubelt Ivan Lengyel figyelmesen hallgatja az elnök szavalt és örül a lelke. De az elnök sem szólhat mindenről, igen hosz- szura nyúlna beszéde. Iván Lengyel nemrégiben járt a községi tanácson és ott sok érdekes dolgot megtudott. Húsz esztendő alatt a kolhoz falvaiban kétharmadrészben új házak épültek. A tanácson kiszámították azt is, hogy a kolhoztagok az építkezésre mintegy 10 millió rubelt köl­töttek. Ezt a pénzt a kolho­zukban keresték meg. Min­den házban van rádió, öt­száz kolhozcsaládnál televí­zió szól, 300 családnak van motorkerékpárja és 25-nel- gépkocsija A kolhozparasz­tok és az értelmiség összeser több mint 7 ezer újságot éc folyóiratot fizet elő. Ä gyűlés sokáig tartott. A- elnök után felszólaltak a tagok is. És mindannyiar egvről beszéltek: arról, hóm- a kolhozban rátaláltak való di boldogságukra. •Fenti cikkeink szerzője I. M'szerva, a Zakarpatsz- kaja Pravda helyettes fő- szerkesztője, aki tanul­mányútra megyénkbe érke­zett. A tudományos szakértők egybehangzó megállapítása szerint: az Apolló—8. sikeres útja közvetlen előkészítése volt az ember Holdra való utazásának. Ám ez az űr siker sem homályosíthatja el te­kintetünket, amellyel a Föld dolgait nézzük: vajon a bé­kéhez is olyan közel jutott-e az emberiség, mint a Hold­hoz? A Saigonból és Párizsból érkező jelentések például, sajnos, nem ezzel bíztatnak. Ky dél-vietnami alelnök és küldöttsége változatlanul a halogatás taktikáját alkal­mazza, hogy a komoly béke­tárgyalások lehetőségét meg­hiúsítsa Párizsban. Joggal mutat rá a Vietnami Dolgo­zók Pártja központi lapja, a Hanoiban megjelenő Nhan Dán, hogy „csakis a saigoni klikk megdöntése tenné le­hetővé, hogy kedvező légkört teremtsenek a párizsi kon­ferencia munkájához. A bé­kéhez vezető utón az egyik legégetőbb feladat az ameri­kaiak saigoni „versenyistál­lójának” felszámolása4. A dél-vietnami probléma békés rendezése érdekében minde­nekelőtt meg kell dönteni a Thieu—Ky—Huonp klikket és békekormányt kellene létre­hozni, amely tárgyalásokat kezdene a DNFF-fel.” Hanoinak minden oka meg­van erre a nyílt beszédre: hiszen a Thieu—Ky klikk im­már két hónapja vet be ma­nővert manőver után, hogy a párizsi tárgyalásokat szabo­tálja. S ha az amerikai kor­mány továbbra is szembe akar nézni a realitásokkal — mint ahogy szembenézett először akkor, amikor leült a párizsi tárgyalóasztalhoz, másodszor pedig akkor, ami­kor megszüntette a VDK bombázását — ákkor be kell látnia: nincs tárgyalás a DNFF tényleges elismerése nélkül. Ha erre a jelenlegi saigoni kormány — amely még a katolikusok és budd­histák tűzszünetet és békét követelő felvonulását Is kí­Moszkva, (TASZSZ): A Csehszlovák Kommunis­ta Párt Központi Bizottságá­nak meghívására pénteken Moszkvából Prágába indult az SZKP küldöttsége. A de­legációt K. F. Katusev, az SZKP Központi Bizottságá­nak titkára vezeti. A küldöttség tagjai között van Vaszilij Kuznyecov, az SZKP Központi Bizottságá­nak tagja, a külügyminiszter első helyettese, V. Konotop, Rawalpindi (MTI): Rawalpindi stratégiai fon­tosságú pontjait csütörtökre virradóra határőralakulatok és rohamsisakos rendőri egy­ségek szállták meg, miután a pakisztáni főváros újabb za­vargások színhelye volt. No­vember óta, amikor a hely­zet kiéleződött Pakisztánban, most első ízben jelentek meg határöregységek Rawalpindi- ben. A diákok éltek az alkalom­mal, hogy a kormány felol­dotta a gyülekezési és felvo­nulási tilalmat, s hosszú me­netben vonultak végig a fő város utcáin. Éltették Bhutto volt külügyminisztert és kor­mányellenes jelszavakat kiál­toztak. A UPI jelentése sze­rint a diákok követelték, hogy a kormány fizessen kár­térítést a novemberi zavar­a Központi Bizottság tagja, a moszkvai területi pártbizott­ság első titkára. A prágai repülőtéren a szovjet küldöttséget VasU Bilak, a CSKP KB elnöksé­gének tagja, a Központi Bi­zottság titkára, Jan Pillér, a KB elnökségének tagja, Józef Lenárt, az elnökség póttagja, a Központi Bizottság titkára és más személyiségek fogad­ták. Jelen volt Cservonyen- ko prágai szovjet nagykövet is. gások során a rendőrök által megölt két diák hozzátarto­zóinak és bocsássa szabadon a politikai foglyokat. A fel­vonuló diákokat teherautókon fegyveres rendőrök követték, de nem avatkoztak be. A diákok támogatására a taxi és autóbuszvezetők álta­lános sztrájkot kezdtek, — a forgalom szinte teljesen megbénult. Peshawarban diákok na­gyobb csoportja kövekkel do­bálta meg egy politikai gyű­lés résztvevőit. A gyűlést Pa­kisztán kormánypártja, a mu­zulmán liga rendezte Dzsin- nának, Pakisztán megalapító­jának emlékezetére. A kive­zényelt rendőrök többször a levegőbe lőttek, mire a diá­kok szétoszlott' A kőzá­porban többen 'gsebesül­tek, köztük a n. nán liga helyi szervezetének elnöke is, A kolhozparaszt boldogsága Zavargások Pakisztánban Külpolitikai összefoglaló ffji 4 .Mean Dan u saigoni kormányról Hi; Készül a költségvetés Washingtonban ifn Kiad közelgő tárgyalásai

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents