Kelet-Magyarország, 1968. július (25. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-13 / 163. szám
S. »Mal KELET-MAGYARORSZAG IMS. jűlíus ft Külpolitikai összefoglaló |§ Véget ért Vasszer európai látogatása Üli Szovjet —NSZK vita az « rí» nem alkalmazásáról § Humphrey külpolitikai nyilatkozata Közös múlt a Fekete~tenger partján Hunyadi .Tános szobra. Nasszer elnök, miután látogatást tett a Szovjetunióban és Jugoszláviában, visszatért Kairóba. ' Mind az arab, mind a jugoszláv sajtó megelégedéssel nyilatkozott a Nasszer—Tito megbeszéléseken kialakult egye értésről a közel-keleti Helyzet rendezése és az el nem kötelezett országok értkezeltének összehívása tárgyában. Ugyanezen a napon a moszkvai Pravda is visszatért Nasz- 6zer európai • látogatásának témájára, válaszolva azoknak a Tel Aviv-i politikai köröknek, akik a napokban kijelentették: „ha Nasszer abban reménykedik, hogy visszatérhet a háború előtti határokra, akkor rájön, hogy súlyosan téved". A Pravda megállapítja, hogy nem Nasszer téved, ném az EAK barátai és a haladó közvélemény, hanem az izraeli szélsőségesek tévednek, akik azt hiszik, hogy most már örökké büntetlenül lábbal tiporhatják az ENSZ alapokmányának elveit. Nasszer európai útja ismét arról győzte meg a világ közvéleményét, hogy az EAK változatlanul hajlandó teljesíteni a Biztonsági Tanács 1967. november 22-1 határozatát, s csupán Izrael elutasító magatartása akadályozza a közel-keleti válság megszüntetését. A Szovjehmióban megkezdték azoknak a szovjet dokumentumoknak a közlését, amelyek a Német Szövetségi Köztársasággal folytatott véleménycserére vonatkoznak az erő nem alkalmazásáról a két ország kö- zötti kapcsolatokban. Bonn rendkívül érzékenyen reagált erre a szovjet lépésre, hiszen a dokumentumok kicsavarják az NSZK kormánykörei kezéből az utóbbi időkben használt egyik fontos propagandafegyvert. A dokumentumok nyilvánvalóvá teszik, az NSZK álláspontjának kétszínűségét, hiszen Bonn — mint kiderül — változatlanul vitásnak találja a jelenleg európai határokat, az NDK létét, a müncheni egyezmények hatálytalanságát. Ilyen körülmények között mindenféle nyilatkozat az erő nem alkalmazásáról nem más, mint megtévesztő manőver. 46. A főhadnagy megmozdult, hogy kiugorjon a kabinból, de a százados visszatartotta. A kis folyosón ugyanis zaj támadt. A kabinban lévő három férfi újra várakozásba dermedt, lassan, igen halkan kitárult a széfeket lépcsőtől elválasztó rács. Cipő néikül, zokniban Franciszek hivatal- segéd osont át a helyiségen. Még halkabban és még óvatosabban nyitotta ki a második rácsot és a kassza felé közeledett. Amikor már csak egy méterre volt tőle, hirtelen odaugrott és becsapta a nehéz páncélajtót. Gyorsan soriában bezárta a három zára4. Most már nem volt egyáltalán óvatos. Azt sem vette észre, hogy a három férfi kilépett a kabinból és megállt a háta mögött. — Látom. Franciszek úr elfogta a rablói — szólalt meg a százados — és most siét, hogy riassza a rendőrséget Ne nyugtalankodjon bérem, mi is éberek vaHumphrey alelnök, a demokrata párt esélyes elnökjelöltje — a választási kampány során először — átfogó nyilatkozatot tett külpolitikai elképzeléseiről... Kijelentette, hogy a kelet- nyugati kapcsolatokban a megbékélést kell keresni, elsősorban az Egyesült Államok és a Szovjetunió, valamint Kelet- és Nyugat-Eu- rópa vonatkozásában. Homályos kijelentést tett arra is, hogy Vietnamban mihamarabb békét kell kötni, „azonban ez csak szilárd és tartós béke lehet, amely nem vezet újabb válságokhoz”. Felvetette, hogy normalizálni kelgyunk és már itt is teremtünk a helyszínen. Az öreg hivatalsegéd hátrafordult. A bank főigazgatója és a két rendőrtiszt láttán kiejtette kezéből a kulcsokat. Felettébb sápadt volt. Homlokán izzadtság- cseppek jelentek meg. — Uraim... Elnök úr... Ez maga az elnök úr! — mondott valamit összefüggés nélkül. — Minden rendben Franciszek úr — mosolyodott el a százados. Azért jöttünk, hogy segítsünk magának letartóztatni a tettest. Most már kiengedheti őt. A rendőrtiszt lehajolt, hogy felemelje a padlóra esett kincstárkulcsokat. Az eredeti angol kulcsokkal azonosak voltak, csupán ezek közönséges fémből készültek, és kivitelezésük nem volt olyan szép, jóllehet kitünően funkcionáltak. — Igazán szép a kulcstermésünk. — Jegyezte meg a főhadnagy. — Ez már a harmadik, amit pár hét leforgása alatt találunk, pedig lene az Egyesült Államok kapcsolatait a népi Kínával. Pozitívan nyilatkozott a NATO és a Varsói Szerződés csapatainak kölcsönös létszámcsökkentéséről. Azonban az Egyesült Államok „nemzetközi elkötelezettségeiről” szólva Humphrey kijelentette, hogy „Amerikának továbbra is szemmel kell tartani az olyan konfliktusokat, amelyek a világbékét fenyegetik.” A nyilatkozat, bár sok benne a kétértelműség, azt a szándékot tükrözi, hogy Humphrey a választások előtt valamelyest elhatárolja magát pártfogója, Johnson elnök népszerűtlen politikájától. állítólag csak két készlet volt, — Főigazgató úr, hogy kell ezt kinyitni? — kérdezte a százados. — Ki kell engednünk a mi kis madárkánkat. — Ejnye — szólt közbe a főhadnagy. Hadd üldögéljen még ott egy kicsit. Nagy a kincstár, pár órát kibír benne az idegen pénzek szerelmese. Különben is van lámpája, és elolvashatja az ösz- szes régi újságot, amellyel a százados a táskáját kitömte. Kellemes olvasást! — Bezárva tarthatjuk, amíg ideér a gépkocsi, — helyeselt a százados. — De be kell kopogni, hogy tudjon a jelenlétünkről. Különben még kész megbolondulni rémületében, hogy páncélsírba került. Nem tudja, hogy Franciszek azért zárta be, mert a rendőrséget riasztani kívánta. — Én? Igen, ez Igaz. A főigazgató úr maga is eljött, Franciszek lassan visszanyerte gondolatai egyensúlyát, amelyet az igazgató és a tisztek hirtelen fellépésével vesztett el. Bármerre jár az ember a bolgár hegyekben, gránitoszlopok és művészi szobrok őrzik a fasiszták elleni partizánharc hőseinek emlékét. A hegyek ormán emelt magasba szökő emlékművek — miként a hatalmas fák — mementó- ként merednek az égnek. Megható a nép hőseinek tisztelete, az emlékezés. A bolgár nép féltve őrzi a betolakodók elleni hős harcok emlékeit. Köztudott, hogy Bulgária, sok évszázados elnyomás után csak a XIX. században nyerte vissza szabad államiságát, nemzeti függetlenségét, „Pápai tréfa“ A Fekete-tenger parti fürdőváros: Várna emléke, mindenekelőtt a tenger hűs vizét, a forróság utáni kellemes szellős estéket juttatja eszünkbe. De ha egy kicsit jobban elgondolkodunk, a magyar történelem is mond nekünk valamit erről a városról, csupán vissza kell kanyarodnunk a XV. századhoz, amikor Délkelet-Európa népei erejüket a puszta létüket fenyegető török hódítók feltartóztatására egyesítették. Hiszen a hódítás függetlenségüket, a rabló-pusztító, A százados ezúttal a közelben álló hatalmas lámpát vette kézbe, melyet szokás szerint a kincstár megvilágítására használtak, és néhányszor hozzáütögette az ajtó páncéljához. Egy perc múlva megismételte a kopogást — Menj Romek — utasította a százados a főhadnagyot, — és hozz egy autót Egy „Warszawa” a következő utca sarkán várakozik három emberrel. Egyébként az egész bank körül van véve rendőrökkel. Sőt, egyikőjük erős teleobjektívvel állandóan fényképezi a kasz- sza ajtaját, a szemben lévő épület tetejéről. Ha sikerülnek a felvételek, talán kriminalisztikánk e területén egyedülálló filmje lesz ez. amely egy bank kasszájába bejutni készülő rablót ábrázolja. Négy perc sem múlt el, mire a főhadnagy néhány rendőr és civil nyomozó társaságában visszatért. — Nyissa ki főigazgató úr — nyújtotta át a kulcsokat a százados Chudzinskinek. — Én soha sem nyitottam ki a kincstárat — magyarázta zavartan a főigazgató. — Fogalmam sincs róla, hogyan kell csinálni. Nem tudom melyik kulcs illik a megfelelő zárba. Ezeken nincs semmiféle szám vagy élősdi uralom pedig nemzeti fejlődésük alapjait rendítette meg. A harc a török hódítók, a haladás akkori fő ellensége ellen folyt, s ebben a harcban, — amely a magyarságot a XV. század derekán az európai politika homlokterébe állította — kerültek I. Ulászló — III. Wladiszlaw néven lengyel király — csapatai Várna alá. 1444 júliusában a tíz évre kötött szegedi békét Ulászló, a pápa követelésére megszegte és megtámadta a törököket. Azért tette ezt, mert a pápa, Velence, Genova és más nyugati hatalmak megígérték, hogy flottájukkal megakadályozzák a Kis-Ázsiá- ban tartózkodó török főerők átkelését a Boszporuszon. Ebben az ígéretben bízva Hunyadi János is támogatta a hadjáratot. A nyugati hatalmak azonban nem tartották meg ígéretüket, s a szultán — senkitől sem zavartatva — áthajózta Európába a kis- ázsiai erőket és Várnánál elvágta Ulászló seregének útját. A sereg háta mögött por- tyázó csapataival pedig megakadályozta a visszavonulást. Ulászló cserbenhagyásával — Marx szavaival élve: a „pápai tréfa” következtében — a hadak csapdába kerültek és súlyos vereséget szenvedtek. A csatában Ulászló éljél, amint az eredeti példányokon. — Mit tegyünk? Ide kell hívnunk az igazgatókat saját kulcsaikkal. — Ha megengedi főigazgató úr, — ajánlkozott Franciszek. — Annyi év után nap, mint. nap látja az ember a kassza kinyitását és zárását, emlékezetből ismerem a kulcsokat. — Helyes, Franciszek fir fogta el a rablót, hadd engedje ki ő maga. Nem irigylem azt a fickót a kassza belsejében töltött percekért, de azért sem, ami még ezután rá vár. Hogy mit nem képesek kockáztatni egyesek azért a pénzért. Szabadságukat és életüket is. — A pénz valahol az udvaron van eldugva, százados úr. Megfigyeltem, hogy ez a gazember folyton ott teker- gett, — mondta az öreg hivatalszolga. — Már rég megtaláltam volna, csak féltem keresgélni. Nappal a tisztviselő urak dolgoznak, és nem volt rá lehetőségem Ha valaki észrevett volna, még magam is tolvajnak tűnhettem volna. A bank szüntelenül rendőrségi megfigyelés alatt állt. Engem, öreg rókát nem lehet becsapni. Ha ez a gazfickó elkapott volna, akkor habozás nélkül megölt volna. (Folytatjuk) esett és Hunyadi menekülésre kényszerült. Eddig a történet. Közös sors akkor és ma Az 1444 november 10-én vívott vérzivataros csata lengyel, magyar, román, cseh és horvát hőseinek emlékét nagy gonddal és megbecsüléssel őrzi a bolgár nép. Először 1935- ben emeltek emléket Ulászló — ahogy a bolgárok mondják Wladiszlaw Varnensi — tiszteletére. A mauzóleum szarkofágja jelképes, mert Ulászló holtteste eltűnt a csatatéren. Bolgár barátaink az utóbbi években gyönyörűen kiépítették a mauzóleum környékét, parkot varázsoltak köréje. A park egyik festői szépségű sétányának szélén hatalmas kőtömbök hirdetik a csatában elesett hősök emlékét. Nincs abban semmi ellentmondás, hogy ezeket a hatalmas kőtömböket a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Román Szocialista Köztársaság; a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság és a Bolgár Népköztársaság címerei díszítik, mintegy szimbolizálva ezzel a közös múlt és a jelen sorsközösség összefüggését, bizonyítva, hogy épp úgy, mint ötszázhu- szonnégy évvel ezelőtt a viJ láguralomra törő török hódítók ellen, ma is közös frontban állunk a haladás ellenségeivel szemben. Számunkra megkapó, hogy Ulászló mauzóleumával szemben állították fel Hunyadi János szobrát. Pajzsán a haé gyományos hollós címer. Hunyadi erőteljes fehér kőalakja az ügy igazába vetett hitet sugározza. A mauzóleumtól kissé távo-í labb modern vonalú, kivül- belül rendkívül impozáns emlékmúzeum emelkedik, ahol a csata relikviái: fegyverek, a csatában részt vevő nemzetek fiainak harci ruhái, zászlói, a csata térképei találtak otthonra. Az emlékmúzeum egyik fülkéjében állították fel Hunyadi János gyulafehérvári szarkofágjának másolatát és mellszobrát. S ami megdobogtatta szívem: fehér márványtábla, rajta magyar nyelvű felirat — Debrecen párt- és társadalmi szervezeteitől. Gondoljanak hozzá mindehhez egy rendkívül kedves fiatalembert, aki nagy szeretettel és hozzáértéssel mutatja be nekem a látnivalókat. Bizonyos vagyok bennem hogy amikor már elfárasztot- ta az embert az aranyló homokot égető csodálatos napfény, a Fekete-tenger kellemes hűs vize után is felüdülést jelent egy szép kirándulás a jelenből a múltba, amely mint egykor, ma is közös. Boros Bélái Megalakult sík tíj francia Fordította: Szilágyi Szabolcs Párizs (MTI): Párizsban pénteken este nyilvánosságra hozták az új kormány összetételét. A korábbi kormány kulcsminiszterei helyükön maradtak. Pénz- és gazdaságügyi miniszter Francois Ortoli lett. Az 5 helyére, a földművelésügyi minisztérium élére Robert Boulin került. Nem lett tagja az új kormánynak Jacques Duahamel, a parlament úgyVlefnaml jelentés Saigon (MTI): Hírügynökségi jelentések szerint péntek reggel óta riadókészültségben vannak Saigon Cholon nevű külvárosának összes rendőri erői, mert „bizonyos értesülések” jutottak a rendőrparancsnokság tudomására arról, hogy a szabadságharcosok az elkövetkező 24 órában újabb támadásra készülnek a főváros ellen. Az őrjáratok számát megkétszerezték, megerősítették az amerikai nagykövetség és az elnöki palota őrségét. A rendőrségi főhadiszállás körül mindenkit igazoltatnak, még a kormányhadsereg katonáit j nevezett centrista csoportjának vezetője, akivel kapcsolatban a pénteki nap folyamán találgatások láttak napvilágot. A kormánylistából: miniszterelnök: Maurice Couve de Murville, kulturális ügyek államminisztere: André Mat- raux, szociális ügyek államminisztere: Maurice Schumann, külügyminiszter: Michel Debré, belügyminiszter: Raymond Marcellin, hadügyminiszter: Pierre Messmer. Flottagyakerlat Moszkva, (TASZSZ): Mint a TASZSZ jelenti, a Szovjetunió, az NDK és Lengyelország haditengerészeti erői, „Észak” fedőnéven közös parancsnoki és törzsvezetési hadgyakorlatot tartanak az Atlanti-óceán északi részén a Balti-tengeren, a Norvég-tengeren és a Ba- rents-tengeren. A hadgyakorlatokon a flottatörzsek, különböző osztályú hadihajók, tengerészeti légierők és tengerészgyalogos egységek vesznek részt. A hadgyakorlaton részt vevő hadihajó támaszpontjaikról j kifutottak a nyílt tengerre. I Jerzy Edigey bűnügyi regénye
