Kelet-Magyarország, 1968. november (25. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-24 / 276. szám

KELRT-WAOYARORSZÄO -VASÁRNAPI MEtXÄRLRf fl »Mal Háromszázéyes népszerűség Murillo és kortársai a Szépművészeti Múzeumban „A szerzetesek és az asszo­nyok festője”, így nevezték háromszáz esztendeje és a bájos gyerekek napjainkban is evakran mondják: „Olyjn. mint egv Murillo-angyalka” Bartolomé E eban lurillo az 1618-ban született szevil lai mester évszázadok múltán is megőrizte népszerűségét, s íveinek száma a világon t' ->,ost is több, mint a spanvol festészet aranykorá­nak nevezett XVII. század hazai művészének együttvé­ve. Nem titok e halványulni nem akaró népszerűség oka: aki végignézi a Szép mivésze- ti Múzeum jubílr- kiállí­tását (a mester születésének 350. évfordulója alkalmát •1 n’-ui rne a Murillo és 'tör­te— i r!~'~ ’"t-roki gyűjte­mény a márványteremben), K a kiállí­tott művekről, miért lelkese­dik a modern kor közönsége is ’’’óért. A spanyol barokk meste­reként emlegetjük Murillot, mei • m tan e < v ■ • mert művészete letagadhatatlanul magán viseli a stílus jegyeit. Ám azt is érezzük, nem eg í­c - *"*'■» í! barokk festő Hiszen Rubens égbesodró és pompázatos kompozícióitól épp oly távol vannak képei, mint Rem­brandt drámai embe«sé«gel teli mól” művei I), az ' •'/> Itáliai barokknak épp ügy csak távoli rokona, rrv'nt a nehéz vallásossággal leli spanyol kortársalkotások- nak. S Murillo elkülönülő é’^műve még önmagán be­jül is két különböző ágra vá­lik szét. Mindkét témakör­iben — az életképben és a vallásos jelenetben — ugyan­azokat a modelleket festi: szép bőrű andalúz parasztasz- szonyokat, spanyoloknál is fe- ke*~’-v> snanvo’ «igánvokat. se­villai egyszerű embereket, s főként s/.ü’ővárosa 'ajóőpítő- és matróznegyedeinek ked­ves és általa híressé vált gyermekfiguráit. Csakhogy az életképeken ezek a népi típusok koldul­nak. dinnyét esznek, csava­rognak. sőt bolházkodnak, míg a későbbi vallásos kom­pozíciókon Madonnává válnak a szép bőrű parasztasszonyok, Szent Józseffé a mesterem­berek. s gvermek-Jézussá. an­gyalokká a más képeken bol- házkodó kisfiúk A néDi élet­képek precíz ábrázolása a vallásos kompozíciókon pu­ha tónussá, érzékeny szín- harmóniává oldódik Gvön- gédebb, átszeli emültebb lesz a kép —, de nem annyira, hogv fel ne fedezhetnénk ma is például a Szent család együttesében az 1600-as évek spanyol kisemberének ottho­nias hangulatát Fölismerte már' a korabeli közönség is. Ezért szerette a spanyol kis- ember MuriHo reá hasonlító festett szentjeit, s étért van valami rr. ;«ra«adóan kedves, egyszerű és földi hangulata mégoly túlvilágian emelke­dett szentábrázolásainak is. Ez^a hangulat uralja a jubi­leumi kiállítást a Szépművé­szeti Múzeum márványter­mében. mert a buday^' közgyűjtemény — amely vi­lághíres gazdag spanyol anyagáról —, rangban spa­nyolországi múzeumok* után következő bőséees kollekció­járól — elsősorban a későb­bi. érett képeket őrzi ter­meiben Köztük is az egyik le« zebb. leghíresebb ére't pUre^á-át a nagyméretű és világszerte fő műveként szá- montartot A kis Jézus ke nveret osztogat a zar-'ód< koknak című vásznat A se­villai elaggott papok lye számára készült a kép 1678-ban, s a kenyeret kapó zarándokok sorában az első Don Justino de Neve kano­nok. Murillo barátja és meg­bízója. A meghitt, lírai alko­tás valóban páratlan • a róla készült másolatok spanyol múzeumok féltett kincsei ma is A múzeum magáotulaidon ban lévő kéneket is gyűjtött a kiállításra, ennek köszön­hetjük a fál-c fpőetlnn féli« letompított színe'-''-' öltöz­tetett átsz. "amült Bünbá« Magdolna vásznát. míg