Kelet-Magyarország, 1968. szeptember (25. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-15 / 217. szám

e <*SaI' ' TPSTÍT 1968 f9L Tűz! Vihari Árvízi jégverés! állatkár! Milliós kártérítés biztosításért Rakamazon a közelmúltban tűz martaléka lett két lakó­ház és gazdasági épületek. Szerencse volt a szerencsét­lenségben, hogy mindkét por­ta tulajdonosa háztáji bizto­sítással rendelkezett, így kettőjüknek 124 ezer 118 fo­rintot fizetett az Állami Biz­tosító. Szabolcs-Szatmár megyé­ben több mint 85 ezer háztá­ji gazdaságot lehet számlál­ni. Ezeknek a gazdaságoknak teljes értéke minimálisan szá­mítva is több mint 10 mil­liárd forint. Ez az érték van állandó veszélyben. Mert va­jon lehet-e azt mondani, hogy nem lesz tűz, hogy nem okoz kárt a vihar, az árvíz, a jégverés, vagy nem tizede­li meg az állatállományt va­lamilyen betegség, baleset. Nem lehet mondani és a pél­dák is bizonyítják. A megyé­ben 27 ezer 138 HTK és ti ezer 962 MB biztosított van jelenleg. 1968 első félévi sta­tisztikája bizonyítja, hogy a kártétel igen magas. Az év első hat hónapjában a régi, úgynevezett háztáji biztosí­tás tagjai 2018 esetben szen­vedtek kárt, s ezért az álla­mi biztosító 1 millió 804 ezer forint kártérítést fizetett. Az új mezőgazdasági biztosítás­ban lévők közül 399 szenve­dett károsodást, s ezeknek fél év alatt 1 millió 222 ezer forintot fizetett a biztosító. A háztáji gazdaságokat il­letően két biztosítási formá­ról beszélünk. Hogy mi a kü­lönbség a kettő között, az sok­oldalúan magyarázható. Egy­részt a HTK biztosítási díj 180 forint, míg az MB bizto­sítási díja évi 372 forint, il­letve kiegészítéssel felemelhe­tő 492. vagy 612 forintra. Az MB biztosítás, már a fenti statisztikai adat is bizonyítja (399 kártételre, 1 millió 222 ezer forintot fizettek) a káro­sodás minden formájában na­gyobb összegű kártérítést fi­sét. Sőt, míg a HTK nem ter­jed ki a családtagok baleset- biztosítására, lakóházak ár­vízkáraira, addig az MB ilyen vonatkozásban is teljes jogú kártérítési kötelezettséget vállal. A biztosítás társadalmilag szükséges. Egyik igen lénye­ges és hathatós formája an­nak, hogy az egyén létbizton­sága gazdálkodásában és min­den vonatkozásban megala­pozott legyen. Sokan azt mondják erre, s ezt bizonyít­ja, hogy a 85 ezer háztáji gazdasággal rendelkezők kö­zül csak 40 ezer rendelkezik valamilyen biztosítási formá­val — hogy minek a biztosí­tás, spórolunk mi arra, hogy kár esetén a hiányt pótoljuk Ez az úgynevezett önbizto­sítás az alapos megfontolást minden vonatkozásban nélkü­lözi. Mert vegyük példának a cikk elején említett rakama- zi tűzeseteket, ahhoz hogy a két kárt szenvedő önbiztosí­tással összegyűjtse a kárért kifizetett 124 ezer forintot, nem kevesebb mint 634 év szükséges. Vagyis egy-egy személy 317 évig rakhatná félre az évi 180 forintokat, hogy egyetlen károsodás ösz- szege összegyűljön. A biztosítás társadalmi szükségessége mellett igen fontos a helyes biztosítási forma megválasztása is. Úgy gondoljuk, egyetlen gazdálko­dónak sem közömbös, hogy elhullott állatáért, jégveré­sért, vagy más károsodásért milyen összegű kártérítést kap. Egy beszédes példa, hogy Buion két tsz-tagnak. Bárány Ferencnek és Szente­si Károlynak hullott el a te­hene. Az egyik tehénért ezer forint, a másikért néevezer forint kártérítést fizetett a biztosító. A magyarázat egy­szerű: Bárány Ferenc a régi, Szentesi Károly az új for­mában kötött biztosítást. A háztáji gazdasággal ren­delkező gazdálkodó minden igyekezetével azon fáradozik, hogy személyes és családi tu­lajdonát gyarapítsa. Ehhez társadalmi rendszerünkből fakadóan minden lehetősége megvan, minden támogatást megkap. De nem lehet elég­gé hangsúlyozni, hogy a fá­radtsággal összegyűjtött és az évek során féltve meg­óvott vagyoni érték egyetlen véletlen folytán elpusztul. Aki igazán jót akar magának és családjának, az nem bíz­hatja a véletlenekre sok év fáradtságos munkájának gyü­mölcsét. S. E Üdülő vár os lesz-e SÓSTÓ ? Hétmillióért új üzemcsarnok Befejezéshez közele­dik a több mint hétmillió fo­rintos költséggel készülő két üzemcsarnok építése az ön­tödei Vállalat kisvárdai gyár­egységében, amelyekben év végén megkezdik a satugyár, tást. Ezzel lehetővé válik, hogy a mostani évenkénti 36 ezer satu helyett jövőre csaknem kétszeres mennyi­séget, 66 ezer darabot ké­szítsenek. Épül a sóstói sugárút. Rész, ben ez a tény, másrészt’ hogy mind nagyobb figyel­met fordítanak a tanácsi és a vállalati vezetők Sóstóra, a kedvelt üdülőhely fejlő­désében, kedvező fordulat következett be. Meggyorsult a beépítés, szemlátomást ja­vul a kulturáltság is. A sugárút, amelynek el­képzelése már nagyon régi, s az előkészítése is évek óta tart, most kezdett konk­rét formát ölteni. Az előké­szítő és tervező munka pár­huzamosan halad. A terep- rendezés és a töltésépítés kö­rülbelül szeptember végére befejeződik. A gazdasági számításokon alapuló és elfogadott előter- vek szerint az útépítés költ­sége tíz-tizenegymillió fo­rint lesz. A közbeiktatott fe­lüljáró mintegy hétmillió fo­rintba kerül. A kisvasút át­építésével kapcsolatos költ-, ségek meghaladják a hatmil­lió forintot Három közület fizeti a költségeket. Az útépítés gaz­dája a Nyíregyházi Városi Tanács, a különböző építmé­nyekért a KPM Közúti Igaz­gatóság felelős, míg a kis- vasúttal kapcsolatos költsé­geket a MÁV viseli. Az útépítés programozott befejezési határideje 1969. július. A kisvasút átépítésé­nek terve ugyancsak 1969. első negyedévi befejezést irá­nyoz elő. Különös figyelem a zöldnövényzetre Újabb vállalatok építenek üdülőt Az útépítés nyomán meggyorsult a fejlődés Az erdei út megépítésével, valamint a kisvasút és az állomás átépítésével a Krúdy- szálló előtti tér teljes rende­zése lehetővé válik. Az új út bevezetésével egyidőben minimálisan ötven gépkocsi részére elegendő parkolóhe­lyet építenek. További útépítés szükséges a vállalati és magánüdülők céljára kijelölt részeken. Az egész területet átszelő — je­lenleg még „A” jelet viselő — út megvalósításával ren­dezetté válik a már részben beépített terület és meggyor­sítja a vállalati és mspán- üdülők építését. Az „A” jelű út becsült kivitelezési költsé­ge 1,1 millió forint. Sóstónak az Igrice patak­tól keletre eső területére már korábban elkészült a részle­tes rendezési terv. Itt kaptak helyet a majdan épülő több­szintes vállalati üdülők, mo­telek, gyógyszállók, SZOT- és tsz-üdölők, valamint a magánüdülő terület kis- és nagytelkes változatban. Különösen ebbén az évben nyilvánult meg nagy érdek­lődés a különböző vállalatok körében a sóstói telkek iránt. Már területielhaszná- nálási engedéllyel rendelke­zik az Országos Gumiipari Vállalat nyíregyházi gyár­egysége, az Építő- és Szerelő Vállalat, a Sátoraljaújhelyi Finommechanikai Vállalat, a KPM. A közelmúltban kért területfelhasználási enge­délyt a Hullámdoboz Gyár, valamint tsz-üdülő létesíté­sére is igényt jelentettek be. Jelenleg építés alatt áll az AKÖV és az OTP üdülője, illetve hétvégi házai. Érdemes megemlíteni, hogy az AKOV dolgozói társadal­mi munkában vállalták, hogy üdülőjük szomszédságában felépítik Sóstó első „össz­komfortos” gyermekjátszóte­rét. A részletes rendezési ter­veknek megfelelően az első évben — 1886 ban — ötven­hat hétvégi ház építésére al­kalmas területet jelölt, ki a városi tanács, s értékesített az OTP útján. Huszonnégy telken már felépült a vi- kendház A további igények­nek megfelelően ez évben újabb ötvenegy telket ala­kítottak ki. A részletes rendezési terv hétvégi házak telepítésére további területet nem bizto­sít. Korlátozott számú nagy­telkes nyaralóépület létesíté­sére van még lehetőség. Ez azonban már a következő három-négy év távlati ter­veit sem képes kielégíteni. Az üdülőépítés iránt meg­nyilvánuló nagy érdeklődés szükségessé tette az egész Sóstó területere — városmé- resi pontosságot igényelve — az alaptérkép elkészítését. A Várostervezési Tu<jomán;vos és Tervező Intézet annex szellemében vizsgálja Sóstó további fejlesztési lehetőse­geit. A tervekben különös fi­gyelmet fordítanak a meglé­vő zöldnövényzetre, s a terv­hez külön részletes zöldterü­leti vizsgálat is készül. A részletes rendezés! terv a meglévő szociális és ven­déglátóipart létesítmények korszerűsítését és bővítését irányozza elő. Ezenkívül több új létesítmény elhelyezését is tervezik. Ezek Sóstó idegen- forgalmát is kedvezően fog­ják befolyásolni. Sóstó jelenlegi belterülete 15—20 éves távlatban — a magánüdülők építése kivéte­lével — biztosítani tudja a jelentkező építkezési igények megvalósulását M S, Nem emelik a távfűtés díját Hány fok meleg szükséges? — Amit az állam térít Nonstop ügyelet — „Pótíűtési idényt Pontosan egy hónap múl­va — október 15-én —kez­dődik a városi távfűtési szol­gálat a Nyíregyházi Északi Alközpont mintegy ezer la­kásában és a városrész kö- zületeinek helyiségeiben. A csaknem 4 és fél ezer embert érintő szolgáltatásról kértünk előzetes információt Orosz Menyhérttől, a Városgazdál­kodási Vállalat távhő szol­gáltatási részlegének vezető­jétől. Megtudtuk: a korábbi ma. ximális kalóriaegységet az idén több mint kétszeresére emelhetik, de szükség ese­tén négyszeres energiameny- nyiséget is képes biztosítani a TITÄSZ hőerőműve, mely­nek kapacitását az alköz­pont jelenlegi fűtendő lég­köbméter összege még nem is képes leterhelni. Nehézipari miniszteri és kormányrendelet szabályozza a lakó- és középületek távhő és melegvíz ellátásának mód. ját. A rendeletek egyebek között előírják, hogy a fű­tött helyiségek — lakószoba, hall, irodák — naponta 8 és 20 óra között átlagosan legalább plusz 20 Celsius fo­kosak legyenek. A mosdók, fürdőszobák legalacsonyabb hője 24 fok, az előszobák, konyhák és egyéb melléklte, lyiségeké 16 fok lehet a fű­tési szezonban. A használati meleg víz kötelező hőmérsék­lete napi 24 órán át plusz 40 Celsius foki A városban az utóbbi he­tekben elterjedt egy olyan hír, hogy emelkedik az idén a távfűtés dija. A Város­gazdálkodási Vállalatnál kö­zölték : a szolgáltatások díja teljesen azonos a múlt évi díjakkal. Tehát egy 140 Huszti Júlia gyilkosa Csak forgatja a cigarettát és nehezen válaszol: — Nem volt nekem felesé­gem. de többet jelentett an­nál. Hiszen majdnem ennyit segítettem, mint a szülei. Csendesen beszél, lassan, szinte megrágja a szavakat. Keze állandóan mozog, mu­tatja. hogy csak palástolja a benne lévő feszültséget. Né­ha ökölbe szorul, néha meg­remeg, összekulcsolódik. — Bementem a Békébe, de nem akartam leülni, csak kö­rülnéztem. Hogy legyen időm, vettem egy kis üveg bort. Akkor )-v-'~-n meg Jucit. Két férfivel volt. Kihívta, uérte, menjen ve­le. Huszti Julianna azonban szó nélkül visszatért a presz- szóba. Molnár Sándor zár­óráig várta. Akkor a lány a két férfivel elindult a város felé. Újból kérte Molnár — most már hevesebben. — hogy merjenek együtt .haza. A lány nem ment. Vak félté­ken y: gében Molnár fejbe­vágta a borosüveggel. A lány-jajgatott. Aztán a Zrínyi Ilona utcai hentesbolt előtt Molnár ki­használta az alkalmas pilla­natot és hatalmas erővel mellbeszúrta a lányt. A fiú elszaladt, a lányt kórházba vitték. De ez nem segíthetett. — Mit akart elintézni a késsel? — Nem tudom. Szerettem, ez tény, de más megoldást kellett volna találnom. Akár­mit, de ezt nem. Bármi mást. Egymás mellett laktak Tég­láson, együtt nőttek fel. Régi a kapcsolatuk, de a rokon­ságnak nem tetszett. — Nem édesanyámon mú­lott, bár kifogásolta, hogy Ju­ci nem lett a feleségem. Előbb még tanuló volt, aztán meg más problémák is akad tak. Másokkal is udvarolta- tott. A lány Nyíregyházán lakot' albérletben, a fiú itt volt tér mester a vasútnál, a déli del tában. Hol jóban, hol rossz ban, s aztán egyre inkább rosszban telt az életük. A lány már félt Molnártól, akit ismerősei előtt vőlegényeként emlegetett. Félelmének oka a fiú nem egészen alaptalan féltékenysége volt. Nem sokkal halála előtt búcsúlevelet írt a rokonság­nak. Nem tér ki benne, hogy öngyilkos lesz-e, avagy más­képpen hal meg, csak annyit jegyez meg: „Egy helyett ket­tőt temettek.” Molnárról csak M. S. jel­zéssel ír. így következett el a tragi­kus szeptember 5-re virradó éjszaka. Molnár a vasút melletti ku­koricatáblában bújkált regge­lig­— Nem tudtam, talán csak sejtettem, hogy nagy bajt csi­náltam. Töprengtem, gyil­kosnak neveztem magam, már csak azért is, mert kést emel­tem. Délelőtt elment a lány la­kására, átöltözött, de nem találkozott senkivel. A kór­házi portástól kérdezte, mi van a lánnyal, s akkor tudta meg, hogy meghalt. öngyilkos akart lenni, de nem sikerült. Aztán haza­ment, ahogy tudott, Téglásra. Gyalog, szekéren. A kertek alatt osont be szülei házába, de nem volt otthon senki. — Beleugrottam fejjel a kútba, de kicsi volt a víz. Ki­másztam. Távolról látta, mikor ha­zavitték Huszti Júliát, sőt, házuk padlásáról a ravatalon is megnézte. Aztán kiment az erdőbe. Igv kezdődött a bűnhődés a szörnyű tettért. Ezt tudja Molnár Sándor is és egy per­cig sem menti magát. Mikor — szombaton — el­fogták, bevitték a téglási ta­nácsházára. A faluban nagyon sok ember állt az utcán és nézte. — Nem mertem fel se pil­lantani a szégyentől. Volt, aki köszönt, én fogadtam, de nem tudom, kinek. Az élet nem olcsó dolog, s aki elveszi, az drágán fizet lelkileg s a törvény előtt egyaránt. — így van. Azelőtt gyerek­koromtól fogva sose sírtam. Mostanáig. — A lányt vagy magát si­ratta? — Magamon nincs mit si­ratnom. Megérdemlek min­denféle büntetést Kun István légköbméteres lakás — pél­dául az Északi nagykörút szövetkezeti lakásaiban — a távfűtés díja 1512 forint lesz. s az összeget hat havi egyen, lő részletekben csekken kell a családoknak befizetniük. Érdemes összehasonlítani egy lakás és egy középület fűtésének díját: a 140 lég köbméteres lakással azonos méretű középület fűtési díja 4747 forint. A 3235 forintos különbséget az állam dotá dóként biztosítja a lakosság számára. A meleg víz szol gáltatásnál mintegy 200 szá­zalékos az állami dotáció a lakosság javára. A távhő szolgáltatási rész­leg a fűtési szezonban non stop ügyeletet tart. A laká­sok hőmérsékletével kapcso latos panaszokat a 18—67-es telefonszámon minden páros óra előtt és után 10 perccel éjjel-nappal be lehet jelen­teni. A panaszok orvoslására minden nyolc épülettömbhöz egy szakember áll készenlét­ben. Az ügyelet azonban nem köteles gondoskodni a csepe­gő radiátorok, törött csapok, csőrepedések megjavításáról. Ez a háztulajdonosokra, la­kásszövetkezetre és az Ingat­lankezelő Vállalatra tartó zik. A távfűtési hálózatot az alközpont fejlesztésével pár­huzamosan bővítik. A jelen­legi 25 milliós berendezés 1975-ig képes biztosítani a színvonalas szolgáltatásokat. A megyei tanács azonban már 35 millió forintot biz­tosított a további fejlesztés­re. Ebből az összegből bő­vítik az erőművet, a hőcse­rélőt és a vezetékhálózatot. A bővített távfűtési apparátus 1970-ben már üzemel. A fűtési szezon — a ren­deletek értelmében — októ­ber 15-én kezdődik, de ha a meteorológiai intézet elő­rejelzése szerint plusz 10 fokot nem haladja meg a hőmérséklet, illetve legalább három napon át a plusz 12 fokot, akkor életbe lép az úgynevezett „pótfűtési idény”, függetlenül a naptár állásától. A távhő részleg erre is felkészült. (szilágyi) Munkaerőt. alkalmadnak Gyakorlattal rendelkező férfi ANYAGGAZDÁLKODÁSI ELÖADÖT azonnali belépéssel FELVESZ AZ ELEKTERFÉM KTSZ Nyíregyháza, Vasgyár utca 8 sz. 16 évet betöltött lányokat szövőnek felvesz Pamuttextilművek Jacquard Szövőgyára. A betanítási idő 12 hét. Ezen idő alatt havi ezer forint fizetést és napi 1 forintért ebédet biztosítunk. Lakást — minimális térítés mellett — leányotthonszerű elhelyezésben adunk. Kikép« zés után igen jó kereseti le­hetőséget nyújtunk. jelentkezés IrAsban Jacquard Szövőgyár üzem- gazdasági osztályán. Buda­pest, XIII., Szekszárdi út 19— 25. (Bp. 4171) Keresünk budapesti és vi­déki változó munkahelyre lakatos-szerelő szak és segéd­munkásokat Külszolgálati költségét, ha­vonta egyszer hazautazást he­tenként hazautazási költség­hozzájárulást, szállást, térí­tünk. BÉREZÉS teljesítmény' bér, kereset korlátozás nél­kül. JELENTKEZÉS: Fémmun­kás Vállalat szerelési üzem Budapest. XIII., Lomb utca U. (Bp. 422)

Next

/
Thumbnails
Contents