Kelet-Magyarország, 1968. augusztus (25. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-19 / 195. szám

KTV ÉVFOLYAM, 195. SZÁM ÄRA: 1 FORINT 1968. AUGUSZTUS 19, HÉTFŐ A LAP TARTALMABÖLs Szabolcsország varázsa. (3. oldal) Milliárdokkal gazdagodtunk. (3. oldal) Feledékenyek vagyunk? (4. oldal) A mesterdetektív. (7. oldal) Losonczi Pál alkotmánynapi beszéde Az Elnöki Tanács elnöke a nagykőrösi nagygyűlésen Ünnepi grafika Megnyitották a nyírbátori zenei napokat Hangversenyek, kiállítások a programban Tisztelt ünnepi gyűlés! Kedves elvtársak! Barátaim! Ezekben a napokban né­pünk országszerte augusztus 20-át ünnepli. Ehhez a nap­hoz történelmünk fontos eseményei fűződnek. Augusz­tus 20-án emlékezünk István király ezer év előtti állam­alapítására. Ezen a napon ik­tattuk . törvénybe szocialista társadalmi rendünk alaptör­vényét, népköztársaságunk alkotmányát. — Köszöntjük és meg­szegjük az új kenyeret, amelyben — a földek dolgo­zóinak szorgalmas munkája mellett — egész társadal­munk összefogása testesül meg. És itt, Nagykörösön kapcsolódik még mindehhez a város fennállásának 600. évfordulója — kezdte beszé­dét az Elnöki Tanács einöke, majd hangoztatta: — A hazánk felszabadulá­sát követő évek osztály har­caiban kivívott győzelmek eredményeként, 19 évvel ez­előtt az országgyűlés ünnepé­lyesen törvényerőre emelte a nép alkotmányát. Visszavon­hatatlanul kinyilvánította: hazánkban minden hatalom a dolgozó népé. Rögzítette a történelmi eredményeket, amelyek a munkások, parasz­tok és értelmiségiek néhány esztendővel a felszabadulás után, kemény politikai har­cokban és áldozatos munká­val kivívták. Ha visszate­kintünk az azóta eltelt idő­re, tiszta szívvel elmondhat­juk: alkotmányunk híven szolgálja a nép hatalmának ügyét. Az eltelt közel két évtizedben programadó cél­kitűzései sorra megvalósul­tak. E történelmileg rövid idő alatt nagy utat tettünk meg szeretett hazánkban a szo­cialista társadalmi rendszer építésében. Korszerű nagy­ipart teremtettünk. A mező- gazdaságot szocialista alapok­ra helyeztük. Az egész nép­gazdaságban uralkodóvá let­tek a szocialista termelési viszonyok. Egyszer s minden­korra megszűnt a társadalmi létbizonytalanság. Közkincs- csé váltak a tudomány és a kultúra eredményei. Kor­szerűsödött és szélesedett a közoktatás, magas színvo­nalra emeltük az egészség- ügyi és szociális ellátást. A dolgozók jóléte évről évre emelkedik. Tisztelt nagygyűlés! Elvtársak — Országunk belső hely­zete szilárd. Törvényes rend van, nyugodt építőmunka fo­lyik. Népünk — pártja veze­tésével — magabiztosan ha­lad nagy célja, a szocializ­mus teljes felépítése felé. Napjaink feszültségektől terhes világában ez tovább növeli sikereink értékét, s te­kintélyünket a nemzetközi életben. — Alkotómunkánk nyomán harmadik ötéves tervünk teljesítésében, kiforrott gaz­daságpolitikai célkitűzéseink megvalósításában eredménye­ket értünk el. Az új gazda­ságirányítási rendszer helyes­ségét bizonyítják mostani gaz­dasági fejlődésünk főbb ten­denciái: népgazdaságunk kü­lönböző ágazatai arányosab­ban, nagyobb zökkenők nél­kül fejlődnek. A termelés fo­kozottan igazodik a szükség­letekhez és az áruforgalom is mind kiegyensúlyozottabb. — A szocializmus alapvető célkitűzéseinek megfelelően gazdagodik, épül az ország, jobbá válik a lakosság élete. — Az egykor elnyomott és kizsákmányolt munkásosz­tály uralkodó osztállyá emel­kedett. Hivatásának megfe­lelően a dolgozó parasztság­gal szövetségben — vezetője lett társadalmunknak. Az el­múlt két évtizedben elsajá­tította a történelmi felelős­séggel járó országkormány­zás tudományát. A számában megnövekedett, egységében összeforrott munkásosztály vezető ereje, teremtő munká­ja pedig nélkülözhetetlen pillére volt és marad az or­szág gyarapodásának. Enél- kül és az általa véghez vitt szocialista iparosítás nélkül, nem lehetne gyorsan fejlő­dő népgazdaságunk, korsze­rű mezőgazdaságunk, köz­lekedésünk és megalapozott jólétünk. — Ipari munkásságunk erő­feszítései előre lendítik az egész ország termelését. Bi­zonyítéka ennek az is, hogy az ipar termelése — akár a napi átlagot, akár az egy foglalkoztatottra jutó terme- melést vesszük figyelembe — ez év első felében ma­gasabb volt az előző évi azo­nos időszakénál. Kimagaslóan fejlődik a gép- és vegyipar. — A munkásosztály terme­lési tevékenysége alapvető biztosítéka az új gazdaság­irányítási rendszerben a pia­ci helyzet stabilitásának, a kiskereskedelmi forgalom gyors növekedésének és a gazdaságunk számára oly fontos export, kedvezőbb ala­kulásának. Az erőssé kovácsolódott munkás-paraszt szövetségnek a nemzeti egység erősödésé­nek tulajdonítható, hogy sikeresen megvalósul a Magyar Szocialista Munkás­párt politikája. — Az elmúlt 23 év bebizo­nyította, hogy a munkás-pa­raszt szövetség a hatalom rendíthetetlen al appillére és — a nemzet kibontakozó egy­ségével eC'úitt — egész né­pünk javát, felemelkedését szolgálja. — Történelmi szükségsze­rűség és mindenkori feladat számunkra olyan politika megvalósítása, amely a két alapvető dolgozó osztály, a munkásosztály és a parasztság érdekeinek helyes összhang­ját biztosítja. Pártunk IX. kongresszusának határozata alapján ennek a követel­ménynek tettünk eleget, ami­kor folytattuk mezőgazda­ságunk korszerűsítését, a belterjes fejlesztést. Az új mechanizmus szel­lemében ‘ arra törekszünk, hogy szocialista mezőgazda- sági üzemeink valóban ön­állóan gazdálkodjanak. a törvényes feltételek között szabadon alakítsák kapcso­lataikat a gazdasági életben. — Az elmúlt néhány év tapasztalatai alapján meg­erősödött parasztságunk meggyőződése, hogy helyes utat választott, amikor fele­lősséggel vállalta a szocia­lista szövetkezeti nagyüze­mek tartós megalapozását és építését — mondotta Lo- sonczj Pál, majd hangsúlyoz­ta: — Kedvezően befolyásol­ták, segítették a mezőgaz­daság fejlődését azok a köz­ponti intézkedések is, ame­lyeknek feltételei éppen a nagyüzem alapján értek meg. Ezekben az intézkedé­sekben kifejezésre jut a me­zőgazdasági dolgozók áldo­zatkész és eredményes mun. kájának elismerése, megbe­csülése, a műnk/ -paraszt szövetség belső tartalma és gazdaságunk szilárdsága. Losonczi Pál ezután arról beszélt, hogy az idén is szü­letett néhány olyan intézke­dés, amelyek a rendkívüli időjárás okozta nehézségek enyhítését szolgálják. — Bízunk benne, hogy az állam gondoskodása — pá_ rosulva a mezőgazdasági dolgozók szorgalmával és lankadatlan munkakészségé­vel — minimálisra csökken­ti a természet kedvezőtlen befolyását — mondta az Elnöki Tanács elnöke, majd így folytatta: — Társadalmi, gazdasági előrehaladásunkat és kultu­rális eredményeinket el sem képzelhetnénk szorgalmas és tehetséges értelmiségünk al. kötő közreműködése nélkül. Alkotmányunk ünnepe mél­tó alkalom arra, hogy külön is a tiszteletet, a megbecsü­lés és az elismerés hangján szóljunk egész értelmiségünk alkotásairól, munkájáról. A szocialista építés évei során az értelmiség számtalanszor meggyőződhetett arról, hogy a párt, az államvezetés és az egész nép értékeli, anyagilag és erkölcsileg egy­aránt megbecsüli tettrekész. ségét és munkásságát. — Engedjék meg, hogy felhasználjam ezt az ünnepi alkalmat arra, hogy köszö­netét mondjak a nagygyűlé­sen részt vevőknek, önökön keresztül hazánk minden dolgozójának, munkásoknak, termelőszövetkezeti tagok, nak, értelmiségünknek, azért az áldozatos munkáért, ame­lyet az ország javára ebben az évben is kifejtettek. Tisztelt nagygyűlés! Kedves elvtársak! — A szocialista közösség országai — közöttük a Ma­gyar Népköztársaság — je­lenleg olyan nemzetközi helyzetben munkálkodnak belső feladataikon, amikor az osztályharc világméretek­ben éleződik. — Politikai,, gazdasági és társadalnij okokból eredően növekszik a feszültség a tő­kés országokban. Az impe­rialista nagyhatalmak tö­rekvései szítják az ellenté­teket. A velük szembenálló haladó erők világszerte nö­ű?obrtatás a 2. oldalon) Vasárnap, augusztus 18-án, délután 16 órakor a Nyírbá­tori Báthori Múzeum elől egy harminc főnyi, XVI. szá­zadbeli jelmezbe öltözött lo­vas bandérium indult el. Amikor befordultak a Sza­badság térre, a járási tanács épületének tornyából felhar­sant a toronyzene, Tinódi Lantos Sebestyén négyszáz­húsz évvel ezelőtt itt szer­zett vidám dalának hang­jaival. A téren négyezer fő­nyi környékről és távolabb­ról összegyűlt vendég vett részt a másodszor megren­dezett nyírbátori zenei na­pok megnyitóján. A megnyitó beszédet dr. Rohály Viktor, a járási ta­nács végrehajtó bizottságá­nak elnöke mondotta. Több száz éves pihenő után — hangoztatta — másodszor harsan fel községünkben messzehangzóan Tinódi Lan­tos Sebestyén dallama és ide vonzza az egész ország­ból a történelmi hagyomá­nyok iránt érdeklődő és ma. gas szintű zenei élményekre vágyó közönséget.” Az ünnepi beszéd után a téren egybegyűlteknek a debreceni és nyíregyházi egyesített helyőrségi ze­nekarok adtak hang­versenyt. A közönség pe­dig, ha még nem látta, el­indult megnézni a közben megnyilt két rangos kiállí­tást. A Báthori múzeum ál­landó kiállításain kívül ezen a napon mutatta be először a nagyközönségnek a Tinó­di Sebestyén emlékkiállítást és a hangszerfejlődés törté­netét bemutató, ilyen össze­állításban először látható gyűjteményt. A kiállítások megrendezé­sében nagy segítséget nyúj­tott a nyírbátoriaknak a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum és a Néprajzi Múzeum. A megnyitás után ren­dezte meg ünnepi találkozó­ját a nyírbátori magyar- lengyel baráti kör is, amely a lengyel királlyá lett Bá­thori István emélkét ápol­ja. A találkozót a múzeum lovagtermében rendezték meg. Hétfőn, augusztus 19-én este kerül sor az első nagy­Tavaly Balatonföldváron, az idén a Szovjetunióban rendezik meg a II. szovjet- magyar barátsági tábort. A fővárosból vasúton utazó né­pes csoport — melynek tag­jai között a Ki mit tud? leg­jobbjai is ott vannak — va­sárnap délelőtt érkezett a nyíregyházi állomásra, ahol csatlakoztak hozzájuk a Szabolcs-Szatmár megyei fiatalok. A csoport vezetője Tóth Imre a KISZ KB ifjú­munkás osztályának vezető­je. A táborba utazókat a szabású hangversenyre a műemlék református temp­lomban. Ezen a Zeneművészeti Fő­iskola Liszt Ferenc Kama­rakórusa és kamaraegyütte­se lép fel Párkai István fő­iskolai tanár vezényletével. Közreműködik Lehotka Gá­bor orgonaművész. A műsor második részében előadásra kerül Bach F-dur orgona­versenye és 150. kantátája is. Alkotmány napján a zenei napok ünnepségei gazdagod­nak két újabb kiállítással. Az 1. számú általános iskolában mezőgazdasági kiállítás, a múzeum képtárában Vaszary János emlékkiállítás nyílik. nyíregyházi állomáson a KISZ megyei bizottságának képviselői fogadták. A hatá­ron a záhonyi fiatalok bú­csúztatták. Megyénkből a II. szovjet- magyar barátsági tábor fia­tagjai között vannak; Ká­roly László, a fehégyarmati járási KISZ-bizottság titkára, a csoport vezetője, Kormány Mária Ibrányból, Varga Má­ria Tiszavasváriból és Zen- tai Gyula, a vásárosnaményi Vörös Csillag Tsz főagronó- musa, a KISZ megyei vb. tagja. Elutaztak a II. szovjet—magyar barátsági tábor résztvevői Vilié PROLETÁRJAI,EGYES Ö L J ETEW

Next

/
Thumbnails
Contents