Kelet-Magyarország, 1968. augusztus (25. évfolyam, 179-204. szám)
1968-08-23 / 197. szám
BCXV. ÉVFOLYAM, 197. SZÁM ÄRA; 70 FTLLFR VILÁG PRO LETÁRJ AI, EGYE S Ö L J ETEK I ötezer szabolcsi 44 órás munkahét te. (3. oldal.) Tapasztalatcsere fórum. (3. oldal.)’ Egy panaszos levél nyomában. (3. oldal.) Nemzetközi sporttalálkozó Nyíregyházán. (5. oldal.) A megyei labdarúgó-bajnokság IfJ osztályának eredményei. (5. oldal.) A LAP TARTALMIBÓL* 1968. AUGUSZTUS 23, PÉNTEK Leszúrta haragosát. (6. oldal.) A Pravda a csehszlovákjai eseményekről 0 szocializmus védelme fcnlos internacionalista kötelesség A Pravda csütörtöki számában „A szocializmus védelme fontos internacionalista kötelesség” címmel szerkesztőségi cikkben foglalkozik a csehszlovákiai eseményekkel. A cikk bevezetőben megállapítja: a csehszlovák párt- és állami személyiségeknek azt a történelmi elhatározását, hogy a Szovjetunióhoz és más szövetséges államokhoz fordulnak segítségért, az váltotta ki, hogy testvérháború veszélye fenyegetett, amelyet a csehszlovákiai reakció készített elő. A Pravda hangsúlyozza, hogy az SZKP és a szovjet kormány politikájában a Csehszlovákiával, a Csehszlovák Kommunista Párttal való viszony mindig fontos helyet foglalt el. A szláv együvétartozás évszázados hagyományait tovább gazdagították azok a megbonthatatlan kötelékek, amelyek a szabadságért, népeink függetlenségéért és szociális haladásért folytatott közös harcban szövődtek. Csehszlovákia területén több mint százezer szovjet hősi halott nyugszik. Pártunk, a szovjet nép meggyőződése, hogy Csehszlovákia munkásosztálya, parasztsága és becsületes értelmisége most is változatlanul közös ügyünk, az új társadalom építése oldalán áll, hogy baráti érzéseinkben hűek népünkhöz és a csehszlovákiai szocializmushoz. Mi szintén hűek vagyunk ahhoz a barátsághoz, amelyet a háborút követő években pártjaink erősítettek meg. Az SZKP megértette a CSKP Központi Bizottsága januári plénumának határozatait. Az SZKP vezetői januárban Moszkvában és februárban Prágában a csehszlovák vezetőkkel folytatott megbeszéléseiken kijelentették, hogy a szocialista építés útjainak, s a pártvezetés formáinak és módszereinek megválasztása teljesen és kizárólagosan a CSKP Központi Bizottságára tartozik. Ugyanakkor a CSKP Központi Bizottsága vezetőinek figyelmét már akkor felhívták a jobboldali revizionista elemek felélénkülő tevékenységére. A következő időszak bebizonyította, hogy az események reális alakulása mind jobban eltért a csehszlovák vezetők jóslataitól. Az események bebizonyították, hogy magában a CSKP-ban megkezdődött a széthúzás, az ingadozás és a bizonytalankodás. Az országban felütötték fejüket a reakciósok, a szocialistaellenes erők, amelyek a világimperializmusra támaszkodtak. A CSKP Központi Bizottságának márciusi—áprilisi plénuma nem tudta stabilizálni a helyzetet. A plénumon elfogadott akcióprogram számos állásfoglalását — az események tanúsága szerint — a jobboldali elemek sajátos törvényes platformjának használták fel a kommunista párt, a szocializmus álapjai, a csehszlovák és a szovjet nép barátsága elleni támadásukra. A május 4-i moszkvai találkozón a CSKP vezetői maguk is kifejtették, hogy az országban komoly a helyzet. Sőt azt is kijelentették, hog' a csehszlovákiai belpolitikai fejlődés negatív mozzanatai „túllépik kizárólagos bel- ügyeink határait és a testvéri országokat, így például a Szovjetuniót, Lengyelországot Is érintik”. A csehszlovák vezetők akkor a következőket mondták: „Az ellenség tevékenykedik, az eseményeket az ellenforradalom javára akarja fordítani.” A CSKP Központi Bizottságának májusi plénumán beismerték, hogy a szocializmus ügyét Csehszlovákiában jobboldalról fenyegeti a fő veszély. Ugyanakkor a Központi Bizottság ülésének határozatait nem hajtották végre. A szocialistaellenes erők támadást indítottak a májusi plénum vonala ellen. A szovjetellenes elemek még élesebben léptek fel. Az ellenforradalmi erők megjelentették a „kétezer szó”-t, amely nyílt felhívást tartalmaz a CSKP, az alkotmányos hatalom elleni harcra. Az SZKP Központi Bizottsága az elmúlt két hónap csehszlovákiai eseményeivel kapcsolatos álláspontját az alábbiakban foglalta össze: I Az SZKP Központi Bizottsága kezdettől * fogva figyelemmel kísérte a CSKP Központi Bizottságának arra irányuló határozatait, hogy kijavítsák a hibákat és a fogyatékossá- ' gokat, a közélet minden területén, tökéletesítsék a pártvezetést, fejlesszék a szocialista demokráciát 2 Az SZKP Központi Bizottsága állandóan * hangsúlyozta, a határozatok eredményes megvalósításának csakis az lehet a biztosítéka, ha megvalósítják a párt vezető szerepét, ha az események alakulásának teljes ellenőrzését a párt tartja a kezében. Az SZKP Központi Bizottsága arra az álláspontra helyezkedett, hogy a csehszlovák nép szocialista vívmányainak, s a szocialista csehszlovák államnak a sorsa szövetséges; kötelezettségekkel kapcsolódik országunkhoz és más testvérországokhoz. És ez nemcsak a CSKP belügye. Az SZKP Központi Bizottsága tehát internacionalista kötelességének tartja, hogy minden eszközzel előmozdítsa a CSKP megerősödését, a szocializmus fennmaradását és megszilárdulását a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban, megvédje a szocializmust az imperializmus cselszövéseitől. Mindenekelőtt komoly aggodalmat kelt az a helyzet, amelybe a Csehszlovák Kommunista Párt jutott —, írja a továbbiakban a Pravda. — A kommunista párt megerősödése, vezető szerepének gyakorlati biztosítása nélkül megtévesztő a szocializmus „tökéletesítéséről” hangoztatott minden szó. A csehszlovákiai ellenforradalmi erők következetesen folytatták diszkreditáló hadjáratukat a kommunista párt ellen. A kcmmunistaellenes erők aktivizálódását elősegítette az, hogy a CSKP vezetőségének egy része helytelen álláspontra helyezkedett, sok kérdésben eltért a marxista —leninista elvektől. A CSKP egyes vezető személyiségei több ízben is kijelentették hogy „véget kell vetni a kommunisták hatalmi monopóliumának” „külön kell választani a pártot az államtól” a többi politikai pártot egyen- jogúvá kell tenni” a CSKP- val stb. A Csehszlovák Kommunista Párt elleni zabolátlan hadjárathoz éppen ezek a felhívások adták meg az első lökéseket. A CSKP Központi Bizottságának határozatlan és ingadozó pozícióját kihasználva, a revizionisták, a jobboldali erők durván támadni kezdték a CSKP egész legutóbbi húszéves tevékenységét, s tagadták a jogát a társadalom és az állam ve. zetésére a CSKP Központi Bizottságának vezetői pedig ahelyett, hogy ellenálltak volna a párt bomlás ztását célzó kísérleteknek, továbbra is azt a vonalat követték, hogy a CSKP-t valamiféle alaktalan, laza szervezetté, sajátos vitaklubbá változtassák. A CSKP-ban ténylegesen megszegték a pártélet fontos lenini szervezeti elveit: a demokratikus centralizmust, a párt eszmei és szervezeti egységét A pártot a frakciózás szentesítése, s a lazán összefüggő „autonom” szervezetekre való széthullás fenyegette. Sajnos, még a CSKP Központi Bizottsága elnökségének a tagjai között is akadtak olyanok, akik lé. nyegében nyíltan ellenezték a pártépítés lenini elveit. Erre vonatkozólag jellemző Josef Spacek állásfoglalása. A CSKP vezető szerepét aláásta az is, hogy az országban tömegkampány indult a pártkáderek szétzúzására. Az egyes vezetők bírálata olyan elvakult követeléssé fajult, hogy a párt vezető munkatársait tömegesen távolítsák el. Számos olyan tapasztalt, párthű munkáskádert eltávolítottak tisztségéből, aki annak idején bátran harcolt a fasizmus ellen és aktívan kivette részét a szocialista építésből. A pogrom, a káderek erkölcsi megsemmisítésének a légköre alakult ki”. Világosan kirajzolódott az a politikai vonal, hogy az aktív politikai életből el kell távolítani az eszmeileg és politikailag legjobban felvértezett kommunistákat, akik a leghatározottabban szemben álltak a jobboldali ellenzékkel. Nem értékelhető másként például Cestmir Cisamak, a CSKP Központi Bizottsága titkárának nyilatkozata. Cisar kijelentette, hogy 200—300 000 fiatalt kell felvenni a CSKP-ba. A vezető káderek tömeges szétzúzásának vonala kiterjedt az államapparátus fontosabb láncszemeire, s a szakszervezetekre és az ifjúsági szövetségekre. A kor_ mány tagjainak többségét elmozdították. Az eltávolított személyek között olyanok is akadtak, akiket a CSKP vezetői a januári plenum után is megbízható, szilárd kommunistákként jellemeztek. Csehszlovákiában nem kevésbé fenyegette a szocializmus ügyét az is, hogy a CSKP vezetősége a politikai és a szervezeti munka lanyhulása mellett a jobboldali, szocialistaelienes erők kezébe engedte át a tömegekre való eszmei ráhatás eszközeinek ellenőrzését. Számos lap, a rádió és a televízió lényegében a nyíltan szocia- listaellenes célokat követő, bizonyos csoportok rendelkezésére állt. Egyszóval Csehszlovákiában olyan helyzet alakult ki. amelyben a jobboldali elemek szocialistaellenes nyilatkozataikkal nyíltan felléphettek a sajtóban, ellenforradalmi jelszavakkal tüntetéseket és gyűléseket tarthattak, miközben azokat a felszólalásokat, amelyek a helyzetet marxista—leninista szempontból értékelték, agyonhallgatták, szerzőiket pedig üldözték. A reakció Csehszlovákiában támadást intézett a marxista—leninista elmélet ellen. A szocializmus ellenségeinek megnyilatkozásaiban világosan látható á módszeresség és a célratörés. Arra tö. rekedtek, hogy megingassák a kommunizmus eszmei és elméleti bázisát. A leninizmustól való eltávolodás, a leninizmus nemzetközi jelentőségének tagadása derült ki Cestmir Ci- sarnak a marxi jubileum alkalmából tartott agyonrek. lámozott prágai ünnepi beszédéből is. Csehszlovákiában olyan légkör alakult ki, amelyben divattá és előnyössé vált a marxizmus— leninizmus elleni támadás és veszélyessé vált a kommunista tanok elvi tételeinek védelmezése. Mivel magyarázható ez? Egyes vezetők elméleti tájékozatlanságával, vagy megfontolt kíméletességgel azok iránt, akik szerették volna megfosztani a pártot elméleti fegyverétől, szerették volna megingatni a CSKP és a kommunista világmozgalom összeforrottsá- gát. Mindinkább tért hódított az ország egyes történelmi szakaszainak kritikátlan. nem osztályalapokon történő magyarázata, újjászületett a Masaryk-kuitusz, pajzsra emelték Benest, akj a müncheni katasztrófába taszította az országot. A „Pravda” felhívja a figyelmet, az utóbbi időben Csehszlovákiában nem kis erőfeszítések történtek arra, hogy a nép körében olyan hangulatot szítsanak fel, amelyet csak nacionalistának lehet nevezni. Pontosan erre irányult az a hangos propagandahadjárat, amelyet a CSKP Központi Bizottsága elnökségének és az SZKP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának (tiszaág- csemyöi) találkozója előtt (Folytatás a %• oldalon) TASZSZ-közIemén y Moszkva (TASZSZ): Csehszlovákiából érkező jelentések szerint a helyzet az országban egészében véve továbbra is normális. Az ipari üzemekben, a mezőgazda- sági vállalatoknál és az állami intézményekben a szokásos munka folyik. Csehszlovákia lakossága, Ludvik Svoboda köztársasági elnök felhívásának engedelmeskedve, megőrzi nyugalmát és állampolgári felelősségének tudatában van. A szövetséges csapatok parancsnoksága, amely érintkezésben van a csehszlovák néphadsereg parancsnokságával, előmozdítja a csehszlovák szocialista állam bel- és kül biztonságának szavatolását. Mint már jelentettük, szocialistaellenes erők megpróbálják megzavarni az ország normális életritmusát. Bonyodalmakat okoznak azzal a számítással, hogy a szocializmushoz hű, józan gondolkodású hazafias erőkkel és a csehszlovák nép segítségére érkezett testvéri országokkal szemben felszítsák a nacionalista szenvedélyeket és ellenségeskedést. Ellenforradalmár erők, főképpen Prágában, veszedelmes cselekedeteket követnek el. Prága központjában felgyújtottak négy szovjet páncélozott csapatszállító járművet és tüzet idéztek elő a szomszédos épületekben. Ezek a diverzánsok távközlő és közlekedési eszközöket rongálnak meg, akadályozzák a lakosság élelmiszerellátását. Az ellenforradalmárok üzembe helyezték az előre elkészített illegális rádióadókat és nyomdákat. Az ellenforradalmárok által fabrikált és az említett adókon keresztül sugárzott rágalmazó koholmányokat és hazugságokat átveszi az imperialista propaganda és úgy próbálja beállítani ezeket a híreszteléseket- mint Csehszlovákia és a csehszlovák közvélemény hivatalos álláspontját. Ezzel áll összefüggésben néhány nyugati hatalom ama indokolatlan kísérlete, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé vigyék a „csehszlovák kérdést". E kísérlet képtelenségére augusztus 21-én este rámutatott a Csehszlovák Szocialista Köztársaság külügyminisztériuma, amely hangsúlyozta, hogy Csehszlovákia nem ért egyet e kérdés megvitatásával az ENSZ- ben, mivel Csehszlovákiának a többi szocialista országokkal való kölcsönös viszonya kérdéseit a szocialista országok maguk döntik el a szocialista közösség keretein belük Mint ismeretes, augusztus 21-én este a csehszlovák rádióban ismét beszédet mondott Ludvik Svoboda elnök, s azzal a felhívással fordult az ország lakosságához, hogy őrizze meg nyugalmát, védje meg a szocializmus. a szabadság és a demokrácia pilléreit Az Izvesztyija prágai különtudósítójának helyzetjelentése Moszkva, (MTI): Az Izvesztyija csütörtök esti száma közli prágai különtudósítójának telefonjelentését. Mint a tudósító helyszíni tapasztalatai alapján beszámol: a CSKP KB-ban és a csehszlovák kormányban kulcsállásokat betöltő jobboldali elemek tevékenysége következtében lehetővé vált, hogy tényleges ellenzéki köz. pont jöjjön létre az országban. E központ tagjai, illegális rádióadók birtokában, uszító felhívásokat intéztek a lakossághoz és a hadsereghez. A provokátorok fegyveres ellenállást követeltek: gyújtsák fel a szovjet tankokat, semmisítsék meg a szovjet katonákat. Az ellen- forradalom szervezői — mutat rá a tudósító — sötét tetteiket a nemzeti lobogóval, a szuverénitásról és függetlenségről szóló demagóg kijelentésekkel próbálták álcázni, holott köztudott, hogy a szövetséges csapatok éppen e szuverénitás és füg. getlenség védelmére érkeztek Csehszlovákiába. A tudósító ezután leírja: a provokátorok, visszaélve azzal, hogy a szovjet csapatok — kapott parancsuk értelmében a fegyvereiket nein használhatják, gyúlékony folyadékot tartalmazó palackokat dobáltak szovjet páncélos járművekre, s azok legénysége súlyos sérüléseket szenvedett. Ennek ellenére sem nyitottak tüzet, s ezzel keresztülhúzták az ellenforradalmi főkolomposok provokációs számításait. Az Izvesztyija prágai jelentése ezután beszámol ar(Folytatás a 2- oldalon) Szabolcsi pártküldöttség utazott Romániába A Román Szocialista Köztársaság augusztus 23-án ünnepli felszabadulásának 24. évfordulóját. Ebből az alka. lomból az RKP Szatmár megyei pártbizottságának meghívására küldöttség utazott megyénkből Szatmárnémetibe, a felszabadulási ünnepségen való részvételre. A küldöttség vezetője; Kállai Sándor, az MSZMP megyei bizottságának titkára, tagjai; Bánóczi Gyula, a KISZ megyei bizottságának első titkára és Kovács Ferenc, az MSZMP nyírbátori járási bizottságának első titkára. Az ünnepségre elutazó küldöttséget a határon dr, P. Szabó Gyula, a megyei tanács vb elnökhelyettese és Danes József, az MSZMP csengeri járási bizottság első titkára búcsúztatta.