a mellette lévő Férfiképmás ugyancsak a Szépművészeti Múzeum tulajdona. A kiállí­tás talán legismertebb képe,, a Mária gyermekével *és Ze­nélő angyalokkal címen is­mert megragadó alkotás. Murillo nemcsak kora kö­zönségére: hazájának akkori művészeire is óriási hatás­sal volt Murillo-tanítványok és azok tanítványai próbál­ták követni a mestert és az évfordulós szép kiállítás eze­ket az alkotásokat is össze­gyűjti Zurbaran, Pereda, To- bar, Juán de Sevilla mellett a névtelen Murillo-követőket is rendre bemutatja. <zs. a.) Mária gyermekével és zenélő angyalokkal. (MTI fotók: Szebellédy Géza felvételei) MOSOLYGÓ Mosolygó Antal (1851— 1927). December elsején avatják szobrát — Rátonyi József alkotását — a má­tészalkai Lenin téren. Mosolygó, Különösen furcsa név egy forradalmár számára, de főképp Mosolygó Antal szá­mára. Legelső találkozáskor önkéntelenül is az ajkára néz az ember: vajon mosolyog-e De Mosolygó ajkán nagyon hervadt a mosoly, s mikor az ajka szétnyílik, látszik, hogy a fogsor, a fogak sötétek, szürkésfeketék az ólomtól. Igen, a mázoló szakmabe­tegsége. az ólommérgezés ott ült a mosolyában — és a festő szakmabetegsége, a tu­berkulózis a keskeny, hal­vány arcán. A sors furcsa játéka az is. hogy ennek az embernek szakmai betegségben kellett szenvednie. Neki, aki a mun­kát, kapitalisták szolgálatá­ban, megvetette, gyűlölte, aki minden harctalan napban úgy saját maga, mint osztálya lealacsonyítását látta. Ez a sötétszőke, magas növésű munkás, a béres fia, gyer­mekéveiben maga • is béres, aztán a kis falusi • mester inasa, munkáshoz méltónak csak a lázadást tartotta. Minden lázadó szó, amit a szolgáktól és később a segé­dektől hallott, megrögződött benne, égette. Valami nagy. türelmetlen, kacskaringéi utakat nem tűrő igazságvágy lángja járta a vérét, hogy mindazt, amit helyesnek tart, tettre váltsa. Tanoncsága végeztével vá­rosba költözött. Csak akara­ta ellenére vállalt munkát. Szégyennek tartotta élni és' nem lázadni. Sehol se ma­rad sokáig. Vándorló mester­legény. járja a világot, nézi a világot, szét akarja feszí­teni ezt a kizsákmányolással megbékéli világot. A „valco- ló” (vándorló) segédektől az országutakon sokat lehet ta­nulni. Nemcsak az elégedett, nyugodt munkás lenézését, aki „mint az ökör” a kizsák­mányoló igájába hajtja fe­jét, hanem a politikai tudo­mány morzsáit is. Nem keve­set tudnak ezek a' csavargók és vándorlegények, akikkel a szállásokon és az országuta­kon találkozott. Ekkoriban'' anarchistának nevezte magát. „Félre a szociáldemokrácia politikai vacakolásával! Mun­kamegtagadás, általános sztrájk, felkelés.” Könyveket keres és talál: a tudomány monopóliumát csakhamar megtöri, és Mo­solygó Antal a munkásosz­tály felszabadításának ván­dorló apostola lesz. Csak pár napig dolgozik egy helyen. •Megjelent Lengyel József Visegrádi utca (Kossuth Könyvkiadó, 1968.) című könyvében. Már többet tud, mint a csa­vargók és jobban érti a dol­got, mint a „Népszavá”-t elő­fizető szervezett munkások. „Munkamegtagadás, általános sztrájk, felkelés” — erről beszél a műhelyekben. Ha már mindent elmondott a munkásoknak, könnyű szív­vel továbbáll. így jutott el egyszer Fiú­méba, ahol az állami torpe­dógyárban éppen sztrájkol­tak Fiúméban, ahol főként olasz munkások dolgoztak sok volt a szindikalista. Mo­solygó a gyárhoz ment. ha­marosan beszédbe elegyedett a sztrájkőrséggel Nagy ak­ciókról. általános sztrájkról, felkelésről, osztálvtalan tár sadalomról beszélt. A sztrájktörők egyike erre azt mondta neki: „No, te nagyszerű dolgok­ról beszélsz. Van eszed és erőd. De vajon mit használ egyik embernek a másik emberhez való beszéde kis társaságban. Te sokat tanul­tál. Többet tudsz, mint én és egyes kollégák, akik itt a sztrájkot vezetik. De ha százszor többet is tudsz és százszorosán igazad van, ez mégiscsak reménytelen dolog. Ezzel az erővel a tömegeket kell megmozgatni. Magában az, hogy te mint munkás a munkások között élsz, az nem elegendő. Neked a szakszer­vezetek üzemi életébe kell belekapcsolódnod. Nézz erre a gyárra. Teg­napelőtt itt négyezer ember dolgozott. Azt gondolod, hogy mindnyájan olyan messze ju­tottak a gondolkodásban, mint te? Nem. barátom. De ezek cselekedete mégis je­lentősebb, mint tízezer olya­né. mint te vagy. És ezt a tényt, mi, egy maroknyi em­ber, hívtuk életre.” A szó, ha a Mosolygó faj­tában egyszer gyökeret vert, tetté is akart lenni. Mosolygó felkerült Buda­pestre. A szakszervezetben dolgozott. Szabó Ervin felis­merte benne a pompás agitá­tort — Mosolygó Szabó Er­vin révén megismerte az IWW elvi álláspontját és gyakorlati módszereit. 1913 nyarán a szakszervezetek le­küldték a Zsilvölgybe a hu­szonnyolcezer bányászt szer­vezni. Mosolygó jól csinálta dol­gát. Olyan jól. hogy a ha­tóságok kiüldözték a bánya­vidékről. És a szoedemek már inkább örültek ennek. „Nagyon agilis, de nagyon szélsőséges agitátor.” Üjra Pestre kerülvén, megalakítja a Szocialista Munkások Propaganda Cso­portját. Az IWW kiadvá­nyait terjesztik, s Szabó Er­vin a tanítójuk. 1914-ben mint tényleges katona vonul a .háborúba és mint katona agitál. A front­ról leveleket ír üzemben dol­gozó ismerőseinek a szak- szervezetek hadikölcsoi; jegy­zése ellen Egy év múlva megszokott a frontról. A mátyásföldi repülőgépgyárban kapod munkát. Itt alakult az első munkástanács Ekkor mar Korvinnal tartolt Mosolygó közvetlen kapcsolatot. Mosol)’go volt röplapjaink, úgy mondhatni, tő elosztó- központja, és minden egyes íap biztos utakon haladt. Ka­szárnyákat. katonavonatokat árasztottak el írásokkal. Mo­solygó számtalan munkást s- mert. Nagyon sokkal level- oeli összeköttetésben volt. Szabadságosok keresték tel... A monarchia legdélibb sarkáig is eljutottak röplap­jaink: Katona György mat­róznak Cattaroba küldte ókét Mosolygó. A rop apuk tanítása, bizonyos mértéi'oen a híres cattarói es pólai mat­rózfelkelésben nyert kifeje­zést. Mosolygó közvetlen befo­lyása alatt három gyár ál­lott. A mátyásföldi és az aszódi repülgépgyár. s a bu­dapesti fegyvergyár A fegyvergyár munkásai voltak az elsők akik a rak­tárt kifosztva, fölfegyverez­ték magukat, és fegyvereket osztottak a munkások között. Az aszódi munkások vezet­ték a nagy földbirtokok első forradalmi kisajátítását. Ho­gyan használtunk mátyás­földi repülőgépeket röplap­jaink szétosztására. erről maid későbben fogok beszá­molni! Mosolygó szavára sok em­ber hallgatott. És ezek aztán tovább mint sejtalapítók működtek Fő erejük az illegális propagan­dában volt. Legális időkben Mosolygót még saját gyárában is hátra szorították. A diktatúra ideje alatt is', képességeihez és a forradalom ügyének tett szol­gálataihoz viszonyítva, jelen­téktelen szerepet játszott. Mo­solygó a KMP alapítói között volt; a kommunista pártban megtalálta azt a pártot, ame­lyet mindig keresett. És mégsem jutott neki vezető szerep Ez nem a forradalom hibájából, hanem azért tör­tént, mert bár izzó kommu­nistává lett, mégis valahogy mindig Wobbly maradt.. A diktatúra bukása után börtönbe került. Megkínoz­ták, ütötték. Tüdőbaja rosszab­bodott. A Szovjetunió fogoly­tisztekért cserélte ki. A jó ápolás újra lábra állította Vasszorgalommal tanult. Éle­tét azonban már nem lehe­tett megmenteni. Mosolygó Moszkvában halt meg és mint kommunista halt meg, úgy, mint amerikai hason­mása, az IWW alapítója, a nagy, a „big” Bill Haywood­KORA 200 ÉV Postakocsik, vásározók menedékhelye — vendéget fogadott — A „kórlapon“ ez Osztrák lovasok, betyáro­kat üldöző pandúrok, vásá­rokat járó kalmárok ütöttél tanyát falai között Posta kocsik álltak udvarán, az is i.