Kelet-Magyarország, 1968. július (25. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-13 / 163. szám
1ms s* IPELET-M AS Y AROS.S2 AO t a»dal Borbély Jánosné Szabolcs megyei képviselő felszólalása (Folytatás az 1, oldalról) — örvendetes az állattenyésztés és az allatí termék termelés elmúlt évi alakulása is. — folytatta. A szarvasmarhaállomány 4 százalékos, a sertésállomány 9 százalékos növekedése mellett a vágóállat-termelés 3 százalékos és a tejtermelés 5,3 százalékos emelkedése azt bizonyítja, hogy az intézkedések nyomán elsősorban a szarvasmarha- és a sertéstartásban nőtt meg a termelési kedv, — mondotta, majd így folytatta. Világszinten az ál!a tni gazdaságok — A mezőgazdaság 1967- ben elért eredményeiben döntő szer pe volt a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok fejt lésének. A tsz- ek termelése 12,9, az állami gazdaságoké pedig 8.7 százé' íkkal futott fel. A ter- melősső "étkezőtekben egyre inkább megérnek az önálló vállalatszerű gazdálkodás feltételei. Helyesebb arányok alakulnak ki a közös gazdaság fejlesztése és a személyes jövedelem növelése között. A szövetkezetek közös vagyona 14,2 százalékkal lett nagyobb és a közös vagyon tehermentes aránya elérte a 72 százalékot. ör ■ ’detes, hogy az elmúlt évben jelentősen gyarapodtak az üzemi alapok is, hiszen a szövetkezetek az ’.966. évinél 28 százalékkal többet fordítottak üzemi felhalmozásra, a biztonsági alapok pedig az előző évinek csaknem háromszorosára kerekedtek. A közös gazdaságok fejlődése és a kedvező termelési eredmények a szövetkezeti tagok jövedelmére is kedvezően hatottak. A közös gazdaságokból származó személyes jövedelem 11 százalékkal nőtt. Egv-egy dolgozó tagra az előző évi 13 637 forinttal szemben tavaly 14 862 forint jövedelem jutott. Az állami gazdaságok is jelentősen fejlődtek; 90 százalékuk ma már nyereséges. Figye. lemre méltó, hogy az egy dolgozóra jutó termelési érték tpbb mint 10 százalékkal ha- Iádta meg az 1986. évit. Minden túlzás nélkül megállapíthatjuk, hogy állami gazdaságaink termelési színvonala világviszonylatban is figyelemre méltó — mondotta. Ezután a kedvezőtlen adottságok között működő szövetkezetek helyzetét elemezte a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. Rámutatott. hogy a szövetkezetek majdnem egyharmada mostoha természeti és köz- gazdasági adottságok között gazdálkodik, területük az ország összes tsz-területépek 25 százalékát foglalja el, árutermelésük pedig mintegy 15 százalék. A mostoha körülmények között gazdálkodó szövetkezetek termelési eredményei 20—35 százalékkal maradnak el az országos átlagtól, ugyanakkor termelési ráfordításuk 15—20 százalékkal nagyobb. Ezek a szövetkezetek ezért csak állandó, kisebb-nagyobb mértékű költségvetési hozzájárulással tudják magukat fenntartani. — Felmerül a kérdés, hogy indokolt-e és milyen mértékben ezeken a területeken a termelés állami támogatása? Erre eg'yéftelműen igennel kell felelnünk. A lakosság zavartalan ellátása miatt szükség van ezeknek a területeknek a termékeire is. Ugyanakkor arról sem szabad megfeledkezni, hogy az itt élő emberek egy részét nem tudják más népgazdasági ágakban foglalkoztatni és nekik is biztosítani kell a megfelelő életszínvonalat. Az élelmiszeri par helyzete A kormány az új gazdasági mechanizmus célkitűzéseivel összhangban alakította ki azt a gazdaságpolitikát és költség vetési juttatási rendszert, amely a mostoha adottságok közöt levő szövetkezetek gyorsabb megerősödését se gíti elő. Természetesen meg külünbözietésl lesznek az ot jektív okok következtébe' tartósan megsegítésre szőrű lo tsz-ek támogatása és az át menetileg — gyakran saját hibájukból — kedvezőtlen helyzetbe került szövetkezetek támogatása között. A kormány gazdaságpolitikája arra irányul, hogy ezekben a szövetkezetekben is fokozatosan kialakuljanak az önálló vállalati gazdálkodás pénzügyi-anyagi feltételei. Ezt szolgálta például a közép- és a hosszúlejáratú hitelek 75 százalékának törlése és bizonyos földek adómentességének biztosítása. Dr. Dimény Imre kiemelte: a kedvezőtlen adottságú szövetkezetek megszilárdítása nem egy-kétéves program, hanem hosszan tartó, sokoldalú feladat. A miniszter ezután az élelmiszeripari termelés alakulásával foglalkozott: az élelmiszeripar tavaly 4,5 százalékkal teljesítette túl éves tervét. A gyártási kapacitás csaknem minden ágazatban tovább növekedett, azonban még nincs teljes összhang a rendelkezésre álló nyersanyagok és a feldolgozó kapacitás között. Számos probléma adódik a vállalati kapcsolatok terén is a termelő-felvásárló és feldolgozó üzemek viszonyában. Jogosan vetik fel a mezőgazdasági termelő üzemek, hogy nem érvényesül eléggé a gyakorlatban a gazdasági kapcsolatban álló vállalatok kölcsönös érdekeltsége. Egyes állami és szövetkezeti vállalatok még ragaszkodnak régi Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter bevezetőben az építő- és az építőanyagipar munkájának tavalyi eredményeiről beszélt. Kiemelte, hogy az építőipari vállalatok az elmúlt esztendőben 4,7 milliárd forinttal, mintegy 12 százalékkal növelték termelésüket, s evvel együtt a harmadik ötéves terv első két évében az építkezések volumene meghaladta a 23 százalékot, s csaknem annyival nőtt, mint a megelőző ötéves terv egész ideje alatt. Az eredmények vállalaton belül is megmutatkoztak: az állami építőipar a tervezett nyereségnél 750 millió forinttal többet ért el, s ebből 490 millió forint maradt a vállalatoknál. Az itt dolgozók elmúlt évi eredményes munkájuk jutalmául átlagosan tizennégy és fél nap nyereség- részesedést vehettek fel. Emelkedett a termelékenység Az év első felének tapasztalatai is azt mutatják, hogy pozitív tendenciák jellemzik az építőipar és az építőanyagipar tevékenységét. Az építésügyi tárca irányító szerveinek erőfeszítései hasznosak, eredményesek voltak — ezt igazolta a gyakorlat. Az új gazdaságirányítási rendre az áttérés különösebb zökkenők nélkül történt, kiesés a termelésben, a gazdálkodásban nem mutatkozott. A piaci kapcsolatok szélesítéséről szólva elmondta, hogy az építtetőknek választási lehetőséget kell biztosítani. A kivitelező és a szállító vállalatok közötti gazdasági versengés egyik előfeltétele a gyorsabb előrehaladásnak, s többek között az építési időtartamok lerövidítésének. — Az idei népgazdasági terv 6—7 százalékos termék- növekedéssel számol az építőiparban — folytatta a miniszter. Am a dinamikusan fejlődő fizetőképes építési igények kielégítésére a válla latoknak ennél magasabb tér melése sem lesz elégséges. Főleg Budapesten, az ipari megyékben, továbbá néhány nagy városban gátolja a kapacitáshiány a gyorsabb ütemű termelésbővítést. Az építőanyagtermelés előirányzott mintegy 7 százalékos emelkedése szintén csak a korábbi évit meghaladó import mellett biztosíthatja a fclyalatban levő építkezései. nyagellátását, valamint a lakosság építőanyagkeresle • lének fedezetét. Mindezek ellenére az építő ipar munkájának alakulásé' monopolhelyzetűk fenntartásához és a fei'ásárló és feldolgozó vállalatok megbízottai nem eléggé önállóak a szerződéses kapcsolatok feltételeinek kialakításánál. A miniszter ezután az aszály okozta helyzetet elemezte. Hangsúlyozta: — élelmiszer-gazdálkodásunk ez év első felében is a tervek szerint alakult, sőt egyes termékekből, — mint például a hús, a tejtermék, a tojás — az előirányzatokat meghaladó készleteink vannak. Kétségtelen azonban, hogy az évtizedek óta nem tapasztalt aszályos időjárás az Idei kedvező kilátásainkat, . reményeinket csökkentette. Az ideihez hasonlítható jó minőségű munkát még nem végeztek a szántóföldeken és ez jelentősen csökkentette az időjárás káros hatását Kenyérgabonából elérjük az öt év átlagát Minden jel arra mutat, hogy az aszály ellenére kenyérgabonatermelésünk eléri az utóbbi öt esztendő állagát, és idén is lényegében saját termésből biztosítjuk az ország kenyerét. Ilyen körülmények között ez jó eredménynek — az elmúlt fél év eredményei alapján — a pozitív tendencia jellemzi — mutatott rá Bondor József, s ennek alátámasztására megemlítette, hogy az állami építőipari kivitelező vállalatok mintegy 10 százalékkal termeltek többet, mint az előző év azonos időszakában, nőtt az építőiparban foglalkoztatott munkások száma, 6 százalékkal emelkedett a munka termelékenysége. Az év első öt hónapjában az állami vállalatok mintegy 9 százalékkal több lakást adtak használatba, mint a korábbi évben. — Az építőanyagok termelésének növekedése és a tervezett import — egészében — összhangban van a növekvő félhasználással, bár egyes anyagoknál átmeneti ellátási késedelemmel, hiánnyal kell számolnunk. A hazai termelő vállalatok növelik termelésüket . és az egészséges konkui - rencia kialakítása végett egyes termékekben behozatallal is bővítjük a választékot, javítjuk az ellátás színvonalát. Az építőanyagipari vállalatok 1968-ban például cementből 5 százalékkal, falazóanyagokból 8 százalékkal, födémgerendából 20 százalékkal növelik termelésüket. Beszélt Bondor József arról is, hogy az elmúlt hónapokban az építőanyagok induló árszínvonala nem emelkedett, jóllehet többségüknél megszűntek az ármegkötések, s az építőanyagok piacán még csak részleges egyensúly alakult ki. Az építőipari áraknál viszont az árszínvonal a korábbiakhoz képest néhány százalékkal emelkedett. Az egyes építmények ára — azok szerkezeti összetételétől, az építőanyag-lelőhelyektől való távolságtól és a szállítási módozatoktól függően — viszonylag széles határok között mozog. Az ágazati irányítás egyik fontos feladatának tartjuk — hangsúlyozta, — hogy a visszaélések megakadályozása érdekében fokozzuk az árak mozgásának megfigyelését és az árellen őrzést, különösen azokon . a területeken, ahol a kivitelezőknek, helyzetükből adódóan, erre lehetőségük adódna, továbbá, ahol a vállalatok a különböző közintézményekkel vagy a lakossággal, mint megrendelővel állnak kapcsolat ban. Sok a tennivaló — Sok a tennivaló a techno i’giai fegyelem megtartása, a .hunka szervezettségének ja vitása terén is. Fel kell figyelni arra is, hogy a tervet nem mindig azon a területen teljesítik túl. áltól a népgazszámít; szocialista mezőgazdasági nagyüzemeink életerejét és szilárdságát Tanúsítja. Olyan helyzetben mondhatjuk ezt el, amikor az egy év alatt lehullott csapadék mennyisége 40—50 százaléka az ötven év átlagának. Ahol a csapadék mennyisége elérte a 60—65 százalékot, mint például Békés megyében, ott a múlt évivel lényegében azonos mennyiségben termett a kenyérgabona. — Természetesen a rendkívüli időjárás következtében vannak kiesések is. így szálas- és tömegtakarmányokból, borsóból, egyes zöldség- és gyümölcsfélékből hiány mutatkozik. A kiesések összességükben komoly gondot okoznak a termelőknek és a fogyasztóknak egyaránt. Az utóbbiak is érzik az aszály következményeit. így például egyes zöldségfélék ára 15— 20 százalékkal magasabb a múlt évinél. Tény az is. hogy ha ez a példátlanul nagy szárazság tovább tart, akkor egyes zöldségfélékből nem számíthatunk nagyobb piaci felhozatalra. Ez növeli az ellátási gondokat és nem tesz lehetővé olcsóbb árakat. A miniszter befejezésül hangsúlyozta: az aszály okoz ta gondok megoldása további sokrétű intézkedést kíván a termelés, a felhasználás és az ellátás területén egyaránt. daság szempontjából kívánatos lenne, s ez növeli . az anyagellátási gondokat. Javarészt megoldatlanok a felújítás, a tatarozás, a karbantartás problémái is. Fontos tennivaló a minisztérium város- fejlesztési feladatának kimunkálása, s ezzel kapcsolai- ban a tanácsokkal való jobb együttműködés kialakítása. A továbbiakban a miniszter arról beszélt, hogy a köz- gazdasági szabályozók és egyéb ösztönző módszerek alkalmazása önmagában nem teszi lehetővé, hogy az építőipari és az építőanyagpiacon viszonylag rövid idő alatt egyensúlyi helyzet alakuljon ki. Ehhez feltétlenül szükséges a fejlesztési célok szervezett megvalósítása, ami egyébként szorosan kapcsolódik az építés-iparosítási folyamat meggyorsítására vonatkozó párt- és állami határozatok végrehajtásához. A miniszter megállapította, hogy az építőipar munkája — a meglevő hiányosságok ellenére — az elmúlt évben lényegesen fejlődött. — Az építőipar munkájáról szólva azonban — tette hozzá, — nem szabad megfeledkezni arról, hogy az előrehaladáshoz, az eredményekhez szükség volt és a jövőben is szükség lesz — a szakma dolgozóinak áldozatos munkáján kívül — a társadalom segítségére, bíráló készségére, a kormányzati szervek, minisztériumok együttműködésére, a tanácsokkal és a társadalmi szervekkel kialakított még jobb, még szorosabb munka- kapcsolatra. Ha ez megvalósul, közös erőfeszítéseink további jelentős sikereket hoznak majd — mondta befejezésül a miniszter. — A rendkívül széles körű véleménycserében részt vett képviselők mindannyian egyetértőleg fogadták, támogatták az előterjesztett törvényjavaslatot — kezdte válaszát. — A felszólalások egyöntetűen igazolták, hogy az elmúlt évben a kormány, a tanácsok, a költségvetési intézmények munkája álta- ában eredményes, jó volt. Ezek után a vitában nagy hangsúlyt kapott mezőgazdasági problémákró1 szólt. Ezek közé tartozik például az a sok oldalról fel merült kívánság, hogy a termelőszövetkezeti társadalom biztosítási rendszert hozzák közelebb a városi lakosság a bérből és fizetésből élők hasonló juttatásaihoz. A Tisztelt országgyűlés! Kedves képviselőtársak! Nagy érdeklődéssel tanulmányoztam az Országos Tervhivatal és a Pénzügyminisztérium tájékoztatóját a népgazdaság 1968. első negyedévi fejlődéséről és az új gasjia- ságirányítási rendszerre történő áttérés tapasztalatairól. Megnyugtató számunkra, hogy a költségvetés végrehajtásában már kedvezően éreztették hatásukat a reform egyes elemei, módszerei. Szabolcs-Szatmúr megye tapasztalatait elemezve hadd mutassak rá annak fontosságára. hogy a kormány az 1967. évi állami költségvetés elfogadásakor ésszerű takarékosságra hívta fel az Irányító és gazdálkodó szervek figyelmét, az országgyűlés pedig a költségvetésről szóló törvényben felhatalmazást adott arra, hogy a feladatok gazdaságosabb megoldása révén keletkező pénzmaradványokat a tanácsok a következő évben felhasználhassák. Ez a nagyjelentőségű intézkedés javította a gazdálkodás biztonságát és folyamatosságát. Ésszerűbb megoldások keresésére, a belső erőforrások feltárására, a feladatok helyes rangsorolására és minél nagyobb megtakarítások elérésére ösztönözte a tanácsokat. Mindezek eredményeként tudato- sabbó, következetesebbé és eredményesebbé vált a tanácsok gazdaságirányítási tevékenysége. Fokozott mértékben törekedtek a pénzügyi lehetőségek, illetve a szükségletek összehangolására. A központilag elrendelt feladatok kivételével az év közben jelentkező szükségletek fedezetét döntő részben saját megtakarításaikból és fedezetátcsoportosításokkal biztosították. Csökkent a költségvetési szervek és intézmények korábbi években szinte általános év végi költekezése Tanácsaink és intézményeink 1967. évi alapvető feladataikat általában a rendelkezésre álló kereten belül tudták teljesíteni. Költségvetési előirányzatuk felhasználása döntő részben rendeltetésszerű volt. Szilárdult a gazdálkodási fegyelem. A gazdálkodással kapcsolatos fegyelemsértések az előző évekhez mérten lényegesen miniszter rámutatott, hogy a kérés jogos, megjegyezte azonban; teljesítése a gazdasági helyzettől függ. Utalt arra, hogy nemrégiben jelentősen növelték a családi pót lék juttatást, s hasonló intézkedések a jövőben is várhatók. Mindent azonban egyszerre nem tudunk megoldani A nyugdíjra, illetve a járadékellátásra vonatkozó javaslat megvalósítása például azt eredményezné, hogy a termelőszövetkezeti nyug díjak jelenlegi 650 millió forintos költsége egyik évrő a másikra egymilliárd forint fölé emelkedne. Végezetül a pénzügymi niszter köszönetét mondott a képviselőknek a múlt évi költségvetés végrehajtásával ritkábban fordultak elő. A bevételi források feltárása ckintetében is jónak mondhatók a tapasztalatok. A tanácsi irányítás alatt álló vállalatok eredményei számottevően*javultak, s ez nemcsak a tanácsi költségvetés szempontjából volt ketí.e- ző. de az állami költségvetés számára is több mint négymillió forintnyi többletei jelentett. A vállalati gazdálkodás eredményessége figyelemre méltó módon önköltség- csökkentéssel és a gazdálkodás minőségi mulatóinak javulásával magyarázható. .Túlteljesítették a' tanácsok és az intézmények működési bevételi előirányzatukat is. A költségvetési kiadások teljesítésének ágazati aránypi általában az előző évi és a tervezett arányoknak megfelelően alakultak. A rendelkezésre álló összegek felhasználásánál a tanácsok mindenekelőtt az egészségügyi, szociális és kommunális ellátás színvonalának tartására. illetve javítására törekedtek. Tisztelt országgyűlés! A reformintézkedések előnyös hatásaként megyénkben máris megkezdődött a fiatalok visszaáramlása a termelőszövetkezetekbe. Meggyorsult a megye iparosítása is. Mind több alkalom nyílik a nők foglalkoztatására. A születések számának emelkedése is most már tartós tendenciának tekinthető. Ezek mindmind újabb, indokolt beruházási igényeket jelentenek, mégpedig olyanokat, amelyek kielégítésére a helyi erőforrások nem elegendőek, s ezért továbbra is igényelnünk kell1 a központi szervek segítséget. Tisztelt országgyűlés! Fejlődésünk kedvező vonásai tovább erősödtek és erősödnek. Erre mutat többek között az Is, hogy a tervezés időszakában még nem képezhető kockázati tartalékra a vártnál is nagyobb összegű pénzmaradványok gyűltek össze, s így az 1968. évi költségvetés biztonságosan megalapozott. A pénzmaradványok összetételének vizsgálata arra mutat, hogy a gazdálkodó szervek már az elmúlt évben is jól össze tudták hangolni a népgazdasági és a helyi érdekeket, s így az ellátási színvonal tartása és javítása mellett — az anyagi eszközök mértéktartó fel- használásával — megtakarításokat értek el. A tanácsok év végi pénzmaradványának összege a megelőző évi 800 millió forint helyet 1 milliárd 400 millió forint volt, ami az összesített tanácsi költségvetés 6,2 százalékának fele! meg. örvendetes módon ennek legnagyobb része többletbevételekből és kiadási megtakarításokból származott, s csak jelentéktelen része adódott abból, hogy a tanácsok egyik-másik feladatukat nem tudták megvalósítani. Az 1967. évi költségvetési gazdálkodásról szóló beszámolót elfogadom, s a tisztelt országgyűlésnek elfogadásra ajánlom. kapcsolatos közreműködésükért, s a kormány nevében megígérte, hogy a vitában elhangzott javaslatokat a további munkában hasznosítani fogják. Ezután az elnöklő Kállai Gyula bejelentette, hogy a napirenden lévő törvényjavaslathoz módosító javaslat nem érkezett, majd határozathozatal következett. Az országgyűlés az 1967. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben, benyújtott eredeti szövegében egyhangúlag elfogadta. Ezután interpellációkra került sor. Az országgyűlés ma folytatja munkáját, BONDOR JÓZSEF: Gyors ütemben nőtt az építőipar Yályi Péter pénzügyminiszter válaszolt
