Kelet-Magyarország, 1968. november (25. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-17 / 270. szám

* orda!

KELOT-WAfffARORSZÄG — VAttÄRNgPT WPTXfRLET

I^Í8. rsowmlier ffi

Margocsy József:

k Kárpátaljai úti jegyzetek

Nyers Rezső:

Gazdaságpolitikánk

és a gazdasági mechanizmus reformia

A Nyíregyházi Tanárképző Főiskolának együttműködési szerződése van az Ungvári Állami Egyetemmel, így az

u.obbi időben mind gyakoribbak az egymásnál tett látogatások Természetesen vetődött tel annak a lehetősége is, hogy az itteni magyar tanszékek oktatói előadásokat tartsanak az ungvári egyetem magyar szakos hallgatóinak. Odaérkezésemnek is ez volt célja: a IV. éves hallgatók számára kellett szakszemináriumot (speciális kollégiumot) tartani Móricz Zsigmond életéről és művészetéről, összesen 18 órában.

Ez alatt a két hét alatt sokfelé járhattam, s megismerhettem ennek a területnek kulturális életét is: elsősorban erről szeretnék az alábbiakban röviden beszámolni.

Szinte természetesen adódik, hogy a magyar nyelvű kulturális élet központja Ungvár. Itt működik az önálló magyar napilap, a Kárpáti Igaz Szó, a magyar nyelvű kiadó és az egyetem filológiai fakultásán a magyar nyelv és irodalmi tanszék.

Egy-egy ünnepi szám esetében a Kelet-Magyarország- ban is olvashatjuk az ungvári testvérlap egy-egy oldalát, a munkatársak cikkeit, területük életéről írt beszámolóit. Kevésbé ismerős azonban, hogy a Balta László szerkesztette újságnak van egv vasárnapi kulturális melléklete, a NEON. Ebben általános kulturális tájékoztatók is jelennek meg, például riportok művészek műterméből, beszámolók vetélkedőkről és seregszemlékről, de többnyire eredeti szépirodalmi műveknek adnak helyet. Kovács Vilmos most sajtó alatt álló verseskötetéből épp úgy kaphatunk ízelítőt, mint Szenes László prózájából, Bállá László esztétikai eszmefuttatásaiból. Főleg az egyetem magyar szakosai között akad sok fiatal költő, novellista: írásaiknak készséggel ad helyet a szerkesztőség.

Egyébként is érezhető, hogy tervek szerint működő, szervezett irodalmi élet folyik. Az Írószövetség és a kiadó alapos és tartalmas vitákban

bírálja meg a beérkező kéziratokat: ebben a lektori munkában a tanszék tagjai is részt vesznek. Az irodalmi

klubban gyakran vitatnak

meg egy-egy irodalompolitikái kérdést. Magam Is részese lehettem egy ilyen összejövetelnek: a mai magyar próza kérdéseiről beszéltem es hosszúra nyúlt beszélgetésben vitatkoztunk írókról, művekről, irányzatokról,

örömmel vették tudomásul, hogy a mi megyénkben számon tartják a kárpátaljai írók műveit, tevékenységét, hiszen ismerik azokat a recenziókat és összefoglalókat, amelyek a Szabolcs-Szatmári Szemlében megjelentek. Sajnálatosnak tartják azonban, hogy a nagy kiadóknál megjelent hazai antológiákban általában nem szerepelnek a határon túl élő, magyar nyelven írók művei, így a Szovjetunióban működő magyar nyelvű irodalom képviselői is kimaradnak.

A Kárpáti Igaz Szó gyakran közöl hazai írókat, a szegedi Tiszalájjal, a debreceni Alfölddel szorosabb kapcsolatban állnak, de megjelent itt Stpkay Barnának is több írása, Vikár Sándor néhány dala kottamellékletben, stb. Azt lehet tehát tapasztalni, hogy mindenképpen helyes és jó az a szerkesztési elv, amelyet ungvári elvtársaink követnek. Feltétlenül célszerű lenne azonban a személyes kapcsolatok kiépítése is: helyes lenne, ha mi meghívhatnánk az ott élő és működő írókat, s ott is szívesen látnák — és várják is — a mi megyénk íróit is. Az ungvári Filharmónia impozáns hangversenytermében Dobos Attila és Mary Zsuzsa éppen akkor szerepelt, amikor ott jártam; azt mondták, hogy ha írók, költők lépnének fel, ugyanúgy lenne érdeklődő közönségük. Azt hiszem, nekünk kellene megtennünk az első lépéseit.

Az egyetem magyar tanszéken intenzív élet folyik. Lizanec Péter, a tanszék vezetője: többször járt Nyíregyházán, előadásokat is tartott Magyarországon, nyelvészeti életünk közismert alakja. Ö maga elsősorban az ukrán— magyar nyelvi kapcsolatokkal foglalkozik és tanszékének nyelvész tagjai is részt vesznek ebben a munkában. A nyíregyházi főiskola nyelvészeti tanszékén folyó földrajzi névgyűjtő munka sokat segíthet nekik, s így kézenfekvő együttműködésre van lehetőség a két intézmény nyelvészei között. De van lehetőség irodalmi témák kidolgozására és közös felhasználására is. Vaszócsik Vera Sevcsenkó és a magyar irodalom kapcsolatait dolgozta fel, Gortvay Erzsébet pedig Lenin alakját vizsgálta a magyar irodalomban s ebből a dolgozatból egy fejezetet hamarosan a Szemlében is olvashatnak az érdeklődők. A mi tanszékünkön két idevágó témát dolgozunk fel: A század végi orosz irodalom hatása Krúdy Gyula művészetére és Móricz Zsigmond és az orosz ember rímmel. Bízunk abban, hogy a teljesen elkészített dolgozatok megvitatására közös gyűlésen, tudományos ülésszakon kerülhet majd sor, s a született eredményeket vagy közös tudományos közleményben tehetjük majd közzé, vagy egymás nyelvére lefordítva jelentethetjük meg az intézmények hivatalos kiadványaiban.

Jelentős az a munka is, amelyet a tanszék hallgatói kulturális téren végeznek. Irodalmi színpaduk gyakran ad önálló műsort, vagy vállal szereplést nagyobb műsorokban. Van a tanszéknek énekkara is, ahol nehezebb Kodály-művek megtanulására is vállalkoznak (pl. az Ady versére írt Felszállótt a páva előadására).

A tanszéknek évfolyamonként 20—20 hallgatója van, tehát az öt évben 100 magyar szakos tanul az egyetemen. Jó érzés látni azt, hogy végzett és jelenlegi hallgatók dolgoznak a rádió magyar adásában, a kiadónál, a televízióban, vagyis a kulturális élet minden területén helytállnak az itt tanuló növendékek.

Kárpátalja művészeti élete egyébként is eléggé pezsgő. Talán a képzőművészeknél lehet látni a legszebb eredményeket, s ezekkel a jelzésekkel találkozik leghamarabb az ember, ha erre a területre lép. Mindenekelőtt a sgrafitto-technika eluralkodását vehetjük észre. Nálunk csak az utóbbi években lehet találkozni ilyennel, mint Huszár István sokat emlegetett rakamazi templom- homlokzatával, vagy Margittal Jenőnek a Zrínyi gimnázium előcsarnokát díszítő nagy tablójával. A Kárpátalján most úton-útfélen találkozunk szép, dekoratív sgrafittókkal. Ezt a szó szoros értelmében kell venni, mert pl. az országutak szélén álló ízléses autóbusz- várók belső falain is ilyenek láthatók, de a legtöbb nagyobb áruház, középület falain is vannak sgrafittók. A képzőművészeti középiskola növendékeinek egyik fő munkaterületük ez a technika, s legszebb jelentkezései az ungvári katonatemetőben éppúgy megtalálhatók, mint a Jánosi község új művelődési házában.

S ha már eljöttünk a terület székhelyéről, külön kell megemlékezni Horváth Anna népművész munkásságáról. Tavaly, a melbournei világ- kiállítás szovjet pavilonjában vetítettek egy filmet, amelyben bemutatták egy népművész munkáját: ez az összeállítás Horváth Anna életéről és munkásságáról készült. Igen ritka az olyan szerencsés találkozás, amikor a mélységes gyökerű népi ihletés együtt jelentkezhet a modern kor művészeti igényével. Ha hasonlító példákat keresek, akkor szobraiban Medgyessy erőteljes alakjaira keU gondolnom és Borsos

Miklós finomra simított felületeire ; festményeiben éppúgy fellelhetjük a Tornyai örökségét, mint Holló pasztó- zus színtechnikáját; rézdom- boritásai ügyes elhelyezésben rendkívül mozgékonyak; monumentális hegesztett, gömbvas kompozíciói erőt, hatalmat, nagyságot ábrázolnak (pl. az új beregszászi színház most kéjszülő nagy felületű homlokzatán); akvarelljei, grafikái bensőséges melegséggel árasztanak intim érzéseket. Művészetében az a nagyszerű. hogy bármelyik formát választja: saját belső művészi törvényei szerint fejezi ki magát, ahogy az anyag, az eszköz lehetővé teszi — ezért válnak alkotásai természetesekké és egyszerűkké. Művészetének titka az őszinte egyszerűség, mint ahogy egész élete, egyénisége a művészet szolgálatának igazsága: egyszerűen és őszintén. Pedig ez nem valami naturalista igénytelenség nála, hanem elmélyült és harc árán szerzett tudatosság: minden alkotását a legegyszerűbb szavakkal magyarázhatja, kommentálhatja — de ilyenre aligha van szüksége, beszélnek művei maguktól. A Szabolcs- Szatmári Szemle néhány reprodukciót közölt már alkotásairól, de ezek csak halvány elképzelést nyújthatnak művészetéről: plasztikáinak térbeli kiképzését, festményeinek színeit a fekete-fehér leép nem tudja kellőképpen visszaadni. Feltétlenül ideje lenne már, hogy hazánkban, talán először itt a megyében, kellőképpen megismerjék Horváth Anna művészetét egy-egy alkalmi vagy gyűjteményes kiállítás formájában.

Az egyetem ötödéves hallgatói tanítási gyakorlataikat a terület magyar nyelvű iskoláiban végzik. Száznál több a magyar általános iskolák száma és húszon felül van a magyar középiskolák száma is. Űngváron a Zalka Mátéról elnevezett 10 osztályos iskolában jártunk. Az igazgatónő elmondta, hogy már többször kezdeményezték kapcsolatok felvételét a mátészalkai Zalka Máté általános iskolával, de eddig sikertelenül. Pedig sokoldalú kapcsolat kialakítására lehetne lehetőséget találni. Beregszászon a Kosspth Lajos általános és középiskola vendégei voltunk. Igen alapos és részletes tankönyvekből tanulnak: nagyrészt Drávay

Gizella könyveiből. Ez a tanár, író, műfordító asszony rendkívüli gondossággal állította össze irodalomtörténeteit, amelyekben az általános irodalmi anyagon túl eléggé széles körű művelődéstörténeti tájékoztatást is kellett adnia, hiszen az ottani iskolákban ezek nélkül szinte érthetetlen a közéleti ihletett- ségű magyar irodalmi múlt megértése. Nyelvtan könyvei írásakor pedig az ukrán és az orosz nyelv hasonlóságai és különbözőségeinek koncentrálása ad gondot neki, hiszen ezen a téren is járatlan utakon kell ösvényt törnie Drávayné kartársnőnek.

Az egyetem tanszékvezetője, az iskolák igazgatói, vezető tanárai nagy gonddal figyelik ezeket a gyakorló tanításokat: a hallgatott órákat a többi jelölttel és a kollégákkal alaposan megbeszélik, a szakmai és módszertani kérdéseket megvitatják, hogy a kezdetben már helyes irányítást kaphassanak a leendő tanárok, kollégák.

Lépten-nyomon, amerre csak jártam a Kárpátalján, mindenütt azt tapasztalhattam, hogy eljárásainkban, módszereinkben igen sok a közös vonás, s mindkettőnk munkájára a hasonlóság a jellemző, nem pedig az az eltérés, amely a gyakorlati munkában í'el-íelbukkan. Ezen persze nem is lehet csodálkozni, mert itt is, ott is teljesen azonos célok elérése érdekében végezzük oktató-nevelő, kulturális munkánkat Most már csak az lenne még kívánatos, hogy egymás munkáját szélesebb körben még jobban megismerhessük, hiszen így még jobb, még szebb eredmények elérésére lehetnénk képesek valamennyien.

Nyers Rezső 34 tanulmányát, cikkét, előadói beszédét, országgyűlési felszólalását tartalmazza a „Gazdaság- politikánk és a gazdasági mechanizmus reformja” című könyv, amelyet a Kossuth Könyvkiadó jelentetett meg. A gyűjteményt a Központi Bizottság 1963. májusi ülésén tartott beszámoló nyitja s az 1968. októberében publikált — a Társadalmi Szemle szövetkezeti vitájához hozzászóló — írás zárja; a könyv első és utolsó írását öt és fél esztendő választja el egymástól.

De mi az, ami összekapcsolja, s ami a beszámolók, a tanulmányok és a beszédek gyűjteményes kiadásakor a címadás gondját jelenti a szerző számára? Úgy véljük, hogy jelen esetben ez a gond aligha merült fel, mert, a választott cím a harminc egynéhány írás közös tartalmából, mondanivalójából önmagától adódott.

A gyűjteményben lévő Írások. beszédek, eltérő rendeltetéssel készültek: vannak

közöttük napi aktualitású interjúk. megnyitóbeszédele, hosszabb-rövidebb időszak gazdasági fejlődését elemző beszámolók, s olyan tanulmányok, referátumok, amelyek a marxista—leninista közgazdaságtudomány alapvető kérdéseit vizsgálják, a párt és a kormány gazdaság- politikáját világítják meg. Időrendi sorrendben csoportosítva, a cikkek, beszámolók és tanulmányok arról a nagy jelentőségű folyamatról adnak — gazdaságtörténeti szempontból hiteles — képet, amelyben közgazdászok, műszakiak, pártmunkások és gazdasági vezetők közös erőfeszítése gyümölcseként kikristályosodott, majd bevez.e- tésre került a gazdaságirányítás új rendszere.

A gazdasági reform sikeres megvalósítása napjainak legfontosabb politikai, gazdasági és társadalmi feladata. Logikusan következik, hogy Nyers Rezső könyvének a mához és a holnaphoz is van mondanivalója. Nyers Rezső valamennyi — a témával foglalkozó — írásában és beszédében hangsúlyozza, hogy a gazdasági mechanizmus reformja a termelési eszközök szocialista tulajdona alapján .kapcsolja össze a népgazdaság tervszerű központi irányítását a piac aktív szerepével, s hogy a gazdaságirányítás új rendszerének szerves része a nép- gadasági és vállalati tervezési rendszer, a pénzügyi-, az ár- és a hitelrendszer, a piaci

Fenákel Judit:

Itt

Saját romjait őrző paraszt- ház. A hosszú csapott tető alatt szúette barna ajtók. Szoba, konyha, kamra, megint szoba, kiskonyha, pad- lásföljáró.

Az öregasszony a gangon üldögélt. Lábánál szakajtó, keze felől teli kosár csöveskukorica.

— Mindent megnéztél?

— Mindent.

Tímár széket húzott a kosár mellé. Gépiesen nyúlt a kukorica után. Keze az esze nélkül is tudta, hogy itthon nem lehet tétlenkedni. Az ölhetett kezű ember haszontalan. Az öregasszony tán álmában is morzsolja a kukoricát.

— Szóval mindent.

Mindent hát.

— És észrevetted?

— Észre.

— A múlt héten elvitte a kisbaltát.

— Odaadta neki anyám.

— Kölcsönadtam. Azelőtt meg összeszedte a szerszámokat. Csak egy kalapácsot hagyott.

— Minek engedi, ha aztán sajnálja?

mechanizmus, valamint az anyagi érdekeltség rendszere. Az új irányítási rendszer optimális hatékonyságához a képlet mindkét tényezőjét — a központi tervezést és a piaci mechanizmust is — fejleszteni kell, s ennek időszerű teendőit — legalábbis fő vonásaiban — ez év nyarán, a közgazdász-vándorgyűlést megnyitó beszédében körvonalazta.

A mához szól az a hipotetikus — de reálisnak tűnő — prognózis is. amely a reform közgazdasági hatásainak kibontakozását vázolja. A reform rövid távon — egykét év alatt — lényeges javulást hozhat az álló- és forgóeszközök jobb kihasználásában, az üzemek belső szervezettségében, a technológiai folyamat fejlesztésében. Középtávon — öt-hat év alatt — a közgazdasági hatások mar erősebben érvényesülnek, mert a folyó gazdálkodás mellett az ésszerűbb beruházások is a nagyobb hatékonyság tényezői lehetnek. Hosszú távon, — nyolc-tfz év alatt — számíthatunk arra, hogy a népgazdaság struktúrája — 'mind a termelésben, mind a fogyasztásban — kedvező lesz a a gyorsabb gazdasági növekedés és a szilárd egyensúly szempontjából. Ez a prognózis a múlt és a jelen által determinált gazdasági tényezők figyelembe vételével jelöli meg a fejlődési lehetőségeknek azokat a sáv- jait, amelyekbe rövid-, közép és hosszú távon eljuthatunk. Nyers Rezső utal arra az objektív, de teljes bizonyossággal nehezen felmérhető tényezőre is, amelyet a kollektív emberi cselekvés

Az újságok hasábjain, a rádió és a televízió adásában gyakran találkozunk új haditechnikai fogalmakkal, amelyek nem mindenki számúra érthetők. Az eligazodásban segítséget ad a most megjelent „Haditechnikai kézikönyv.”

A két fejezetből álló könyv első része átfogja a korszerű haditechnika területének egészét, címszavak szerinti feldolgozásban ad felvilágosítást az olvasónak a haditechnikai eszközökről és tevékenységről. Összeállításánál a szerzők úttörő munkát végeztek, mert sem a magyar, sem a külföldi katonai iro— Mindig mondom, csak kölcsönbe fiam. De nem hozza vissza.

— Kölcsönbe se adja.

— Könnyen beszélsz.

—• Minek kérdez?

— A mázsát akarja,

— Kölcsönbe.

— Nem. Egészen. Azt

mondja itt csak megeszi a fene. '

— Hadd egye.

— Köll neki a pénz. Épít.

— Végre. Legalább nem jön a nyakára.

— Lebontaná a házat

— A magáét?

— Apátoké volt.

— Most a magáé.

— Ti vagytok az örökösök.

— De anyám a haszon- élvező.

— Azt mondja, nagy est nekem egymagámnak.

— Ezt már ismerem.

— Ügyse tudom rendbetartani.

— Az se az ő baja.

— A részit akarja.

— Tizenöt éve hallom,

— De most nagyon akarja.

— És anyám? Hova menne?

— Arról nem beszél.

energiája alkot, s amely egyaránt gyorsíthatja és lassíthatja a reform közgazda- sági hatásainak kibontakozását, érvényesülését. Ezt az utalást mélyen szántó tanulmánnyá szélesíti „Az új gazdasági mechanizmus várható társadalmi és politikai kihatásai” című írása, amelyben a társadalom osztály- és csoportszerkezetét, érdekstruktúráját, s a reform várható politikai, társadalmi következményeit elemzi.

Egyik tanulmányában írja Nyers Rezső: „Hazánkban és a világon mindenütt a gazdasági fejlődés problémája képezi egyik fő tárgyát a politikának. A politikai gondolkodók és cselekvők szinte mindennap gazdasági jelenségekkel, gazdasági törvényekkel kerülnek szembe, amelyeket meg kell ismerniük, amelyekből politikai következtetéseket kell levonniuk”. Nyers Rezső nemcsak közgazdász, politikus is, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság gazdasági kérdésekkel foglalkozó titkára, aki — ebben a minőségben — a párt gazdaságpolitikájának egyik szószólója. Egy-egy cikkének, beszédének olvasásakor talán nem is tűnik szembe, annál inkább e gyűjteményes kötetből: beszédeiben, írásaiban nem közöl, vagy deklarál, sokkal inkább érvel, gondolkodik éa következtet. Ez a stílus nem csupán rokonszenves és meggyőző, hanem másokat —» jelen esetben az olvasót — i» gondolkodásra, a közgazda-^ sági kérdések elmélyült táj nulmányozására serkenti.

Garamvölgyi IstváA

dalomban ilyen átfogó ea* ciklopedikus összegezés mé* nem jelent meg.

A II. fejezet azokat a leg«-) fontosabb természettudományos (matematikai, fizikai^ kémiai, stb.) fogalmakat is-í merteti, amelyek a haditech-» nikai eszközökkel, teljesít-« ményükkel, hatásadataikkal kapcsolatosak.

Az igen gazdagon illuszt-j rúlt könyv elsősorban a fia-italok figyelmébe ajánlható. K katonai elő- és utóképzésnek» valamint az iskolákban folyó honvédelmi ismeretek oktatásának is nélkülözhetetlen kézikönyve.

(Szj

— Mikor járt itt?

— Tegnapelőtt. Hallotta, hogy jössz.

— Na akkor ne kerülgessük. Én megmondtam neki tavaly télen, hogy nem egyezkedünk.

— Mégis idejön.

— Mikor?

— Még máma.

— Anyámnak is megmond«« tam, hogy nincs vele semmi dolgom.

— Te ilyeneket ne mondjál

a testvéredre. Idősebb is nálad.

— Még bíztassa. Hova

megy, ha elviszi a házat a feje felől. Magát se lehet megérteni. 'Siratja a kisbaltát, a házat meg utána hajítaná. >

— Nem hajítom. De a fiamat se hajítom ki. Fiatal, hát törekszik. A családjának szerez. Jön.

— Honnan tudja?

— Ismerem a kopogását. A sarokról megismerem. A kisbabáról ne szólj, a mázsáról

— Szólhatok egyáltalán?.;:

—- Gyere csak Sándorkám.

Az öcséd is előkerült reggel«

Haditechnikai kézikönyv

minden anyánké