Kelet-Magyarország, 1968. október (25. évfolyam, 227-256. szám)

1968-10-10 / 228. szám

XXV. ÉVFOLYAM, 228. SZÁM ÁRA: 70 FILLÉR 1968. OKTOBER 10, CSÜTÖRTÖK LAPÜNK TARTALMASOK Nők klubja — akadályokkal. (3. oldal.) Éjfél az állomáson. (3. oldal.) Olvasóink leveleiből. (4. oldal.) Mexikóból jelentjük. (5. oldal.) Ujmódi „betyárok” a tárgyalóteremben. (6. oldal.) Népfrontankét Nyírlugoson a mezőgazdasági szakkörökről A vendégek a tsz-szakk ör gyakorlókertjében. Hammel József felvétele Országos tanácskozás szín­helye volt szerdán a Nyírlo- gos melletti kis település, a Szabadság-telep. Valamikor Gencsy méltóságos cselédei éltek itt embertelen körülmé­nyek között Jelkép is a Szabadság-te­lep. Országos példaként szol­gált arra, hogy hogyan kell megismertetni és megszeret­tetni a fiatalokkal a mező- gazdaságot. Ebben mutatott példát a Szabadság Tsz tag­sága és vezetősége. Ezért tartotta a tanácskozását e témával kapcsolatban a Ha. zafias Népfront Országos Tanácsának mezőgazdasági bizottsága, melyen megje­lent Orosz Ferenc, az MSZMP megyei bizottságá­nak első titkára, Bencsik István, a Hazafias Népfront, Országos Tanácsa elnökségé­nek tagja, a mezőgazdasági bizottság elnöke, Kovács Fe­renc, a Nyírbátori Járási Pártbizottság első titkára, dr. Szabó Ferenc, a MEDOSZ főtitkára, Szabó László, a KISZ KB. úttörő osztályé, nak helyettes vezetője, a MÉH, a Művelődésügyi Mi­nisztérium, az Országos Nő­tanács, a Népművelési Inté­zet képviselői, a szomszédos megyék HNF bizottságainak, vezetői, Dunántúlról és a Ti­szántúlról tsz-elnökök, agro- nómusok. országgyűlési kép­viselők, a megye társadalmi és tömegszervezeteinek ve­zetői és képviselői. Kovács Károlyné, a Haza. fias Népfront megyei bi­zottságának alejnöke nyitot­ta meg a tanácskozást, majd dr. Bencsik István mondott bevezetőt. Ezt követően dr. Miklóssy Ferenc, a Szabad­ság Tsz elnöke ismertette, ho­gyan működik a tsz-ben és az iskolában a mezőgazda- sági szakkör. Szólt arról, hogy a tsz-ala. kuláskor a felnőtt lakosság­nak 90 százaléka volt írás- tudatlan. A legidősebbekei kivéve mindenki megtanult ími-olvasni. A gyümölcs­szőlő termesztéshez nem volt szakemberük. Hazahívták az idegenbe elment tsz-ta- gokat és taníttatták őket. If. júsági kertészeti brigádot alakítottak. Megkezdték a kertészeti szakmunkáskép­zést. Iskolát, óvodát építet­tek a telepen. Bevezették a gyakorlati oktatást. Három év alatt minden hallgató megszerezte a szakmunkás- képesítést. A felnőttek a szakmai továbbképzésre szak­kört hoztak létre. Klubhelyi, séget biztosítottak részükre, ahol zavartalan a tanítás. Három tagozat működik, kapcsolatunk van a kutató- intézettel, kísérleteket foly­tatnak. Az iskolában is megalakí­tották a szakköröket, s a ta­nulók játszva, észrevétlenül ismerkednek pitg a mezőgaz­dasággal, A gyerekek részt vesznek a felnőttek foglalko­zásain. Ezek eredménye, hogy a tsz-ben eddig 6 érett­ségizett helyezkedett el, köz­vetlenül a termelésben, s kö­zülük többen állattenyésztők. Áldoz a fiatalokra a tsz. De a fiatalok is segítenek. Az új klub megépítésében pél. dául társadalmi munkával vettek részt. A tsz vezetősége megtalál­ta az utat az ifjúsághoz, s ezért szívesen maradnak Sza­badság-telepen a fiataloi. Nem gond, ha az idősebbek nyugdíjba mennek, van után­pótlás. A vitában sokan felszólal­tak. Utána a felnőttek és az iskolai tanulók gyakorlókert­jeit tekintették meg az or­szágos tanácskozás résztve­vői. (farkas) A cigánylakosság helyzetéről tárgyalt a városi tanács vb Megszüntették Nyíregyhá­zán az egészségtelen cigány­telepet — jelentették be a városi tanács végrehajtó bi­zottságának keddi ülésén. Ez a legfőbb eredménye azok­nak az erőfeszítéseknek, ame­lyeket az utóbbi években tet­tek a cigánylakosság életkö­rülményeinek javításáért. Kedvező változások követ­keztek be a cigánylakosság foglalkoztatásában. 1965-ben még mindössze 13 munkaké­pes embernek volt állandó keresete. Ma 120 dolgozik rendszeresen, kétszáznál is több azoknak száma, akik idényjellegű munkát vállal­nak. Továbbra is gond — a sok gyerek miatt — a nők foglalkoztatása. Kulturális vonatkozásban a gyerekek iskoláztatásában ér­ték el a legjobb eredményt. A beiskolázás csaknem száz- százalékos, gyakoriak azon­ban a hiányzások, emiatt az osztályismétlések. Tizenkét évvel ezelőtt erre tekintet­tel a túlkorosokból külön ci­gányiskolát hoztak létre, amely igazolta a hozzáfűzött reményeket. A beiskolázot­tak 60—70 százaléka jutott el a nyolcadik osztályig. Az alsótagozatosokból most is van külön tanulócsoport, a felsőtagozatosoké viszont megszűnt. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján az utób­bit újra megszervezik. Tanu­lásuk könnyítése céljából a városban és az egyik tanya­bokorban külön iskolai nap­közi otthont szerveztek ré­szükre. A végrehajtó bizottság ha­tározata szerint a felnőtt la­kosság kulturálódásának se­gítése érdekeben klubot lé­tesítenek. Az eddigi tapasz­talatok felhasználásával dol­goznak szociális, kulturális és anyagi körülményeik további javításáért. A végrehajtó bi­zottság ehhez a munkához továbbra is kéri a különféle társadalmi szervek és külö­nösen a vállalatok támogatá­sát Az ülésen tájékoztató hang­zott még el a zöldség, gyü­mölcs és egyéb élelmiszerek tárolásának helyzetéről és előkészítették a legközelebbi tanácsülést. 0» Országos télialma termesztési és tárolási tudományos tanácskozás Nyíregyházán A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium, a Magyar Agrártudományi Egyesület és a Szabolcs-Szat- már Megyei Tanács VB. me­zőgazdasági osztályának ren­dezésében október 9-én or­szágos télialma-termesztési és tárolási tudományos ta­nácskozást tartottak a me­gyei tanács nagytermében. A tanácskozáson részt vett Kállai Sándor, a megyei pártbizottság titkára és a Vlagyimir Grigorjevics Digo- szunov, a Kárpátontúli Terü­leti Pártbizottság titkára ve­zetésével megyénkben tar­tózkodó négytagú szovjet de­legáció. A tanácskozást dr. P. Sza­bó Gyula, a megyei tanács vb. elnökhelyettese nyitotta meg. Bevezetőjében hangsú­lyozta, hogy a télialma-ter­mesztési és tárolási tanács­kozásnak hagyományai mel­lett nem csupán megyei, de országos jelentősége van. Utalt arra, hogy megyénk mezőgazdasága ■ az elmúlt években a szocialista terme­lés erősödésével jelentősen fejlődött. A fejlődésben a téli alma termesztésének dön­tő szerepe van, annál is in­kább, mert jelenleg az or­szágos télialma-ültetvény öt­ven százaléka megyénkben van, az országos export 65 százalékát mi adjuk. A tudományos tanácskozá­son bevezető előadást dr. Tompa Béla, a MÉM mező- gazdasági termelésfejlesztési főosztály kertészeti osztályá­nak vezetője tartott. El­mondotta, hogy a magyar gyümölcstermesztés és ezen- belül a Szabolcs-Szatmár me. gyei gyümölcstermesztés nap­jaink legaktuálisabb és leg­fontosabb témája. Utalt ar­ra, hogy az elmúlt években nagyarányú gyümölcstelepí­tési programot hajtottunk végre. E program megvaló­sulásában az ország gyü­mölcsfa állományában nö­vekedett a téli alma része­sedési aránya. 1959-ben 15,8 százalékot, az elmúlt évben már 21,5 százalékot tett ki. A telepítéssel párhuzamo­san és szükségszerűen nőve. kedett a terméshozam, javult a termelés technológiája, s * a télialma-termesztés a me­zőgazdasági üzemek egyik bázisa lesz. Hogy a telepí­tési program végrehajtása mennyire volt helyes, az ma már nem képezi vita tár­gyát, viszont el kell ismer­ni, hogy a tárolási feltéte­lekkel, azoknak biztosításá­val ma problémáink vannak. Számítások szerint az or­szágban 1970-ben 750—800 ezer tonna mennyiségű gyü­mölcsöt termelnek a gazda­ságok. Az almatermés 1975- ben már eléri az egymillió tonnát. A növekvő termés feltételezi a hűtőtárolók gyors építését, mert ilyen nagy mennyiségű árut a sze­dés pillanatában értékesíteni lehetetlen. A hűtötárolók építése időarányosan jelen­leg lassan halad. A tervek szerint 1966—1970-ig száz. ezer tonna -hűtőtároló ka­pacitást kellett volna létesí­teni. Az első két évben csak 14 ezer tonna kapacitás va­lósult meg. 11 ezer tonna a forgalmazóknál és csupán háromezer tonna a termelők­nél. A számok azt bizonyít­ják — mondotta az előadó —, ha az értékesítés jobb feltételeit kívánjuk megte­remteni, akkor gyorsabb üte­met kell diktálni. Vannak le­hetőségek: többek között a panelgyártás megindítása, amely 5o százalékkal lerövi­díti majd az építési időt, de ez csak a jövő évben s az ezt követő években realizáló­dik. Másik lehetőség a tranzakciós úton létesített hűtőtároló, amelynek úttörő­je a HUNGAROFRUCT, ugyanis általa egy ezer va- gonos hűtőtároló kerül be­hozatalra. Dr. Tompa Béla foglalko­zott az értékesítési feltéte­lekkel is, s itt többek között megemlítette, hogy a jövő­ben növekszik a gyümölcs külföldi értékesítésének le­hetősége, s erre jó példa, hogy a legutóbbi szovjet— magyar kereskedelmi tár­gyaláson szó volt arról, hogy a Szovjetunió 1970-re export volumenét megdup­lázza. A tudományos tanácskozá­son dr. Pethő Ferenc, a Nyíregyházi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet igazgatóhe­lyettese a télialma-termesz­tés fejlesztésének kérdései­vel foglalkozott. Bevezetőié, ben elmondta, korábban a te­rületfejlesztés jelentett szel­lemi erőfeszítést, most a ter­mesztés és értéke­sítés. Statisztikai adatokat közölt arról, hogy a télial­ma-termesztés megyénk me­zőgazdasági üzemeiben hal­mozott termelési érték dön­tő százalékát adja. Éppen ezért elsőrendű kérdés a ter­melés tökéletesítése mellett a tárolási feladatok megoldá­sa. Elmondta, hogy a megyé­ben közel ISO gazdaság ren­delkezik olyan gyümölcsös­sel, ahol feltétlenül szükséges hűtőtároló építése. A táro­lók mellett azonban gon­dolni kell arra is, hogy a fogyasztásra közvetlenül nem alkalmas gyümölcs feldolgo­zása megoldást nyerjen Hangsúlyozta olyan hitel­politikai rendszer szükséges, amely elősegíti a termelő üze­mekben az ipari alma fel­dolgozását. A tanácskozás folytatá­saként dr. Boros Rezső tan­székvezető egyetemi tanár a télialma-tárolás biológiai tárolás technológiai és üzem- gazdasági összefüggéseiről tartott magasszíntű tudomá­nyos értekezést. Dr. Czanik Sándor, a HUNGAROFRUCT Vállalat főosztályvezetője az export értékesítés jelenlegi és jövőbeni lehetőségeiről tartott előadást. Az előadá­sokat vita követte. (seres) Dr P. Szabó Gyula megnyitóját tartja. Mellette balról Vlagyimir Grigorjevicj Digo- szunov, az UKP Kárpátontúli Területi Pártbizottság titkára, Kállai Sándor, a me­gyei pártbizottság titkára, jobbról dr. Tompa Béla, a MÉM kertészeti osztályának veze­tője és dr. Boros Rezső egyetemi tanár. Elek Emil felvétele VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESOUETEK!

Next

/
Thumbnails
Contents