Kelet-Magyarország, 1968. november (25. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-07 / 262. szám

fifes. november 7, KTLET-MAGYARORSZAO 7. oldal >, V ________iXl Ezt az oldalt a Kárpá­tontúli területen megje­lenő testvérlapunk az orosz és ukrán nyelvű Zakarpatszkaja Pravda munkatársai állították össze. Ä gazdasági reform és a munkaverseny A munkácsi szerelőgyár a város első üzemei között tért a tervezés és a gazdasági ösztönzés új rendszerére. A gazdasági reformra mi igen gondosan készültünk. Az elő­készítés hatalmas munkáját az igazgatóság, a párt és a szakszervezet végezte. Az új gazdasági irányítási rendszer és a gazdasági ösz­tönzés kedvezően befolyásol­ta a tervteljesítést és va­lamennyi dolgozó keresetét. Az üzem túlteljesítette az éves tervet és minden egyes munkás jutalom formájában kapott tizenhárom napi fize­tést. Az ötéves terv első felében szép eredményekkel dicse­kedhet a gyár kollektívája. A tervteljesítés, az eltelt két és fél év alatt 100,9 százalékos volt. Kiegészítésképpen 192 ezer rubel értékű termelvényt gyártottak. A terven felüli nyereség 243 ezer rubelt tett ki. A termelés rentabilitása 1967- ben, szemben az 1966 évivel 22 százalékot nőtt: 1968- ban pedig 62 százalék­ra emelkedett. A munka ter­melékenységének fokozódá­sával a közepesnél maga­sabbra emelkedett az átlag- fizetés. Ennek eredménye­képpen a termelt árumennyi­ség értéke kétmillió rubel körül mozog. Az eladott áruk mennyisége és az ebből származó bevéte­lek lehetővé tették, hogy 1968 első felében a gyár létrehoz­zon egy 363,2 ezer rubelos ösztönzési alapot. A tervtel­jesítésért, az anyagtakaré­kosságért és a selejtmentes áruk termeléséért a munká­soknak kifizetett összeg 119 ezer rubel, vagyis a béralap 10 százaléka. 1967-ben 68 ezer rubelt fizettünk ki prémium­ként, azaz a béralap 7 száza­lékát. Az első fél évben igen hasz­nos rendszabályt vezettünk be. 1757 első és másodosz­tályú lakatosnak, hegesztő­nek, motorszerelőnek, gépke­zelők és másoknak felemel­tük a bértarifáját Julius el­sejétől a gépkezelők vala­mennyi kategóriájában fel­emeltük a bértételeket. A szocialista munkaverseny értékelésénél a munkások nagy figyelmet szentelnek a Az udvaron kellemes meleg volt, igazi tavaszi este. Az esti ég tetején, a nyárfák hegyén át ott ragyoglak a csillagok, mint a gyertyák. Valahol a közelben az ifjú­ság jókedve harsogott. A fiúk és a lányok a kultúrház klubjából jönnek, és vidám­ságuk zaja tölti be az alvó utca csendjét. — No nézzétek! A mi ta­nítónk ablakában még világ van, — jegyezte meg valaki. — Mi lenne, ha mi most valamennyien meglátogat­nánk, — ajánlotta valaki. Az ötlet valamennyinek megtet­szett. És bár Andrej Andre- jevics Csacsko nem várt ven­dégeket, mégis meglátva volt tanítványait, szívből meg­örült. — Kerüljenek beljebb, no, bátrabban — biztatta szere­tettel „sasfiókáit”. A szoba azonnal hangos lett a kavargó beszélgetés za­jától. Egyik a munkájáról be­szélt, a másik az iskolában eltöltött évekre emlékezett, a harmadik a továbbtanulás nehézségeit és gondjait ecse­telte. — No, mi újság van körü­lötted, Joszif? — kérdezte ér­deklődve a tanító a szőke fiatalembertől. Ismerte tanít­ványát, Joszif Lyubkát, a festmények, a tájkének ra­jongó szerelmesét. Fel is vet­te a művészeti szakkörbe, amelyiket maga vezetett, és megtanította meglátni min­nyersanyag és az alkatrész­felhasználásra tett kötelezett­ségvállalásukra. Ez a válla­lás ma már teljesen megala­pozott. Ha a múltban a minő­ségi jegyek teljesítése volt a legfontosabb, akkor ma a munkaversenyek résztvevői a versenyfeltételeik pontjai közzé felveszik a kész termé­kek időben való értékesítésé­nek a biztosítását, a termelés rentabilitásának az emelé­sét, a vállalati nyereség eme­lését. A kötelezettségek gaz­dasági megalapozása — az nem csak a tartalékok ész­szerű értékelése, a