Kelet-Magyarország, 1968. szeptember (25. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-26 / 226. szám

t. olds! t^w-MSerARösszAcr 1988. ssepíetnSer 28' Az NSZK-bél pénzelték az ellenforradalmat Fehér könyv a csehszlovákiai eseményekről Moszkva (TASZSZ): A Lityeraturnaja Gazeta szerdai számában részleteket közölt a csehszlovákiai ese­ményekről kiadott fehér könyvből, amely nemrég hagyta el a sajtót Moszkvá­ban. Az idézett rész szerint 1968. júliusában ismeretessé vált egy úgynevezett opera­tív terv, amelyet az Egyesült Államok hadügyminisztériu­ma és a CIA dolgozott ki a szocialista országok, de fő­képpen Csehszlovákia ellen. A tervhez csatolt mellékletek részletesen foglalkoznak az amerikai fegyveres erők és felderítő szolgálatok elsődle­ges feladataival a Varsói Szerződés országai ellen. Mindenekelőtt Kelet-Német­ország és Csehszlovákia fel­szabadításáról van szó ezek­ben a mellékletekben. A Csehszlovákiával kap­csolatos részletes' feladatok szerint összegezni kellett azokat a jeleket, amelyek esetleges államcsíny lehető­ségére vallottak, meg kellett állapítani, hogy az ellenzéki erők milyen mértékben fu- rakodtak be a csehszlovák éllambiztonsági szervekbe és hírszerző szolgálatokba. Mint a fehér könyv írja, a nyugati sajtó nyíltan búj- togatta a reakciós elemeket Csehszlovákiában. A mün­cheni Süddeutsche Zeitung bécsi tudósítója, aki melles­leg a nyugatnémet hírszer­ző szolgálat munkatársa, kapcsolatot teremtett a föld­alatti ellenforradalommal. A tudósítókat úgynevezett pénzügyi és gazdasági szak­értők, bankárok, az imperia­lizmus ügynökei követték, mint például Blessing, a nyugatnémet szövetséges bank elnöke és mások. Bonn a karmester szere­pét töltötte me. A turisták között nyugatról és minde­nekelőtt a Német Szövetségi Köztársaságból kémek és di- verzánsolc szivárogtak be Csehszlovákiába. Július el­seje és negyediké között Prágában mintegy 75 000 nyugatnémet tartózkodott. Sokan közölük szovjetellenes propagandát folytattak a la­kosság körében. A sajtó tanúsága szerint a Német Szövetségi Köztársa­ság hadiipara pénzelte az el­lenforradalmat Csehszlová­kiában. A könyv szerzői végezetül arra mutatnak rá, hogy brüsszeli források szerint a NATO főparancsoksága alatt egy különleges szervezet működik, amely káderekkel és műszaki eszközökkel ren­delkezik ahhoz, hogy állandó­an a csehszlovákiai problé­mákkal foglalkozzék. A szer­vezet központja Regensburg közelében van. Dél-vletnamD hazafiak lángszórós támadása Saigon, (MTI): A dél-vietnami forradalmi néphadsereg az utóbbi 24 órában összehangolt tüzérsé­gi és gyalogsági támadásokat hajtott végre az amerikai in­tervenciós hadtest különleges kiképzőtáborai, valamint fon­tos hídfőállások, katonai bá­zisok és repülőterek ellen. A DNFF katonai tevé­kenységének súlypontja vál­tozatlanul a kambodzsai ha­tárvidék övezete: szerdára virradóra a sza­badságharcosok — a leg­modernebb fegyverek be­vetésével — akciót Indítot­tak a katumi őserdei kí- képzőtábor ellen. Először rakétákkal és nehézakna­vetőkkel megtisztították a terepet az ellenség előőr­seitől, majd lángszórókkal rohamot indítottak. Az AP amerikai hírügynök­ség jelentése szerint a har­cok mind ez ideig nem csi­tultak. Az amerikai hadveze­tés a katumi csata megkez­désének hírére rendkívül ér­zékenyen reagált: azonnal B—52-es óriásbombázókat irányított a vidékre, mert ezen az övezeten át haladnak a Saigon felé vezető straté­giai útvonalak. A hazafias erők tüzérsége folytatja úgynevezett zak­lató hadműveleteit, s tá­madta a deltavidéken ki­épített Soe Trang repülőte­rét és helikopterfelszálló pályáit, valamint a köz­ponti fennsíkon lévő kon- tumi légitámaszpontot. Kedden ötórás csata fejlő­dött ki az északi Quang Tin tartományban az „americal” hadosztály páncélos alakula­tai és meg nem határozott „ellenséges erők” között. A DNFF katonái közvetlen közelről kilőtt B—40-es ra­kétával üzemképtelenné tettek egy nagyméretű pán­célozott csapatszállító jár­művet. A partizánok ezek­ből a páncélozott jármű­vekből az utóbbi hetekben igen sokat megsemmisítet­tek. A DNFF gerillaosztagai úszóaknákkal felrobbantottak egy fontos közúti hidat a Mekong deltájában. A gerillaalakulatok kedden elfoglalták Buon Dnan tele­pülést a fővárostól 220 kilo­méternyire északkeletre. Eb­ben a helységben ütötte fel székhelyét a kollaboránsokból toborzott úgynevezett népi milícia. A hazafiak szétver­ték a helyőrséget. Koszigin üzenete a nemzetközi atomenergia ügynökség közgyűléséhez Tanácskozik az ENSZközgyűlés Az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlésén a keddi megnyitó után csupán előkészítő jellegű munka fo­lyik a hét végéig. Az általa-* nos politikai vita a jövő hé­ten kezdődik meg, amikor a világszervezet székhelyére érkeznek azok a diplomaták, külügyminiszterek is, akik je­lenleg Genfben, a nem nuk­leáris országok konferenciá­ján vesznek részt. A körül­belül egyhónapos vitába száz­nál több felszólalót várnak. Szerdán délelőtt a közgyű­lés folytatta munkáját, az al- elnökök megválasztásával. Az alelnökökön kívül megválasz­tották az új ülésszak bizott­ságainak elnökeit. Délután a tagállamok képviselői a na­pirend kérdéseiről folytattak megbeszélést. Az előzetes na­pirenden mintegy száz kér­dés szerepel. Gromiko szovjet külügymi­niszter előreláthatólag hétfőn érkezik meg New York-ba. Rusk amerikai külügyminisz­ter már vasárnap a Világ- szervezet székhelyére utazik, hogy konzultációkat folytas­son. Rusk október 7-én nem­hivatalos értekezletre ül ösz- sze a NATO-államok képvi­selőivel, az európai helyzet megvitatására. Moszkva, (TASZSZ): Koszigin, a Szovjetunió minisztertanácsának elnöke, a szovjet kormány nevében táviratot intézett a nemzet­közi atomenergia ügynökség Bécsben ülésező közgyűlésé­hez. Az üzenet hangsúlyoz­za: A szovjet kormány nagy jelentőséget tulajdonít az atomenergia békés felhasz­nálását célzó nemzetközi együttműködésnek, így az atomenergia ügynökség ke­reteiben folyó együttműkö­désnek is. A Szovjetunió a maga részéről kész hozzájá­Szovjet—iiáni tárgyalások Szerda délelőtt a moszk­vai Kremlben megkezdődtek a tárgyalások Mohammad Reza Pahlavi iráni sah és a szovjet vezetők között. A1 tárgyaláson részt vett Leo­néid Brezsnyev, Nyikolaj Podgornij. Alekszej Koszi­gin és több más szovjet vezető. rulni az ilyen együttműkö­déshez, az ügynökség tekin­télyének és szerepének meg­erősítéséhez. — Az atomfegyverek to­vábbi elterjedésének meg­akadályozásáról kötött szer­ződés célul tűzi ki annak meggátolását, hogy hasadó anyagokat fegyverek előál­lítására használjanak fel. E feladat megoldása közben nagy szerep jut a nemzet­közi atomenergia ügynökség­nek. Az atomsorompó-szerző- déssel összhangban a szerző­déshez csatlakozott országok­nak megállapodást kell kölniök a nemzetközi atom­energia ügynökséggel a szer­ződés céljainak megvalósí­tását biztosító garanciákról. A szovjet kormány véle­ménye szerint a nemzetközi atomenergia ügynökség ren­delkezik az ellenőrzés terén rá háruló feladatok teljesíté­séhez szükséges eszközökkel , —, hangsúlyozza befejezésül I a szovjet kormányfő üzenete. 1 /. Satunovsikij: (Kém regény) Fordította Szántó András 10. A repülőgép a Frankfurt am Main-i repülőtéren szállt le. Itt a „tanárokat” már várta a másik gép, amely Münchenbe vitte őket. . A müncheni repülőtéren ame­rikai jeepbe szálltak, s ez elfuvarozta hármójukat egy városszéli épülethez, amely­ről hiányzott a házszámtáb­la. Felmentek az emeletre s ott beléptek egy üres la­kásba. — Itt éjszakázunk, holnap pedig már a határon le­szünk, — mondta Cull. Másnap reggel ismét a re­pülőtéren voltak. Üjabb re­pülőgépek vitték őket újabb városokba, melyeknek még nevét sem tudta megjegyez­ni Zarinys. Ez is hozzátarto­zott a konspirációhoz. Végül este vonatra szálltak, majd újból gépkocsiba. A további utat Zarinysnak már egye­dül kellett megtennie. .. .. .Alksznisz alezredes hosszas sn tanulmányozta Zarinys vallomását és fi­gyelme egyre inkább arra az emberre irányult,, akit Andi »éven ismertek a amerikai kémközpontban. Érdeklődé­sét nemcsak az keltette fel, hogy Andi volt a Washing­ton melletti kémiskola egyik vezetője, de Zarinys utolsó vallomásából arra következ­tetett, hogy az amerikai fel­derítés valószínűleg Andit is átdobja a Szovjetunióba. „Egyszer a térképészeti is­meretek című gyakorlat köz­ben azt mondta nekem An­di: Lehetséges, hogy a sors újra Rigába vet, akkor még találkozunk” — állt Zarinys vallomásában. Az alezredes kikereste a jegyzőkönyvben azokat a megjegyzéseket, amikkel Zarinys vezetőtanárának kül­sejét ecsetelte. „Magas, majdnem kétméteres férfi. Hozzávetőleg negyven éves lehet, széles vállú, kisportolt alakú, haja világos, nagy bu­sa feje van.” Majd, később: „Igazi társasági embernek ismertük, közvetlennek és beszédesnek, nagyon jól tán­colt; mindig sikerei voltakba nőknél. Szeszes italt ritkán fogyasztott” Ez minden. Alksznisz vé­gigment a szobán. maid megállt az ablaknál. Beszél­nem kell mégegyszer Zarinys- sal — mondta félhangosan. Böngészők az archívumban Délután a letartóztatottat az operatív csoport parancs­nokának szobájába vezették. Az elfogatása óta eltelt hét alatt Zarinys szemmel látha­tólag lefogyott, megtört. — Próbáljon visszaemlé­kezi, mit tudna még An­diről mondani? — Mindent elmondtam, amit tudok — felelte. — Leg­feljebb néhány gondolatomat fűzhetem hozzá. Már ott, a farmon is sokat töpreng­tem... — Mondja csak -nyugodtan — bíztatta az alezredes. — Ahogy már említettem — kezdte Zarinys —. Cull és Andi nem nagyon szívlel­ték egymást. Az ezredes tar­tott attól, hogy Andi tehetsé­gével háttérbe szoríthatja őt. Egyszer a jelenlétemben „lovagolt” Andin — Azt mondják, ön jól ismeri R*' gát. Nos, akkor mondja meg­milyen automata működött régen a városban? — kér­dezte. Andi nem tudta. Cull nevetett: rigai prefekturát nevezték automatának. Ami­kor ugyanis a tömeg kö­vekkel dobálta az emeleti ablakokat, a rendőrök azon- nyomban kitódultak a föld­szinti ajtókon át az utcára. Andi megsértődött; úgy lát­szott, volt valami köze az akkori rendőrséghez. Helyes következtetés — ál­lapította meg magában az alezredes. — Andi jól ismeri Rigát — folytatta Zarinys, — Beszél­getéseink során gyakran emlegette a rigai éttermeket, utcákat. Azt is elmondta, hogy fiatal korában vala­melyik neves egyesületben futballozott. Ha jól emlék­szem, a rigai egyetem mező- gazdasági karán tanult, de tanulmányait alighanem fél­behagyta... Csupán ennyit tudott mon­dani Zarinys az instruktorá­ról, ám már ezek az adatok is elegendőnek látszottak ah­hoz, hogy sikerrel fogjanak hozzá Andi kilétének meg­állapításához. Érdemes megbolygatni az archívumot, — gondolta Alksznisz. Lehet, hogy abból is megtudunk valamit. Az állami levéltárban előszed­ték a szekrényekből vala­mennyi volt rigai rendőr ak­táját., a közlegényekétől kezdve a legrmg-~ angű ü Thant és Ma Sí Mirt üdvözlő távirata V Thant ENSZ-főtitkár Alekszej Koszigin szovjet kormányfőhöz intézett táv­iratában szerencsekívánatait fejezete ki a Szonda—5 „lát­ványos sikere” alkalmából. Ugyancsak táviratban üd­vözölte a szovjet vezetőket a szovjet tudomány új nagy győzelme alkalmából fio SÍ Minh, a VDK elnöke. Kérte, tolmácsolják szívéivé? jókí­vánságait mindazoknak a szovjet tudósoknak, mérnö­köknek és munkásoknak, akik hozzájárultak ehhez a nagyszerű eredményhez. Fock Jenő beszéd© (Folytatás az 1. oldalról) inkból, a proletár internacio­nalizmus szelleméből kö­vetkezett. — A helyzet reális meg­ítélésében sokaknál zavart okoz, hogy az 1956-os ma­gyarországi ellenforradalom­hoz hasonló eseményeket keresnek Csehszlovákiában —, tette hozzá. — Azonban a reakció, az imperializmus leszűrte a tapasztalatokat: Csehszlovákiában már sokkal kifinomultabb, „test­hezállóbb” taktikát, magas színvonalon szervezett, jól irányított ideológiai diverzi- ót alkalmazott. Jellemző volt erre, hogy a szocialista rend­szert szavakban nem támad­ták, ellenkezőleg, a szocia­lizmus zászlaja mögé bújva, úgymond azt' „védelmezve” — igyekeztek megvetni lábu­kat, Elég volt végigolvasni a csehszlovák lapok cikkeit, meghallgatni, megnézni a rá­dió és a televízió adásait és meggyőződhettünk arról, hogy nem a munkásosztály érdekeinek védelme, hanem a proletárdiktatúra elleni tá­madás volt a céljuk. A csehszlovákiai konszoli­dáció kilátásairól szólva megállapította: gyors, lát­ványos eredményekre nem számíthatunk; hosszú, szí­vós küzdelemre, lassú előre­haladásra kell felkészülnünk. Ez a helyzet egyrészt türel­met és következetes maga­tartást követel, másrészt azt, hogy adjunk meg minden segítséget és támogatást azoknak az erőknek, amelvek a proletárdiktatúra, a szo­cializmus megerősítéséért küzdenek Csehszlovákiában. Csapataink azért vannak ott, hogy segítsék féken tartani és elriasztani az ellenforra­dalom erőit. Az ország bel­ső politikai és társadalmi problémáit a csehszlovák elvtársaknak maguknak kell megoldaniuk. Befejezésül az ország, a nép, s a hadsereg előtt álló feladatokról szólt a Minisz­tertanács elnöke. Rámuta­tott: pártunk politikája vál­tozatlan, továbbra is a IX, kongresszuson megjelölt irányban haladunk s nem vál­toznak a magyar néphadse­reg feladatai sem. Hadsere­günk teljesítse a jóváhagyott kiképzési tervben előírt kö­telességeit, emelje maga­sabbra a harci és politikai képzés színvonalát, sajátítsa el minél jobban a haza vé­delméhez szükséges elméleti és gyakorlati ismereteket. Ez hadseregünk és egyben népköztársaságunk, dolgo­zó népünk erejét is növeli — mondotta befejezésül Fock Jenő. Az ünnepséget követően a honvédelmi miniszter foga­dást adott a végzett hallga­tók és hozzátartozók tisztele­tére. A fogadáson Czineae Lajos honvédelmi miniszter pohárköszöntőt mondott, amelyben az új diplomások­nak katonai pályafutásuk­hoz sok sikert kívánt. Üjabb plasztik bomba-merénylet Belgrádban Belgrád, (Tanjug): Szerdán hajnali 2,15 óra­kor robbanás történt a bel­grádi pályaudvar csomag- megőrzőjében. A feltehetően plasztikbombás merénylet következtében tizenhármán megsebesültek. Szerencsére a robbanás pillanatában vi­szonylag kevesen tartózkod­tak a pályaudvaron. A rob­banás színhelyére nyomban kivonultak a biztonsági szer­vek képviselői. Mint a Tanjug rámutat, fél év leforgása alatt ez már a harmadik plasztikbombás merénylet a jugoszláv fővá­rosban. Korábban ugyancsak a pályaudvari csomagmegőr­zőben és az egyik belgrádi moziban volt hasonló robba­nás súlyos sebesülésekkel és halottakkal. Az első pálya­udvari merénylet tettesét, Ivan Jelics horvát terroris­tát a közelmúltban ítélték halálra. tisztekéig. A nyomozók fi­gyelmesen áttanulmányozták a kérdőíveket és az önélet­rajzokat. Valaha mindez ma­ga az élet volt. Fegyelmik és hálálkodások, előlépteté­sek és intrikák szövevénye. Most elfeledettnek, halott­nak és szükségtelennek tűnt, amit csupán azért bolygat­nak fel és hoznak napvilág­ra, hogy kihámozzák belőle egy rendőr nevét, akiről ed­dig azt tudták, hogy egyete­mista volt és jól futballozott. Szorgalmasan lapozgatták az archívum iratait, s lassan csökkenni kezdett az átnézet- len dokumentumok tömege. Sok hiábavalónak tűnő mun­ka után végre rábukkantak Bromberg a Leonyid Petro- vics, a rigai 12. rendőrőrs felügyelőjének aktájára, aki egy nagygazda családjának gyermekeként került a rend­őrség kötelékébe. Ez volt az egyetlen akta, amely alapján azonosíthatók voltak az An­di nevű amerikai instruktor­ról közölt adatok. Az iratok közül előkerült Bromberg húsz évvel ezelőtt készült fényképe is. A fiatal, bajusztalan rendőrben Za­rinys felismerte aztán a fei- derítőiskola vezető tanárát. Bromberg-Andi - gesz éle­iére fény derült a vaskos dosszié alapján, s előkerül­tek azok az emberek is, akik emlékeztek még a 12. őrs felügyelőjére, Bromberg valóban nem fejezte be az egyetemet; megbukott a vizsgákon, ön­ként bevonult a 6. rigai gya­logezredhez, ahol tovább- szolgálatosként jó pár évet eltöltött. Leszerelése után az „egészségügyi szolgála;”-nál keresett alkalmazást. Ez an­nak a rendőri szervnek volt a fedőneve, mely a titkos prostituáció ellen harcolt. Az újonc rendőr hatalmas, talán kissé túlzott hévvel is látott munkának. A prefek- tura archívumában fennma­radt dokumentumokból kide­rült, hogy Bromberg egy ízben dorgálásban részesült a letartóztatottakkal szembeni goromba magatartása miatt. Ez a büntetés persze nem zárta ki, hogy felvegyék a fasiszta pártba, s rögtön utána megkapja a 12. őrs fel­ügyelői posztját. Itt aztán Bromberg valamennyi kitű­nő képessége kibontakozha­tott. Munkásverésről, kom­munistaüldözésről, razziákról volt szó — mindebből Brom­berg nem maradhatott ki. Nemsokára azonban Lett­ország csatlakozott a Szov­jetunióhoz. Újra kellett kez­deni az életét. A Ventsz- pilsz utcai mosodában he­lyezkedett el normásként Dolgozgatott, siratta az el­múlt szép napokat és re­ménykedve tekintgetett Nyu­gat felé, ahonnan a német tábornokok fegyvercsörtetése hallatszott. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents