Kelet-Magyarország, 1968. augusztus (25. évfolyam, 179-204. szám)
1968-08-04 / 182. szám
1968. augusztus 4. KELET-MAG Y ARORSZ AG S. oldal SZOCIOLÓGIA Kérdőív a pár „Divatból” avagy más okok folytán, hódít tért mindinkább a pártmunkában a szociológiai módszerek alkalmazása? Mert hogy tért hódít, ez kétségtelen. Mind gyakrabban vitatnak meg párt-végrehajtóbizottsági és pártbizottsági üléseken szociológiai igénnyel előkészített írásos anyagokat Helyes törekvések Mostanában például több megyében, városban vizsgálják a pártbizottságok: melyek az első, mérhető hatásai a gazdasági reformnak az egyes rétegeknél az árszínvonal alakulása, a politikai hangulat tekintetében, s melyek a reformmal kapcsolatos főbb, gazdasági, termelési problémák. A tapasztalat szerint nem elégszenek meg az általános jellemzéssel, tényekből, adatokból, sok száz, sőt több ezer dolgozóval folytatott beszélgetésekből vonják le a kö- v e tkeztetéseket. Ezzel már ki Is mondtuk: feltétlenül helyeselhető törekvésről van szó. Miért hát a bevezetőben megfogalmazott, némj kétséget ébresztő megfogalmazás: „divatból” i’ódít-e tért a szociológia a pártmunkában? Azért, mert valóban divat ma sok területen a kérdőívek segítségével folytatott vizsgálódás, amelyet sokan már önmagában is szociológiának tartanak, holott a szociológiai kutatásnak a kérdőív csak egyik módszere. Eleve óvnunk kell tehát attól, hogy a kérdőíves vizsgálódást túlzásba vigyük a pártmunká- ban és attól is, hogy azt már önmagában is szociológiának tekintsük. A napokban került a kezembe egy középiskolai alapszerv titkárának kiküldött kérdőív, amelyen az általában konkréten fogalmazott kérdések között ilyenek is szerepelnek: „Milyen az alapszervezet szervezeti ereje? Milyen a pártrendezvények légköre?” Az ilyen kérdések aligha alkalmasak arra, hogy a válaszokból a felsőbb párfszervek megbízható képet kapjanak arról, valójában milyen szerepet is tölt be az iskolában a szóban forgó pártszervezet. Azon túl tehát, hogy a kérdőív nem az egyedül üdvözítő módszer a szociológiában, a kérdések rossz megfogalmazása használhatatlan vagy helytelen válaszokat szül, torz képet fest a valóságról. Gondoljuk el: milyen nagy felelősséget jelent következtetéseket levonni, mi több, feladatokat meghatározni egy- egy kérdőíves közvéleménykutatás, felmérés alapján. Ha megbízhatatlanok a válaszok vagy torz arányokat tükröznek a vizsgálódásra kiválasztott területek (legyen szó üzemekről, termelőszövetkezetekről, vagy a dolgozók egyes rétegeiről) torzak, helytelenek lesznek a következtetéseink, s ennek megfelelően nem tudjuk helyes irányban megszabni a feladatokat sem. Hozzáértéssel Mindezzel nem elriasztani akarunk a szociológiai módszerek alkalmazásától a pártmunkában, hanem figyelmeztetni: a szociológia tudomány, alkalmazása felkészültséget, hozzáértést kíván. Helyesebb tehát először magát a szociológiát tanulmányozni, mint előkészület nélkül alkalmazni. A párt- bizottságoknak módjukban áll megtalálni és bevonni a munkába olyan szakembereket, akik nemcsak a megvizsgálásra kijelölt problémakörben járatosak, hanem magában a szociológiai tudományában is. Mert lehet, hogy egy mérnök kiválóan ismerj a maga szakterületét, de nem ért a szociológiához és megfordítva: valaki jó ismerője a szociológia tudományának, de nem ismeri a vizsgálandó szakterületet. A vizsgálatokat vezető, irányító személyek kiválasztása tehát igen nagy körültekintést kíván. Szólnunk kell egy másik problémáról is. A szociológiai jellegű vizsgálódásokat nem célnak, hanem eszköznek kell tekintenünk a pártmunkában S erre azért is figyelmeztetnünk kell, mert nincs veszélyesebb dolog annál, minthogy valaki kérdéseket gyárt az íróasztal mellett, azután íróasztal mellett fe- dolgozza, értékeli a válaszokat, s azt hiszi, az élet, a valóság bontakozott ki előtte a maga teljességében, sok- színűségébén. Először is: a pártmunkát sohasem pótolhatják a kérdőívek, az írásos válaszok, mert az nem regisztráló, hanem élő, eleven, alakító erő. Másodszor: a pártmunkában — mégha szociológiai eszközökkel is — jórészt tudatbeli, politikai felfogásokat, nézeteket, változásokat vizsgálunk, s ezek megismeréséhez nem elégséSzerkesztőségi kerekasztal Bácsit József Kovács István Vincze József Sipos Béla Iklódi László Tóth József Csikós Baláss A tanácsok és a termelőszövetkezeti szövetségek kapcsolata A termelőszövetkezetek erősödésével, a nagyobb önállóságukkal szükségessé vált a korábbi tanácsi irányítás megreformálása. Ezzel egyidőben a termelőszövetkezeteknek egy új szerve, a tsz-szövetség Í3 létrejött. Más módon, más feladatkörrel, de mind a két szerv nap mint nap kapcsolatban áll a termelőszövetkezetekkel. Ebben a munkában összhangra van szükség. Ezért e témakörből rendeztünk kerekasz- tal-beszélgetést szerkesztőségünkben, ahol részt vett Bacsu József, a megyei pártbizottság osztályvezető helyettese, Kovács István, a megyei tanács osztályvezetője, Vincze József, a Nyíregyházi Járási Tanács elnöke, Sipos Béla, a Tisza menti szövetség titkára, Iklódi László, a nyírségi szövetség titkára, Tóth József a szatmár—beregi szövetség titkárhelyettese és Csikós Balázs újságíró. 3UÍALOM HELYETT elutasítás I Érdemes-e életet menteni? — kérdi a nyírni eg gyes i postás Három kurta sor kézzel írottan egy jegyzőkönyv alján: „Véleményünk és megállapításunk szerint Danku Endre balesete nem üzemi baleset.” Egy olvashatatlan aláírás és egy olvasható: „Nagy József postaíőfelügyelő." A bélyegzőn ez áll: r''síaigazgatóság Debrecen, mélyzeti és munkaügyi :tály, munkaügyi csoport. És ezzel az ügy a bürokrá- a szabályai szerint lezáratnak ítélte'ett. De Danku Endre — •indjárt elöljáróban mond- ik el — nem anyagiak :att, vagy nem amiatt el- ••orban elégedetlen a vázzal Azóta js kérdi, he- 'csen tette-e, amit akkor tett, 1988 március 14-én, délután három órakor? Azt mondja most is, biztos benne, hogy így kell élni, s eztán is bármikor megtenné. De ez • rideg mondat szerinte nem bizonyít mást, mint azt, hogy azoknak van 'gazuk, akik elsietnek, ha ' • ’ ják, hogy veszélyben van • embertársuk élete. Vagy 'jebb „szurkolnak”, mint n a délutánon Nyirmegy- .yesen, a Fetáfi utcán.» A TÖRTÉNET Bakó Sándor, a helyi termelőszövetkezet fogatos rakodója soha nem ivott. De a tagoknak szállítottak a kocsissal, aki nagyon erős ember, s megkínálták őket vin- kóval két helyen is. Bakó lerészegedett, s kintmaradt a lóra vigyázni az utcán. A Petőfi utcán, a postaépület negyedik szomszédjában. A postával szemben Takács Jó- zsefék házából részegen jött ki két embér: Püspök Illés, egy budapesti cég gépkocsi- vezetője, — aki éppen táppénzéből ivott — és cimborája, Suba Gyula, munkahelye nincs. Belekötöttek Bakóba Mire Danku Endre kétgyermekes postakézbesítö odaért, már a földön volt a rakodómunkás, véresen, s az arcát rugdosták az ellenfelek. Miközben as utca két oldalán álltak a bámészkodók, ges az írásos válasz. Harmadsorban: semmiféle kérdőív alapján végzett elemzés sem pótolja az élet, a valóság ismeretét. A szociológiai vizsgálódás különben sem csupán adatok gyűjtését, elemzését jelenti. Szociológiai igénnyel lehet vizsgálatot végezni élőszóban is, a dolgozók véleményének megismerésével. Az persze mindenképpen hasznos, ha már ezt megelőzően rendelkezésünkre állnak írásos anyagok, akár felmérések is, hiszen így szélesíteni tudjuk a megismerés körét, s jobban tudjuk elérni a célt, ami a pártmunkának valójában a lényege, az értelme: hatni, alakítani a mindennapi munkában, az emberek felfogásában a párt politikájának, céljainak megfelelően. T udományosabb pártmunkát Nemcsak hogy van létjogosultsága tehát a pártmunkában a szociológiának, ellenkezőleg: mind szélesebb körben kell azt alkalmaznunk. Nem azért, mintha most fedeztük volna fel, hanem azért, mert most értek meg a feltételek az alkalmazására. Két okból is: a párt egész politikája — s a legjobb példa erre a gazdaságirányítás új rendszere — a tudományos felismeréseken, a gazdaság, a társadalom fejlődése törvényeinek alapos ismeretén nyugszik, ezekből indul ki, ezeken alapszik. Tudományossá kell tehát tenni a pártmunkát is, s ennek egyik eszköze — mint a valóság megismerésének egyik fontos módszere — a szociológia. A másik ok: régen elmúltak azok az idők, amikor csupán az élet „napos oldala” érdekelt bennünket, amikor annál jobb volt egy jelentés, minél inkább megszépítette a tényeket. Ismém; akarjuk a valóságot mert csak így tudjuk megváltoztatni azt céljainknak megfelelően. Lehetőség, igény és szükségesség is tehát a szociológia betörése a pártmunkába. S ha elkerüljük azokat a veszélyeket, amelyeket a hozzá nem értés, a túlbuzgóság vagy éppen a szociológiával kapcsolatos illúziók kelthetnek, s amelyeket a fentiekben igyekeztünk vázolni — a szociológia tudománya, módszereinek alkalmazása a pártmunka hatékony segítőjévé válhat. közöttük meglett, testes, fiatal férfiak. — Akkor azt sem tudtam, kik a verekedők. Odamentem a táskával — éppen kézbesítettem — és szóltam, hogy mit csinálnak a földön fekvővel, gondoljanak a következményekre — emlékszik vissza a kézbesítő. A táppénzes „beteg” Püspök rátámadt az alacsony, vékony emberre, s Danku hamarosan élet és halál közé került. — Az egyik rátérdelt a mellemre, a másik a kezemet törte. Ha nem kiáltok segítségért, vagy nem jön ifjú Pankotai Menyhért és idős Szondi Andrásné, hogy le' - rólam a két részege nem élek — mondja az irodában. De él, szerencséje volt. A KÖVETKEZMÉNY A körorva* megállapította, KOVÁCS ISTVÁN: A kezdeti nehézségeket leszámítva a munka és személyi kapcsolat közöttünk jó. A még jobb együttműködés alapja lehet a két szerv éves munkaprogramjának egyeztetése. Sok olyan közös terület van, amiben együtt kell működnünk a termelőszövetkezetek fejlesztéséért. Például az állami támogatás elosztása végrehajtó bizottsági feladat, de a mi dolgunkat is megköny- nyíti, há a szövetség véleményét ismerjük. Itt van az Ecsedi-láp rendezése. Az állam sok milliót költ rá, a munka meg is kezdődött, de jó lenne, ha ezt a nagy tervet szövetkezeti tagokig lemenőén ismertetné a szövetség. A rendezvényekben, a szakoktatásban és a tsz-ver- senyben is szorosabb együttműködésre van szükség. VINCZE JÓZSEF: Felvetődött a vitában, hogy a tsz-ek mennyire húznak a régihez (a tanácshoz) vagy az újhoz (a szövetséghez.) Az új irányítási rendszerben mi is, a tsz-ek méginkább tapogatóznak. Sokan jönnek a tanácshoz olyan problémával, ami szövetségi feladat. Nem ez a fontos, hanem az, hogy a lényeges dolgokban egységes állásfoglalásunk legyen. A gyenge termelőszövetkezetek továbbra is erősebb szálakkal tartoznak a tanácshoz, mint a jól gazdálkodók. Itt az önállóság megsértése nélkül mind a két szervnek hathatósabb segítséget kell, hogy adjon. SIPOS BÉLA: A megyei tanács végrehajtó bizottságával a hatósági kapcsolat mellett lényeges a munkakapcsolat. Véleményem szerint ez jól kezdődött Minden fonhogy eltört az ujja, s ki akarta írni táppénzre. Elküldte Szálkára, ahol gipszbe tették a kezét, de ő nem akart a sok munka elől hazamenni és gipszes karral hordta még egy hétig a levelet, csomagokat a kerékpáron. Egészen addig, míg a debrecenj postaigazgatóság vezetője 22-én nem látta meg, hogy így dolgozik. Felvétette az üzemi baleseti jegyzőkönyvet és hazaküldte betegszabadságra. Tóth Ilona, a nyírmeggyesi hivatal vezetője most így beszél: „Sokat töprengtünk a jegyzőkönyv 14. pontján, mit válaszoljunk arra, hogy milyen óvó rendszabályt szegett meg Danku Endre? Aztán azt írtuk, hogy nem szegett meg, emberölés kísérletét akadályozta meg, mint hivatalos személy..." Hat nap múlva kapta kézhez a választ azzal a mondattal a nyírmeggyesi postatosabb kérdésben kikéri véleményünket a tanács illetékes szerve. Segítették például a termeltető vállalatok vezetőivel való kapcsolat kialakításában, A kapcsolatok további javításában fontosnak látom megvizsgálni, hogy egyes szövetkezeti vezetőknek mennyi funkciója van. Van akire igen sok terhet rakunk. A tapasztalatcserék szervezésében is rendet kell teremteni, mert a két szerven túl szervez a népfront, a KISZ, a nőtanács és még az intézmények is. A közgazda- sági elemzések is egybehangzóak legyenek. TIKLÖDI LÁSZLÓ: Volt útkeresés mind a két szervnél, de hatalomféltésből súrlódás soha. Az első idők személyi kapcsolata után egyre inkább kialakul a munkakapcsolat is. Például az új számvitelrendelkezést együtt tárgyaltuk és együtt ismertetjük a pénzügyi osztállyal. Véleményem szerint a tanácsok egy kicsit most jobban segíthetnék a melléküzemi tevékenység kibontakozását. A törvényes követelményekből nem engedhetünk, de bátorítsák ők is a tsz-eket. A termelőszövetkezetek segítésénél ne mankót adjunk apró- cseprő dolgokban, hanem tanítsuk őket az önállóságra. TÖTII JÓZSEF: A megyei tanáccsal kezdettől jó a kapcsolatunk, de egyik másik járási tanácsnál már volt zökkenő a munkánkban. Próbálunk úgy dolgozni, hogy ez a súrlódás kiküszöbölődjön, elismerjék munkánk fontosságát. A szövetkezetek érdekében sok vitánk volt a különböző vállalatokkal, különösen a tejiparral. A viták a szövetkezetek megelégedésére dőltek el. A szövetkezekézbesítő. Eszerint balesete nem üzemi baleset. Eszerint Dankunak nem jár betegsége idejére a százszázalékos fize'és. Ha a postaigazgatóság munkaügyi csoportján múlik, akkor valóban nem. Szerencsére a bíróság másként ítélte meg a dolgot Mátészalkán. A felgyógyult Bakó semmire sem emlékezett, a bűnösök megérdemelt büntetést kaptak, s a kézbesítőt megdicsérte az ügyésznő: „Példát mutatott, hogy kell emberként viselkedni...” Természetesen üzemi balesetnek ítél+ék meg a sérülését és meghozták a határozatot. hogy a vádlottaknak ki kell fizetniük a táppénz és a fizetés közti huszonöt százalékot. Most már rendben lenne az ügy? — Az igazamat keresem. Nem vagyok iskolázott ember, de a magam feje után úgy látom, hogy akik ezt a levelet írták, azt is kimondták, hogy minek mentem oda, nem volt a hivatali kötelességem. Danku Endre arra keres tek elégedettek a gyapjú ét terményátvételekkel, amiben sokat segítettünk nekik. Ál tálában a szövetség munkájáról úgy nyilatkoznak a szövetkezetek: ezt vártuk. KOVÁCS ISTVÁN: Sok olyan hatósági jogköre van a tanácsnak, aminek meg nem tartása zsebbevágó is lehet a tsz-eknek. Ezért jó, ha a szövetségek is ismerik ezeket a rendelkezéseket. Ilyenek a növény- és állategészségügyi rendeletek. Felvilágosító munkával ismertessék meg a szövetkezetekkel, nemcsak azért, hogy ne büntessük őket, de azért is, mert nag} jövedelemtől esnek el, ha a fertőzött gyümölcsöt, állat y nem adhatják el exportra, fi gyenge tsz-eknél, de egye kérdésben is közösen keret sük a lehetőségek kihaszna lását. ígérem, hogy döntő kérdésben a szövetségek néi kül nem döntünk. SIPOS BÉLA: Nagy gondot kell fordítani a vezetés erősítésére a gyenge tsz-ek- ben. BACSU JÓZSEF: A párt- bizottság megítélése szerint jól fejlődnek a kapcsolatok. Ami kezdetben volt — egymás munkájának a lebecsülése — ma már a közös tevékenykedés során elmúlt. Azt nézze mind a két szerv, mit segíthet egymásnak a tsz-ek érdekében. A tanácsoknál« államhatalmi és társadalmi funkciójuk is van, de az utóbbiban igen kiszélesedett lehetőséget kaptak a szövetségek bevonásával, mivel a szövetség a termelőszövetkezetek demokratikus, önálló szerve. Távlati tervek, bizonyos anyagi eszközök, a törvények megtartásának lehetősége a tanácsok kezében van, megyei és járási szinten is náluk futnak össze a problémák, ezért a szövetségek — ha jól akarnak dolgozni — kénytelenek ezeket figyelembe venni. A termelőszövetkezeti versenyt a szövetségek kapták meg, talán egy kicsi 1 korán is, de ez nem jelentheti azt, hogy ebben a tanácsok ne segítsenek. A szaktanács- adás, értekezletek és egyéb munkák koordinálásában a nagyobb feladatot talán a tanácsra kellene bízni, természetesen közös megegyezéssel. választ, kötelessége-e egy embernek megvédeni a másikat, még akkor is, ha az aki véd, éppen falusi postás? Vagyis: lehet-e egy emberek között élő ember ember? A KÖVETKEZTETÉS ö már tudja, hogy igen. lehet. De akik az ügyét ilyen kurtán-furcsán, minden vizsgálat, helyszín, beszélgetés stb. nélkül le akarták zárni, ők talán még most sem. Az íróasztal mellől, talán egy perc része alatt intézkedtek, utasították el azt amiért jutalom járna. És hogy Danku Endre nyolc heti jutaléktól esett el, s bár 14 éve tagja a vasutasok debreceni önsegélyező csoportjának, ahonnan egy fillért sem kapott március 14 óta, úgylátszik, ez különösképpen senkit nem foglalkoztat. Úgy látszik, időszerű volt a nyírmeggyesi egyszerű postásnak élete kockáztatása árán is feltenni illetékes feletteseinek a kérdést: hát érdemes...? Kopka János
