Kelet-Magyarország, 1968. augusztus (25. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-09 / 186. szám

* oMal

IPEtíT.MAGVARORS^Afti

Iftftt* ?UÉMí2fuS t

Biszku Béla beszéde

(Folytatás az 1. oldalról.)

— A IX. fesztivál az antiimperialista egység erősítésének sikeres politikai fórumává vált. Jelképesnek is tekinthető, hogy ténykedésük első napját az amerikai agresszió ellen küzdő vietnami nép iránti szolidaritás fejlesztésének szentelték. Öt földrész, mintegy 140 országának fiai és lányai ítélték el az emberiség létét vészé- lyez’ető imperializmust,

mindenekelőtt az Amerikai Egyesült Államok agresszív vezető köreit és 3z újfasizmus bölcsőjét ringató nyugatnémet revansistákat. A csaknem húszezer különböző nemzetiségű, vallású — és politikai meggyőződésű küldőit egységben lépett fel az imperialista agresszió ellen.

— A vietnami szolidaritás és az entiimnerialista egység erősítése mellett a IX. Világifjúsági Találkozó a szocializmus eszméi hirdetésének, védelmének, a szocialista erők egvségéí erősítő törekvéseknek a fóruma is volt.

Elvtársak’ Csak a köszönet és az elismerés hangján szólhatunk arról a vendégszeretetről, amellyel bolgár barátaink, idősek és fia'alok körülvették a világ ifjúságának, köztük hazánk ifjú nemzedékének küldötteit. Ez kétségtelenül hozzájárult a szocialista országok testvéri barátságának fejlesztéséhez.

— Gondoljuk, jó érzéssel és azzal a tudattal léphettek fel mindenütt, hogy szocialista hazájukban kiegyensúlyozott munka folyik, dolgozó népünk — munkásosztályaink vezetésével — eredmé- nj-esen végzi mindennapi alkotó munkáját. Népköztársaságunk nemzetközi tekintélyének ez a legfontosabb tényezője. Ez az a biztos alap, melyre támaszkodva ifjúságunk bárhol a világon sikeresen harcolhat a béke és a haladás magasztos eszméiért.

* Biszku Béla ezután arról szólt, hogy míg ifjúságunk küldöttei a fesztivál eseményeinek részesei voltak, addig a nemzetközi életben más, fontos események történtek. A hat szocialista ország testvérpártjainak küldöttei nagy jelentőségű tárgyalást folytattak Bratisla- vában, s aláírták és nyilvánosságra hozták, egyeztetett, egységes álláspontjukat a

nemzetközi kérdésekről, 3 Központi Bizottság augusztus 7-i üléséről kiadott közlemény hűen tükrözi pártunk és népünk álláspontját, hogy nagyra értékeljük e nyilatkozatot. a szocialista országok a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egysége, a haladás és a béke erőinek világméretű harca szempontjából.

A Központi Bizottság titkára, ezután emlékeztetett arra, hogy ifjúságunk küldötteinek búcsúztatásakor,' július 25-én azt kértük: legyenek a Magyar, Népköz- társaság méltó képviselői. Jóleső érzéssel hallottuk, hogy megbízatásukat teljesítették. A találkozón erősítették az imperializmus elleni harc közös frontját. Az önök munkája is hozzájárult ahhoz, hogy nyugodt lelkiismerettel elmondhatjuk: a

világ ifjúságának IX. találkozója elérte célját. Joggal reméljük, hogy munkájuk maradandó hatást gyakorol a világ ifjúságának demokratikus mozgalmára.

A fesztivál eszméinek valóra váltása azonban még önök előtt áll. A jövőben is tegyenek meg mindent, hogy a magyar ifjúság — a többi szocialista ország ifjúságával együtt — járjon elől a békéért, a szolidaritásért, a szocializmusért vívott világméretű küzdelemben.

A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának elismerését fejezem ki azért, hogy a IX. Világifjúsági és Diáktalálkozón eredményesen képviselték hazánkat, ifjúságunkat, ifjúsági szövetségünket. Kívánom, hogy a világifjúsági találkozó szellemében végzett további munkájuk járuljon hozzá a nemzeti és nemzetközi céljaink eléréséhez, életünk szebbé és boldogabbá tételéhez. Hasznosítsák tapasztalataikat, dolgozzanak azért, hogy növekedjenek a szocializmus építésének eredményei.

Mindnyájuknak jó munkát és további sikereket kívánok.

Miután Biszku Béla nagy tetszéssel és tapssal fogadott beszédét befejezte, úttörők' köszöntötték virágcsokrokkal a szófiai delegátusokat. Felcsendült az Internacionalé, majd záróakkordként DIVSZ- induló hangjai.

jelentés Miamiból

Az agyondekorált Miami Beach-i terem, a republikánus párt elnökjelölő konvenciójának színhelye.

Miami Beach:

Richard Nixon a várakozásnak megfelelően már az első forduló vége előtt megszerezte a szükséges 667 szavazatot, s ezt követően az államok képviselőinek többsége módosította szavazatát, hogy a választás egyhangú legyen. így a republikánus párt jelöltje az 1968. november 5-i elnökválasztáson Richard Nixon lesz.

Richard Nixon 1913-ban született a californiai Yor'oa Linda helységben. Apja előbb farmer/ majd benzinkút-tu- lajdonos volt. Iskolai tanulmányait Kaliforniában végezte, és röviddel a második világháború előtt ügyvédi vizsgát tett. A háború idején a haditengerészetnél teljesített szolgálatot. Leszerelése után azonnal megkezdte politikai tevékenységét, 1946-ban képviselő lett, két. év múlva pedig megválasztották az állam egyik szenátorának. Mind a képviselőházban, mind a szenátusban pályafutásának egyik fontos eleme a szélsőséges kommunistaellenes hajsza volt: a képviselőházban tagja volt az Amerika-ellenes tevékenységet vizsgáló bizottságnak, a munkaügyi bizottság tagjaként pedig részt vett a munkásellenes Taft— Hartley törvény előkészítésében. Képviselő korában ő vezette az egyik látványos kommunistaelienes boszorkányüldöző kampányt, az úgynevezett Alger Hiss ügyben folyó vizsgálatot.

Amikor a republikánus párt 1952-ben Eisenhowert jelölte elnökül, a tábornokelnök a nagyobb politikai rutinnal és múlttal rendelkező vetélytársakkal szemben Ni- xont választotta alelnökje- löltjéül. Amikor az elnököt hivatali működése második szakaszában súlyos szívroham érte, gyakorlatilag Nixon látta el feladatkörét. Az elnök megbízásából több külföldi körutat tett, járt a Szovjetunióban az 1959-es amerikai kiállítás megnyitásán és körutat tett Dél-Ame- rikában, ahol több ízben csak a rendőrség mentette meg az Amerika-ellenes tüntetők elől.

A korábbi kudarcok hatására Richard Nixon felülvizsgálta politikáját és „új” elképzelésekkel jelentkezett. Kampányából ezúttal szinte teljesen hiányzott az élesen kommunistaelienes, uszító hang, sőt, „mérsékelt”, helyenként „liberális” magatartást mutatott. A legfontosabb politikai kérdések közül a vietnami háborúra vonatkozóan nem fejtette ki részletesen elképzeléseit, de azt mondotta, hogy a tárgyalásos megoldás híve, „nem hajlandó szétrombolni azt a hitet, amit a világ az Egyesült Államok szavahihetőségébe vet”.

„Tisztességes” békét hirdet, amely „nem jutalmazza meg az agressziót és „nem ösztönöz újabb felszabadító háborúkra”. Az elnökjelölt sprint Amerika helyesen iárt el, amikor beavatkozott Vietnam ügyeibe és „nem veszíthet; el a háborút”. Egyéb nemzetközi kérdésekről szólva kijelentette, hogy tárgyalásokat akar kezdeni a legfontosabb kérdésekről a Szovjetunió vezetőivel, mert „a konfrontáció kora elmúlt és az együttműködés korának kell megkezdődnie”. Ugyanakkor több ízben is éles hangú kirohanásokat intézett a Szovjetunió és a szocialista országok ellen. Közölte, hogy megválasztása esetén intézkedéseket tesz „új fegyverrendszerek kidolgozása” érdekében.

SAIGON

A szerdal nap folyamán több órán át folytak heves harcok Dél-Vietnamban a tégy vérmentes övezettől del- re, ahol a szabadságharcosok az amerikai l. lovashadosztály egységeit, és dél-vietnami kormánycsapatokat támadtak. A hazafias erőknek a legutóbbi napokban Da Nang környékén végrehajtott támadásai. az amerikai támaszpontra nehezedő katonai nyomás miatt az amerikaiak és csatlósaik négyezer katonát küldtek a Shau völgyébe a felszabadító hadsereg feltételezett. fegyverraktárainak felderítésére.

AMMAN

Szerdán délután a Jordán völgyében több ízben gép- fegyvertüzet zúdítottak egymásra izraeli és Jordániái alakulatok. Egy jordániai katonai szóvivő szerint az izraeliek robbantották ki az incidenst és több katonájuk ! megsebesült, míg jordániai részről sebesülés nem történt.

PÁRIZS

Spanyolországból érkező hírek szerint az ország északi tartományában, Guipuz- coaban fokozódtak a Franco- el lenes megmozdulások. Spanyolországnak ez a legszegényebb vidéke és az itt élő baszk lakosság rendkívül elégedetlen. A hatóságok kegyetlen megtorlásokkal válaszoltak a megmozdulásokra.

BONN

A „hamburgi kommunisták akcióbizottsága” felhívással fordult a nyugatnémet társadalomhoz, hogy harcoljanak egységesen a szükségállapot- törvények és a nácizmus újjászületése ellen, a Német Kommunista Párt betiltásának hatálytalanításáért. A felhívás megjegyzi: a szükségállapot-törvények elleni mozgalom arról tanúskodik, hogy a lakosság széles rétegei - elégedetlenek a. helyzet alakulásával, az NSZK-ban és a politikai irányvonal gyökeres módosítását követelik.

LAGOS

Az AFP a biafrai rádió csütörtök reggeli adását ismertetve közli, hogy valamennyi arcvonalon fokozódtak a harcok a szövetségi kormány egységei és a biafrai alakulatok között. A rádió azt állítja, hogy a biafrai erőknek sikerült visszaverniök a kormánycsapatok támadásait és megtartaniok állásaikat. A biafraiak véleménye szerint a központi nigériai kormány igyekszik katonai döntést kicsikarni az addis-abebai béketárgyalások befejeződése előtt.

'■BSgsacsi., ■ , n17•

— Régóta nem zavartam — mondta a „Páter” — és remélem évekig maga felé sem kell néznem, ügy döntöttünk, hogy aranyéletének véget vetünk és eggyel növeljük a házas emberek számát. Tudom, hogy a bécsi, a müncheni és a hannoveri nyilvános házakban most gyászlobogót tűznek a piros lámpa mellé, dehát ilyen az élet, kiházasi- tom magát kedves barátom.

— Legalábbis papíron — mondta Jana. — Ez a szerelmünk már évek óta tart, de most tudtam ideutazni Kanadából és ezért esküszünk meg csak ezen a héten. Majd bemutat az alkalmazottainak, néhányszor körbesétálunk a ház előtt a kertben, hogy mindenki lássa, együvé tartozunk, férj és feleség vagyunk, szerelmesek. Ebben a lakásban azonban nem házaspárként élünk majd, hanem úgy, mint a parancsnok • beosztottjával.

— Ebből is láthatja — nevetett nyerítve a „Páter”, — hogy az élet nem fenékig tejfel, mindennek van egy jó és egy rossz oldala.

— Nem értem — tétovázott Schirmbaum. — Hát melyikünk a parancsnok?

— Természetesen Jana.

Csend szakadt rájuk és

még mielőtt a beszélgetés újra kezdődött volna, a „Páter” felállt és elbúcsúzott.

— Mennem kell, —- nevetett nyerítve. Láthatóan elégedett volt — Magának már szereztem, most magamnak veszek egy feleséget..

Amikor elment és ketten maradtak, Schirmbaum alaposabban szemügyre vette Janát. Húsz évesnél alig idősebb, ragyogó szőkeségű, szép arcú, arányos termetű lány állott előtte. Arcát árnyalatnyi krémpuder fedte, szeme felett haragosan ive- lődtek szemöldökei a halántéka felé. Hosszú szempillái koromfekete szem fölé vontak kékes árnyékot. Orra egyenes, mégis egy kissé ívelt, fitos volt, amilyet a férfiak annyira szeretnek. Schirmbaum most s szinte didergett a gyönyörűségtől, hogy egy ilyen csinos és kívánatos nővel lakhat egy fedél alatt.

Úgy látszik, Jana felismerte, hogy Rudolf nem éppen a beosztott szemével méregeti „parancsnokát.”

— Ha azt hiszi, hogy mi itt ketten most véget nem érő turbékolásba kezdünk, akkor nagyon súlyosan téved. Úgy tájékoztattak, hogy a lakásához — bocsánat, az otthonunkhoz — személyzeti szoba is tartozik. Az a helyiség az előszobából nyílik, így módom van arra, hogy ha szükségét látom, anélkül, hogy erről magának szóljak, feltűnés nélkül elhagyjam a lakást. Abba a szobába maga csak az én engedélyemmel léphet. Igyekszem nem sok zavart okozni az életében. Elvárom, hogy maga is tapintatos lesz és nem féltékeny, mert mondanom sem kell, hogy huszonegy éves koromig nem arra a pillanatra

vártam, hogy majd az Odesz- sza magához ad feleségül.

Schirmbaum zavarodottan mutatta meg a fürdőszobát, azután ellenőrizte, hogy a cselédszoba ajtajában ott-e a kulcs. A fürdőszobából vízcsobogás hallatszott. Hirtelen valamiféle féktelen indulatnak engedve, elszántan lépett a fürdőszoba ajtajához.

— Sok a duma — szitkozódott a foga között és félrerántotta az ajtót.

Jana ott állt, alig egy lépésnyire tőle, tetőtől talpig felöltözve, kezében pisztoly- lyal.

— Legközelebb le is lövöm — mondta. — Ezt az ügyet pedig még holnap reggel jelentem a parancsnokságon.

Schirmbaum megszégye- nülten tántorgott ágyához. Csak úgy, pongyoláját le sem dobva, — végigvetette magát a heverőn. Karját arca alá tette és nyitott szemmel meredt a semmibe.

Másnap reggel zúgó fejjel ébredt.

A konyhából egy kedves és vidám bajor dalocskát hallott. Jana tett-vett ott, készítette a reggelit. Schirmbaum észre sem vette, hogy az asszonynál, amikor érkezett, egy kis bőrönd is lehetett. Másképp honnan kerítette volna elő ezt a kis kartonruhát: ragyogóan keményített rövidke, habkönnyű költeményt.

Schirmbaum borotválkozáshoz látott, majd fürdőit és felöltözött.

Arra készült, hogy amikor találkozik Janával, szemrehányást tesz neki.

De Janával nem lehetett veszekedni. Most egyetlen lófarokba fogta össze hosszú szőke haját, arcán a kikészítőszerek árnyalat sem volt látható. Üde volt, tiszta és illatos, végtelenül szép és végtelenül távoli.

— Ugye meg kell szoknunk, hogy tegezzük egymást — kérdezte Rudolftól. — Jobb az ilyet azonnal elkezdeni, így könnyebben válunk barátokká is és ha tegezzük egymást és barátok vagyunk, akkor eszünkbe sem jut az, hogy az egyikünk fiú, és a másikunk leány. Gyere reggelizni.

Schirmbaum esetlen medvének érezte magát a fiatal, tündöklőén szép leány mellett. Óvatosan ereszkedett le a székre a megterített asztal mellé.

— Tudod... én egyszerű őrkatona voltam...

— Jana letette a kést, amellyel éppen vajat kent a piritósra.

— Az élettörténeted, drágám, nem érdekel.

— És a neved? Csak nem mutathatlak be úgy: Jana Kanadából?!

— Nem. Mondjuk mutass be mint Jana... Ottlik-ot. Ez egy jó név. Az emberek gyorsan elfelejtik. És ez a célunk, hiszen én holnaptól már Frau Schirmbaum leszek. A barátainknak pedig Jana.

Felöltöztek, s elindultak az üzlet felé. Jana Schirmbaum- ba karolt, szorosan hozzátapadt és ábrándos pillantással figyelte arcának minden rezdülését. A kapu alatt a ház- mesternével találkoztak, akinek Schirmbaum azonnal bemutatta a „menyasszonyát.”

— Óh, milyen csoda szép.J milyen drága, hol tett szert Schirmbaum úr egy ilyen gyöngyszemre?

— Engem irigyeljen asszonyom — csicseregte Jana — hogy fiatal lány létemre kiérdemeltem egy ilyen érett, komoly férfi őszinte vonzalmát.

A bejárati ajtó mellett a házmesterné lakása nyílott. Jana beleszagolt a levegőbe és így szólt a házmesternéhez:

— Jaj asszonyom... micsoda illatokat áraszt a maga konyhája? Képzelem, milyen finom ebédet főz? Azt hiszem, a férje elámul. amikor hazatér és ilyen csodás illatok fogadják.

A házmesterné — mint a katonaló, ha indulót hall — azonnal toporogni kezdett, fülig szaladt a szája és megragadta Jana karját.

— Jöjjön kisasszonykám, nézze meg a lakásomat... és a konyhámat... Tudja, mit főzök ebédre ? Húspogácsát krumplival, majonézzel és kis zöldborsót is csinálok hozzá.

(Folytatjuk)

bodrogi Sándor:

J Rémtörténet