Kelet-Magyarország, 1968. november (25. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-24 / 276. szám

is nWál frPTrr MA<SVAROR<S7A<5 M15ÜL6KTW »^■M IH lli.il ■ ■ ■ I '■■■» ......... '------------------- -------------------------'___________________ ran. n&mStr 9t' ' PIHENŐ GYERMEKEK ÉS A JÁTÉKOK (A Schweizer Illustrierte karikatúrája) ..Büntetőjogi felelősségem tudatában.. Játszik a két gyerek. Kér­dőívesem játszanak. A na­gyobbik különböző rubriká­kat rajzol, odaírja a kérdé­seit, amelyekre a kicsinek válaszolnia kell. Kíváncsian belekukkantok és az alábbiakat olvasom: „1. Melyik zenekart sze­reti jobban: a Illés; b..Ome­ga; c. Sztevanovity Zorán. (A nem kívánt rész törlendő). 2. Melyik csapatnak szur­kol? a. Fradi; b. MTK; c. Va­sas; d. Egyéb. (A nem kí­vánt rész törlendő). Büntetőjogi felelősségein tudatában kijelentem, hogy az általam közölt adatok meg­felelnek a valóságnak. Alá­írás”. Az utóbbi mondat meg­hökkent. Ugyan honnan ta­nulhatták a gyerekek? Hát a nagyok kérdőíveiről. Ott szerepe] ez a zárómondat, nem mindenütt, de sok he­lyen. Persze a felnőtt kérdőíve­ken van értelme neki. Mert ellenkező esetben az ember talán olyasmit írhatna be, ami nem felel meg a való­ságnak, például a születési — Proszit, igen tisztelt rendőr elvtárs, csak egy kortyot.. máris mondom! — Szóval úgy keződött, elhatároztam: írok egy hu­moreszket. Kiforgattam a zsebeimet, az agyamat, de nem volt egy fia témám sem. „A téma az utcán hever” — ötlött az eszembe a közis­mert szólam. „Akkor emel­jük fel”! — így én. És elin­dultam, hogy megkeressem Mindjárt találtam is egy he­verő banánhéjat az utca sar­kán, ' ahol a gyümölcs­kirakodóvásáron egyesek frissiben fogyasztják a ba­nánt Sajnos nagyot csúszva én heveredtem le a „banán­héjtéma” mellé. De sebaj egy slágerírónak már sikerült szerencsésen felemelnie. To- vábhsántikáltam A közeli kapualjban a földön sötétlő alakot pillantottam meg. „A téma” — bíztattam magamat és felemeltem A „téma” er­re két csuklás közt, némi al­koholbűzzel körítve belebőg­te a fülembe: „Egyszer gyere csak az én utcámba.” Miután már erősen sötétedett, nem akaródzott eleget tennem a meghívásnak. Öt tettem in­kább vissza a földre. A tér sarkán kisebbfajta csődületet találtam. Odacső- dültem én is, hátha éppen sorstársaim a talált témákat szortírozzák? Két lány állt hely és idő rovatba nem azt írnám be, hogy Szentes, 1924, hanem azt, hogy Muhi- puszta, 1241. Miért? Csak. Mert nincs rizikó. Lakóhely­nek sem szerény óbudai ott­honomat jelölném meg, ha­nem — ha lúd legyen kövér — valami nagyon különlege­set, például Tejút 43, fél­emelet 2. Még a nevemet is elváltoztatnám. Álnéven töl- teném ki a kérdőívet. De nem is ez az igazi ér­telme a felnőtteknél a fenye­gető hangsúlyú záróakkord­nak. Figyelmeztetni kíván, ha hamis adatokat közlök, hogy azzal jogtalan előnyt szerez­zek, a büntetés nem marad el. Mert gondoljuk csak meg, az ellenkezője mire vezetne? Kérdés: hány gyereket tart el? Ha történetesen csak egyet tart el és a kérdőív hallgat a büntetőjogi felelős­ségről, akkor fogjg magát és beírja, hogy tizennégyet. No már most, mi ennek a kö­vetkezménye? (Feltételezve, hogy nem kell pecsétes iga­zolás is). Esetleg évekig szemrebbenés nélkül fölveszi tizennégy gyerek után a csa­ALIBI a csődület közepén „minini” szoknyában. Óvatosan meg­kérdeztem az egyiket, melyi­kük- a téma, hogy felemel­hessem. Egyszuszra közölték, hogy egyikük Anita, a mási­kuk Marika, semmiféle Té­mát nem ismernek, de azért őket is felemelhetem, csak úgy kétszázzal több. Amikor magyarázkodni kezdtem, a társaságból egy bőrzekés fia­talember nem éppen . barát­ságosan eltanácsolt onnan. Közölte azt is, merre men­jek. Szaporán járt a lábam meg a két szemem, de néhány el­dobott papírfecnin, némi fel- ismérhetetlen szeméten és felismerhetően őszi falevélen kívül