Kelet-Magyarország, 1968. november (25. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-07 / 262. szám
fifes. november 7, KTLET-MAGYARORSZAO 7. oldal >, V ________iXl Ezt az oldalt a Kárpátontúli területen megjelenő testvérlapunk az orosz és ukrán nyelvű Zakarpatszkaja Pravda munkatársai állították össze. Ä gazdasági reform és a munkaverseny A munkácsi szerelőgyár a város első üzemei között tért a tervezés és a gazdasági ösztönzés új rendszerére. A gazdasági reformra mi igen gondosan készültünk. Az előkészítés hatalmas munkáját az igazgatóság, a párt és a szakszervezet végezte. Az új gazdasági irányítási rendszer és a gazdasági ösztönzés kedvezően befolyásolta a tervteljesítést és valamennyi dolgozó keresetét. Az üzem túlteljesítette az éves tervet és minden egyes munkás jutalom formájában kapott tizenhárom napi fizetést. Az ötéves terv első felében szép eredményekkel dicsekedhet a gyár kollektívája. A tervteljesítés, az eltelt két és fél év alatt 100,9 százalékos volt. Kiegészítésképpen 192 ezer rubel értékű termelvényt gyártottak. A terven felüli nyereség 243 ezer rubelt tett ki. A termelés rentabilitása 1967- ben, szemben az 1966 évivel 22 százalékot nőtt: 1968- ban pedig 62 százalékra emelkedett. A munka termelékenységének fokozódásával a közepesnél magasabbra emelkedett az átlag- fizetés. Ennek eredményeképpen a termelt árumennyiség értéke kétmillió rubel körül mozog. Az eladott áruk mennyisége és az ebből származó bevételek lehetővé tették, hogy 1968 első felében a gyár létrehozzon egy 363,2 ezer rubelos ösztönzési alapot. A tervteljesítésért, az anyagtakarékosságért és a selejtmentes áruk termeléséért a munkásoknak kifizetett összeg 119 ezer rubel, vagyis a béralap 10 százaléka. 1967-ben 68 ezer rubelt fizettünk ki prémiumként, azaz a béralap 7 százalékát. Az első fél évben igen hasznos rendszabályt vezettünk be. 1757 első és másodosztályú lakatosnak, hegesztőnek, motorszerelőnek, gépkezelők és másoknak felemeltük a bértarifáját Julius elsejétől a gépkezelők valamennyi kategóriájában felemeltük a bértételeket. A szocialista munkaverseny értékelésénél a munkások nagy figyelmet szentelnek a Az udvaron kellemes meleg volt, igazi tavaszi este. Az esti ég tetején, a nyárfák hegyén át ott ragyoglak a csillagok, mint a gyertyák. Valahol a közelben az ifjúság jókedve harsogott. A fiúk és a lányok a kultúrház klubjából jönnek, és vidámságuk zaja tölti be az alvó utca csendjét. — No nézzétek! A mi tanítónk ablakában még világ van, — jegyezte meg valaki. — Mi lenne, ha mi most valamennyien meglátogatnánk, — ajánlotta valaki. Az ötlet valamennyinek megtetszett. És bár Andrej Andre- jevics Csacsko nem várt vendégeket, mégis meglátva volt tanítványait, szívből megörült. — Kerüljenek beljebb, no, bátrabban — biztatta szeretettel „sasfiókáit”. A szoba azonnal hangos lett a kavargó beszélgetés zajától. Egyik a munkájáról beszélt, a másik az iskolában eltöltött évekre emlékezett, a harmadik a továbbtanulás nehézségeit és gondjait ecsetelte. — No, mi újság van körülötted, Joszif? — kérdezte érdeklődve a tanító a szőke fiatalembertől. Ismerte tanítványát, Joszif Lyubkát, a festmények, a tájkének rajongó szerelmesét. Fel is vette a művészeti szakkörbe, amelyiket maga vezetett, és megtanította meglátni minnyersanyag és az alkatrészfelhasználásra tett kötelezettségvállalásukra. Ez a vállalás ma már teljesen megalapozott. Ha a múltban a minőségi jegyek teljesítése volt a legfontosabb, akkor ma a munkaversenyek résztvevői a versenyfeltételeik pontjai közzé felveszik a kész termékek időben való értékesítésének a biztosítását, a termelés rentabilitásának az emelését, a vállalati nyereség emelését. A kötelezettségek gazdasági megalapozása — az nem csak a tartalékok észszerű értékelése, a