Kelet-Magyarország, 1968. augusztus (25. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-23 / 197. szám

ft oMaL KELET-MAGYARORSZAO x9S8. augusztus 3$) A Pravda a csehszlovákiai eseményekről (Folytatás az 1. oldalról.) mesterségesen szerveztek. Ez a hadjárat nem Csehszlová­kia dolgozó népének osz­tályellenségei, nem az impe. ria listák ellen irányult, ha­nem legközelebbi baráta; el­len, a Szovjetunió és más testvéri szocialista országok ellen. Ha a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság vezetői nem akarták figyelembe venni barátaik véleményét, nem akartak hallgatni azok szavára, nem akartak velük közös úton járni, akkor va­jon kikre akartak orientá­lódni. kikkel akartak tarta­ni? És honnan akarták vár­ni a csehszlovák nép bizton­ságának, szuverenitásának szavatolását, szocialista vív­mányainak az imperializmus részéről jövő támadásokkal szembeni szavatolását? A CSKP egyes vezetői nyilván feltételezték, hogy a nacionalista szenvedélyek fe1 szitásával biztosíthatják helyzetük szélesebb körű tá­mogatását a lakosság széles rétegei részéről, beleértve a jobboldaliakat, beleértve a szociali zmus ellenfeleit is. Ez azonban igen veszélyes út, Veszélyes elsősorban azért, mert. egyre jobban eltávolít­ja őket azoktól, akik a CSKP és Csehszlovákia né­pének természetes szövetsé­gesei és őszinte barátai.’ A szovjet—csehszlovák ba_ rátság ellenségei kitartóan azt a nézetet terjesztik, mintha Csehszlovákia min­den „baja” azzal volna ösz- szefüggésben. hogy fejlődé­sét a legutóbbi időkig va­lamiféle ráerőszakolt „szov­jet típusú szocializmus” irá_ nyitotta volna. A Szovjetuniónak és Cseh­szlovákiának különböző az államrendszere, sokban kü­lönböznek a nemzeti kérdés megoldásának formái, nem azonos a népgazdaság irá­nyításának rendszere —, Írja a Pravda. — Arról beszélni hogy a csebf re és a szlo­vákokra „valamiféle szovjet típusú szocializmust erősza­koltak rá” nem egyéb rossz, indulatú provokációnál. Azok az erők, amelyek a CSKP helyzetét alá akarják aknázni, mindent megtettek, hogy úgy tüntessék fel a dolgokat, mintha országaink gazdasági kapcsolatai hát­rányosak lennének és nyo­masztó terheket rónának Csehszlovákiára. Az ilyenfaj­ta megnyilatkozások egy célt szolgáltak: előkészíteni a ta­lajt az ország gazdasági éle­tének nyugati irányú átállí­tásához. A szocialista építés tapasz­talata arról tanúskodik, hogy a szocialista országok gaz­dasági kapcsolatai új típusú kapcsolatok. A sokoldalú együttműködés és a kölcsö­nös segítség az az alap, ame­lyen lehetségessé vált a gaz­dasági élet gyors fejlesztése. Az elmúlt hét év alatt a KGST-országok ipari terme­lésének növekedése elérte a 76 százalékot, a fejlett kapi­talista országokban viszont nem haladta meg a 45 szá­zalékot. A csehszlovák sajtó azt akarta elhitetni a munkás- osztállyal és az egész lakos­sággal, hogv a CSKP által folytatott helytelen gazda­ságpolitika nem teremtette meg a lehetőséget a nép jó. létének emelésére. Ismeretes azonban, hogy az elektromos áram, az acél, a cement, a szövetek és lábbelik, a hús tekintetében Csehszlovákia megelőzi az európai fejlett kapitalista országokat. Az egy főre eső gépgyártás te­kintetében Csehszlovákia vi­lágviszonylatban vezető he­lyet foglal el. Kedvezőtlen színben tűr tették fel a Csehszlovákia t Szovjetunió közötti kereske delmet. A Szovjetunió 1” év alatt (1956-tó’ 1968-ig) r millió tonna szemes ter­ményt, közel 700 000 tonn gyapotot. 51 miljió tonn ásványolajat stb. szállító4. Csehszlovák é'-oak. Ha Cseh Szlovákiának ezeket az áru­kat szabadon átváltható va­lutáért kellett volna megvá­sárolnia, ezért összesen kö­rülbelül 3,5 milliárd dollárt kellett volna fizetnie. Amennyiben a Szovjetunió áttérne arra, hogy tisztára üzleti alapon bonyolítsa le kereskedelmét Csehszlovákiá­val — márpedig Óta Sík, a csehszlovák kormány elnök- helyettese ténylegesen erre orientálódott kritikájában —, ez sok nehézséget okozna a csehszlovák népgazdaságnak. Az SZKP állandóan töké­letesíti a párt- és államépí­tés stílusát, formáját és módszereit —, hangoztatja a Pravda. — Más szocialista országokban is folyik ez a munka, éspedig nyugodtan, a szocialista rendszer alap­jaiból kiindulva. Sajnos, más alapon folyt a vita a gazdasági reform kérdéseiről Csehszlovákiá­ban. E vita középpontjában egyrészt a szocialista gazda­ság egész megelőző fejlődé­sének durva kritikája, más­részt az a javaslat állt, hogy a tervszerűséget fel kell vál­tani spontán piaci viszo­nyokkal és tág teret kell en­gedni a magántőke tevékeny­ségének. Csehszlovákiában a revizionista és ellenforrada- mi elemek láthatóan arra használták ki a gazdasági vitát, hogy az ország gazda­ságát a kapitalizmus útjára tereljék. Egves csehszlovák vezetők megkezdték az ország szá­mos fontos külpolitikai A telének, s a Varsói Szerző­désből és a Szovjetunióval kötött kétoldali szerződésből eredő kötelezettségeinek fe­lülvizsgálását. Csehszlovákia külpolitiká­jának, mindenekelőtt európai politikájának bizonyos ten­denciái komoly aggodalma, kát keltenek. Ezek a tenden­ciák eléggé kifejezetten nyil­vánultak meg többek között Hájek külügyminiszter nyi­latkozataiban. Bizonyos kísérletek tör­téntek arra, hogy csapást mérjenek a Varsói Szerző­désre. így például Václáv Prchlik, a CSKP Központi Bi?.ottságának felelős képvi­selője nyilvánosan síkra- szállt a Varsói Szerződés struktúrájának felülvizsgá­lásáért, s árnyékot vetett a politikai tanácskozó testület tevékenységére. Azt lehetett volna várni, a CSKP Köz­ponti Bizottságának vezető­sége elítéli az ilyen cselek­ményeket, de ez nem történt meg. Megengedhetetlen, hogy rést üssenek a Varsói Szerző­désen. Az ilyen irányvonal ellentétes a Varsói Szerződés­hez tartozó összes ország lét­érdekeivel, beleértve Cseh­szlovákiát. A Pravda megállapítja, hogy csehszlovák oldalról az ország nyugati határai tény­legesen nyitva vannak. Az a helyzet alakult ki, hogy a nyugati országokból özönlöt­tek az imperialista hírszerző szolgálatok diverzánsai és kémei Csehszlovákiába. Az imperialista ügynököknek le­hetőségük nyílt arra, hogy titokban fegyvert juttassanak el csehszlovák területre. A csehszlovák vezetőknek tudomásuk van arról, hogy Nyugat-Németország nem is­meri el az Európában meghú­zott határokat, változatlanul el akarja ismertetni jogát „valamennyi német” képvise­letére, továbbra is igényt tart Nyugat-Berlinre, s emel-’ lett az NSZK kormánya mind a mai napig sem jelentette ki, hogy teljesen lemond a nukleáris fegyver megszerzé­séről, nem nyilatkoztatta ki, hogy a müncheni szerződés kezdettől fogva érvénytelen. Unnék ellenére Csehszlová­kiában voltak olyan megnyil­vánulások, amelyeknek célja a Nyugat-Németországhoz való közeledés, az NSZK-val aló kapcsolatok erősítése /olt. Végül a kormány nevé­ben hivatalosan kinyilatkoz­tatták, hogy Csehszlovákia európai politikáját sok tekin­tetben helyzetének kell meg­határoznia, annak, hogy Csehszlovákia a Szovjetunió és Nyugat-Németország kö­zött terül el. Ez a hozzáállás, amelyből teljesen hiányzik az osztály­tartalom, ellentétes minden történelmi tapasztalattal, s nem felel meg a szocialista országok, köztük Csehszlová­kia biztonsági érdekeinek — hangoztatja a Pravda. Figyelmet érdemelnek azok a tények, amelyek a Varsói Szerződéshez tartozó orszá­gok csehszlovák területen nemrég megtartott törzskari gyakorlatával kapcsolatban azt mutatták, hogy Csehszlo­vákia megengedhetetlen ma­gatartást tanúsít a Varsói Szerződésből származó kö­telezettségei iránt. A szocia­listaellenes és a jobboldali erők a szovjet katonai alaku­latok ottani tartózkodását Csehszlovákia megszállása­ként tüntették fel. így csak olyan fél járhat el, amely semmibe veszi a szövetségesi kötelezettségeket. A Varsói Szerződés résztvevői kénytelenek voltak levonni ebből a megfelelő következte­téseket. A barátságtalan szovjetelle­nes kampány sugalmazói nem tudják elfeledtetni azt az igazságot, hogy Csehszlová­kia függetlenségét és szuve- rénítását csak mint szocialis­ta ország, mint a szocialista közösség tagja őrizheti meg. Csehszlovákiában lényegé­ben véve kialakult egy poli­tikai ellenzék, amely céljá­nak tartotta a kapitalista rendszer visszaállítását — folytatja a Pravda. — így például a néppárt és a szo­cialista párt vezetősége arról beszélt, hogy ki kell szoríta­ni a kommunista pártot a ha­talomból. Megkezdte működé­sét s a Csehszlovák Kommu­nista Párt ellen tevékenyke­dett a szociáldemokrata párt. Nyílt ellenforradalmár szer­vezetet jelentett a „231-es klub” amelynek élén a régi fasiszta Brodsky, a volt bur- zsoá tábornok Palecek, to­vábbá Ramboucek és Cech állt, akiket annak idején egy imperialista kémszolgálat ügynökeiként kémkedésért elítéltek. A csehszlovákiai szocialistaellenes szervezetek a legszélesebb körű kapcsola­tokat tartották fenn a külföl­di emigrációs ellenforradalmi központokkal, külföldi bur- zsoá pártokkal és körökkel. „Szó volt egy nyílt ellen- forradalmi államcsínykísér­letről.” Az ellenforradalom csendben, fegyveres konflik­tus nélkül igyekezett hata­lomra kerülni, de szem előtt tartott más lehetőségeket is. Az elrejtett fegyverek lelep­lezésének ismert ténye arról tanúskodik, hogy a reakció nem zárta ki a szocializmus híveivel való fegyveres össze­tűzés lehetőségét. „Külföldi katonák szövetsége” néven létrejött a volt benesi hadse­reg tisztjeinek szövetsége. Csehszlovákia határain túl, közvetlen közelében ellenfor- radalmárok nagy csoportjai gyülekeztek és egyesültek: egyesek közülük behatoltak Csehszlovákiába, fegyver is volt náluk. A Csehszlovákiában tör­tént ellenforradalmár, szo­cialistaellenes megnyilvánu­lások elemzése meggyőzően bizonyítja, hogy e jelenségek nem ösztönösek, hanem rend kívül szervezettek voltak. Az ellenforradalmi célok megvalósítására törekvő em­berek kapcsolatban álltak külföldi kémszolgálatokkal, külföldi imperialista körök­kel. Az ellenforradalmi erők egyes szervezői mindamellett az utóbbi időkig igyekeztek a háttérben maradni. A jobbol­dali erőknek meg voltak az embereik a Csehszlovák Kom­munista Párt vezető szervei­ben, jól voltak értesülve e szervek tevékenységéről. A szocialista országok kommunista- és munkáspárt­jai mindent megtettek a cseh­szlovák kommunisták, a cseh­szlovák dolgozók támogatásá­ra, az események veszedel­mes fordulatának megakadá­lyozására. Az ágcsernyői ta­lálkozón és a pozsonyi tanács­kozáson a Csehszlovák Kom­munista Párt Központi Bizott­ságának képviselői megígér­ték, hogy megteszik a halaszt­hatatlan, konkrét intézkedése­ket a helyzet stabilizálására, a szocialista vívmányok meg­szilárdítására és megvédésé­re. Ámde Csehszlovákia ve­zető szervei az ágcsernyői ta­lálkozó és a pozsonyi tanács­kozás után nem tettek sem­mit az ellenforradalom visz- szaverésére, a jobboldali szo­cialistaellenes erők viszont még jobban fokozták tevé­kenységüket.” Az ágcsernyői találkozón kitűnt, hogy elhatárolódnak az erők a Csehszlovák Kom­munista Párt Központi Bi­zottságának elnökségében- Amíg az elnökség tagjainak kisebbsége Alexander Dub- cek vezetésével nyílt jobbol­dali opportunista álláspont alapján lépett fel, a többség elvi vonalra helyezkedett és kijelentette, hogy határozott harcra van szükség a reak­ciós, antiszoclalista erők el­len, a reakció megtörése el­len. Csakhogy a Csehszlovák Kommunista Párt és a cseh­szlovák kormány vezetőségé­nek jobboldali revíziós ele­mei meghiúsították, hogy végrehajtsák az Ágcsernyőn és Pozsonyban létrejött meg­állapodást, amely szerint meg kell védelmezni a szocializ­mus állásait Csehszlovákiá­ban. harcolni kell az antiszo cialista erők ellen, vissza kell verni az imperializmus pró­bálkozásait. Ezek az emberek álcázás céljából azt hangoz­tatták, hogy a szocializmus megvédésére törekszenek, ténylegesen azonban csak időt akartak nyerni és az el­lenforradalom malmára haj­tották a vizet. Hitszegő, áruló eljárásuk következtében tény­leges veszélybe kerültek a szocialista vívmányok Csehszlovákiában. Csehszlo­vákia politikai életének szín­terére lépett a reakció derék­hada. Nemcsak a szocialista de­mokráciának az az útja ke­rült veszélybe, amelyre Cseh­szlovákia népe januárban lé­pett, hanem a szocializmus­nak az alapjai, a köztársaság is. A szocialista országok szá­mára teljesen elfogadhatat­lan légkör alakult ki. Eb­ben a helyzetben cseleked­ni kellett, mégpedig cél­tudatosan és határozottan, nem vesztegetve az időt. Ezért határozta el a Szovjetunió és több más szocialista állam, hogy teljesíti a csehszlovák párt. és állami személyiségek kérését, hogy a testvéri cseh­szlovák népnek nyújtsanak haladéktalan segítséget, be­leértve a fegyveres segítsé­get is. A Pravda befejezésül hang­súlyozza: A szocializmus védelme Csehszlovákiában nem csu­pán eme ország népének belső ügye, hanem a világszo­cializmus állásai védelmének a problémája is. (MTI) Magyar államférfiak távirata romén államférfiakhoz Nicolae Ceausescunak, a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága főtitká­rának, a Román Szocialista Köztársaság államtanácsa el­nökének, Ion Gheorghe Maurernek, a Román Szocia­lista Köztársaság miniszter- tanácsa elnökének, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára, Lo- sonczi Pál, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke és Fock Jenő, a Magyar Népköztársaság for. radalmi munkás-paraszt kor­mányának elnöke táviratott küldött Románia felszabadu­lásának 24. évfordulója, a román nép nemzeti ünnepe alkalmából. 400 partizánrakéta Saigon ellen Saigon (MTI) A dél-vietnami szabadság- harcosok csütörtökön hajnal­ban a háború egyik legna­gyobb arányú tüzérségi tá­madását indították meg Sai­gon, a dél-vietnami főváron középületei és katonai cél­pontjai ellen. Az amerikai jelentések szerint a főváros térségére mintegy 400 rakéta, aknavető lövedék és ágyúlö • vedék zúdult. Tizenöt rakéta a város központjában robbant. A partizántüzérség telibe ta­lálta a nemzetgyűlés épületét a kikötő több berendezését, a dél-vietnami haditengerészet főhadiszállását. A rakéták az AFP jelentése szerint telibe találtak egy épületet is, ahoi amerikai katonák laknak. A jelentések szerint Saigonban 14 a támadás halálos áldoza­tainak száma és 67-en meg­sebesültek. A Reuter kiemeli, hogy a főváros elleni támadás csaknem kéthónapos szünet után következett be, két nap­pal azután, hogy Johnson el­nök elutasította a VDK bom­bázásának megszüntetését. A fővároson kívül rakéta és ak­natámadás folyt 14 város és katonai berendezés ellen. Áll a harc Tay Ninh. a fővárostól 88 kilométerrel északra fekvő város körül. Ha a gerilla erők birtokukba ver szik a kambodzsai határ kő-, zelében levő várost, megnyí­lik az út előttük Saigon fe­lé. A katonai centrumok közül a legnagyobb erejű rakétatá­madás a Bien Hoa-i amerikai légitámaszpontot érte, amely 40 kilométerre fekszik Sai­gontól északra. A Bien Hoa-i repülőteret egy lőszerraktár felrobbanása miatt lezár ák. A Saigont és környékét ért nagyarányú rakétatámadás után bevetették a B—52-es óriásbombázókat a szabadság- harcosok vélt állásai ellen. Nyolc bombázó szórta _öbb tonnás bombaterhét a város környékére. Az amerikai lé­gierő könnyűrepülőgépei a főváros külső területeit tá­madták. Az amerikai vadász­bombázók csütörtökön is folytatták kalóztámadásaikat és 104 bevetésben repültek be a VDK területére. (Folytatás az 1. oldalról.) ról, hogy szerdán este az önmagukat állami rádióknak kikiáltó illegális adóállomá­sok a CSKP vezetősége, a kormány és a nemzetgyűlés nevében felhívást intéztek a néphez. Ezeknek a felhívá­soknak a tartalma — húzza alá a szovjet esti lap — nem hagy kétséget afelől, hogy a CSKP vezetőségében lévő jobboldali csoport több, mint síkos útra lépett — segéd­kezett, hogy fegyvert adjon az ellenforradalom szerve­zőinek kezébe. A felhívások között szerepel az általános sztrájk követelése, munkar beszüntetés, a párt illegális rendkívüli kongresszusának megtartása. — Mit sikerült elérniök a CSKP vezetőségében helyet foglaló jobboldaliaknak és az ellenforradalmároknak? — teszi fel a kérdést a tudósí­tó. — A prágai rádió „védői” rálőttek szovjet katonákra, a provokátorok által félreve. zetett prágaiak kisebb cso­portosulásai körülfogták a szovjet katonai járműveket, sorbaállásokat szerveztek a provokátorok az élelmiszer- üzletek előtt. — Az ellenforradalmi A Biztonsági New York (MTI): öt NATO hatalom, az Egyesült Államok, Nagy-Bri- tannia, Kanada és Dánia, va­lamint Paraguay javaslatára, magyar idő szerint szerdán éjjel összeült a Biztonsági Tanács, hogy a hat ország kérésére vitát kezdjen a cseh­szlovák helyzetről. A Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság ENSZ-képvi- selője rámutatott, hogy ez a javaslat indokolatlan, to­vábbá, hogy az Egyesült Ál­lamok és támogatói propa­ganda célokból iparkodnak a tanács napirendjére erő­szakolni az úgynevezett cseh­szlovákiai kérdést, mert poli­tikai;' tőkét akarnak ková­csolni ebből a szocialista kö­zösség országai ellen. A NATO hatalmak képvi­selői, élükön az alaphangot megadó amerikai küldöttel, „erőszakos beavatkozással” vádolták a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság alkot­mányban rögzített szocia lista rendjének védelmén siető országokat. A vitába’ felszólaló Malik szovje' ENSZ-képviselő a nyuga;- vádakra válaszolva kijelen tette: „Rendkívül furcsa do­log azt látni, hogy imperialir ták kelnek a kommunizmu: védelmére”. Határozott visz- szgutasításban részesítette a puccs szervezői megsemmi­sítő vereséget szenvedtek mindenekelőtt a csehszlovák néphadseregben, a csehszlo­vák néphadsereg katonái és tisztjei nem hallgattak az ellenforradalom felhívására, hogy lőjjenek rá a szövetsé. ges egységekre. Egyetlenegy csehszlovák katonai repülő­gép nem hagyta el repülő­terét, pedig az ellenforra­dalmárok a pilótákat is be­vetésre szólították fel. Hí­ven hazafias kötelességükhöz, és a honvédelmi miniszter parancsához, szövetséges es testvéri hadseregként segí­tették a szovjet hadseregek A tudósító végül közli azt is, hogy a csehszlovák rend­őrség, a biztonsági szervek, a népi milícia tevékenyen együttműködnek a Csehszlo­vákiában lévő szövetséges csapatok parancsnokságával. A jobboldaliak és az ellen­forradalmárok e téren is kudarcot vallottak. De nem teljesültek a provokátoroké­nak Prága lakosságához fű­zött reményei sem. A cseh­szlovák főváros lakosai több józanságról tettek tanúbi­zonyságot, mint a csehszlo­vák rádióban és sajtóban megnyilatkozó fogadatlan prókátoraik. Tanács ülése nyugati hatalmak képviselőid nek mesterkedéseit Tardos József, a Magyar Népköztár­saság képviselője is. A NATO hatalmaknak vé­gül a szavazattöbbség fel- használásával sikerült a Biztonsági Tanácsra erősza­kolni a kérdés napirendre tűzését. A Biztonsági Tanács magyar idő szerint csütörtö­kön 16,30 órakor ült össze. A tanácskozásról lapzártáig nem kaptunk újabb jelentést. VI. Pál pápa Bogotában VI. Pál pápa csütörtökön» a déli órákban különrepülő- géppel Bogotába érkezett az eucharisztikus világkong­resszusra. VI- Pált az első pá­pát, aki ellátogatott a zöm­mel római katolikus Latin- Amerikába, óriási tömeg vár­ta. A különrepülőgép megér­kezését 22. ágyulövés és Bo­gota valamennyi templomá­nak harangzúgása jelezte. VI. Pál üdvözlő beszédé­ben köszöntötte Kolumbia és valamennyi latin-amerikai állam népét. A pápa részt vesz az eucharisztikus kongresszu­son. Sz írresztyí'a prágai kiilfn'ULfsitá.áa&U kelyietíeíentéss

Next

/
Thumbnails
Contents