Kelet-Magyarország, 1968. augusztus (25. évfolyam, 179-204. szám)
1968-08-11 / 188. szám
VflÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! XXV. ÉVFOLYAM. 188. SZÁM ÁRA: 1 FORINT 1968. AUGUSZTUS 11, VASARNAP Szófiai történetek. (2. oldal) Szabolcsorszáp fővárosa holnap. (3. oldal) Párt az életsorsokban. (3. oldal) Mi okozza a közlekedési baleseteket? (4. oldal) Diplomaimádat. (5. oldal) Szombati futballeredmények. (11. oldal) A verekedő áruházi tolvaj. (12. oldal) Ä LAP TARTALMÁBÓL! Irta: Szabó István, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke Idén 17000 vagon téli alma várható Az elmúlt években termelőszövetkezeteink többségében sikerült megteremteni a nagyüzemi gazdálkodás alapjait: a legszükségesebb nagyüzemi épületeket, gépeket, szállítóeszközöket, a kémiai eszközök alkalmazásán alapuló, korszerű technológiát. A legtöbb tsz-ben megszilárdult, megtanulta dolgát a vezetés, kialakultak e közös gazdálkodás, a közösségi élet keretei. Ez a fejlődés természetesen nem zárult le. Termelőszövetkezeteink tekintélyes része a fejlődésnek ahhoz a szakaszához érkezett el, amikor ezekhez a feladatokhoz felsorakozik a szocialista szövetkezeti keretek szocialista szövetkezeti tartalommal való kitöltésének követelménye. A szövetkezeteknek sajátos. lényegükből folyó szervezeti és működési elvei vannak. Ilyenek: a demokratikus, a testületi vezetés, a tagok tulajdoni érdekeltsége, személyes közreműködése és egyenlő jogú részvétele a szövetkezet ügyeinek intézésében, az önigazgatás és az önellenőrzés, az országos méretekben pedig a decentralizált szervezeti felépítés. A szövetkezetek létét nem a szövetkezeti cégtábla jelenti, hanem ezeknek az elveknek a valóságos érvényesülése. Pártunk IX. kongresszusa is ezeket az elveket ismerte el, amikor megállapította: termelőszövetkezeteink hosszabb távon is képesek hazánkban a szocializmus építésére, társadalmunknak és gazdaságunknak a többivel egyenrangú alakzatai. A szövetkezetek és az állam,- vállalatok között nem rang- és fontosságbeli, hanem tartalmi különbség van, amely elsősorban a tulajdon- viszonyokban, másodsorban a szervezeti, működési elvekben és szabályokban jut kifejezésre. Ezek a különbségek teszik érthetővé, hogy a népgazdaság feladatai egyes területeken vállalatokkal, más területeken szövetkezetekkel oldhatók meg célszerűen. Ennek nem mond ellent az sem, hogy gyakran hangsúlyoztuk — és hangsúlyozzuk — a termelőszövetkezetek vállalatszerű működésének fontosságát. Azt, hogy szövetkezeteinknek alkalmasnak kell lenniök azoknak a funkcióknak az ellátására, melyekre általában a maguk területén alkalmasak a vállalatok is: az önálló, gyors gazdaság; döntésekre, a teljes jogú képviseletre, gazda:ági eredményük folyamatos nyilvántartására, a tervszerű szervezett munkára. Ennek érdekében nőtt az üzemi vezetők jogköre, ezért módosult a testületi vezető szervek feladatköre. A termelőszövetkezeti vezetők javadalmazásával kapcsolatban sokan vélekedtek hogy ezt a kérdést nem szerencsés dolog a szövetkezet közvéleménye, a tagság elé vinni, hiszen az állami vállalatok vezetőinek bérét sem a kollektíva határozza meg. Nem gondoltak arra, hogy a termelőszövetkezeti tagság: a tulajdonosok kollektívája, míg a vállalat tulajdonosa az állam. A szövetkezeti tagság lényegében tulajdonosi jogait gyakorolja, amikor a vezetők bérét, részesedését megállapítja. A szövetkezeti elvekből következik termelőszövetkezeti törvényünk több újítása, így az is, hogy a vezetők megválasztásánál a tagság akaratának valóságos érvényesülését, jogi garanciákkal, minősített többség előírásával, titkos szavazással biztosítja. Úgy gondolom, hogy az élet bizonyítani fogja: termelőszövetkezeteink tagjai nem ülnek fel demagógiának. Akit az új eljárások szerint választanak meg, az maga mögött tudhatja a gazda bizalmát, támogatását, és