lehetőségek szigorú számba vétele, hanem a szervezési — technikai rendszabályok komplexumának az átdolgozása is. Ebben látjuk mi a versenyek kiszélesítésének és hatékonyságának a biztosítékát. Az új gazdasági irányítási rendszerre való áttérés minden egyes dolgozót segíti a saját munkája és az üzem termelése közötti összefüggések kölcsönhatásának a jobb megértésében: meghatározza az új mechanizmus mindenben és mindenütt a gazdasági kutatás fő irányait, valamint az álló alap maximális fel- használásának a lehetőségeit. Magától értődik, hogy az igazgatóság, a párt- és a szakszervezet nagy figyelmet fordítottak a munkások gazdasági szakképzésére. Szemináriumi programokat dolgoztak ki a mérnök-technikus dolgozóknak, a mestereknek és a munkásoknak. Ezen gazdasági tanfolyamok elvégzése után minden egyes dolgozónk tudja, hogy mi az, hogy rentabilitás, és milyen úton lehet ezt növelni. A munkaversenyek résztvevőinek a tervfeladatok túlteljesítése esetén lehetőséget biztosítunk vállalásuk konk- rétizálására a gazdasági elszámolás lehetőségeinek a figyelembe vételével. Igen. A munkaverseny eredményeinek az értékelése már megváltozott Most már figyelembe veszik a termék minőségét; fegyelmezett munkakörülmények és termelési elvek uralkodnak, gazdaságosabb az anyagfelhasználás. dent, ami szép, érdekes és új a természetben. Lehetséges, hogy éppen ez segített a fiatalembernek a helyes pályaválasztásban, és lehet ez segíti művésszé válását. — Most egy „karcsú fe- nyő”-t szeretnék a vászonra varázsolni, — mondta Joszif. De mesélt tanítójának kész munkáiról, meg a jövő terveiről. — Nekem is van némi meglepetésem a számotokra, — és már forgatta is az alkalmi nézők elé a már befejezett vásznakat; „Reggel a fenyőerdőben”, „Kőrisfák”, „Fehér rózsák”. És készen áll a már saját készítésű virág- állvány és a váza is ízes díszítéssel, no meg a könyv- és folyóiratpolc is. Ez pedig — mutatott a fatányérokra — a festészet, a fára égetés és az intarzia sajátos keveredése a fából készült tárgyakon. Amíg a tanítványok élvezettel gyönyörködtek tanítójuk alkotásaiban, addig Andrej Andrejevics behozta a szobába néhány maga készítette szobrocskáját. — A „Mór”, a „Törpe”, a „Szarvas” ... sorolta tanítványainak a figurákra mutatva. A jelenlevők között nem volt senki, aki ne tudta volna, Az igazgatóság és az üzemi bizottság az Í968-as gazdasági évre kidolgozta a házon belüli szocialista munkaverseny feltételeit, a tervezés és a gazdasági ösztönzés új rendszerének a figyelembe vételével, és a tapasztalatokat havonta vonják le. A műhelyek közötti verseny három osztályba van sorolva: az előkészítés, az összeszerelés és a kisegítő műhelyek szerint. A győztesek megkapják a vándorzászlót és 50-től 100 rubelig terjedő pénzjutalomban részesülnek. Minden egyes műhelynek rendelkezésére áll egy bizonyos ösz- szeg a legjobb brigád és a legjobb dolgozó megjutalma- zására. Az igazgatóság és a műhelybizottságok értékelik a versenyek tapasztalatait, eredményeit, és odaítélik a „Szakma kiváló dolgozója” és a „Munkahely legjobb mestere” címet. Jól van megszervezve a munkaverseny a 12 és a 10 számú szerelőműhelyben és az automata revorvereszter- gapadok műhelyében. Itt minden egyes munkás mérnök, technikus, és egyéni vagy brigádfelajánlás alapján dolgoznak. A szocialista munkaversenyben jó tradíciók alakultak ki a mi gyárunk és rész- legi, valamint a moszkvai „Manomentr” szerelőgyár, a Lvovi „Téplokontrol”, az Uzs- gorodi Szerelőgyár és a Mu- kácsi Kirov Munkapadszerelő Vállalat között. Negyedévenként cseréljük ki munkatapasztalatain Icát és ellenőrizzük a vállalások teljesítését. Az ilyen munkaverseny kedvező feltételeket teremt az üzemek közötti alkotó kapcsolatok elmélyítésére, a haladó tapasztalatok széles körű cseréjére, az élenjáró termelési eljárások termelésbe való bevezetésére, általánossá tételére. Ebben van további munkánk sikere, ez az ötéves terv időben való teljesítésének a záloga. Iván Grascsenkov, a Munkácsi Szerelőgyár igazgatója hogy az itt látható tárgyak az erdők fáiból készültek. Utazgatva Kárpátukrajna csodálatos erdejeiben, Andrej Andrejevics mindig keresi a természet ajándékát. Csak egy pillantást kell vetnie a száradó fa gyökerére, ágára, és már tudja is, hogy mi lehet belőle. Azután már csak néhány mozdulat a művész vésőjével, és kész a rókafej. Azután bekeni lakkal és már gyönyörködhetsz is a rókakomában. — Sok függ a fa alakjától, fajtájától, — mondja Andrej Andrejevics. Az intarziához, az olyan féle alkotáshoz, mint a „Fehér rózsák”, legjobb a hárs, a fűz, kőris, nyár. De fel lehet használni a bükköt, a tölgyet, az eperfát, csak a velük való munkához igen nagy figyelem kell. • A fametsző témáit legtooD- ször meg az élet diktálja. A „Hajnal” című műve például a Nagy-Bicskovra tett kirándulása alkalmával született. A figurát, a képet „ráálmodja” a fára, elő a vésőt, és már kész is a mű. Amikor a faragást befejezte, akkor az egészet bekeni áttetsző lakkal. Á természet kinálta témákat így lehet megörökíteMajdnem egy év telt el azóta, hogy a mi járásunk dolgozói is elhatározták, hogy áttérnek az ötnapos munkahétre két szabadnappal. Ez a rendelkezés hatalmas jelentőséggel bír mind a szociálpolitikai, mind gazdasági tekintetben, hiszen ez pártunk és kormányunk bölcs gondoskodása a szovjet emberek jólétéről, egészségének védelméről, kultúrájának emeléséről. . Azon feladatok legfontosabbika, amelyik az ötnapos munkahétre való áttérésből fakad az, hogy járásunk falusi tanácsainak végrehajtó bizottságai a pártszervezetek irányításával az olyan rendezvények egész sorát valósítsák meg, amelyek a szervezett pihenést tartalmasabbá teszik és a dolgozók kulturális igényeit pedig teljes egészében kielégítik. A lakosság kulturális szükségleteinek kérdéseit, a szolgáltatások javítását az ötnapos munkahét követelményeit véve alapul, megtárgyalta a járási tanács végreh aj tó bizottsága, a városi tanács végrehajtó bizottsága és a képviselőcsoport. Határozatot fogadtak el mind a gazdasági vezetés, mind pedig a kultúrmunkások feladatairól. ni. És mindez csakis a tehetség dolga. így kezd áram- lani a reggeli kárpáti frissesség, így elevenedik meg a Tisza csillogó szalagja. A látott természeti szépséget ráleheli a fára. Andrej Andrejevics legjobb műveit Lenin születésének 100 éves évfordulóján akarja bemutatni. A munkában töltött 40 év folyamán a biológus A. A. Csacskó hány gyereket tanított meg a természet, a faragás, a festés és a faégetés szeretetére, művészetére! Valószínű így váltak művészekké Pávai Lyubka, Joszif Lyubka, Alekszandr Hudjakov. Az öreg mester tanítványainak számos műve jutott már el az amatőrök járási kiállításaira. Andrej Andrejevics- nek és fiainak Joszifnak, Jevgenyijnek, Jurijnak, akik szintén örökölték apjuk tehetségét és a fametszés sze- retetét, számos munkájuk nyerte el a járási, megyei, köztársasági, és nemzetközi kiállítások, tárlatok nézőinek elismerését. Az idős mester Genfből is kapott már népművészetét elismerő levelet. Maria Szelehman Szó volt arról is, hogy a két pihenőnapra meg kell javítani a kulturális szolgáltatások mellett az egészségügyi ellátást, a kereskedelemnek át kell térni az új helyzet kívánta formához, a közszolgáltatások terén is az új helyzethez kell igazodni; jobbá keli tenni az autóbusz és a vonatközlekedést. A feladatok jó szervezése és végrehajtása érdekében a járási, a városi tanácstagokból, az üzemek és a vállalatok, intézmények vezetőiből • egy járási bizottságot hoztak létre. Nemcsak az lett a feladatuk, hogy az ötnapos munkahétre való