állól- iradt lovak pi­hentek. Katona'«’ -in-­adott menedékét, kártyacs«- táv * -’•bajok, szerelmi ka landok szövődtek Kisvárda legöregebb épületében, mely­nek homlokán ez áll: Piac ut­ca 3. Kétszázéves az egykori fo­gadó. Történelmi időket meg­élt ház. „Látta” az osztrák el­nyomás cfőztölő vérteseit a maevar dzsentrik vigadozá- sát. Tanúja volt a 48-as kis- várdai honvédek búcsúztatá­sának. akik derekasan kivet­ték a részükéi a forradalom­ból és szabadságharcból. Ven­dégkönyvét megemésztette a? idő. de a korabeli iratok és a fennmaradó szájhagyo­mány megőrzött néhányat krónikájából. A 22-es szobá­ban egy csődbejutott keres­kedő vetett véget életének, azt is mondják a megsárgult kisvárdai újságlapok: szerel-' mi bánat miatt lett öngyil­kos. Tanúja volt a Piac utca 3 sz. alatti emeletes ház az első világháborúba induló — vá góhídra hajtott — katonák búcsúztatásának is. Ülése­zett falai között a Tanács köztársaság direktóriuma, azok a mártírok is, akiket a fe­Évente 120 ezer áll: életveszélyes hér terror meggyilkolt, köztük Császy László gimnáziumi ta­nárt. A szomszédos épület;; Kisvárda egvik középiskolá­ját Császy Lászlóról nevez­ték el A környező falvakból botozásra behajtott kommti nisták, direktóriumi tagok is megmerték ezt a házat. Aztán mulatságok, bálok kö­vették egymást a lovardából átalakított nagyteremben, a szomszédos apácazárda rend- házfőnökeinek nem kis meg­botránkozására. Aztán tovább pergett a történelem, a községekből szekereken. gyalog gettóba hajszolt szerencsétleneket terelték ide a kakastollasok, hogy útnak indítsák a hár­masútról és a nagyállomás­ról a hal ál vonatokat. Horog­keresztes zászlót is lengetett a .szél az épület ormán, vas- útrobbantó németek indultak dinamitos csomagokkal a sí­nek f lé. A felszabadulás napjaiban .ebesült szovjet katonákat ápoltak néhány napig az egykori fogadóban. Földosztó bizottságok törté­nelmi igazságtevésre indultak a Forgáschok, Jármiak birto­kaira. S innen indultak a ponyvás teherautók a közsé­gekbe az első színdarabok­kal. Tizennégy éve a járási mű­velődési ház kapta meg az öreg épületet, egy részében tedig a f H’esszövetkezel szállodáját rendeztél, be. Mi­kor a mozi is itt működi ' évente 120 ezer ember, a já­rás összes lakosságát kitevő néző fordult, meg a falak között. Később évente 35—40 ezer látogatója volt a műve­lődési ház rendezvényeinek. Sokáig állta az évek ostro­mát az aggastyán ház. De ez, év októberében —* a vélet­len iróniája — egy Angyal film vetítésekor leszakadt a mennyezet, több mázsás te­her zuhant a raktárnak használt helyiségekre. Em­beréletben nem esett kár. De a tüzetes vizsgálat nem ma­radhatott el, szakember „fúrták” meg a falakat, a kritikus pontokat, s a napok­ban megérkezett a szakvéle­mény: az épület életveszé­lyes. Az egykori fogadó, katonai borozóhely, színház,' lovarda, tanácskozóhely — és ki tudja felsorolni • valamennyi „ar­cát” — lassan élete végéhez közeledik. Mit sem törődve azzal, milyen gondot okoz ezzel a járás és a község ve­zérkarának, akik még ed­dig nem találtak helyette al­kalmas épületet a járási művelődési háznak. A sok vihart, két évszáza­dot megért ház is elérkezel egyszer ahhoz a ponthoz, amikor már nincs foly atása a krónikának. <r. m

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents