Kelet-Magyarország, 1968. augusztus (25. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-16 / 192. szám

XXV. ÉVFOLYAM, 192 SZÁM A LAP TARTALMÁBÓL; Régi szabolcsi históriák. (3. oldal) Gázpalack kötöttségek nélkül. (4. oldal) A Kisvárdai Vasas bizakodik. (5. oldal) Csalókat ítéltek el. 1968. AUGUSZTUS 16, PÉNTEK (6- oldal.) Háztájinak is. Az aszály okozta takar mánygondok enyhítésére nagy segítséget jelent a Miniszter- tanácsnak a közelmúltban hozott határozata, miszerint a külföldről vásárolt 600 ezer tonna abrakból a közös gazdaságok mellett a háztáji állattartók is részesülhetnek az állami akcióból. Az abrak kai azonban a szálastakar- mány-hiányt, csak kismérték­ben lehet pótolni. Ez a gond legsúlyosabban jelentkezik a háztájiban szarvasmarhát tartó szövetkezeti tagoknál. Az eddig betakarított széna a legtöbb gazdaságban 30—40 százalékkal kevesebb a ter­vezettnél. A siló és a szemes termés céljára vetett kukori­ca sem hozza a várt ered­ményt. Ezért legsürgősebb teendő a szálastakarmány- alap minden eszközzel való növelése. A háztáji gazdaságokat a helyi adottságoknak megfe­lelően több módon lehet segí­teni. Nyírgyulajban például külön kimért területen vé­geztek másodvetést a háztá­ji állatok részére. Rakamazon jól bevált éves terv szerint gondoskodnak a háztáji jó­szágról. Itt a közösben és a háztájiban lévő szarvasmar­ha-állomány létszámban megegyezik. Ezért az 1000 hold rét szénatermésének fe­lét a tagok kapják meg. A legelőre ugyanúgy jár a ta­gok tehene, mint a közös. A 400 holdas öntözött legelőn 800 darab jószágot tartanak májustól késő őszig — hozzá kell tenni olyan kondícióban, hogy minden kiegészítő ta­karmány nélkül tejelnek a te­henek és jó erőben indulnak a télnek. A rakamazi Győze­lemben villanypásztorral, szakaszosan legeltetnek, így a 400 hold legelőről még 3000 mázsa szénát is beszántot­tak. A községben most is van eladó széna. (Mondhat­ják egyes helyeken: könnyű a rakamaziaknak, hiszen ön­töznek.) Éppen azért hozzuk — most a súlyos aszály ide­jén példának őket, mert megyénkben óriási lehetősé­gek vannak az öntözésre, de ezzel nem élnek megfele­lően a szövetkezetek. Annak ellenére, hogy ilyen gazda­gok a rakamaziak szénában mégis 170 hold őszi árpájuk után másodvetésként derékig érő siló zöldell. Minden év­ben, az idén is 8—10 vagon nyers répaszeletet a háztáji állatállománynak rendel­nek a cukorgyártól. Sorol­hatnánk még, hogy munka­egységre 42 vagon, prémium­ként pedig 3 és fél vagon morzsolt kukoricát osztanak majd ki a tagoknak. A hosszú aszály után a má­sodvetésekre olyan ideális idő van, ami tíz esztendőben egyszer, ha adódik. Államunk vetőmagot is adott erre a cél­ra. Csak az akaraton, a szer­vez-sen múlott a másod vetés sikere. Ezen túl lehetőség az őszi betakarítás mellékter­mékeinek maradéktalan ösz- szegyűjtése. Legjelentősebb a '.'.ukoricaszár és a cukorrépa­fej, de ahol hiány van. a ker­tészeti melléktermékek >s so­kat segíthetnek. Néhány nap takarmány adagjának megta­karítását jelentheti a betaka­rított kapásföldek legeltetése is. Ide kell sorolni a pontos, mérlegelés szerinti takarékos takarmányozást és a begyűj­tött széna védelmét az idő­járástól. Vége a cséplésnek, van már szalma minden gaz­daságban, de még most is látni fedetlen szénakazlakat. Pedig minden szál begyűjtött takarmányra szükség van. Sürgős feladat — ahol ed­dig nem tették meg — a ház­táji gazdaságok takarmány- vtémV felmérése Er­A KSH JELENTI: Nőtt az ipari termelés, a vetésterület Százmillióval magasabb a szabolcsi takarékbetét A Központi Statisztikai Hi­vatal Szabolcs-Szatmár me­gyei igazgatósága összeállí­totta a megye életének leg­fontosabb mutatóit az idei esztendő első fél évéről. Ezek az adatok — nagyon kis el­térési hibalehetőséggel, amit a statisztikusok külön jelez­nek — híven ábrázolják, merre is tartunk. Mivel az idei esztendő egyben az új mechanizmus első éve is, az adatoknak a szokásosnál is nagyobb fontosságuk van. Szabolcs-Szatmár megye, ben idén húsz fontos beru­házás munkái folynak, ösz- szes értékük 3 695 000 000,— forint. Közöttük öt nagy, úgynevezett egyedi beruhá­zás szerepel a listán. Szá­munkra legfontosabbak a nyíregyházi II. számú alma. tároló építése, melynek költ­ségei 63 000 000,— forintra rúgnak és a mátészalkai al- matároló építése, mely 182 000 000 forintba fog ke­rülni. A beruházásokból az idei első fél évben 937 millió ér­tékűt üzembe is helyeztek. Közöttük szerepel 956 nyír­egyházi lakásba a földgáz bekapcsolása, 274 ágy meny. nyiségű új férőhely létesítése a megyei kórháznál, évi 144 vagon keményítőgyártás le­hetővé tétele Demecserben és 18 000 köbméternyi ládaké­szítő kapacitás biztosítása Vásárosnaményban. Örömmel lehet tudomásul venni, hogy a megyei szo­cialista ipar termelése több mint egyharmadával, 34,6 százalékkal volt magasabb, mint az elmúlt év első fél évében. Ezenbelül az állami ipar 32,7 százalékkal, a szö­vetkezeti ipar 44,9 százalék­kal emelte termelését. Mind. két szám magasan felette áll az országos átlagnak és azt mutatja, hogy a megyei ipar- telepítésre fordított nagy anyagi eszközök és egyéb erőfeszítések nem maradtak eredménytelenek. (A kiugró számokat csak részben eny­hít; az a tény, hogy ez év elejétől a gépjavító állomások az iparhoz tartoznak.) Je­lentős létszámú új munkást alkalmaz idén a gumigyár, ahol a foglalkoztatottak lét­száma megkétszereződött, de sok új munkást vett fel a Tiszalöki Vegyesipari Válla­lat, a Nyírbátori Vastömeg- cikkipari. az UNIVERSIL, a Kisvárdai Bútor és Faipari Vállalat és az Alkaloida Ve­gyészet; Gyár. A megye kis­ipari szövetkezeteiben már 7321 fő dolgozik, 25 száza­lékkal több, mint tavaly. Az éjítőipar • idén már 750 mil­lió értékű munkát vállal. Az első fél évben 429 új lakást adott át és további ezer la­káson dolgozik. A megye szántóterületének 97 százalékát, 608 ezer hol­dat vetettek be május 31-ig, tíz százalékkal többet, mint tavaly ez időpontig. Jó vélt az időjárás a vetésre. A ve- tetlen szántó idén csak egy ötödé volt a tavalyinak. A vetésterület jelentősen meg­haladja az elmúlt évit. Ke­nyérgabonából például a be­vetett 162 ezer hold 14 000 holddal, 9 százalékkal több, mint tavaly. Búzából 18 szá. zalékos a növekedés. A szán­tóterület több mint 30 szá­zalékán szemes takarmány terem. A kukorica is na­gyobb területen terem idén: 142 000 holdon. De legörven- detesebb, a pillangósok te­rületének növekedése. A 26 500 hold lucernaterület 16 százalékkal, a 18 000 hold vöröshere pedig kereken 40 százalékkal jelent többet a tavalyinál. (Egy kis hozzá­fűznivaló: még így sem éri el a szomszédos megyék ará­nyait és csak megközelíti az országos átlagot.) Burgonyából még mindig a megye termeli a legtöbbet az országnak — húsz száza­lékot. Idén 55 000 holdon ve­tettek megyénkben burgo­nyát, 4 százalékkal többet, mint tavaly, de jóval keve­sebbet, mint öt éve. Már említettük, hogy új ipari munkahelyek létesül, tek. Ez az első fél évben az ipari munkások számát 11 százalékkal emelte. Kerese­tük szerény mértékben, vala­mivel több, mint egv száza­lékkal nőtt. De ennél fonto­sabbnak tartjuk, hogy a he­lyi foglalkozatás növekedé- seképoen a Magyar Nem­zeti Bank mesvei igazgató­sága ez év első fél évében 210 millió forinttal, tehát 12 százalékkal többet fizetett ki a lakossá? részére, mint egv évvel korábban. A termelő- szöve*kemti tagok egvüttes munkadíja — létszámtól füg- geftonül — 22 százalékkal volt magasabb, a lakosság pénzjövedelme a felvásárlás­ból — termékeik eladásából — 15 százalékkal emelkedett. Százmillióval nőtt a takarék, betétek összege a fél év vé­gén 778 millió volt. Hadd jegyezzük meg: a foglalkoztatottság növekedé­sével igen sok szakképzetlen, vagy alacsony képesítésű dol­gozó került az ipari munka­helyekre, és az átlagkerese­tek aránylag alacsony emel­kedését az új belépők ki­sebb keresete magyarázza. De ha azt is számításba vesz- szük, hogy többen közülük a költséges és fárasztó ingázó életet hagyták abba, akkor valódi jövedelemalakulásuk a hideg számoknál sokkal ked­vezőbb. (gesztelyf) HAZÁI KR Pham Van Dong elvtárs, a Vietnami Demokratikus Köz­társaság miniszterelnöke le­vélben mondott köszönetét Fock Jenő elvtársnak, a ma­gyar kormány elnökének. A VDK miniszterelnöke levelé­ben nagyra értékeli azt a segítséget, amelyet a legutób­bi budapesti tárgyaláson a magyar párt, a kormány fel­ajánlott. Pham Van Dong hangsúlyozza: a magyar nép gazdasági és katonai segítsé­ge pozitív hozzájárulás a né­peink közötti harci szolida­ritáshoz, a közös forradalmi ügyhöz. * A Kulturális Kapcsolatok Intézetének meghívására csütörtökön Budapestre ér­kezett a Finn—Magyar Tár­saság öttagú küldöttsége, Kaarina Virolainen asszony­nak, a Finn—Magyar Társa­ság elnökének vezetésével. A küldöttség tíz napig tar­tózkodik Magyarországon. A szocialista országok me­ző- és erdőgazdasági tudo­mányos kutatásaira kialakí­tott együttműködés hazánk­ban rendezett nemzetközi munkaértekezletének részt­vevői a budapesti tanácsko­zás után csütörtökön orszá­gos körútra indultak. Első­ként a csemegeszőlő neme­sítés szűkebb hazáját, a Szőlészeti és Borászati Ku­tató Intézet Mathiász-telepét keresték fel Kecskemét hatá­rában ★ Háromnapos nemzetköz; mérlegtechnikai kollokvium kezdődött csütörtökön Hód­mezővásárhelyen a hazai mérleggyártás központjában. Hetven magyar és harminc külföldi szakember vitatja meg a mérlegtechnika idő­szerű problémáit. Ma már Hódmezővásárhelyen olyan elektronikus berendezéseket gyártanak, amelyek szerves részei a különböző üzemi auiomatikáknak. Már a bolt! mérlegek is készülnek olyan elektronikus berendezéssel; amelyek az áruért, járó ősz­szeget is kiszámítják és fém­számjegyekkel kivetítik. Ma avatják a komádi tv-adot URH-ado Tokajban — Terv a helyi műsorvétel javítására SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ A POSTAIGAZGATÓSÁGON Televízió adóállomást avat­nak augusztus 16-án a Haj- dú-Bihar megyei Komádi- ban. Az adóállomás a Ti­szántúl nagy területén szá­mottevőn javítja mától a te. levízióműsor vételi lehetősé­geket. Az új létesítmény át­adása előtt sajtótájékoztatót tartott Becz Sándor, a posta Rádió- és Televízió műszaki igazgatóságának vezetője. A több, mint százmillió forintos költséggel épített adó az ország egyik legkor­szerűbb ilyen létesítménye. Egyenértékű tartalékadóval és saját áramforrással is rendelkezik, amelyek hiba esetén automatikusan kap­csolódnak az adásba. A tv­néző legfeljebb annyit vesz észre, hogy 1—2 másodpercig néhány kép „szalad”. Az adó külsőre is impo­záns: 146 méter magas, kar­csú vasbetontorony, amely­nek tetején 17,5 méteres vas­szerkezetet, sugárzó rend­szert helyeztek el. Komádi a Magyar Televízió gerinchá­lózat kilencedik adója. A tizediket — amellyel befe­jeződik a hálózat telepítése — Nagykanizsán építik fel. A szakemberek szerint 50—55 kilométeres körzetben tesz lehetővé kitűnő vételt az új adóállomás, de etfől távolabbi helyeken is javul­re legalkalmasabb szerv a háztáji bizottság. Ennek a bi­zottságnak legtöbb helyen csak a tavaszi földmérések idején adnak munkát, pedig ilyen tevékenység is, mint a takarmánygondok enyhítése, vagy a háztáji állat és ter­mény közös értékesítésének szervezése egész évre ad fel­adatot. Egyes helyeken érvelhet­nek úgy, ha csökken a háztá­ji tehénállomány, növelni keU a közösben a tenyésze­tet. Ha ez ilyen egyszerűen menne. Csak egy-egy tehén férőhelye a közösben 25—30 ezer forintba kerül. Ez az út nem járható, nincs annyi építőanyagunk, hogy tetszés szerint építsünk új istállókat. Másrészt eddigi is nagyon sok a háztájiban lévő kihaszná­latlan istálló. Nem vagyunk olyan gazdagok, hogy milli­árdos értékű állóeszközöket parlagon hevertessünk. A szö­vetkezet gazdálkodásának le­gyen mércéje az is; a törvé­nyes keretek között megen­gedhető állatállomány meg­található-e a háztáji gazdasá­gokban. Augusztus közepe, a hu­szonnegyedik óra, amikor még lehet a takarmány gon­dokon segíteni. Sokféle mód van, sokféle helyi eszköz, kezdeményezés lehet, amive! a háztáji állomány csökkené­sének elejét lehet venni. Ez egyéni, szövetkezeti és vég­ső fokon népgazdasági érdek is. Cs. B. hat a kép minősége. A ko­mádi adó a 7-es csatornán üzemel, a 183,25 mega­hertzen. Antennái függőleges állásúak, tehát azoknak a televíziónézőknek, akik meg. próbálják megyénkben a komádi adón át érkező ké­pet venni, szintén függőle­gesre kell állítani a saját antennáikat is. Az adóállomás az ünnepé­lyes avatás után megkezdi a műsor közvetítését. Munkatársunk néhány me­gyénket érintő kérdésre kért választ az igazgatótól. Ezek az URH műsorvételre vonat­koztak és a szatmári falvak, a megye keleti részének hiá. nyos televízió vételi lehető­ségeire. Elsősorban az igényes ze­nei műsorokat kedvelő rá­dióhallgatók számára öröm: Tokajban a televízióállomás mellett felszerelik az URH közvetítőállomást is. A terv szerint 1969-ben már műkö­dik, s ennek hatása egész Szabolcs-Szatmárban érezhe­tő lesz. Az országos televíziós adó­hálózat elkészülése után a to­vábbra is kedvezőtlen hely­zetben lévő területeken kis teljesítményű, egy-öt-húsz wattos helyi adókat telepíte. nek. Ezek jelenthetik maid a szatmári részek jobb mű­sorvételi lehetőségeit is. Evv- esv 11 ven adó építése és fel­szerelése közel egymillió fo­rintba kerül. Hozzávetőleges felmérés már készült: a száz százalékos ellátáshoz körül­belül ?0n ilyen kis teljesítmé- nvű helyi adóra lenne szük­ség. Eddig 63 leendő kisadó heh'ét- határozták meg. Hú­szat rangsoroltak, ameivek még az ötéves terv ;dősza- kíhan elkészülnek. Sajnos, Szaboles-Szatmár- nak egyetlen helye sem sze. repel a húsz között. Ez azt jelenti, hogy csak a kővetke­ző tervidőszak hozhat lénye­ges javulást. A szakembereit közelmúltban történt felmé­rése alapján a posta illeté­kes osztálya elkészítette az ország televízió műsorvételi lehetőségeit bemutató térké­pét. Ezen körülbelül a fehérgyarmati járás területe szerepel, mint rossz vételi körzet. A posta illetékesei ezt napirenden tartják, s az anyagi és műszaki feltételek.' tői függően helyi adóval se­gítenek. A legfrissebb adatok: Me­gyénkben jelenleg 97 634 rá­dió és 37 831 televízió van bejelentve. M. S. Az űj adótorony. Kőszeghy György felvétel» ÁRA: 70 FILLER VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJ ETEK!

Next

/
Thumbnails
Contents