áttérés tervfeladatainak az alakulását, a termelés további menetére gyakorolt hatását figyeljék és irányítsák a gyárakban és az üzemekben. Ezzel együtt nem kisebb feladat állt a bizottság előtt, mint hogy okos tanácsokat adjanak a szabad idő ésszerű, érdekes és hasznos felhasználására. A bizottság tagjainak a javaslatára a természeti szépségekben bővelkedő helyeken üdülési övezeteket kell kiépíteni, ilyenek a Krasznij és a Ko- telnicsnyij — a fakitermelő kombinát dolgozói és alkalmazottai részére; a városi amfiteátrum — a fakémiai és üvegtároló üzem részére; a Hitár térsége — a bútorgyáriak, a gyümölcslé és bor- palackozó üzem és a kenyérgyáriak részére; a Dracsinszkij Kvasz — a dra- csinszkiji famegmunkáló üzem dolgozói számára. Ezekben az övezetekben szombati és vasárnapi pihenők idejép a szolgáltatásokról a járási kereskedelmi osztály és a kereskedelmi vállalatok, a tömegkommunikációs szolgáltatásokért 'felelős szervek kötelesek gondoskodni. A bizottság által előterjesztett javaslatokat a járási tanácsülés fogadta el. A tanácsülés összegezte a feladatokat, elrendelte azok életbe lépésének sorrendjét. Elrendelték többek között sportpályák, szabadtéri színpadok és a mozgókönyvtárak részére pavilonok építését. Különös lelkesedéssel fogtak a Krasznij potokon az üdülőtelep felépítéséhez és berendezéséhez a fakitermelő kombinát dolgozói. A gépkocsigarázsok mellé fürdőt építettek, meg sportpályát alakítottak ki. Kedvelt helyivé alakították ki a szvalja- vaiak a városi amfiteátrum környékét. *mely valóságos zöldövezete a városnak és ahol a különböző létesítményeket társadalmi munkával építették fel. Mindenki nagy örömére a mechanikai műhely dolgozói a Latorca frv lyón függőhídat építettek. Ez közvetlen kötötte össze a várost a szabadtéri színpaddaL Ide, és még más ilven pihenőhelyekre, meg a . Kotel- nyicsnyij parkbá a kolhozok és a fakitermelő üzemek útépítői 15 km aszfaltutat építettek. Érdekes és fontos problémaként jelentkezik azon munkásoknak és alkalmazottaknak az üdültetése, szórakoztatása, akik szombaton és vasárnap a városi kultűrház- ba, vagy az üzemi klubokba mennek Ezeknek a kul- tűrház és a klubok állandó és tartalmas műsort tud szolgáltatói. Itt rendezik a műszakok, brigádok és nagyobb kollektívák összejöveteleit és ide is, meg a zöldövezetekbe is a munkások legtöbbször családostól jönnek el. Az ilyen nagyobb tömegeket befogadó helyiségekben érdekes előadások hangzanak el; ünnepi beszédek sorozatával készülnek V. I. Lenin születésének 100. évfordulójának a megünneplésére. Élménybeszámolók tartása, nemzetközi helyzet időszerű kérdéseinek a megvitatása is szerepel a műsoron. A helyi tanácsok és tanácstagok állandóan gondoskodnak arról, hogy a dolgozók pihenése egyre kulturáltabb, tartalmasabb és érdekesebb legyen. Éppen ezzel összefüggésben a tanács-, tagok kezdeményezése alapJ ján állandóan szélesedik a kulturális hálózat építése, fel- újítása. Két kultúrház és három falusi klub, melyek társadalmi összefogással épültek, nyitotta meg kapuit a látogatók előtt. Természetes, ezek csak ez első lépések. Még’ korántsem oldottuk meg a legalapvetőbb problémákat sem, amelyek az ötnapos munkahét:-« való áttéréssel kapcsolatosak. És azt nagyon jól tudják a községi tanácsaink is. A második szabadnap már magában is nagyon jó dolog. De még nagyobb eredménye az, hogy magában hordja a kulturális szint még magasabbra emelését, az egészség fokozását, amelyik felmérhetetlen szerepet játszik polgártársaink, s társadalmunk fejlődésében. Saját feladatunkat mi abban látjuk, hogy mindezeket a lehetőségeket a valóságban életre is keltsük. I. Dolinics a Szvaljávai Járási Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke Több mint szerelem Hét végi gondok A sahói kultúregyüttes tagjaL