semmit sem leltem. Ezeket azonban miért emel­tem volna fel. Találtam az­tán egy pár lábat. Puha szárú csizmában. Négy lépésnyire mehettek előttem. Sajnálkoz­va néztem utánuk, amikor a sarkon begyalogoltak egy presszóba. Rájöttem, miért nem talá­lom a témát. Ezen a hűvös őszi estén nem hever az ut­cán. Bent van a meleg presz- szóban. Befordultam én is, leültem, rágyújtottam és a ládi pótlékot. Egyszer azon­ban lebukik, vagy, mert fel­jelentik, vagy mert feltűnik • a hivatalban, hogy a tizen­négy gyerek közül mindig csak ugyanazt látják. Behi­vatják és felelősségre akar­ják vonni. Hol az a 14 gye­re? Erre a tettes vállat von: sehol, csak vicceltem. Node maga csalt, ezért büntetőjogi felelősséggel tartozik. Mire ő gúnyos kacajt hallat: Nuku, büntetőjogi felelősség! Tet­szett volna odaírni a végire. De nem írták oda, és én jog­gal hihettem, hogy azt fele­lek, amit akarok. Ha ked­vem tartja, akár negyven- nyolc gyereket is beírhattam volna... Persze, erre az ille­tékesek belátják, hogy mu­lasztást követtek el, bocsána­tot kémek a tagtól és elen­gedik isten hírével. No hát, ezért kell a záró­kitétel, hogy büntetőjogi fe­lelősségem tudatában, mert különben szabad volna a vá­sár. .. Csak az a kis bibi, hogy ez a mondat a kérdőív legesleg­végén szerepel. Tételezzük fel, hogy van egy rossz szán­banánhéjkaland fájó emlé­keit enyhítendő, konyakot kértem. Amíg kihozták, ala­posan körülnéztem a téma után. Néhány emelkedett hangú ifjú embert találtam, akik kissé akadozva ugyan, de fennhangon, kórusban ol­vasták a vendéglátóipari v. kifüggesztett hirdetményét: az új szabálysértési rende­letben a pincér számára ki­látásba helyezett 5000 forin­tos büntetés miatt ittas em­bert nem szolgálnak ki. Ezért előre elnézést kérnek a pin­cér nevében is. 'Az ifjak el­nézőek voltak. Különösen ak­kor, amikor a pincér a már kiürült huszonöt üveg sör mellé kihozott további tíz te­li üveget. En is kértem még egy konyakot. Enyhíteni akartam a keresgélés okozta sajgó emlékeket. És ez így ment tovább. Konyak, té­makeresés, enyhítés; konyak, témakeresés, enyhítés. Most itt ülök a presszóban hat üres konyakospohár tár­saságában egy fia téma nél­kül. Fogalmam sincs, mi lesz velem, kedves rendőr elvtárs. Haza se mehetek, mert a feleségem nem hiszi el, hogy én csak témát kerestem és éjjel háromig néhány kék folton és erős konyakszagon kívül semmit sem tudtam összeszedni. e (—a —s) dékú ember, aki elejétől vé, gig hamis adatokat ír a kér* dőívre. Mikor a végére éti alákanyarítja a nevét, föllé- legzik, hogy ez aztán jól si­került, és akkor szemébe öt- lik egy mondat: „Büntetőjo­gi felelősségem. tudatában kijelentem, stb.” Vagyis: eleget hazudoztál kedves ba­rátom, most fogd meg a kér­dőívet, tépd szépen összeg vegyél egy másikat és töltsd kirigaz hited szerint. Ez bi­zony nem szerencsés megol­dás. Olyanféle, mintha meg­hívnák az embert egy ragyo­gó fogadásra, az asztalok minden jóval megrakva, per­sze nekiesik a vendég, tömi a fejét, ahogy csak bírja, az utolsó asztalnál pedig, ami­kor már mindent megevett, egy kassza előtt találja ma­gát, ahol 500 forintot köve­telnek tőle. amit felcserélhet 30 napi elzárással. Hogy mi vár a hazudozók- ra, azt bizony a kérdőív ele­jén kellene feltüntetni, i nem a végén. Bár van egy olyan érzésem, hogy aki csal­ni és hazudni akar, annak teljesen mindegy, mit írnak a kérdőívre és hová. Marad tehát a következtetés: a fe­nyegetés kizárólag a becsüle­tesekre gyakorol hatást. Bár ez is valami... Novobáczky Sándor Vidám napló A PÚK Izgatott férfihang hívja as orvosi rendelőt. — Jaj, doktor úr! Tessék azonnal jönni! Egy pók meg­csípte a feleségem lábát, na­gyon megdagadt! — Most nem mehetek, — mondta az orvos — de hozza be. Várom. Fél óra múlva megjelent a férj és hozta a pókot FÉRJI HŐSÉG Vajon hűek maradnak-e a férfiak távoli utazásnál? — erről folyt a vita társaságban. Sokféle nézet hangzott ei. Egy tapasztalt feleség kaca­gott: — Még hogy távoli utazás­nál? 100 km-ig sem lehet bennük megbízni! — Én nem félteném a fér­jemet, akármilyen messzire menne — szólt a vitába ma­gabiztosan egy csinos fiatal­asszonyka. Majd hozzátette: — Feltéve, hogy űrhajón Utazik... KERESZTREJTVÉNY i KÍVÁNCSISÁG Szerelnélek megismerni, fiam, — vágasd le a hajad!... (Zsoldos Sándor rajza) »SS. november *4-én született Antony van Leeuwenhoek hol- land természettudós. Mi volt nagy felfedezése? Beküldendő sorrendben: vízsí. 1, függ. 13, vlzsz. 27, 41 és 56. VÍZSZINTES« 13. Camea betűi keverve. 14. Szabolcs megyei községbe való. 15. Hintett. 16. A Hold a csilla­gászatban. 19. Becézett Ilonát. 20. Mi, oroszul. 21. Szeszes ital, zsargonban. 23. Zemplén megyei község. 25. Juttat? 26. ÖA. Kambodzsában van! 31. Éltető folyadék. 32. A vízsz. 19. algny- esetben. 33. Szörny. 34. Létek. 37. Ruhájának része. 39. Berek szé­lei! 40. Szegecs. 44. Nekem, né­metül. 45. TR. 47. Oroszlánnév. 48. Észak-olaszországi város. 50. Nem mond igazat. 53. „Néma” vizit. 55. Cím, francióul foneti­kusan (ssz=sz). 59. Ismeretlen név jele. 6-1. Tej üzemi mellékter­mék. 62. Pest megyei község. 63 Állóvíz. 64. Veszprém megyei község. 68. Qsen. 69. Forró égövi kúszónövény. 71. Fő ütőér. 74. Vágószerszám. FÜGGŐLEGES: 2. Perui város. 3. Erdei törpe. 4. Távolabbra mutató szó. 5. GC. 6. Vásznat készít (első kockába kétjegyű mássalhangzó). 7. Fi­zikai fogalom’. 8. Sir. 9. Más­salhangzó kiejtve. 10. Cigarettá­zik. 11. Egykori francia író. 12. Ausztráliai váróé, Uj Dél-Wales­ben. 17. Szocialista ország állam­fője ...ír Szén. 18. Folyó Auszt­riában. 21. Bíróságon keresi igazát. 22. Vonatkozó névmás. 23. Olajbogyó. 24. Német névelő. 27. Nem össze, (első kockában két­jegyű mássalhangzó.) 28. Eldu­gott -holmit ide szállítana. 29. Nem elég. 31. Mezőgazdasági munkát végez. 35. Ógörög húros hangszer. 36. Heves megyei köz­ség. 38. Női név. 39. Két végén hegyes, fából készített régi já­ték. 42. Helyezé. 43. Japán vá­rosból való. 44. Karmolt. 46. Afrikai köztársaság. 49. A külső ingereket az agyba szállító vé­kony szál. 51. GÉ. 52. Meggon­dolatlan, balga. 54. Kétjegyű mássalhangzó. 57. Háziállat. * 58. Házőrző. 60. Káin betűi kever­ve. 63. Magad előtt nyomd. 65. Keleti uralkodói cím, egykor. 66. Építészeti stílus. 67. Alma-... 68. LLA. 70. Kétjegyű mássalhang­zó. 71. Névelő. 72. Helyhatározó rag. 73. Leszállított zenei hang (utolsó kockában kétjegyű más­salhangzó). 74, Folyó a SZU- ban. A megfejtéseket december 2-ig kell beküldeni. Csak levelezőla­pon beküldött megfejtéseket fo­gadunk elf November 10-1 rejtvény pályá­zatunk megfejtése: Arnold Zweig, Grisa őrmester, A wandsbecki bárdi Nyugati krónika, A pa­rancs. Nyertesek: Czirják János, Kis Ildikó, dr. Kiss Lászlóné, Rácz Edit és Tóth Péterné nyíregyhá­zi, Szántó János balkányi, Kar­dos Sándorné nyírbátori, Ha­lász Júlia nyírbogdányi, Fehér Sándorné tyukodi és Giőrffy Bertalanná vásárosnaményi ked­ves rejtvény fej tőink. A könyvsorsj egyek«* postán elküldtük I HIVATAL Sokáig faggatja a látogatót az egyik tisztviselő, hogy miért pont most akar a fő­nökkel beszélni ? Az idegen végül elveszti m türelmét és rámordul: — Vezessen a főnökből, maga Idióta! — Hogyan, nem értem mit mondott? — dadogta a tiszt­viselő. A látogató megismételte: Azt, hogy vezessen a főnök­höz, maga idióta! A tisztviselő felragadta a telefont, hpgy így panasz­kodjon feletteseinek. — Nahát ez tényleg hal­latlan — háborodott fel a főnök, — és honnan jött az az ember? — A minisztériumból. — Ügy, a minisztériumból — szólt a főnök és lecsapta a kagylót, hogy azonnal fo­gadja az érkezőt Miközbe» így morgott magában: — Miért nem vezeti be hozzám azonnal ez az idió­ta. .. «. tt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents