Kelet-Magyarország, 1968. szeptember (25. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-26 / 226. szám

WGp. szeptember 26. KBLÍT-MAGVAROPS2AÖ » mm Kölcsönös előnyök az értékesítésnél A megye szövetkezeti gazdaságait képviselő terü­leti szövetségek és a MÉK képviselői között tárgyalás volt a napokban a jövő évi gyümölcs, burgonya és zöld­ségfélék értékesítési feltéte­leinek kiegészítéséről. A tárgyalás eredményeként egy sor kérdésben sikerült közös álláspontot kialakítani. Megegyezés történt alapve­tő kérdésekben. így mind- bárom áruféleség értékesíté­se a leszerződött mennyiség­től 15 százalék plusz, illetve mínusz különbségben térhet el. A gyümölcsféléknél a tsz- ekkel szemben a MÉK köt­bérigényt nem támaszt ab­ban az esetben, ha a tsz na­gyobb mennyiséget szerző­dik. mint amennyit ténylege­sen megtermel, de a termé­ket más csatornán nem érté­kesíti. Általában a termelő gazdaságok — mint szállí­tók — jogosultak dönteni ab­ban a kérdésben, hogy az értékesítési teljesítés helye mind minőségi, mind men.v- nyiségi szempontból hol le­gyen. A felvásárló az ilyen irányú döntéseket köteles elfogadni. Málna, földieper, Vonatkozásában 5, meggyből cseresznyéből, ribiszkéből, valamint salátából, spenót­ból, hónapos retekből 10 mázsán felüli mennyiséget a MÉK a termelés helyén kö­teles átvenni. Ha a burgonya vasfoltos­sága a 20 százalékot megha­ladja, az első osztály! minő­séget nem éri el, a tsz ké­résére a MÉK a szerződés­ben vállalt kötelezettségeket nem érvényesíti. Ez esetben a tsz is minden joghátrány nélkül elállhat a szerződés­ben vállalt feltételektől. Egyébként a felvásárló a gyümölcs és burgonya tekin­tetében az áruérték átutalá­sát 10 napon belül teljesíti. Egyezség jött létre a fuvar­térítések főbb szempontjai­ban is. Néhány kérdésben — al­ma exportcsomagölási díjj saját telephelyről történő át­adás esetén, exportgöngyöleg biztosítása, stb. — nem jött létre megállapodás. Ezek tisztázására hamarosan újabb tanácskozást tartanak. Remélhetőleg teljes sikerrel, s a kölcsönösen kialakított előnyök alapján a termelő gazdaságok megkezdhetik a MÉK-kel a jövő évi értéke­sítési szerződések kötését. Áru és v©ndéglá8óházy bisztró NagykálSóban Amilyen gyors ütemben városiasodik Nagykálló, leg­alább annyira szükséges ke­reskedelmi és vendéglátóipari hálózatának fejlesztése. A fel- szabadulás óla nem kapott új üzlethelyiséget Nagykálló. Éppen ez volt annak az oka, hogy a járási székhely már évek óta kéri egy új áruház építését. Most remény van rá, hogy meg is valósul, hiszen az alapozáshoz szükséges anyagokat már a helyszínre szállították. A jelenlegi kedvezőtlen helyzet és körülmények ese­tiére a földművesszövetkezet-' nek és a községi tanácsnak a lehetőségekhez mérten szép tervei vannak az elkövetke­ző évekre. A konfekció, a i_______________ Megrendelő: a Szovjetunió Gyümölcsexportunk főkapujában méteráru, valamint a kis üz­letsor lebontásra kerül. Eze­ket pótolja majd az új áru­ház, amelyhez már megfelelő bolti eladótér és raktár is kerül. A vendéglátóipar he­lyiségeit is korszerűsítik. A jelenlegi vendéglő már kapa­citással nem bírja ellátni a jelentkező szükségletet, he­lyébe a fürdő környékén korszerű vendéglátóház kerül. A község egyetlen cukrászdá­ját is lebontják, melyet egy bisztró helyettesít majd. Eh­hez persze kevés a tanács és a .földműitesszüvetkezet kez- "d imenyezesej szükséges len­ne, ha a ktsz-ek is biztosíta­nák a jövőben saját dolgozóik üzemi étkeztetését. Megrakott teherautók, pót­kocsis vontatok szakadatlan áradata húz a 4-es számú közlekedési főútvonalon Ko. moró es Mándok felé. Szűk az út, A gépkocsikat jonatán­almával terhelték. A ládá­kon virít a pirospozsgás, nagy bajuszú pipázó ember, kertjeink gyümölcsének emblémája. Messzire megy, Moszkvába, Kijevbe, távol Szibériába, Gépkocsiról vagonba Komoró és Mándok a nagy gyümölcsexport fó kapuja. Egy éve lett azzá. A Nyir- tassi Állami Gazdaság a HUNGAROFRUCT-tal kar­öltve kísérletként tavaly kezdte meg a komorói állo­máson a közvetlen exportá­lást, gépkocsikról vagonba rakva. Tavaly 2234 vagon almát küldtek így a Szovjet­unióba. Most a két állomá­son naponta közel háromezer tonna almát raknak be, szovjet vagonokba. A HUN. GAROFRUCT képviselője Szvoboda Béla még meg- hökkentőbb számot mond. — Idén 9600 magyar va­gon almát exportálunk a Szovjetunióba, s ennek kö­rülbelül 80 százalékát köz­vetlenül a komorói és mán- doki állomásról. A Szovjet­unió a legnagyobb és te­gyük hozzá a legjobb meg­rendelőnk. Az export egyes almáért T csomagolásban 6,40 forintot, H csomagolás­ban 6,85 forintot fizetnek. (A T csomagolás ömlesztett, a H azt jelenti, hogy a lá­dában minden második al­mát papírba csomagolják.) Szovjet átvevők Az alma átvételére a Szov. jetunióból. Moszkvából és más városokból 21 szovjet szakember érkezett Gyors és Kilencszázezer „családtag“ nn iái Konkurrencia — jó értelemben Ok Megyei hírlapolrasó terem 0« íj szolgáltatások a könyvtárakban Találóan „családtagnak'’ is nevezik a könyveket. Üjab- ban a televíziót is. Néhol el­hanyagolják a régi „családta­got” az új miatt. Másutt megférnek egymás mellett. Végül is: más élmény a könyvolvasás, és más a tv- nézés. Egyik sem pótolja a másikat. Mintegy három éve Sza- bylcs-Szatmár — az ország legkevesebbet olvasó megyé­je —r túlhaladta az országos átlagot az egy lakosra jutó könyvekben A megye 360 könyvtárában 915 ezer kötet könyv található, egy lakosra 1.8 könyv jut. Hogy a köny­vek nem holt befektetések, arra bizonyíték a 92 981 rend­szeres olvasó, akik egy év alatt 2 millió 138 ezer köny­vet olvastak el. Ma már a pzabolcsi emberek 17 száza­léka állandó látogatója a könyvtáraknak. A televízió gyors terjedése nem okozott pangást a könyvtárakban. Hogyan igazodnak a nö­vekvő igényekhez a szabolcsi könyvtárak? Gazdag könyvállomány, C raktikus kölcsönzési forma, ővülő nvitvatartás, a könyv­tári szolgáltatások kiterjesz­tése — ezek jellemzik a fej­lődő könyvtári munkát. A megyében egy év alatt 2 mil­lió 300 ezer forintot költöt­tek könyvek vásárlására. A »negyei könyvtárban 270 kü­lönféle hazai és külföldi, a járási könyvtárakban 110— 120 féle folyóirat. között vá­logathatnak az olvasók. A me­gye könyvtárainak hatvan százalékban szabadpolcos kölcsönzési formát vezettek. 42 év végére valamennyi já­rási székhelyen kialakítják a gyermekrészleget. A megye 48 könyvtárában mindennap van könyvkölcsönzés. Ha elégedetten állapítjuk meg, hogy a megye nemcsak elérte, hanem túl is haladta az országos átlagot az . egy lakosra jutó könyvek vonat­kozásában — nem lehetünk elégedettek a könyvtárak el­helyezésével, berendezésével, otthonosságával. Sok a selej­tes bútor, a szükség könyv­tárhelyiség. Nem mindenütt van rendszeres fűtés, sokszor filléres költségekkel kikü­szöbölhető lenne a mostoha- ság. A könyvtárak nyitvatar- tása nem elégíti ki a dolgo­zók igényeit. Ez összefügg az elavult tiszteletdíjas rend­szerrel, amely anyagi kötött­ségeivel akadályozza az eredményesebb könyvtári te­vékenységet. Hogyan lehet megszerettet­ni a könyveket azokkal, akik eddig kevesgt, vagy egyálta­lán nem olvastak? Nemcsak a könyvek választékával, ha­nem az igényekhez igazodó nyitvatartássaí, nem utolsó­sorban a könyvtár új szol­gáltatásaival. Most vannak kialakulóban a modern klubkönyvtárak, melyek egye­sítik a könyvtárak és a klu­bok legjobb tulajdonságait. A könyvtárak a könyvek, fo­lyóiratok, újságok mellett hanglemezkölcsönzéssel is foglalkoznak. (Sajnos a me­gyei könyvtár helyiség híján kénytelen volt átadni 10 ezer forint értékű komoly zenei hanglemezgyűjteményét más intézménynek), Üj vonás a könyvfearét­kiubpk megalakulása, Nyír­Rakodás a széles vágány ú vagonokba Komorón. Hammel József felvétele egyházán kívül a megye kü­lönböző nagy községeiben Megnőtt az igény a könyvtá­rak tájékoztató szolgámmá iránt. Ezért folyamatosan szakbibliográfiát adnak ki, többek között a mezőgazda- sági szakirodalomról, az ag­rárklubok tematikájához. Fel­mérik a tsz-szakkönyvtárak olvasottságát. A megyeszék­helyen a pedagógustovább­képzés érdekében szakszol­gáltató részleget alakítottak. Régi kívánsága teljesült a nyíregyházi folyóirat- és új­ságolvasóknak; az SZMT székhazában a megyei könyv­tár és a szakszervezeti műve­lődési ház hírlapolvasó klubot nyitott. Bár ez nem oldja meg — elhelyezése, fekvése miatt — a város ilyen jellegű feladatait, kiin­dulója lehet egy reprezenta­tív városi hírlapolvasó­terem létesítésének. (PG) Sorban állok a közhivatal lépcsőházában, a felvonó aj­taja előtt: Már félórája vá­rok, de még nem kerültem sorra, vagy amikor éppen én lettem volna a soros, hoztak egy behempt nagy ládát, egy íróasztalt, jöttek az ablak­tisztítók a létrával, s én min­dig lemaradtam. De, most... az árgyéllvsát... most már én következem. A legközelebbi menettel, ha akármi lesz is, feljutok! Csak addig kitartsak! Szilárdan megvetem a lábam a fede­zékemben, tompán és közö­nyösen tűröm a mögöttem álló szorongatásait... Most már semmi sem számit. El­jutottam ide, a paradicsom kapujához, türelmem és szi­lárdságom jutalmaként Min. den rossznak vége szakad egyszer. ügyes módszerrel minden ra­kományból mintát vesznek, osztályoznak, és minősítenek. Az átvevők vezetője M. I. Vigonszkij, vagy ahogy a magyarok hívják, Miska bá­csi, megszívlelendő dolgokat mond:-- Az idei alma minősége sokkal jobb a tavalyinál. Nagyobb arányú az első osztályú minőség, s ennek mi külön örülünk. Akad azon­ban probléma is. Sok gaz­daság úgy küldi az almát, hogy összekeverik a fajtá­kat, de a legnagyobb baj, hogy az állomásra törődöt­ten, szaknyelven: tükörnyo­mással érkezik a gyümölcs. — Nagyon meg vagyunk elégedve a fényeslitkei, a komorói szövetkezetek, a Nyírtassi Állami Gazdaság által küldött almákkal. A csengeri Lenin Termelőszö­vetkezetben, a kemecsei és az Apagyi Állami Gazdaságban azonban már hanyagul osz­tályoznak. A MÁV kitett magáért A mándoki állomáson — a komoróihoz viszonyítva — kétszeres a forgalom. Itt Ko­vács Balázzsal, a Nyírtassi Állami Gazdaság igazgató­helyettesével, az exportálás megbízottjával a vagonellá­tásról, a szállítás szervezé­séről beszélgetünk. — A munka kezdetén akad­tak kisebb problémák, de a MÁV ígéretéhez híven most már folyamatosan és napon­ta biztosítja a szükséges va­gonmennyiséget. A közúti szállítással sincs probléma. A1 megyéből 15 állami gazdaság, a MÉK és két földművesszö­vetkezet küldi az almát. De érkezik áru Borsodból és Hajdú-Bihar megyéből is. Eddig még nem fordult elő, hogy ne lett volna elegendő gyümölcs vagonírozásra. A rakodás, minősítés hat­tól hatig tart a két állomá­son. Vasárnap sincs pihenő nap. Jelinával, teljes nevén J. P. Sztesszely-vel (Moszk­vából érkezett átvevő) arról váltunk szót., hogy munka után mivel töltik idejüket — Ellátogattunk egy pár szövetkezetbe, gazdaságba és ez csak megerősítette véle menyünket a szabolcsi alma jó hírével kapcsolatban A kertek is szépek, gondozot­tak. Különben sokat kell dolgozni, hogy ezt a renge­teg almát átvegyük, de azért jut időnk arra is, hogy klubunkban jól érezzük ma­gunkat. A vendéglátás kitű­nő. Az almaszüret és az ex­portálás még a kezdeténél tart. Ennek ellenére a pár hetes munka eredménye i: kimagasló. Komoron cd dik közel 700 vagon. Mán- dokon 1200 vagon almát raktak vagonba. Ha tovább­ra is ilyen jó ütemű lesz a munka, akkor a két álló máson az exportálás rekord­ját állítják fel. Seres Ernő KEBELBELI A lift már vissza is ért, s az előttem állók közül, hár­man be is lépnek, én lennék a negyedik, amikor egy irodaköpenyes molett hölgy bukkan fel valahonnan. A liftes nő kezével megálljt pa­rancsol nekem, s a molett hölgyei betessékeli a jármű­vébe. — Hohó... — kiáVom — én vagyok a soros... Fagyos hangon jő a vá­lasz: — A 1-crtársv.ő kebs'bzli... Vég'gmérem a bájdus höl­gyet: — Azt én is látom... De mi közöm van ahhoz? Ép­pen eleget várta nj. A liftes keményebb han­got üt meg: — Nem érti? A kartársnő kebelbeli.. — Mi az, hogy kebelbeli? Van írásbeli, szóbeli, lábbe­li. bábeli, de kebelbeli, nincs! De ha volna is, ak­kor én talán nem vagyok kebelbeli? Maga azt hiszi, hogy nekem nincs keblem? Mi több, nemcsak keblem van, édes asszonyom, — mindjobban érze n — lábam is, idült lúdtalpam és reu­mám... De itt. elvi kérdésről van szó... Maga azt hiszi, hogy csak ő a kebelbeW> Nagyon téved, kedves litfkezelö höl. gyem... Mi itt mindannyian MEGJEGYZÉSEK: © Karbantartás Napok óta olvasható a pla­kát az Északi Alközpont épületeinek lépcsőházaiban: A Tiszántúli Földgázszol­gáltató Vállalat értesíti a lakókat, hogy szeptember 38- tól október 3-ig szokásos évi karbantartás miatt szünetel­teti a gázszolgáltatást. Karbantartani kell és ez mindenre érvényes. Az egészben csupán az a megle­pő, hogy a „szüneteltetés” két határideje között egy szombat és egy vasárnap van. Ráadásul ez az intézke­dés pontosan azokat érinti, akik nem tartanak háztartá­sukban (helyhiány miatt sem) valamilyen másfajta melegítő, vagy főző eszközt, Vajon mit kezd majd az a négy-ötezer ember, aki ed­dig is és most is a vezetékes gázt használja? Nem lett volna célszerűbb mindezt nyáron, meieg idő­ben elvégezni? (horváth) © Jó, jobb... Az érdekességnek is van­nak fokozatai. Például érde­kes a fehérgyarmati .iái asi művelődési ház programjá­ban az, hogy most vasár­nap, szeptember 29-én Sza- lay Pál szabolcsi festőmű­vész képeiből kiállítást nyit­nak meg a művelődési ház termeiben. Egy fokkal érde­kesebb, hogy ezt a kiállítást a járási székhely bemutatója után még öt kis községben, Penyigén, Mándon. Nemes- borzován, Turricsén és Csa­ti olcön ~is bemutatják egy- egy hétre. Legérdekesebb azonban, hogy a falusi tár­latvezetést is okosan, szelle­mesen oldják meg kis fü­zet formájában, melyet egy pedagógus is elmondhat, vagy egy falusi látogató el­olvashat: hozzá szól. az ő nyelvén írták. Tehát nem­csak a képeket, hanem a művészeti ismeretterjesztést is közelebb viszik a falu­hoz. Az is jó dolog, hogy a fe­hérgyarmati filmklub 180 beiratkozott tagjának az őszi évad nyitányaként levetítet­ték a Csintalan asszonyok című kitűnő archiv filmet és hozzá kis filmesztétikái elő­adást tartott a vendég cjr- Veress József filmesztéta. Még jobb, hogy október el­sejétől egy másik', szabadabb filmvitaklub alakul Gyar­maton, melyen bemutatják a 20 éves magyar filmgyártás tizenkét legszebb alkotását és mellé esztétikai vitát is rendeznek. Legjobb itt is, hogy ezt a vitaklubot is el­viszik falura. Először Náb- rádra, de ha ott sikerül, máshová is. (gesztelyi) kebelbeliek vagyunk, én is, ez az úr is mögöttem, az a néniké is hátul, kivétel néU kül mindenki. Hogy tetszik ezt képzelni: a kebelbéliek- vek mindent, a kebeltelenek- nek egy nagy semmit? Jó, hogy mindjárt nem szögeznek ki a kapura egy táblát: ez a hivatal csak a kebelbeliek ügyeivel foglalkozik, idegen­nek coki! Hát nem, asszo­nyom! E szavakkal félretoltam a meghökkent liftes nénit és beszálltam a felvonóba. A kívülrekedtek között az elismerés moraja futott vé­gig. — Milyen bátor ember!... — mondta egy néni. A szom­szédja a fülébe súgta: — Mibe fogadjunk, hogy kebelbeli?! Novobáezky Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents