Kelet-Magyarország, 1968. augusztus (25. évfolyam, 179-204. szám)
1968-08-11 / 188. szám
t oldal RELET-MÄGYARORSZAG 1988. augusztus Ili „•»•Fíatsék sí koiajhát viilaiiyrezisóval 2 - 6i ••• Nagyobb figyelmet a nyíregyházi szövetkezeti lakásokra A Legfelsőbb Bíróságon dőlt el Állásfoglalás mezőgazdasági káresetekben A Tompa utcán elkészült egy húszlakásos szövetkezeti háztömb, s bár műszakilag komoly kifogások alatt áll. ez illetékesek mégis átadták, illetve átvették a házat. Csak a Iáitok nem törődtek bele Egy /eyé/| és visszája Nem egyedi eset. Nyíregyházán a szövetkezeti lakások összértéke több mint százmillió forint. Ki a gazdája ennek az értéknek? A Tompa utcai eset: a húsz lakás műszaki átvételén a MÉSZÖV képviselője, aki egyben a lakásszövetkezetek képviselőjeként jelent meg, nem volt hajlandó műszakilag kifogástalannak minősíteni a lakótömböt. Hiszen mint azt hivatalosan is elismerték, az aránylag nagyméretű konyhákra nem terveztek (vagy talán elfelejtették beépíteni azokat?!) fűtőtesteket. Ugyanakkor tároló hely sincs az egész tömbben. A beruházási vállalat műszaki ellenőre megígérte, hogy villany- rezsókat fog beszereltetni. Csupán arra felejtett el tanácsot adni, hogy honnan szerezzék be a lakók azt a pénzt, amit majd az esetleges villanyáram fogyasztásáért fizetniük kell. Később ezt írta az átvételi jegyzőkönyvbe: „...műszakilag semmi kifogás nem lehet, mert a konyha fűtését a gázsütőn keresztül is meg lehet oldani. De különben is, a konyha nem tartózkodási hely!” Ugyanez a műszaki ellenőr nem sokkal előbb még így irta le „műszaki” véleményét egy másik lakótömb konyhájáról: „...javaslatunk, hogy a fűtési idény alatt a konyhát ugyanúgy kell fűteni, mint & szobákat. Még akkor is, ha nem tartózkodnak benne, hogy a falak ne hűljenek le.” Húsz lakás üresen i ügy látszik néha az ember ugyanaz marad, csak a „hivatalos műszaki vélemény” változik. Tény azonban az, hogy a húsz lakás még ma is üresen áll. S az új tulajdonosok között sok olyan van. aki már feladta régi lakását a beköltözés reményében. Az Északi Alközpontban, a Stadion lakásszövetkezet háztömbjeiben gyakran gond a fűtés. Hiába panaszkodnak a lakók, hiába kérik a hibák kijavítását, nem nagyon törődik vele senki. A városgazdálkodási vállalatnál azt mondják, rossz a hőközpont konstrukciója. Csak arra nem adnak feleletet, hogy miért éppen ezt a konstrukciót építették be. Ugyanez a helyzet a fürdőszoba hősugárzóval a Vécsey úti lakótelepen. Rosszak. De a most épülő Jósa András úti lakótömb fürdőszobáiba ugyanezt a típust építik be. Miért? A felelet magáért beszél: mert ezt tervezték, ezt rendelték, így ezt is kell beépíteni. Hogy rossz? Oda se neki. Az Északi Alközpont egyik toronyházában a télen szétfagyott a nyomáskiegyenlítő. A kár húszezer forint. A beruházó: tervek szerint dolgozott, a kivitelező is. A tervező véleménye pedig az, hogy biztosan az ablakokat hagyták nyitva. Hiszen erre vall, hogy a többi toronyház nyomáskiegyenlítőjének semmi baja. Csakhogy mellé fogott. Azok is szétfagytak. Leülni a „kerékasztalhoz“ A lakószövetkezetek elnökei, s patronálójuk, a MÉSZÖV véleménye szerint minden baj forrása az, hogy eddig még soha sem ültek le egy asztalhoz tárgyalni az építési osztállyal. Indokolt, hogy az illetékes hatóságok végre tárgyalóképes partnernek ismerjék el a lakásszövetkezetek elnökeit. Üljenek le velük „a kerékasztalhoz” és a jövőben, hasonlóan más megyékhez, valamennyi vitás kérdést együtt beszéljenek meg. Hasonlóan rendezni szükséges a szövetkezetek vezetőinek jogi helyzetét. Legyen végre „saját asztaluk” azoknak, akik szabad órájukat áldozzák fel sok száz lakótársuk ügyes bajos dolgainak orvoslására. (horváth) A termelőszövetkezetekkel kapcsolatban az utóbbi időben a Legfelsőbb Bíróságon több fontos állásfoglalás hangzott el. Prím ffr és tsxénmonoxM Növényházak fűtésére egy tsz 35 darab földgázüzemű léghevítőt rendelt. Nem sokkal azután, hogy a készülékeket a gyártól átvették és üzembe helyezték, megdöbbenve látták, hogy a növényházban a primőrök rendellenesen fejlődnek. Erről jegyzőkönyvet vettek fel, majd kutatni kezdték az okokat. A Kertészeti Főiskola kiküldött tudományos munkatársa megállapította, hogy a növények károsodását a fűtőház, vagy annak égés; terméke okozza. Bebizonyosodott, hogy az új léghevítők „meg nem engedhető módon szénmonoxidot juttatnak az üvegház légterébe”. Ezek után a tsz szavatossági igénybejelentést tett a gyárnál, amelyben kérte a hibás készülékek kijavítását. A javítás megtörtént, de eredmény nélkül. Ugyanis a Gáztechnikái Kutató és Vizsgáló Állomás helyszíni szemle alapján leszögezte: a szóban forgó léghevítők az egészségügyi, biztonsági, gazdaságossági, üzemtechnikai és más fontos követelményeknek nem felelnek meg. Beépítésük sém előírás szerint történt. Mindez azzal a következménnyel járt, hogy az Országos Energiagazdálkodási Hatóság a készülékekre vonatkozó gyártási engedélyt visszavonta. Ilyen előzmények után a szövetkezet 554 000 forint kártérítés megfizetéséért a készülékeket szállító vállalat ellen pert indított. Arra hivatkozott, hogy a hajtatóház légterébe beáramló szénmo- noxid a primőr növényeket tönkretette. Végső fokon a Legfelsőbb Bíróság a vállalatot 388 000 forint kártérítésre kötelezte. Az ítélet indokolása szerint a szakértői vélemény alapján kiderült, hogy a vállalat olyan léghe- vitő berendezéseket készített, amelyeknek gyártási és konstrukciós hibái voltak. Viszont a tsz is hibás, mert — ugyancsak a szakértői vélemény szerint — a berendezést nem megfelelően helyezte el és az üzemeltetés is hibásan történt. A kár 555 000 forintot tett ki és ebből a vállalat 70 százalékot köteles viselni. Vető gép hiányában Egy termelőszövetkezet az egyik állami mezőgazdasági gépjavító állomástól 2 darab kukorica vetőgépet rendelt. Minthogy az állomás a gépeket határidőre nem szállította le, a szövetkezet kénytelen volt 72o hold kukoricát és 100 hold napraforgót hagyományosan vetni. Ezzel egyidejűleg bejelentette: a szerződéstől eláll és kötbért igényel, majd pert Indított az Állami Mezőgazdasági Gépjavító Állomás ellen, amelyben 283 000 forint kár megfizetését követelte. Az alsófokú bíróságok ellentétes ítéletei után a legfőbb ügyész törvényességi óvására az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került. A bíróság mindkét korábbi ítéletet megszüntette és a járásbíróságot új eljárásra, valamint új határozathozatalra utasította. A törvényességi határozat indokolása szerint a gépjavító állomásnak a kukorica vetési idejének megkezdéséig a gépeket le kellett volna szállüania. Ezt nem tette meg, ezért a késedelemmel okozott kárt megtéríteni tartozik. A Legfelsőbb Bíróság rámutatott arra, hogy a kárösszeg megállapításánál tisztázni kell, milyen termelési eredményt ért volna el a tsz, ha a vetést gépekkel végzi. Az erre vonatkozó bizonyítás; eljárást a járásbíróságnak kell lefolytatnia. Kedvezmény nélkül Egy vidék; gyár az egyik szövetkezet részére gépjavítási munkát végzett. A számlázott díjat a tsz magasnak találta. Arra hivatkozott, hogy kormányhatározat értelmében gépjavításnál 50 százalék kedvezmény illeti meg és így csak a fele összeget volt hajlandó kifizetni. Az emiatt megindult perben az alsófokú bíróságok a tsz javára döntöttek. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a következő álláspontot foglalta el: — Az alsófokú bíróságok a szóban forgó rendeletet tévesen értelmezték. Ugyanis kormányrendelet szerint a kedvezmény a szövetkezeteket csak a gépállomások és gépjavító állomások által végzett javítások és felújítások díjából illeti meg. Minthogy ebben az esetben a gyár, amely a gépjavítást végezte, a Kohó- és Gépipari Minisztérium felügyelete alá tartozik, tehát a fenti kategóriába nem sorolható, ezért a szövetkezetét az 50 százalék kedvezmény nem illeti meg. (H) 1969-ben megkezdik a nyíregyházi nagyáruház építését Újszerű kezdeményezés nyomán került sor a közelmúltban a nyíregyházi, a tí- szatöki és a nagykálló járás valamennyi szövetkezetének és a vásárosnaményi, s a nyírbátori járás három szövetkezete képviselőinek tárgyalására. A huszonkét frrtsz igazgatósági elnöke megállapodott abban, hogy a megye székhelyén — amelynek vonzó hatása kiterjed e játasok lakosságára is — társulásos alapon építenek egy nagyméretű iparcikk áruházat. A közös létesítmény telepítésére jelenleg három helyet javasoltak az építésügyi hatóságok, mindhármat a város központjában: a Jókai téren, az új autóbuszpályaudvar szomszédságában, a Síp utcán, illetve a* Lenin téren. A háromszintes épület a tervek szerint ötezer méteres eladótérrel rendelkezik majd, s így a város legnagyobb áruháza lesz. Beruházási költsége húszmillió, berendezésére és árukészletére pedig harmincmillió forintot költenek. Az áruház százhúsz dolgozóval kezdi meg a munkát, tervezett forgalma az első évben 220, az ötödik évben már 280 millió forint ruházati, bútor és műszaki cikkekből. A társulásban részt vevő 22 fmsz most keresi fel tagjait, hogy az építkezéshez szükséges pénz egy részét célrészjegyek jegyzésével segítsék. A tagság — a jelek szerint — szívesen adja pénzét erre az áruházra, mert többsége állandó vásárló Nyíregyházán és vásárlásai után év végén visszatérítést fog kapni a szövetkezettől. A legmodernebb elvek szerint megépülő áruház munkálatait jövőre kezdik és 1971-ben fejezik be. Diákbérletek A diákok utazási bérleteikét augusztus 21-től cserélhetik, illetve érvényesíthetik a bérletpénztáraknál. Az idén szeptember helyett október 4-ig érvényesek az igazolványok, így a tanítást később kezdő felsőoktatási intézményék hallgatói is időben le tudják bonyolítani a bérletek érvényesítését. Uj bérletet csak azoknak kell váltaniuk, akik eddig még nem vették igénybe ezt a kedvezményt A régi utazási igazolványokat a bérletpénztárak az iskolai igazolás bemutatása után érvényesítik. Hi okozza a közlekedési baleseteket? A Közlekedés és Postaügyi Minisztérium pályaalkalmasságot vizsgáló intézetének megszervezésével egyidőben a kutatók megbízást kaptak a közúti balesetek okainak tudományos vizsgálatára. Dr. Horváth László Gábor, az intézet vezetője elmondta, hogy munkájuk során olyan embereket kell kiválogatniuk, akik orvosi, fiziológiai és pszichológiai szempontból megfelelnek a közlekedésben rájuk váró nagy feladatoknak, képesek huzamosabb időn át egészségük károsodása nélkül úgy dolgozni, hogy elérjék az átlagos teljesítményeket, s ne okozzanak balesetet. A sofőr morális beállítottsága — Húsz év alatt — amióta intézetünk működik — több mint 114 ezer vasutast es 282 ezer gépkocsivezetőt vizsgáltunk meg — mondja az intézet vezetője. — Érdekes tapasztalatokat szereztünk. Ismeretes, hogy egy- egy közlekedési baleset tucatnyi okra vezethető vissza. Még ma is gyakori azonban az a sematikus elemzés, amely egyszer a gyorshajtást, máskor a szabálytalan előzést, vagy még általánosabban a figyelmetlenséget, a gondatlanságot jelöli meg a baleset forrásának. Emellett minden esetben meg kell vizsgálnunk a személyiségi (fizikai, élettani és pszichológiai) tényezőket, amelyek