a problémák inkább akkor merülhetnek fel, ha nem ragaszkodnának szilárdan a garanciális szabályok betartásához. A szövetkezetek sajátosságai nyilvánulnak meg a tagsági és az alkalmazotti viszony különbözőségében is. Még sokan vannak, akik a kétféle viszony között az elvi különbséget nem látják; a tagsági viszonyt az alkalmazotti viszonnyal kívánják azonosítani. Valóban, mindkét jogviszonyban közös a dolgozói jelleg, a rendszeres munkavégzés kötelezettsége, közösek az ehhez fűződő jogok és kötelezettségek. A tag azonban tulajdonos is és ennek számos következménye van: részt vehet a szervezet) életben, választ és választható, részesedik a jövedelemből. jogosult a háztáji gazdaságra. A tagsági viszony gyakran elfelejtett sajátos vonása, hogy nem a nyugdíjazásig, vagy a munkaképtelenség bekövetkezéséig, hanem a kilépésig, vagy halálig tart. Ezért a munkából kiöregedett, idős tagoknak a szövetkezetben jogaik vannak. Joguk van a háztáji gazdaságra, az alapszabályban meghatározott juttatásokra, a szövetkezeti kollektíva gondoskodására. A tagság tulajdonos; jogait. tulajdonosi tudatát erősíteniük kell. s nem csak a törvény betűinek betartásával, a jogok biztosításával, hanem egészséges, emberséges szellem kialakításával is. Egészséges szellem az. amelyben a tagok közérzete jó. kötelezettségeiket szívesen, vonakodás nélkül teljesítik és nincsenek kételyeik, jogaik érvénvesoiésére vonatkozóan sem. Érzik, hogy a szövetkezetre rendkívül' problémáikban is seámíthatnak. Ilyen légkörben még szerényebb jövedelmi viszonyok között is kialakulhat jó közérzet! Ebből a szempontból döntő fontosságú a jövedelemelosztás rendszerének, a jövedelmek 'arányának és mértékének meghatározása. A jövedelem elosztása a termelőszövetkezet belügye. A jó javadalmazási rendszer ösztönöz a jobb, eredményesebb munkára, értékeli annak mennyiségét, minőségét, bonyolultságát. Nyugodtan elmondhatjuk, hogy a jőve-- delemelosztás rendezettsége és kulturáltsága, a szövetkezet érettségének egyik lényeges fokmérője. Ha azonban a termelőszövetkezet a jövedelemelosztás terén a társadalmi morált megsérti, okvetlenül bekövetkezik, — jogi eszközök alkalmazása nglkül is — a társadalom beavatkozása. Szövetkezeteink belső fejlődése szempontjából elengedhetetlen, hogy megfelelő szerephez jusson, valóban a belső élet alapvető törvényévé váljon az alapszabály Uj funkciója, viszonylagos tartalmi kötetlensége lehetővé teszi, sőt igényli az egyes termelőszövetkezetek tagsága saját felfogásának, egyéni elképzeléseinek, sajátos körülményeinek érvényre juttatását, a szövetkezeti élet új megoldásokkal, új színekkel való gazdagodását. Súlyos hiba lenne arra törekedni, hogy az alapszabályokban egvforma megoldások szerepeljenek, a szövetkezeti élet alaptörvényei uniformizáltak legyenek. Termelőszövetkezeteink szervezeteinek és működésének kötelező kereteit megszabja a törvény. Ez a keret azonban változatos tartalommal tölthető ki és ezt a lehetőséget ki is kell használni. Ahol nem éltek ezzel, még ott sem késtek el. A már lezárt és jóváhagyott alapszabályt is elő lehet venni, az elmulasztottakat lehet pótolni. E néhány példa csupán ízelítő abból, hogy mit értünk szövetkezeti tartalmú működésen, mit tekintünk termelőszövetkezeteink időszerű politikai feladatának. Feladataink teljes foglalata új termelőszövetkezeti törvényünk, amely garanciával együtt a szövetkezetek munkájának engedményességét, zavartalanságát biztosítja. E szabályok megsértése esetén a termelőszövetkezetek érdekképviseleti szerveinek, a területi szövetségeknek és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának fel kell lépnie; ennek azonban csak akkor lehet megfelelő súlya, ha maguk között érzik a tsz-ek bizalmát, támogatását. A területi szövetségek, főként azok választott testületéi a termelőszövetkezeti közvélemény fórumaivá válhatnak és sokat tehetnek az említett szövetkezetpolitikai feladatok megvalósításáért. | A MÉSZÖV tervei a felvásárlásra, raktározásra A MÉSZÖV igazgatósága legutóbbi ülésén többek között — mint fontos feladatot — az idei almatermés részletes helyzetét is tárgyalta. S mivel a tanácskozás foglalkozott a megye összes tanácsi területű almatermése kérdésével, általános érdeklődésre tarthat számot. Terméskilátás A tavalyi rekord almatermés után idén ugyancsak jó termés ígérkezik. A legfrissebb — július 8-i — becslés szerint tsz-ekből, tszcs- kből és háztáji gazdaságokból mintegy 17 ezer vagon télialma várható. A MÉK és az fmsz-ek együttesen 11 300 vagon felvásárlására kötöttek eddig szerződést. S a várható felvásárlásból mintegy 11 vagonnal máris sikerült elhelyezni nagyobb részt expótra, a többit belföldi értékesítésre, illetve feldolgozásra. Ezen túl a HUNGARO- FRUCT mintegy 20 tsz-sze! és 2 fmsz-szel kötött közvetlen átvétel; megállapodást. Szüretelés, felvásárlás A MÉSZÖV igazgatósága úgy látja, hogy lényeges szempont a téli alma szüret munkacsúcsának széthúzása Ennek elengedhetetlen módja a kora; körszedés növelése. Szükséges legalább 1200—1300 vagon piros almát már szeptember hónapban leszüretelni, hűtőházakba szállítani. Feladatuk az fmsz- eknek, hogy a háztáji és egyéni gazdaságokban is propagálják ezt, működjenek közre a szervezésben. Az „AA” minőségű körszedett alma után a felvásárlási áron túl kilónként 50, az „A” minőségű után pedig 30 fillért térítenek. S ha a tsz-ek és a háztáji gazdaságok a körszedett „AA” almánál a szárcsipést is elvégzik, kilónként tovább; 10 fillérrel kapnak többet. Az átvételt a felvásárló és diszponáló szervek lehetőleg úgy végezzék, hogy a fehér áru szeptember 30-ig, a piros november végéig átvételre kerüljön. Vagyis a felvásárlást 80—85 nap alatt bonyolítsák. Göngyöleg A télialmaterméshez a megyében közel ötmillió belföldi és körülbelül ugyanannyi exportládára van szükség. A kétfajta ládatípusból ez idő szerint mintegy 7 millió áll rendelkezésre. Vegyes csomagolóanyagból 140 vagonnyira van szükség, a helyszínen 86 vagonnal van. Mind a szállító ládák, mind a csomagolóanyagok továbbra is folyamatosan érkeznek. A belföldi ládaszükséglet még hiányzó mennyiségét a GEV (Göngyöleg Ellátó Vállalat) előreláthatólag szeptember 30-ig szállítja. (Nagyon jó lenne, ha ezt a komoly ígéretet be is tartanák.) Raktározás, forgalmazás Az exportcsomagolás gyorsítása érdekében a Nyíregyházi Almatárolóban kétműszakos munkarendet terveznek bevezetni. De intézkedést tesznek hosszabbított műszakokra az exporttelepeken is. A MÉSZÖV igazgatósága állást foglalt, hogy a MÉK kövessen el mindent annak érdekében, hogy a Mátészalkán épülő nagy iároló göngyölegszegező részlege mielőbb elkészüljön, s még ez évben meg lehessen ott kezdeni a piros alma átvételét és exportcsomagolását. Biztosítani kell, hogy a KPM mind az export, mind a belföldi szállításokhoz szükséges vagonokat, gépkocsikat az igények szerint bocsássa rendelkezésre. A szállítóeszközök jobb kihasználása érdekében rendszeressé akarják tenni a vasárnapi szállításokat és az éjjel-nappali rakodást. Tárolás, gépesítettség A Nyíregyházi Almatárolóban 450 vagon hűtőházi tároláson túl, a száraz raktárokban még további 200— 300 vagon almát lehet szükség esetén tárolni. Külső exporttelepeken és Kálló- semjénben — fagymentes helyen — 400 vagon áru tárolása lehetséges. Az igazgatóság úgy látja, hogy ezeket a tárolóhelyeket maximálisan ki kell használni. A rendelkezésre álló raktárakban a belső árumozgatáshoz 36 osztályozó, 28 elektromos és 170 hidraulikus targonca áll rendelkezésre. Éz a belső gépesítettség körülbelül megfelel a helyi árumozgatáshoz. A. Be Megkezdték Nyíregyháza legmodernebb közlekedésű útvonalának az Arany János úti cának a burkolását Emu felvéti*
