Kelet-Magyarország, 1968. szeptember (25. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-22 / 223. szám

XXV. ÉVFOLYAM, 233. SZÁM ÁRA: 1 FORINT 1968. S ZEPTEMBER 22, VASARNAP tAPDK« TARTALWÄ If® tí Elefántcsonttorony? (3. oidal)> Tarpai mechanizmus. (5. oldal). A múzsák nem hallgatnak. (7. oldal). Őszi és téli divat. (9. oldal) Nyíregyházán — Mexikó előtt. (11. oldal). Jegyzetek a tárgyalóteremből. (4. oldal). JEEEMTES A FÖLDEKRŐL 26 000 holdon vetették el a rozsot Szombaton az EDOSZ székházban folytatódott a Szakszervezetek Országos Tanácsának ülése. A SZOT elnökségének írásos előter­jesztése és dr. Beckl Sándor SZOT-titkár szóbeli kiegészí­tése alapján — arról tár­gyaltak, hogy a gazdaságirá­nyítás új rendszerében ho­gyan segítik a termelést a szakszervezetek. A SZOT titkára a jubileu- rai munkaversenyről szólva elmondta, hogy a KMP megalakulásának 50. évfor­dulója tiszteletére sok hasz­nos felajánlás született. Egyes vállalatok kollektívái között szocialista szerződé­sek jöttek létre fontos beru­házások meggyorsítására, kü­lönféle nehézségek elhárítá­sára. Több helyen azonban megelégedtek a jubileumi verseny puszta meghirdetésé­vel és ennél tovább nem lép­tek. A SZOT elnöksége ja­vasolja, hogy a szakszervezeti szervek mérjék fel a jubileumi verseny helyzetét, segítsék sikerre a versenyt. Az előadó ezután a mun­kaversenyben kitűntek anya­gi és erkölcsi elismerésének néhány új vonásáról beszélt. A „Kiváló dolgozó” kitünte­téshez az új rendelkezések szerint legalább fél havi ke­resetnek megfelelő pénzjuta­lom jár, ez tovább növeli . e kitüntetés rangját és elejét veszi annak, hogy a jutalma­kat elaprózzák. A SZOT titkára hangsú­lyozta, hogy a kitüntetés adományozá­sakor ne csak a kiemelke­dő munkát, hanem a kifo­gástalan, példamutató er­kölcsi magatartást is ve­gyék figyelembe. Általános helyeslést váltott ki, hogy a „Szocialista cím” adományozásának joga a vál­lalatok hatáskörébe került. Ugyanakkor igen sok helyről kérik, hogy a SZOT gondos­kodjék a szocialista brigádok kitüntetési rendszerének to­vábbfejlesztéséről. Ezzel a kívánsággal a szakszerveze­tek foglalkoznak. Célszerű­nek tartanák azonban, ha a nagy érdemeket szerzett ré­gi brigádok további elisme­rési formáiról a vállalatok saját hatáskörükben is gon­doskodnának. s jobban élné­nek azzal a lehetőséggel, hogy az arra érdemes kollektívá­kat miniszteri, elnöki tanácsi kitüntetésre terjesszék fel. A „Kiváló vállalat” cím­ért folyó versennyel kapcso­latban a SZOT-titkár meg­jegyezte. hogy a kitüntetés odaítélésikor ne csak a jö­vedelmezőséget vegyék figye­lembe. A gazdasági eredményeken kívül vizsgálni kel) azt is. hogy az adott vállalatnál milyen a munka szerve- zeUsige, mit tettek a mun­kahelyek kulturáltságának, a munka biztonságának ja­vításáért, hogyan alakult a szociális és kulturális ellá­tottság. mennyire biztosít­ják a dolgozók jogait. Ezután arról szólt, hogy fontos ösztönzési módszer a verseny rendszeres értékelé­se és nyilvánossága is. Egyes vállalatok még mindig a kü­lönféle mutatók összehason­lításával, pontozásos rend­szerekkel értékelik a ver­senyt. Pedig a verseny érté­kelése összetett és -sokrétű feladat, amelynek nemcsak az objektív tényezőket, ha­nem az emberek magatartá­sát, munkatársaikhoz fűződő kapcsolatait, munkaerkölcsét is tükröznie kell. Mindezt számokban, pontokban kife­jezni nem lehet. Minden kollektívát, minden egyes embert • külön-külön kell megítélni. A továbbiakban' az újító­mozgalom helyzetéről és né­hány problémájáról szólt. Bejelentette, hogy a SZOT elnöksége a közeljövőben tár­gyalni fogja az év elején életbe lépett újítási rendelet végrehajtásának- tapasztala­tait. Sokan úgy vélekednek, hogy az újítómozgalomban tapasztalható megtorpanás az új rendelet következménye. Az Országos Találmányi Hi­vatallal közösen folytatott vizsgálatok és számos kiváló újító véleménye azonban azt bizonyítja, hogy nem az újítási rendeletben, csupán annak helytelen értelmezésében, nem meg­felelő alkalmazásában, egyes vezetők túlzott óvatosságá­ban, a jogszabályok bizto­sította lehetőségek ki nem használásában van a hiba. Az igazsághoz az is hozzá-' tartozik, hogy jogos problé­mák merültek fel az újítások megvalósításának és elisme­résének anyagi forrásaival, elszámolási módjával kapcso­latban. Ezt azonban nem le­het minden hiba kizárólagos forrásának tekinteni. Sokhe­Közel kétheti nyitvatartás után, ma zárja kapuit a me­gyei műszaki napok kereté­ben megrendezett megyei ipari termékbemutató kiállí­tás. Az olykor kedvezőtlen időjárás ellenére is elégedet­tek lehetünk az érdeklődés­sel, hiszen szombat estig a kiállítást — becslés szerint — mintegy 25—30 ezer ember látogatta meg. Nem számítva a főváros­ból, a dunántúlról és más megyékből érkezett hivata­los vendégeket, a mi me­gyénk lakóinak érdeklődé­se is számottevő. Csoporto­Az idén ünnepli százéves fennállását a Nyíregyházi Jó­sa András Múzeum. A jubi­leumi ünnepségekkel kezdő­dik megyénkben a múzeumi hónap. Október 1-én a me­gyei. tanács nagytermében Molnár János művelődésügyi miniszterhelyettes nyitja meg az országos múzeumi hónapot. A Nyíregyházi Jó­sa András Múzeum százéves történetéről dr. Csallány De­zső megyei múzeumigazgató, kandidátus emlékezik meg. A délutáni programban dr. lyűtt nem nyújtottak megfe­lelő garanciát a műszaki fej­lesztéssel hivatásszerűen fog­lalkozók újításainak anyagi elismerésére. Ami a jogszabályokkal kapcsolatos jogos ellenvetése­ket illeti, a szakszervezetek javasolják majd a kormány­nak néhány rendelkezés megváltoztatását. Például azt, hogy a részesedési alap ter­hére kifizetett újítási díjak és jutalmak értékhatárra va­ló tekintet nélkül ne csak egyik, vagy másik, hanem együttesen a három részese­dési kategóriát terheljék. Azt Is javasolják, hogy a vállala­tok az 1965—66. években ki­fizetett újítási díjak átlagát minden kötöttség nélkül be­számíthassák az úgynevezett bázis-bérszínvonalba. Az is szükséges, hogy ezt a lehe­tőséget a mezőgazdasági, a közlekedési és a kereskedel­mi vállalatokra is terjesszék ki. A szakszervezetek azt is kezdeményezni fogják, hogy a beruházások költsé­geiben megtakarítást ered­ményező újítások anyagi elismerését abból a pénz­ügyi forrásból lehessen fe­dezni, amelybő! a beruhá­zási költségeket biztosítot­ták. Beható vita után a SZOT tagjai a beszámolót elfogad­ták. Harmadik napirendi pontként Blaha Béla, a SZOT elnöke az előző ülésszak óta végzett munkáról számolt be. Ezzel véget ért a Szak- szervezetek Országos Taná­san érkeztek látogatók több vidéki iskolából is. A kiállítás utolsó napjai­ban tekintették meg például a kiállítást a Vörös Október Férfiruhagyár és a Magyar Dohányipar vezérigaz­gatói, az AKÖV vezérigaz­gató-helyettese és sok más jelentős országos intézmény és iparág vezetője. A látot­takról valamennyien kedve­zően nyilatkoztak. A termékbemutató utolsó napján is nagy számú ér­deklődőt vár a kiállítás igazgatósága, s éppen ezért az esti órákig nyitva tarta­nak. Ortutay Gyula akadémikus, a TIT országos elnöke mél­tatja Kiss Lajos és Túri Sándor munkásságát, és a nyíregyházi múzeum két vi­lágháború közötti tevékeny­ségét. Kiss Lajosra emléke­zik dr. László Gyula egyete­mi tanár, a néprajz és a népművelés kérdéseivel fog­lalkozik előadásában dr. G.unda Béla egyetemi tanár. A jubileumi ünnepségek október 2, programjában me­gyei körút is szerepe!, ekkor A hónap elején minden növényfajtánál megkezdték megyénkben az őszi betaka­rítást. Az egy hete kezdő­dött esőzés azonban kény­szerpihenőt rendelt a szán­tásban, vetésben és betaka­rításban részt vevők számára így a tervezett, közel 200 ezer hold szántásnak eddig mintegy ötven százalékát tudták csak elvégezni a me­zőgazdasági üzemek. Ennek megfelelően alakult a vetés is. A tervezett takarmáayter- mő területek bevetése —ki­vételt a lucerna képez, a tervet már 118 százalékra túlteljesítették — vontatot­tan halad. Őszi árpából töb­bek között 27 ezer hold a bevetésre tervezett terület, s eddig csupán 11 ezer holdon került földbe a mag. Ettől is rosszabb a takarmánybúza vetési aránya; a tervezettnek csupán 15 százaléka. Az időjárás a kenyérgabo­na vetését is hátráltatja, en­nek ellenére a rozsvetés üte­me kielégítőnek mondható, mert több mint 26 ezer hol­don vetettek eddig. Az őszi munkákban a legnagyobb el­maradás a búza vetésénél ta­pasztalható. J\ tervezett ve­tésterület több mint 90 ezer hold, s ennek eddig csupán 2,3 százalékán került földbe a mag. A betakarításban a burgo­nyaszedés halad a legjobban. Tanácsi területen eddig több mint 20 ezer holdról szedték fel a gumókat. Nem megfe­lelő a cukorrépa, valamint a napraforgó betakarítása. A cukorrépa termőterület több mint 90 százalékán, a nap­raforgóterület . közel 80 Sizá- zaiékán még kint van a termés. Megkezdték viszont a kukorica törését is. A ku­korica a mezőgazdasági üze­mek dolgozóinak egyik leg­nagyobb őszi munkát jelenti. Több mint 130 ezer holdon termeltek idén kukoricát a mezőgazdasági üzemek, s a betakarítás mértéke alig több mint 2 százalék. Nem kielé­gítő a fővetésű silókukorica betakarítás, valamint a si­lózás. A tervek szerint a mezőgazdasági üzemeknek 237 ezer köbméter silót kel­lene készíteni, s eddig alig 130 ezer köbméter silót ké­szítettek. Járásonként nézve a ve­tést és betakarítást a leg­jobb eredményt a .mátészal­kai, a nyíregyházi, valamint a csengeri járások érték el. A nagykállói járásban külö­nösen a takarmánynövények vetése, a csengeri és a nyír­nyitják meg Aporligeten a Fedics Mihály emlékszobát, a nagy szabolcsi mesemondó szülőházában. Ünnepi be­szédet dr. Ortutay Gyula akadémikus mond. A kultu­rális műsorban az aporligeti művelődési otthon és az ál­talános iskola öntevékeny művészeti csoportjai lépnek fel. Az október elején sorra kerülő rendezvényekkel kez­dődik meg megyénkben a múzeumi hónap, egyházi járásokban a siló betakarítása illetve készítése jó ütemű. Gyarapodnak az őszi mun­kasikerek a Mátészalkai Ál­lami Gazdaságban. A koráb­ban vetett őszi magvak szé­pen keltek, erőteljesen fej-' lödnek. Befejezte a gazdaság j 150 holdon az őszi árpa, 214 holdon a rozs és 60 holdon füves keverék vetését. Betakarításra került 42 hóidról a napraforgó, ahol a betakarító kombájn gyors munkát végzett. Eredetileg 28Ó vagon téli­alma -termésre számított a gazdaság, s az eddigi ered­mények alapján meglesz a 300 vagonnal. Már 100 va­gonnal szüreteltek, melynek 80 százaléka exportra került. Az őszi munkáknál 426 aöcalmi dolgozót foglalkoztat a gazdaság részben Máté­szalkáról, részben a szomszé­dos községekből. A távolabb lakó dolgozókat saját buszá­val és tehergépkocsijain szál­lítja munkába és haza. Ebé­det részükre az üzemi kony­háról adnak. Hagyományosan jó a kap­csolat a gazdaság és a Má­tészalkai Esze Tamás Gim­názium között. A mostani őszön is már három nap segítettek az ügyes kezű gimnazisták a gazdaság őszi munkájában, elsősorban az almaszüretnél. Megkezdte a gazdaság az őszi búza vetését. Ennek ed­digi eredménye 25 hold, ve­tési terve pedig 250 hold. Teljes ütemben készítik elő a többi, búzának szánt terü­letet is vetésre. A búza ..ve­tését október 10-re akarják befejezni. Utána mindjárt a kukorica betakarítása fog következni. A Nyírségi Ősz egyik, a mezőgazdasági rendezvé­nyek központi eseménye lesz az országos télialmater- mesztési bemutató és kiállí­tás október 7 és 15 között. Az esemény nagyobb részét Nyíregyházán, egyes részeit pedig a Nyírmadai, az Apagyi Állami Gazdaságban és a vajai Béke Tsz-ben tart­ják. Gazdag és változatos program várja a látogatókat. A kiállítás célja a téli alma termesztésére, betakarítá­sára, manipulálására, táro­lására és csomagolására ajánlott módszerek, gépek és eszközök, az üzemi vertikális kapcsolatok szervezésének bemutatása. A látogatók a Nyíregyhá­zi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum tangazdaságában a hagyományos telepítésű almás ültetvények technoló­giái mellett tanulmányozhat­ják a termőkarós ültet­vénnyel kapcsolatos korszerű termelési technológiát is. Az agrokémiai módszere­ken kívül nagy érdeklődés várható a gyümölcs feldol­gozásával, hűtésével, tárolá­sával, melléktermékként történő feldolgozásával kap­csolatos üzemelési bemuta­tók iránt. Lehetőség nyílik a Nyíregyházi Almatároló tel­jes gépesített technológiájá­csának kétnapos ülésé. Ma sárga kapuit cl Iporl termékbemutató kiállítás Nyíregyházán lesz az országos múzeumi hónap megnyitója Lapzártakor érkezett: Apró Antal Moszk­vába utazott Apró Antal, a Miniszter- tanács elnökhelyettese szom­baton délután Moszkvába utazott, ahol részt vesz a KGST végrehajtó bizottsá­gának 36. ülésszakán. Bú­csúztatására a Ferihegyi .re­pülőtéren megjelent Párái Imre, az Országos Tervhi­vatal elnöke, valamint N. N. Szikacsov követtanácsos, a Szovjetunió budapesti nagy- követségének ideiglenes ügy­vivője. Kuznyecov a csehszlovák nemzeti front elnökénél A Csehszlovákiában tar­tózkodó V. V. Kuznyecovot, a Szovjetunió miniszterta­nácsának képviselőjét, az SZKP KB tagját, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsának küldöttét, a külügyminiszté­rium első helyettesét szom­baton Prágában, e héten már másodízben fogadta Ev- zen Erban, a csehszlovák nemzeti front elnöke. Az ál­talános kérdésekkel és a nemzeti fronttal kapcsolatos nyílt, őszinte eszmecserén jelen volt S. V. Cservo- nyenkó, a Szovjetunió prá­gai nagykövete is. Bíró József elutazott Bulgáriába Dr. Bíró József külkeres­kedelmi miniszter szomba­ton elutazott a plovdivi nemzetközi vásár megnyitá­sára. Ott-tartózkodása ide­jén tárgyalásokat folytat Ivan Budinov bolgár kül­kereskedelmi miniszterrel az 1969. évi árucsereforgalmi tárgyalások előkészítéséről és a két ország közötti kül­kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeiről. nak megtekintésére; a Nyíregyházi Konzervgyárban az alma pulposítását, az al­maié előállításának ipari módszerét ismertetik. A bemutatókat tartó gaz­daságokban az üzemi hűtést, tárolást, manipulálást tanul­mányozhatják az érdeklődők. Ismertetésre kerülnek a szil­va és alma aszalványok ké­szítése, a szesz főzésének gyakorlati módszerei. Dokumentációs kiállítás­ra kerül sor Nyíregyházán, a felsőfokú kertészeti techni­kum aulájában. Itt a doku­mentációs kiállítást csoma­golástechnikai bemutató, az export és belföldi igények­nek megfelelő csomagolási anyagok szemléltetése egé­szíti ki, valamint megtekint­hetik az érdeklődők az al­mából készült különféle konzervipari készítménye­ket, valamint az almaterme­lésben használatos és az újabb növényvédőszereket. Az országos bemutató és kiállítás sikerét fokozza, hogy a MÉM mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi kiál­lítási irodája lehetővé tet­te: az egyes megyék alma­termesztő gazdaságainknak vezetői, szakemberei az or­szágos termesztési bemuta­tón szervezetten reszt w> hessenek. VllÁG PROLETÁRJAI.EGYESŰLJETEK* fi A jubileumi munkaversenyről Ü Az anyagi és erkölcsi elismerés űj vonásairól §f Az újítómozgalom helyzetéről tanácskozott a SZOT OKTÓBER 7—15. Á szabolcsi alma hete

Next

/
Thumbnails
Contents