Kelet-Magyarország, 1968. július (25. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-14 / 164. szám
■ miiül PRO LFTÁR1 AI, Eli YE S Ö1J ETEK! XXV. ÉVFOLYAM, 164. SZÁM ÄRA: 1 FORINT 1968. július 14, VASÁRNAP I LAP TARTALMÁBÓL: Az „én” és az „ők” 3. oldal Az emberek ügyét intézni kell, 3. oldal. Városkapu. 5. oldal. Róbert bácsi avagy a szélhámos „apostol”. 6. oldal. A tirpák tanyák patriótája. 7. oldal. Érdemes-e beíözni? 9 .oldal. Sportturmix. 11 oldal. Szombaton délelőtt 10 órakor folytatta munkáját az országgyűlés. Az ülésen részt vett Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első A nemzetközi helyzet legújabb változásai, a Magyar Népköztársaság külpolitikai erőfeszítései kellően indokolják a kormány javaslatát, hogy ezt a külpolitikai beszámolót az országgyűlés iktassa tárgysorozatába. Beszámolóm ezekről a legújabb változásokról szól és azokról a külpolitikai vállalkozásokról, amelyekkel ezeket a változásokat — lehetőségeink határai között — segítjük kedvező irányba terelni. Röviden és egyszerűen így lehet összefoglalni a nemzetközi változások lényegét: az utóbbi hónapokban számos jel azt mutatja, hogy újra közeledünk a nemzetközi vitás kérdésekre vonatkozó tárgyalások lehetősége, a fegyveres konfliktusok politikai megoldásának a keresése felé. Ezt megelőzően, évek óta a nemzetközi viszonyok bonyolulttá válásának a növekedéséről, a feszültségek fokozódásáról beszéltünk. Sőt, illetékes hivatalos megnyilatkozások mindkét oldalról kezdtek már a termonukleáris háború növekvő veszélyéről is beszélni. A második világháború óla több ilyen hullámzásnak voltunk már részesei, tanúi és mozgatói. A feszültségek és enyhülések hullámzásaira vonatkozó tapasztalataink ösz- szegezése segíthet a mostani változások megítélésében és ezek között az eligazodásban. Volt idő, amikor valóban a harmadik világháború küszöbén jártunk. Az ilyen helyzetek olyankor alakultait ki, amikor az adott területen valamelyik fél nem számolt a tényleges erőviszonyokkal. Ezeket a valóban nagy feszültségeket időnként felváltotta a tárgyalásos időszak. A tárgyalásos időszakok aránylag rövidebb ideig tartottalt. mint a nemzetközi konfliktusok fokozódásának időszakai. A feszültségek és a harmadik világháború veszélye növekedésének szakaszai' ilyen események jelképezik : a koreai háQorú, a berlini válság, általában az európai feszültségek, az ellenforradalmi kísérletek és a szuezi válság, a Kína, Kongó, Kuba, Indonézia és Ghana felett tornyosult veszélyek, a vietnami konfliktus sokféle szakasza. titkára, Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Kállai Gyula és Szirmai István, az MSZMP Az enyhülések szakaszait viszont ilyen mérföldkövek jelzik: tárgyalások a koreai háború idején Panmindzson- ban, genfi tárgyalások a vietnami háborúval és az európai feszültségekkel kapcsolatban, tárgyalások Camp Da- vidben, részleges atomstop- egyezmény Moszkvában, taskenti megállapodás. A viszonylagos és átmeneti enyhüléseket a szemben álló felek közvetlen tárgyalásai készítették elő. Most azért beszélhetünk viszonylag kedvező jelekről, mert: tárgyalásokat előkészítő megbeszélések folynak Párizsban a vietnami konfliktus megoldásáról és mert az atomsorompó-egyezmény létrehozása során a Szovjetunió és az Egyesült Államok közvetlenül megállapodott abban, hogy további tárgyalásokat folytatnak a fegyverkezési verseny korlátozására és a nukleáris háború veszélyének csökkentésére vonatkozóPéter János ezután így folytatta: A következőkben a nemzetközi helyzetnek azokkal a fő problémáival foglalkozom, amelyeken mérhetőek a mai változások s amelyek további sorsa eldönti, hogy tartósabb enyhülés, vagy pedig minden eddiginél izzóbb feszültségek felé haladunk-e. A nemzetközi viszonyok mai változásainak előidézésében legközvetlenebb tényező a vietnami nép nagy sikere az amerikai agresszió ellen vívott harcban a csatatereken és a nemzetközi politikában. Az idei év eleji vietnami el- lenoffenzíva az Egyesült Államok militarista vezetőit az elé az alternatíva elé állította, hogy vagy növelik részvételüket a vietnami katonai eseményekben mind a létszám, mind a haditechnika fokozása tekintetében s ezzel tovább növelik a nagyobb nemzetközi konfliktus, esetleg a termonukleáris háború veszélyét —, vagy pedig minden eddiginél komolyabb kísérletet tesznek a politikai megoldás keresésére A párizsi tárgyalásoknak megvan a maguk előzménye. Úgy is mondhatom, hogy előtörténete. Voltak már diplomáciai kísérletek a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen folytatott bombázások megszüntetés'» általában a katonai tevékenység csökkentése révén a tárgyalások előfeltételeinek a megteremtésére. Minden eddigi kísérlet — bár egyik sem volt teljesen haszontalan, mert tapasztalatai ma hasznosíthatók — végül is kudarcba fulladt, s utána a fegyveres harc új fokozódása következett. Ha a harcoló felek között a mostáni első és hivatalos közvetlen Politikai Bizottságának tagjai. Kállai Gyula nyitotta meg az ülést, majd napirend szerint Péter János külügyminiszter tartott beszámolói: a an. A tisztulási folyamatban lényeges szerepe van annak is, hogy készül a kommunista és munkáspárti* nagy találkozója. Amikor a kormány beszámol külpolitikai tevékenységéről az országgyűlésnek, nem téveszti szem elől, hogy a Magyar Népköztársaság nemzetközi tevékenysége sokkal többrétű és gokkal nagyobb arányú^ mint ameny- nyit a kormány és a külügyminisztérium külpolitikai, szorosan vett diplomáciai tevékenysége felölel. A maga teljes egészében értelmezett nemzetközi tevékenységünk fő jellegzetességét a Magyar Szocialista Munkáspárt Kózponii Bizottságának a kommunista és munkáspártok kölcsönös megértésének munkálására, a munkásmozgalom egységének helyreállítására, a nagy tanácskozás előkészítésére irányuló erőfeszítései határozzák meg. diplomáciai érintkezés, vagyis a párizsi kölcsönös szondázás a tényleges tárgyalásokat nem tudja előkészíteni, akkor a nemzetközi helyzet minden eddiginél súlyosabb romlása várható. A Magyar Népköztársaság kész részt venni minden akcióban, amely a vietnami nép, általában Délkelet-Ázsia népei, az egyetemes nemzetközi béke és biztonság ügyének támogatásával arra irányul, hogy a párizsi előkészítő megbeszélések fokozatosan hivatalos tárgyalásokká legyenek és nyissák meg az utat a délkelet-ázsiai problémák politikai rendezése előtt. Az Egyesült Államok képviselői előfeltételeket akarnak szabni további „enged- ményeik”-hez, vagyis viszonosságot kérnek a Vietnami Demokratikus Köztársaságtól a bombázások teljes megszüntetése ellenében. A nemzetközi jog alapelvei és á történelmi tapasztalatok azonban más tanácsokat adnak. A nemzetközi jog nem minősíti engedménynek azt, hogy az agresszor megszünteti agresszióját. Az agresz- szió megszüntetéséért tehát nem jár ellenszolgáltatás. A történelmi tapasztalatok viszont azt mutatják, hogy támadások, fegyveres agresz- sziók nyomása és fenyegetései alatt csak kapituláció esetén tárgyal a megtámadott ország kormánya. Az Amerikai Egyesült Államok kormánya bizonyára tudja, hogy sem a Vietnami Demokratikus Köztársaság, sem a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítás! Front nincs és nem is lesz a kapituláció állapotában, bármilyen hosz- szan tartanak la még az ag~ nemzetközi helyzet főbb kérdéseiről és a Magyar Nép- köztársaság külpolitikai tevékenységéről. resszió következtében kialakult fegyveres cselekmények. A vietnami nép ugyanis nincs magában. Vele van az egész haladó emberiség. Támogatást nyújtanak neki legközvetlenebb barátai, a szocialista országok. Számos ország juttatta már kifejezésre, hogy a haditechnikai támogatás mellett önkénteseket is kész küldeni Vietnamban, ha ez szükséges. Jól tudjuk, hogy önkéntesek Az európai biztonság ügyével kapcsolatban is vannak bíztató tünetek., bár konkrét előrelépés a biztonság irányában nem történt. A bíztató jelek a következők. Annak ellenére, hogy a vietnami agresszió és a közel-keleti válság Európa egét is beárnyékolja füsttel, korommal, nem csökken az európai országok népeinek, kormányainak érdeklődése az európai biztonság megmentése és megszilárdítása iránt. Egyenesen nőtt is az utóbbi időben azoknak a nyugateurópai országoknak a száma, amelyek készek kezde- ményezően részt venni az európai viszonyok javításában. A harmadik világ országai körében is növekszik az érdeklődés az európai viszonyok rendezése iránt, mert tudják, hogy a két világháború szülőföldjéről Európából fenyegetheti a legnagyobb veszély ma is az egész világot és hogy mindaddig, amíg az európai viszonylagos nyugalom nem stabilizálódik, a harmadik világ gazdasági problémáinak megoldására a fejlett ipari országok nem fordíthatnak elegendő figyelmet. A legpusztítóbb fegyveres erők Európa területén és Európa felett néznek farkasszemet egymással. Az európai veszélyek csökkentése tehát minden világtáj közös ügye. Miben látjuk mi az európai feszültségek alapforrásait és miben keressük a feszültségek enyhítésének, a biztonság megszilárdításának a feltételeit? A Magyar Népköztársaság hivatalos képviseletei mindig szordinóval és rezervál- tan beszéltek az euró;: i enyhülésről és a viszonylagos nyugalomról. Ugyanis mi emlékezetben tartjuk, hogy amíg az európai fő problémák nem rendeződnek, addig enyhülésről és igazi nyugalomról Európában jogosan beszélni nem lehet. Márpedig mi valóban azt szeretnék, ha Európa a világbéke biztos támasza és a nemzetközi béke és biztonság, a nemzetközi együttműködés hatékony példája lehetne. A magyar népnek minden oka megvan arra, hogy ne akarmegszámlálhatatlanol sokan jelentkeznének az egész földkerekségről, és még magából az Amerikai Egyesüli Államokból is. Bizonyos fokú kedvező változás érzékelhető a közel-keleti válság területén is. Kezdenek kibontakozni a politikai megoldás körvonalai, amelyeket az arab országok magukévá tehetnek. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa novemberi határozatának végrehajtására az Egyesült Arab Köztársaságnak reális tervei vannak. Izrael viszont — agresszív és hódító törekvéseinek megfelelően — elutasítja az ENSZ határozatát és ésszerűtlen magatartásával egyre jobban elszigeteli magát s leginkább éppen azt veszélyezteti, amiért küzdeni szándékozik: saját létét. Az idő nem Izraelnek dolgozik. jón új Mohácsot, új Saraje- vól, új Don-kanyart, új Münchent, új Trianont és új Párizsi. Mi valóban és végérvényesen békét akarunk Európában, s az egész világon. Az európai békéért abban a tudatban működünk együtt minden békeszerető erővel, hogy az európai feszültségek csökkenése általában is javíthatja a nemzetközi helyzetet. Nem szabadna Európában egy országnak sem lenni, amely kétségbe vonja Lengyelország mai határainak végérvényes jellegét. Ha összeül majd az összeurópai konferencia az európai biztonsági rendszer megszilárdítása ügyében, akkor annak ebben a kérdésben ás nyilatkoznia kell. Európában ma két német állam van. Ez az adott európai viszonyok között történelmi szükségesség és az európai békének egyik garanciája. A történelem tapasztalatai azt mutatják, hogy amikor sok megosztott német állam és fejedelemség volt Európában, azok egymás békéjét is veszélyeztették; — amikor viszont a német birodalmi egységtörekvések sikerrel jártak, akkor a német militarista, imperiaPéter János ezután azt fejtegette, hogy a nemzetközi viszonyok új, kedvező mozzanatai közé tartozik az is, amit az atomsorompó- egyezmény jelképez. Nagy munka előzte meg e szerződést. Létrejötte nagy eredményt jelent. De az a körülmény, hogy Kína, India, Franciaország nem írta alá — legalábbis egyelőre, — valamint az, hogy az Euratom szervezethez tartozó nyugat- európai országok sem határoztak még, végül az, hogy az ENSZ-tagállamok mintegy fele még várakozó állásponton van, azt mutatja, hogy ez a szerződés olyan, a mi szempontunkból elvi alapokon. nyugvó kompromisszum, amelynek az elfogadtatásáért jelentős nemzetközi munkát kell még végezni olyan országoknál, lista hatalmi törekvések as egész európai, sőt a vilagbé- ke sáncait is ostromolták. Most van először olyan német állam, a Német Demokratikus Köztársaság, amelynek nincsenek hatalmi és militarista törekvései, s amely az európai és általában a világbéke szolgálatát tekinti fő feladatának. Ez az új típusú német állam a német egység megteremtését is olyan alapokon keresi, amelyek világméretekben erősítik a nemzetközi békét és biztonságot. Mi megértjük azt, hogy a német nép együtt, közös határok között, saját hazájában szeretne élni. Az út azonban efelé nagyon hosszú és bonyolult A kiindulás az adott helyzet elfogadása lehet. Ez a német nép esetében azt jelenti, hogy a két német állam tényének elfogadásából kell kiindulni. Európa biztonsága ügyében is az égjük legfontosabb kérdés a két német állam tényének elismerése. Mi minden kormányközi, diplo máciai tárgyaláson arra törekszünk, hogy a figyelem központjába állítsuk a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság egyidejű elismerésének a szükségességét. Mi a két német állam tényének elismerésével szolgáljuk az európai biztonság ügyét minden olyan fórumon. amely erre alkalmat nyújt. Ezeken a fórumokon a fenti elveket képviseljük. Ezért helyeseltük az európai kommunista és munkáspártok Karlovy-Vary-i értekezletét. Az értekezlet állásfoglalásait ma is mértékadóknak tartjuk az európai konstruktív politikai tevékenység számára. Együtt haladunk különböző parlamenti kezdeményezésekkel, amelyek az európai országok tör- vényhozó testületéinek az együttműködését szolgálják kontinensünk békéjéért. Több kelet-európai szocialista ország és nyugat-európai kapitalista ország, részben a Varsói Szerződés, részben a NATO tagállamai, részben pedig semleges országok időnként diplomáciai érintkezésben együttesen keresik az európai együttműködés fokozásának a lehetőségeit. Az ilyen akciókban is reszt veszünk. sőt kezdeményezünk is ilyen akciókat. amelyek csatlakozása a fegji- verkezési verseny fékezése szempontjából különösen fontos. A Szovjetunió az új szxt- zódés aláírása napján átfogó memorandumban juttatta kifejezésre, hogy az atomsorompó-egyezmény mellett milyen további tárgyalásokra és megegyezésekre kész az általános és teljes leszerelésre irányuló szovjet javaslatok megvalósításának előkészítése érdekében. A Szovjetunió erőfeszítései, amelyek a fegyverkezési verseny fékezését célozzák — általában nevelően hatnak a nemzetközi közvéleményre és kompromisszumos eredményhez vezetnek a nemzetközi szerződések m megállapodások terén. ^ (Oolytatás « Z. nldaÜM^ Péter János beszámolója a magyar kormány külpolitikájáról A nemzetközi helyzet fő problémái Az európai biztonság ügye Kedvező mozzanatok