lehetősé­gek szigorú számba vétele, hanem a szervezési — tech­nikai rendszabályok komp­lexumának az átdolgozása is. Ebben látjuk mi a verse­nyek kiszélesítésének és ha­tékonyságának a biztosítékát. Az új gazdasági irányítási rendszerre való áttérés min­den egyes dolgozót segíti a saját munkája és az üzem termelése közötti összefüggé­sek kölcsönhatásának a jobb megértésében: meghatározza az új mechanizmus minden­ben és mindenütt a gazdasági kutatás fő irányait, valamint az álló alap maximális fel- használásának a lehetőségeit. Magától értődik, hogy az igazgatóság, a párt- és a szakszervezet nagy figyelmet fordítottak a munkások gaz­dasági szakképzésére. Szemi­náriumi programokat dolgoz­tak ki a mérnök-technikus dolgozóknak, a mestereknek és a munkásoknak. Ezen gaz­dasági tanfolyamok elvégzése után minden egyes dolgozónk tudja, hogy mi az, hogy ren­tabilitás, és milyen úton le­het ezt növelni. A munkaversenyek részt­vevőinek a tervfeladatok túl­teljesítése esetén lehetőséget biztosítunk vállalásuk konk- rétizálására a gazdasági el­számolás lehetőségeinek a fi­gyelembe vételével. Igen. A munkaverseny eredményei­nek az értékelése már meg­változott Most már figye­lembe veszik a termék mi­nőségét; fegyelmezett mun­kakörülmények és termelési elvek uralkodnak, gazdaságo­sabb az anyagfelhasználás. dent, ami szép, érdekes és új a természetben. Lehetsé­ges, hogy éppen ez segített a fiatalembernek a helyes pá­lyaválasztásban, és lehet ez segíti művésszé válását. — Most egy „karcsú fe- nyő”-t szeretnék a vászonra varázsolni, — mondta Joszif. De mesélt tanítójának kész munkáiról, meg a jövő ter­veiről. — Nekem is van némi meglepetésem a számotokra, — és már forgatta is az al­kalmi nézők elé a már befe­jezett vásznakat; „Reggel a fenyőerdőben”, „Kőrisfák”, „Fehér rózsák”. És készen áll a már saját készítésű virág- állvány és a váza is ízes dí­szítéssel, no meg a könyv- és folyóiratpolc is. Ez pedig — mutatott a fatányérokra — a festészet, a fára égetés és az intarzia sajátos keveredése a fából készült tárgyakon. Amíg a tanítványok élve­zettel gyönyörködtek tanító­juk alkotásaiban, addig And­rej Andrejevics behozta a szobába néhány maga készí­tette szobrocskáját. — A „Mór”, a „Törpe”, a „Szarvas” ... sorolta tanítvá­nyainak a figurákra mutatva. A jelenlevők között nem volt senki, aki ne tudta volna, Az igazgatóság és az üze­mi bizottság az Í968-as gaz­dasági évre kidolgozta a há­zon belüli szocialista munka­verseny feltételeit, a terve­zés és a gazdasági ösztönzés új rendszerének a figyelem­be vételével, és a tapasztala­tokat havonta vonják le. A műhelyek közötti verseny há­rom osztályba van sorolva: az előkészítés, az összeszere­lés és a kisegítő műhelyek szerint. A győztesek megkap­ják a vándorzászlót és 50-től 100 rubelig terjedő pénzjuta­lomban részesülnek. Minden egyes műhelynek rendelke­zésére áll egy bizonyos ösz- szeg a legjobb brigád és a legjobb dolgozó megjutalma- zására. Az igazgatóság és a mű­helybizottságok értékelik a versenyek tapasztalatait, eredményeit, és odaítélik a „Szakma kiváló dolgozója” és a „Munkahely legjobb mestere” címet. Jól van megszervezve a munkaverseny a 12 és a 10 számú szerelőműhelyben és az automata revorvereszter- gapadok műhelyében. Itt minden egyes munkás mér­nök, technikus, és egyéni vagy brigádfelajánlás alapján dol­goznak. A szocialista munkaver­senyben jó tradíciók alakul­tak ki a mi gyárunk és rész- legi, valamint a moszkvai „Manomentr” szerelőgyár, a Lvovi „Téplokontrol”, az Uzs- gorodi Szerelőgyár és a Mu- kácsi Kirov Munkapad­szerelő Vállalat között. Ne­gyedévenként cseréljük ki munkatapasztalatain Icát és ellenőrizzük a vállalások tel­jesítését. Az ilyen munkaverseny kedvező feltételeket teremt az üzemek közötti alkotó kapcsolatok elmélyítésére, a haladó tapasztalatok széles körű cseréjére, az élenjáró termelési eljárások termelés­be való bevezetésére, általá­nossá tételére. Ebben van további munkánk sikere, ez az ötéves terv időben való teljesítésének a záloga. Iván Grascsenkov, a Munkácsi Szerelőgyár igazgatója hogy az itt látható tárgyak az erdők fáiból készültek. Utazgatva Kárpátukrajna csodálatos erdejeiben, And­rej Andrejevics mindig kere­si a természet ajándékát. Csak egy pillantást kell vet­nie a száradó fa gyökerére, ágára, és már tudja is, hogy mi lehet belőle. Azután már csak néhány mozdulat a mű­vész vésőjével, és kész a rókafej. Azután bekeni lak­kal és már gyönyörködhetsz is a rókakomában. — Sok függ a fa alakjától, fajtájától, — mondja Andrej Andrejevics. Az intarziához, az olyan féle alkotáshoz, mint a „Fehér rózsák”, legjobb a hárs, a fűz, kőris, nyár. De fel lehet használni a bükköt, a tölgyet, az eperfát, csak a velük való munkához igen nagy figyelem kell. • A fametsző témáit legtooD- ször meg az élet diktálja. A „Hajnal” című műve példá­ul a Nagy-Bicskovra tett ki­rándulása alkalmával szüle­tett. A figurát, a képet „ráál­modja” a fára, elő a vésőt, és már kész is a mű. Amikor a faragást befejezte, akkor az egészet bekeni áttetsző lak­kal. Á természet kinálta té­mákat így lehet megörökíte­Majdnem egy év telt el azóta, hogy a mi járásunk dol­gozói is elhatározták, hogy áttérnek az ötnapos munka­hétre két szabadnappal. Ez a rendelkezés hatalmas je­lentőséggel bír mind a szo­ciálpolitikai, mind gazdasági tekintetben, hiszen ez pár­tunk és kormányunk bölcs gondoskodása a szovjet em­berek jólétéről, egészségé­nek védelméről, kultúrájának emeléséről. . Azon feladatok legfonto­sabbika, amelyik az ötnapos munkahétre való áttérésből fakad az, hogy járásunk fa­lusi tanácsainak végrehajtó bizottságai a pártszervezetek irányításával az olyan ren­dezvények egész sorát való­sítsák meg, amelyek a szer­vezett pihenést tartalmasab­bá teszik és a dolgozók kul­turális igényeit pedig teljes egészében kielégítik. A la­kosság kulturális szükségle­teinek kérdéseit, a szolgálta­tások javítását az ötnapos munkahét követelményeit véve alapul, megtárgyalta a járási tanács végreh aj tó bi­zottsága, a városi tanács végrehajtó bizottsága és a képviselőcsoport. Határoza­tot fogadtak el mind a gazda­sági vezetés, mind pedig a kultúrmunkások feladatairól. ni. És mindez csakis a te­hetség dolga. így kezd áram- lani a reggeli kárpáti fris­sesség, így elevenedik meg a Tisza csillogó szalagja. A lá­tott természeti szépséget rá­leheli a fára. Andrej And­rejevics legjobb műveit Le­nin születésének 100 éves év­fordulóján akarja bemutatni. A munkában töltött 40 év folyamán a biológus A. A. Csacskó hány gyereket taní­tott meg a természet, a fara­gás, a festés és a faégetés szeretetére, művészetére! Va­lószínű így váltak művészek­ké Pávai Lyubka, Joszif Ly­ubka, Alekszandr Hudjakov. Az öreg mester tanítványai­nak számos műve jutott már el az amatőrök járási kiállí­tásaira. Andrej Andrejevics- nek és fiainak Joszifnak, Jevgenyijnek, Jurijnak, akik szintén örökölték apjuk te­hetségét és a fametszés sze- retetét, számos munkájuk nyerte el a járási, megyei, köztársasági, és nemzetközi kiállítások, tárlatok nézőinek elismerését. Az idős mester Genfből is kapott már nép­művészetét elismerő levelet. Maria Szelehman Szó volt arról is, hogy a két pihenőnapra meg kell javíta­ni a kulturális szolgáltatások mellett az egészségügyi ellá­tást, a kereskedelemnek át kell térni az új helyzet kí­vánta formához, a közszolgál­tatások terén is az új hely­zethez kell igazodni; jobbá keli tenni az autóbusz és a vonatközlekedést. A feladatok jó szervezése és végrehajtása érdekében a járási, a városi tanácstagok­ból, az üzemek és a vállala­tok, intézmények vezetőiből • egy járási bizottságot hoztak létre. Nemcsak az lett a fela­datuk, hogy az ötnapos mun­kahétre való áttérés terv­feladatainak az alakulását, a termelés további menetére gyakorolt hatását figyeljék és irányítsák a gyárakban és az üzemekben. Ezzel együtt nem kisebb feladat állt a bizottság előtt, mint hogy okos taná­csokat adjanak a szabad idő ésszerű, érdekes és hasznos felhasználására. A bizottság tagjainak a javaslatára a természeti szépségekben bő­velkedő helyeken üdülési övezeteket kell kiépíteni, ilyenek a Krasznij és a Ko- telnicsnyij — a fakitermelő kombinát dolgozói és alkal­mazottai részére; a városi amfiteátrum — a fakémiai és üvegtároló üzem részére; a Hitár térsége — a bútor­gyáriak, a gyümölcslé és bor- palackozó üzem és a kenyér­gyáriak részére; a Dra­csinszkij Kvasz — a dra- csinszkiji famegmunkáló üzem dolgozói számára. Ezekben az övezetekben szombati és vasárnapi pihe­nők idejép a szolgáltatások­ról a járási kereskedelmi osztály és a kereskedelmi vállalatok, a tömegkommu­nikációs szolgáltatásokért 'felelős szervek kötelesek gondoskodni. A bizottság által előterjesz­tett javaslatokat a járási ta­nácsülés fogadta el. A tanácsülés összegezte a feladatokat, elrendelte azok életbe lépésének sorrendjét. Elrendelték többek között sportpályák, szabadtéri szín­padok és a mozgókönyvtárak részére pavilonok építését. Különös lelkesedéssel fog­tak a Krasznij potokon az üdülőtelep felépítéséhez és berendezéséhez a fakiterme­lő kombinát dolgozói. A gép­kocsigarázsok mellé fürdőt építettek, meg sportpályát alakítottak ki. Kedvelt hely­ivé alakították ki a szvalja- vaiak a városi amfiteátrum környékét. *mely valóságos zöldövezete a városnak és ahol a különböző létesítmé­nyeket társadalmi munkával építették fel. Mindenki nagy örömére a mechanikai mű­hely dolgozói a Latorca frv lyón függőhídat építettek. Ez közvetlen kötötte össze a vá­rost a szabadtéri színpaddaL Ide, és még más ilven pihe­nőhelyekre, meg a . Kotel- nyicsnyij parkbá a kolhozok és a fakitermelő üzemek út­építői 15 km aszfaltutat épí­tettek. Érdekes és fontos problé­maként jelentkezik azon munkásoknak és alkalmazot­taknak az üdültetése, szóra­koztatása, akik szombaton és vasárnap a városi kultűrház- ba, vagy az üzemi klubok­ba mennek Ezeknek a kul- tűrház és a klubok állan­dó és tartalmas műsort tud szolgáltatói. Itt rendezik a műszakok, brigádok és na­gyobb kollektívák összejöve­teleit és ide is, meg a zöld­övezetekbe is a munkások legtöbbször családostól jön­nek el. Az ilyen nagyobb tö­megeket befogadó helyisé­gekben érdekes előadások hangzanak el; ünnepi beszé­dek sorozatával készülnek V. I. Lenin születésének 100. évfordulójának a megünnep­lésére. Élménybeszámolók tartása, nemzetközi helyzet időszerű kérdéseinek a meg­vitatása is szerepel a műso­ron. A helyi tanácsok és ta­nácstagok állandóan gon­doskodnak arról, hogy a dol­gozók pihenése egyre kultu­ráltabb, tartalmasabb és ér­dekesebb legyen. Éppen ez­zel összefüggésben a tanács-, tagok kezdeményezése alapJ ján állandóan szélesedik a kulturális hálózat építése, fel- újítása. Két kultúrház és há­rom falusi klub, melyek tár­sadalmi összefogással épül­tek, nyitotta meg kapuit a látogatók előtt. Természetes, ezek csak ez első lépések. Még’ korántsem oldottuk meg a legalapve­tőbb problémákat sem, ame­lyek az ötnapos munkahét:-« való áttéréssel kapcsolato­sak. És azt nagyon jól tud­ják a községi tanácsaink is. A második szabadnap már magában is nagyon jó dolog. De még nagyobb eredménye az, hogy magában hordja a kulturális szint még maga­sabbra emelését, az egészség fokozását, amelyik felmérhe­tetlen szerepet játszik pol­gártársaink, s társadalmunk fejlődésében. Saját felada­tunkat mi abban látjuk, hogy mindezeket a lehetőségeket a valóságban életre is keltsük. I. Dolinics a Szvaljávai Járási Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke Több mint szerelem Hét végi gondok A sahói kultúregyüttes tagjaL

Next

/
Thumbnails
Contents