Kelet-Magyarország, 1968. szeptember (25. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-15 / 217. szám

S. eSäsI KEtEt-WA<5TAI^ÄS3iA(S t9S8. szeptember iS. Egy hét a világpolitikában @ - Kormánynyilatkozat és új törvények Csehszlovákiában @ Hidegháborús NATO-hangok 0 De Gaulle nyilatkozata a sajtónak ® Üjabb izraeli támadások CSEHSZLOVÁKIÁBAN számos kérdésben világosabb kép alakult ki Cernik mi­niszterelnöknek a nemzet- gyűlés pénteki ülésén el­hangzott beszede után. Cer­nik, aki kedden Moszkvában folytatott fontos politikai és gazdasági tárgyalásokat a szovjet vezetőkkel, összefog­lalta az elmúlt hetek tanul­ságait es a kormány új tör­vények előterjesztésével megfelelő intézkedéseket ho­zott a közrend erősítéséről, a sajtó ellenőrzéséről — az előzetes cenzúra visszaállítá­sáról, — arról, hogy a nem­zeti fronton kívül nem mű­ködhetnek pártok Csehszlo­vákiában. A parlament jóvá­hagyta a kormánynyilatko­zatot, amely leszögezi, hogy nem változik az ország kül­politikai orientációjának alapja, s Csehszlovákia to­vább erősiti a Varsói Szerző­dés államainak védelmi rend­szerét Kijelentette, hogy az öt ország hadseregeinek tel­jes kivonása fokozatosan va­lósul meg, ennek feltétele a szocializmus pozícióinak to­vábbi megszilárdulása Old- rich Cernik hangoztatta hogy az „elmék megnyeréséért’ fo­lyó harcot politikai eszközzel folytatják, de a szocialista vívmányok védelmében a kormány és az állam minden eszközét felhasználja azokkal szemben, akik szervezetten akarnának fellépni a szocia­lista rendszer ellen. Az első sajtóhangok a konszolidáció érdekében tett fontos lépésként értékelik Cernik miniszterelnök beszé­dét. és az új törvényeket, amelyek . egybevágnak a moszkvai megállapodásokkal. A szocialista országok lapjai' ugyanakkor nem hallgatják el. hogy Csehszlovákiában még naponta találkozunk gzocialístaellenes megnyilvá­nulásokkal. Az Izvesztyija csütörtöki száma például a Svobodné Solovo szovjetelle­nes cikkeit utasította- vissza, a lengyel Trybuna Mazo- wiecka p'edig rámutatott, hogy Prágában és szerte Csehszlovákiában még ma sem értik meg teljes mélysé­gében a helyzetet. A nem­zetgyűlés által pénteken el­fogadott törvények most le­hetőséget adnak a kormány- nakk, hogy határozottan szem­beszálljon a sajtóban válto­zatlanul jelentkező kétszínű, vagy nyíltan szocialista elle­nes megnyilvánulásokkal. MIKÖZBEN CSEHSZLO­VÁKIÁBAN konszolidálódik a helyzet, egyes NATO-or- szágok változatlan hevesség­gel folytatják hidegháborús uszító hadjáratukat á szo­cialista államok ellen. Eb­ben az igyekezetében to­vábbra is Nyugat-Németor­szág jár az élen. Bonn kű- lönmegbízottja, Kurt Bir- renbach Washingtonban Johnsonnal, a Pentagon és az amerikai külügyminiszté­rium vezetőivel tanácskozott a szocialista országok elleni lépésekről és a NATO meg­erősítéséről. A Csehszlová­kiával határos nyugatnémet területeken ma, szeptember 15-én rendezik a provokációs „Fekete oroszlán” hadgya­korlatot A kezdeti habozás után most Washington is lépéseket tett a NATO erősí­tésével kapcsolatos bonni igények kielégítésére. Egye­lőre nem csökkentik, hanem bizonyos mértékben növelik a Nyugat-Németországban állomásozó amerikai kato­naságot s ez az irányzat Londonban is támogatásra talál. Rómában pedig odáig mentek, hogy -javasolták: a tagországok önként hosszab­bítsák meg öt esztendővel a NATO 1969-ben lejáró szer­ződését. A hidegháborús hangvételű kórusba bekap­csolódott Nixon, a republiká­nusok elnökjelöltje is, aki most az atomsorompó-szer­ződés ratifikálását igyekszik megakadályozni az amerikai kongresszusban. De Gaulle elnök hétfői saj­tókonferenciájának hangvé­tele — noha helytelenítette a csehszlovákiai fegyveres ak­ciót — nem elevenítette fel a Washingtonra, Bonnra és Londonra most annyira jel­lemző „atlanti'’ uszításokat. A francia köztársaság elnöke eddigi politikájának folyta­tása, az enyhülés irányában teendő lépések szükségessé-, gél-öl beszélt A NEMZETKÖZI HELY­ZET jelenlegi bonyolult kö­rülményeit az imperialista hatalmak kalandor lépésekre próbálják kihasználni. Ezek­hez tartoznak Izrael ismételt provokációi. A Szuezi-csator- na nyugati partján húzódó EAK-vonalak és városok el­leni vasárnapi tüzérségi tá­madás után pénteken már a szíriai, a jordániai vonala­kat érték izraeli akciók. Az arab fővárosokba olyan hí­rek érkeznek Tel Aviv-ból, hogy Izrael — a nyugat szél­sőséges köreinek támogatásá­val — újabb agresszióra, a Szuezi-csatörna elfoglalására készül. Az izraeli „héják” nyílt támogatást kapnak Wa­shingtonból. Nixon és Humphrey egymást túllici­tálják az izraelieknek szóló fegyverajánlatokban, s ezek­hez — a közel-keleti „érő­egyensúly” fenntartásának ürügygén — Johnson elnök is csatlakozott. Washington agresszivitása mutatkozik meg Vietnamba Miközben nyilvánvaló lett, hogy a párizsi előzetes viet­nami—amerikai megbeszélé­seket elsősorban választási propagandára igyekeznek fel_ használni, most fokozzák a katonai aktivitást a délkelet­ázsiai országban. A DNFF harcosait azonban nem tud­ták megakadályozni abban, hogy újabb támadássorozatot indítsanak és ismét Saigont veszélyeztessék. Az amerikai hadvezetőség a legnagyobb áldozatok árán is tartani igyekszik Tay Minh-t,amely­nek elvesztése a DNFF egy­ségei előtt szabaddá tenné az utat Saigonba. Az AMERIKAI KOR­MÁNY hajlíthatatlan viet­nami politikáját ítélte el az afro-ázsiai szolidaritási kon­ferencia Kairóban, amely az imperializmus elleni össze­fogásra hívta fel a világ né­peit, Erről az összefogásról esik szó az Algírban pénte­ken meghyilt afrikai • csúcs­értekezleten, amelyen 39 ország képviselői vesznek részt. Az idei „afrikai csú­csot” a nigériai—biafrai pol­gárháború felhői árnyékolják be. ■. ■ ­A külpolitika híreiben szerepelnek: Elkötelezettek — el nem kötelezettek A hidegháború időszakának egyik legfőbb jellegzetessége az- imperialista háborús blok­kok kialakítása volt. 1949 áprilisában tizenkét nyugati ország részvételével megala­kult az Északatlanti Szövet­ség, a NATO; jelenleg tizen­öt tagja van, köztük az 1955- ben belépett Nyugat-Német- ország. A Távol-Keleten lét­rehozták , a SEATO-t. A Kö­zép-Keleten a Bagdadi Pak­tumot, amely ugyan később feloszlott, de a, CENTO-t sze­rették volna, a helyébe állíta­ni. A feszültség csúcspontján az Egyesült Államoknak a világ 49 országában voltak katonai támaszpontjai. A szocialista országok, vá­laszképpen, kénytelenek vol-. tak létrehozni a Varsói Szer­ződést. Ez az 1955 májusában életre hívott katonai szövet­ség gyökeresen különbözik az imperialista blokkoktól. A béke védelmét szolgálja, te­hát védelmi jellegű; elyileg nem zárt alakulat és célja éppen a szembenálló tömbök kölcsönös feloszlatása. A nemzetközi porondon kialakult helyzet tette lehe­tővé, hogy létrejöjjön az úgynevezett el nem kötelezett országok csoportja. Olyan ál­lamokról van szó, amelyek a katonai tömbökhöz tartozó (elkötelezett) országokkal szemben nem tagjai egyik tömbnek sem. Számuk ro­hamosan növekedett, mivel a gyarmati sorból felszabaduló afrikai és ázsiai országok túlnyomó többsége ezt az utat választotta. Az el nem kötelezettség nem pontosan körülírt szer­vezeti forma, megfogalmazá­sa igen cseppfolyós. Vannak országok, amelyek nem tagjai egyetlen katonai paktumnak sem, de határozottan nyugat- barátok (Indonézia, Tunézia, Ghana),, vagy egyenesen kül­földi támaszpontok vannak területükön (Szaud-Árábia). Mások következetesen anti- imperialista magatartást ta­núsítanak.- ' s azt' vallják, hogy a beké fenntartásáért folyó küzdelemben elkötele­zettek. (Egyesült Arab Köz­társaság, Szíria). Európában, Finnország, Ázsiában Afga­nisztán igyekszik minden vo­natkozásban semlegességet tanúsítani; az indiai politi­kában ezt a törekvést időn­ként negatív lépések zavar­ják meg. A semlegesség te­hát gyakran nyitva hagyja a világsajtó által is sokat fel tett kérdést: kinek a javára semleges egy ország? .Nem véletlen, hogy a neutralitást jelentő jelzőt kiegészítettek egy másikkal; igy született a „pozitív semleges” meghatá­rozás. ami azt jelenti, hogy építő módon járul hozzá a békés egymás mellett élés­hez. Az ENSZ-ben és más nem ­zetközi fórumokon az el nem kötelezettek néha együttesen lépnek fel. A genfi leszerelé­si tárgyalásokon öt NATO és öt szocialista ország, mellett nyolc el nem kötelezett vett részt. Az utóbbi időben azon­ban annyira megnövekedett a „harmadik világ” belső el­lentétvonala, hogy a külön­böző nemzetközi fórumokon mind nehezebb közös határo­zatokat elfogadtatni. Az el nem kötelezett or­szágok gyakran követik el azt a hibát, hogy egy kalap alá veszik a különböző tömbö­ket. Pedig nem szabad elfe- ledkezniök arról, hogy a ’harmadik világ csupán azért alakulhatott ki, mert az im­perialista hatalmakkal szem­ben ott áll a szocialista vi­lágrendszer. A Varsói Szer­ződés ereje, a szocialista or­szágok világpolitikai szere­pe biztosította, hogy egyál­talán létrejöhessen az el nem kötelezettek csoportja, hogy a fiatal független országok megállhassanak saját lábu­kon a neokolonialista mester­kedésekkel szemben. (K.) MOSZKVA A Szovjetunióban szomba­ton pályájára bocsátották a Kozmosz—240 elnevezesu mesterséges hóidat. A szput- tyik fedélzetén a világűr kír­atására szolgáló tudományos elszerelést helyeztek el. A mesterséges hold felszerelése kifogástalanul működik, a föl­di koordinációs számítóköz­pontban folyik a beérkező' adatok feldolgozása. BRNO Szombaton délután Brnoban ünnepélyes külsőségek’ kö­zött megnyitották az idei — ezúttal tizedik — nemzetközi vásárt.■■ A megnyitásra több országból érkezett magasszm« tű küldöttség, A szovjet dele­gációt M, Leszecsko minisz­terelnök-helyettes vezeti Ha­zánkat a vásár megn; -tasarí Vas János, a Külkereskedelmi Minisztérium fődsz+álvyes»- tője képviselte. KAL1NYIN A szovjetunióbeh Kaiinym- ban befejezte munkáját a KGST-országok, szakemberei­nek tanácskozása, amelyen Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyaror­szág, a Német Demokratikus Köztársaság, Romania és a Szovjetunió küldöttei vettek részt. A tanácskozáson meg­vitatták a minőségi szintetikus anyagok előállításával össze­függő kérdéseket. prAga Cernik csehszlovák kormány­elnök szombaton fogadta Kuznyecovot, a szovjet mi­nisztertanács Csehszlovákiá­ban tartózkodó képviselőjét, az SZKP Központi Bizottsá­gának tagját. Kuznyécov kí­séretében volt Csetvonyenko prágai szovjet nagykövet A megbeszélésen Plesköt cseh­szlovák külügyminiszter-he­lyettes is jelen volt. I Pravda az indonéz kommunista mozgalom újabb veszteségeiről Elnökválasztási abrak az (Zsoldos Sándor Moszkva (TASZSZ): A Pravda szombati szá­mában közli V. Surigin cik­két az indonéz sajtó jelenté­sével kapcsolatban, hogy ez év júliusában és augusztu­sában az indonéz hadsereg egységeinek Kelet-Jáván végrehajtott martalóc akció eredményeképp „teljesség­gel szétzúzták” az indonéz kommunisták jelentős illegá­lis szervezetét. Ez a szerve­zet, amelynek élén az Indo­néz KP ' egyes volt ve­zetői álltak, a fennálló rend­szer ellen fegyveres harc ki- robbantását tűzték ki célul. A cikkíró hangoztatja: az indonéz kommunisták, sem­mibe véve azokat a lenini té­teleket, amelyek szerint fegyveres forradalmi harc csupán abban az esetben le­het sikeres, ha gondosan elő­készítik és a széles néptőme- gekre támaszkodik, kaland­jukba bevonták az IKP sok tagját és más - hazafiakat es nagysietve úgynevezett har­ci csoportokat alakíttotak be­lőlük. Az indonéz hadsereg felszámolta az illegális moz­galom jelentős támaszpontja- ' it. Indonéz forradalmárok ez­rei pusztultak .el és az indo­néz kommunista mozgalmat üjabb súlyos veszteség- érte. Ily módon — állapítja meg a szerző — a Mao Ce-tung- csopört, amely minden ész- ' közzel megpróbálja ráerősza­kolni saját „forradalmi útját!'- a kommunista mozgalomra - 'Ázsiában és a világ más tér­ségeiben, újabb v szolgálatot tett az indonéz reakciónak, - amikor „katonaszuronyokra vetette az elvértelenedeft kommunista párt maradék osztagait”. /. Satunovszkij: (Kémregény) Fordította: Szántó András l. Alias Prieditisz — Nem, előbb hallani aka- ?om, púért tűntél el ilyen hosszú időre és miért nem írtál egy sort sem? — Nem örülsz a bátyád­nak? Ha zavarlak, akár el is mehetek... — Szamárság! — csinos, molett asszonyka elkapta a jövevény kezét, mintha at­tól félne, hogy eltűnik a sze­me elől. — Kerülj beljebb. A férfi nem lépett be rög­tön. Előbb még egyszer tűze­tvén végigmérte testvérét, s megkérdezte: — Nem mentél még férj­hez, Milda? — Eddig sosem érdekelt..! Egyébként nem A férfi óvatosan lépte át a küszöböt. A szobában, egyet­len asztalilámpa világított. Az ablak alatt faágy állt, a szoba közepén asztal, három székkel. Milda leült a már megbont tott ágyra: — Hol voltál ennyi ideig? Miért nem adtál hírt ma­gadról? — Olyan sürgős ez? Csak most szálltam le a vonatról, mindössze fél órája vagyok Rigában. Ráadásul kopog a szemem az éhségtől, — mondta ingerülten a férfi. Milda kiment a konyhába. Néhány perc múlva egy tá­nyér burgonyapürét és egy szelet. hideg sertéssületet, tett az asztalra. — Ez minden, ami itthon van. A férfi mohón falta az ételt. Rövidesen morzsányi sem maradt a tányérban. Milda megismételte a kér­dést: — Mi történt veled azután, hogy a németekkel együtt eltűntél ? — Mi történt? — mormol­ta elgondolkodva. — Sokáig nem kaptam munkát. Barak­kokban, meg az ég alatt hál­tam. — És miért nem Jöttél visz- sza rögtön? — Féltem, hogy börtönbe csuknak. Végül beláttam, jobb, ha hazatérek. Átmen­tem Kelet-Berlínbe és jelent­keztem a szovjet konzulnál. — Megbocsátottak, Edvin? — Ahogy látod. De most nem Edvin vagyok, s a veze­téknevem is más. Pet- risz Janovics Priedi- tisznek hívnak. Nem mertem elárulni a berlini konzulnak a valódi nevemet. Féltem, hogy akkor eszükbe jut a negyvennégyes év, . s amit csináltam.... Különben minden rendben van. Vala­micskét már dolgoztam Le- ningrádban — hajón vittek oda minket Rostockból. Kis­sé felruházkodtam s össze­gyűjtöttem az útravalót Ri­gáig. Mildának furcsának tűnt mindez: — Nem lenne jobb bevalla­ni, hogy hamis nevet hasz­nálsz? Ha rájönnek, abból bajod lehet. — Ugyan! Semmiség! — Ez semmiség? — Mit okvetetlenkedsz? — Prieditisz mérges lett. — Én ezt jobban tudom. Nem va­gyok önmagam ellensége! Milda mélyet sóhajtott. — Mielőbb munkába kell állnod. En nem tudlak el­tartani, abból a hatszáz ru­belból, amit keresek. — Nyugodj meg, dolgozni fogok. Csak egy kicsit körül­nézek előbb, s ha nincs ki­fogásod ellene, itt laknék ná­lad. Hogyan kell bejelentkez­ni mostanában? Személyesen kell a rendőrségre menni? Hosszú időre elveszik a sze­mélyi igazolványt? — Mit izgulsz, — mondta Milda. — Most mondtad,- hogy a papírjaid rendben vannak és már dolgoztál is Leningrádban. — Ja, igen — hagyta rá Prieditisz, s hogy zavarát leplezze, másra terelte a be­szélgetést: — Jó még a hege­dűm, Milda ? i — Persze. A legnehezebb években sem váltam meg tő­le. Tudod, hogy szegény meg­boldogult apánk ajándéka... Prieditisz benyúlt a szek­rénybe és elővette a hegedűt. Óvatosan lefújta róla a port, s megpendítette a húrokat Prieditisz elmosolyodott. Ez a mosoly esze be juttatta Mil­dának azt a húsz évvel ez­előtti kedves, szégyenlős kis­fiút, aki a fivére volt. Szé­pen hegedült, gyönyörűen rajzolt. S mi lett belőle? Hol rontotta el az életét? Prieditisz megsímogatta a hegedűt, vissza tette a helyé-.' \ re, s mintha nővére gondo­lataiban olvasna, így szólt: . • — Milda, nem fogom többé a földet túrni, nem alszom többé barakkban. Művész le­szek, képeket fogok festeni,. . Milda megágyazott a báty­jának a földön. Eloltotta a lámpát és lefeküdt, de nem tudott elaludni. Bátyja egye­netlen lélegzését hallgatta, aki ruhástól feküdt le aludni. Forgolódott, meg-megrez- zent, majd hirtelen felugrott és az ablakhoz ment. — Mi van veled, Ervin? A férfi ingerülten felett: — Semmi! Úgy tűnt. mint­ha megállt volna valaki az utcán, az ablakunk alatt... És nagyon kértek, ezentúl ne hívj Edvinnek, Hiszen tudod, mi a nevem... (Folyta U ui§

Next

/
Thumbnails
Contents