együttesen hatnak a közlekedésben részt vevő emberekre. A vizsgálatok hosszú ideig csak olyan kérdésekre terjedtek ki, mint a látás- és hallásélesség, de nem elemezték gondosan, hogy milyen a volánnál lévő ember lelki világa és morális beállítottsága. Most már ezekkel a tényezőkkel is részletesen foglalkozunk. A vasutasok és gépkocsivezetők alkoholfogyasztása életveszélyes. Ezt mindenki tudja. Mégis, egyik régebbi ellenőrzésünk megdöbbentő eredményeket hozott. Az ismételt rajtaütésszerű vizsgálatoknak meglett az eredménye: a legutóbbi „alkoholrazzia” már csak a megvizsgáltak I százalékánál mutatott k; italt Fél deci konyak — ötórás vezetés A gépjárműbaleseteknél 20 százalékban az ittasság játszik közre. Az intézet munkatársainak tapasztalata szerint az alkohol utókövetkezményeként egyes esetekben az ivás után még 36 órával később is fennállhat a nagyobb baleseti veszély. Jellemző a testi és idegrendszeri fáradékonyság, látászavar és a lehangoltság. Fél deci konyak elfogyasztása némelyik gépkocsivezetőnek olyan megterhelést jelent, mintha négy-öt órát vezetett volna egy forgalmas úton. A baleseti veszély nem minden esetben az alkohol- fogyasztás utáni első órában a legnagyobb, amikor a tünetek a legszembetűnőbbek, hanem a fogyasztás után három-négy órával később, amikor a balesetet okozó ember már teljesen józannak látszik, sőt annak is érzi magát A magas vérnyomás és az időjárás Egészen újszerű a magas vérnyomásban szenvedő közlekedési dolgozókkal végzett munkájuk. Tizenhatezer vizsgálat összeredménye azt mutatta, hogy a hipertóniások közlekedési munkavégző képessége állandóan romlik, 39 százalékban pedig balesetet idéz elő. Megállapították, hogy a munkával járó megterhelés és pszichés feszültség gyakran okoz magas vérnyomást. így tehát a hipertónia bizonyos mértékig közlekedési foglalkozási ártalomnak is tekinthető. Húszezer meteoropszicholó- giai vizsgálatokat végeztek. Meggyőzően kimutatták, hogy az időjárási frontok átvonulása és a balesetek halmozódása között összefüggés áll fenn. Egyes emberek szervezete különleges érzékenységet mutat a különböző származású levegőfajták cserélődésével szemben. Hamás származású levegőfajta áramlik be abba a légkörbe, ahol az egyén dolgozik, akkor — érzékenység esetén — bizonyos a hangulatváltozás; ez pedig, párosulva gyógyszerek és élvezeti cikkek rendszeres fogyasztásával a gépkocsivezetőknél előbb vagy utóbb balesetet okoz. Közlekedésélettani diagnózis — Egyik vizsgálatunknál 215 gépkocsivezetőről, motorosról készítettünk közlekedésélettani diagnózist. Valamennyien olyan vezetők voltak, akik kisebb-nagyobb szabálysértést követtek el, vagy súlyos baleseteket okoztak Érdekes eredményre jutottunk. Pillanatnyi kihagyást vettünk észre 50 vezetőnél,^ hiányzott a megfelelő gyakorlat és tapasztalat 43 autósnál. A KRESZ szabályaival ellentétesén kialakult vezetési gyakorlatot 12 embernél lehetett kimutatni. 25 sofőrnél tapasztaltunk csökkent látásképességet, színvakságot, cukorbetegséget, hipertóniát, sőt alkoholistákra is jellemző tüneteket. Rosszul működtek a pszichikus funkciók 7 gépkocsivezetőnél, Ösztönös magatartást és csökkent ítélőképességet tapasztaltunk a megvizsgáltak 4 százalékánál. A balesetek 12 százalékában az egyének morális beállítottsága nem felelt meg annak a sebességnek, amellyel hajtani képesek az országúton. Fáradtságra, kimerültségre 23-an panaszkodtak, tehát mindössze 14 autósnál nem tudtuk kimutatn; a káros lélektani tényezőket. A pályaalkalmassági kutatók vizsgálataiból Önként kínálkoznak a következtetések és a tanulságok. Közlekedésünk fejlődése sürgeti, hogy ezeket az érdekeltek megszívleljék és minél teljesebben hasznosítsák.
