Kelet-Magyarország, 1968. július (25. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-12 / 162. szám
WB8. Jűttus iá. KEtET-MAeTASORSZAÖ S. oléaS APRÓ ANTAL: Eredményeink szorosan összefüggnek a KGST-vel Tisztelt országgy ülés! Az a nagy aktivitás, amit az országgyűlés tagjai az idei költségvetés tárgyalása alkalmával tanúsítottak, megmutatja, milyen nagy fi- gy elemmel és hozzáértéssel foglalkoznak az új mechanizmus körülményei között a helyi és az országos gazdasági problémákkal. Úgy gondolom, hogy most az 1967. évi zárszámadás megvitatása jó lehetőséget ad az országgyűlésnek arra. hogy közvetlenül ellenőrizze a műit évi gazdálkodást és megvizsgálja: miként élt a kormány azzal a felhatalmazással, amelyet önöktől kapott. Az első fél év gazdálkodásának eddig ismert adataiból, az eddig elhangzottakból megállapíthatjuk, hogy a gazdasági mechanizmus reformjával kapcsolatban ez év januárjában életbe léptetett alapvető intézkedések helyesnek és eredményesnek bizonyultak. Ezeken tehát nem kell változtatnunk. Néhány területen adódtak olyan tapasztalatok, amelyeket a következő hónapokban részletesebben meg kell vizsgálnunk. Ha szükséges, kisebb korrekciókat végrehajtunk. A tervek nemzetközi egyeztetése Népgazdaságunk eredményei — népünk alkotó munkája mellett — szorosan összefüggnek azzal a tény- nvel, hogy mind szorosabb gazdasági együttműködést folytatunk a KGST-hez tartozó szocialista országokkal. Ma a KGST-országok közötti gazdasági együttműködés egyik legaktuálisabb kérdése az 1971—75, évekre vonatkozó népgazdaságfejlesztési tervek egyeztetése. A tervkoordináció első szakaszának megbeszélései végéhez közelednek. Külkereskedelmi forgalmunk 34 százalékát a Szovjetunióval bonyolítjuk le. Az elmúlt években — az árucsé- reforgalom állandó növelése mellett — arra törekedtünk,' hogy egy-egy nép- gazdasági ágazat területén a Szovjetunióvá1 olyan közös érdekű, hosszú lejáratú államközi egyezményeket hozzunk létre, amelyek biztosítják a magyar népgazdaság szerkezetének kedvező átalakítását, és a leggazdaságosabb termelési feltételek megteremtését. Emellett számos hosszú lejáratú egyezményt és kooperációs megállapodást kötöttünk más szocialista, sőt tőkés országgal is Ezek közül most kettőt kívánok megemlíteni: A kormány a közelmúltban hozott határozatával központi programmá nyilvánította a közúti járműgyártás fejlesztését. Államunk összesen 11,8 milliárd forintot fordít a közúti járműgyártás fejlesztésére, a beruházásokat és az egyéb fejlesztési eszközöket figyelembe véve. A járműfejlesztési program szilárd alapjának a hazai szükségletek és a baráti országok, elsősorban a Szovjetunió hosszú távú igényeinek kielégítését tekintjük. Ezeknek az országoknak az igényeit 1970 végéig ismerjük. A harmadik ötéves terv utolsó esztendejében, 1970-ben hazánkban összesen 7000 autóbusz készül, szemben az 1966, évi 3049-cel. A tervek szerint 1970-ben a Szovjetunió 4000, az NDK 1000 autóbuszt vásárol tőlünk. Ezzel a termeléssel az Ikarusz Európa egyik legnagyobb autóbuszgyártó cégévé válik. A sorozatnagyság és az ésszerű nemzetközi munka- megosztás a gazdaságos termelés fontos eleme. így pl. a Győrött nagy sorozatban gyártott hátsó hidak nemcsak az Ikarusz autóbuszokba és a Csepel tehergépkocsikba kerülnek, hanem, egyre nagyobb számban a szovjet, a lengyel és a jugoszláv járművekbe is. Az idén 5000, 1970-ben már mintegy 18 000 hátsó hidat exportálunk a Szovjetunióba. Ugyanakkor a Szovjetunió is számos alkatrészt, gépegységet szállít a magyar járműiparnak. A szoros együttműködés a szocialista országokkal növeli a magyar közúti járművek versenyképességét, mind a szocialista, mind a kapitalista országokban. Éppen ezért a kormány fokozott felügyeletet gyakorol e program megvalósítása felett. Az alumínium- egyezmény A másik nagy jelentőségű egyezmény a magyar alumíniumipart érinti. Népgazdaságunk egyetlen olyan fontos nyersanyaga á bauxit, amelyből nemcsak szükségleteinket tudjuk fedezni, hanem exportálni is. E természeti kincs hasznosításához igen. drága beruházások, nagy anyagi erőforrások szükségesek. Mivel népgazdaságunk lehetőségei közismerten korlátozottak, villamos energiában pedig különösen szegények vagyunk, bauxitva- gyonunk hasznosításában a leggazdaságosabb megoldást a magyar—szovjet timföld- alumínium egyezmény jelenti népgazdaságunk számára. Miben foglalható ösz- sze ennek az egyezménynek a jelentősége? Az elmúlt csaknem három évtizedben Magyarország csak mintegy 60 000 tonna fém előállítására alkalmas alumíniumkohászatot tudott kiépíteni. A magyar—szovjet egyezmény lehetővé teszi, hogy ez a mennyiség sokkal rövidebb id# alatt több mint háromszorosára növekedjék. A Szovjetunió bérmunkában végzi a kohósítást, emellett továbbfejlesztjük a hazai alumíniumkohászatot is. Nem kell külön hangsúlyoznom, hogy az évről évre mind nagyobb mennyiségben rendelkezésünkre álló alumíniumnak milyen jelentős szerepe van fizetési mérlegünk javításában. Az egyezményben vállalt kötelezettségek, valamint népgazdaságunk egyéb kötelezettségeinek és saját szükségleteink teljesítésére kormányunk hatékony intézkedéseket tett. Ennek eredményeként — többek között — befejeződött az ajkai tim- földgyár bővítése és 1969 végéig teljes kapacitással üzembe lépnek az almásfüSzviridov Ivánné, Szabolcs megyei képviselő felszólalása zitői timföldgyár új termelő- egységei is. A magyar—szovjet timföld-alumínium egyezmény és az aláírása óta a Szovjetunióval kötött újabb megállapodások lehetővé teszik, hogy feldolgozóiparunk fém- éllátása erőteljesen növekedjék és európai összehasonlításban Is jelentős alumíniumfeldolgozó kapacitásokat hozzunk létre. A magyar—szovjet egyezmények megmutatják, hogyan lehet a kölcsönös előnyök alapján mindkét fél számára hasznos kooperációt megvalósítani. Árucsereforgalmunknak a nyugat-európai tőkés országokkal történő bővítését súlyosan akadályozza az, hogy a Közös Piac diszkriminációt alkalmaz velünk szemben. Konkrét gazdasági érdekeink védelme céljából külkereskedelmi szerveink megkeresték a Közös Piac megfelelő szerveit. Politikánk helyes Népgazdaságunk fejlődésének számos eredménye, nemzetközi gazdasági kapcsolataink alakulása igazolja, hogy pártunk és kormányunk helyes politikát folytat, amit az élet igazolt és a tömegek támogatnak. Szilárd elhatározásunk, hogy eddigi politikánkat folytatjuk tovább — miközben természetesen nagy figyelemmel kísérjük és vizsgáljuk az élet által felvetett új és új kérdéseket. Vonatkozik ez a szocializmus építésének hazai gyakorlatára éppúgy, mint a nemzetközi politikai életre. E gondolatok jegyében, a kormány nevében kérem az 1967. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvény- javaslat elfogadását — fejezte be nagy taps közben beszédét Apró Antal. — A megye mezőgazdasági termelőszövetkezeteinek a termelésből származó bruttó jövedelme az állami támogatás növekvő mértékét is figyelembe véve tavaly másfél milliárd forint volt, 3 százalékkal magasabb az előző évinél — mondotta. E jövedelem 69,3 százaléka a személyi jövedelmeket, 22,7 százaléka a felhalmozást és egyéb alapok képzését szolgálja, a többit a költségvetés számlájára fizették be. 1967-ben 73 szövetkezet összesen 83,5 millió forint jövedelemkiegészítő állami támogatásban részesült. A javuló gazdálkodós ellenére a kedvezőtlen adottságú szövetkezetekben az egy dolgozó tagra jutó személyi jövedelem és felhalmozás mértéke egyaránt lényegesen elmaradt az országos átlagtól. A megye szövetkezeti tagságának a közösből származó jövedelme 1966-hoz viszonyítva 0,8 százalékkal növekedett, ami ugyancsak nem éri el az országos átlagot. Az ösztönző intézkedések hatása azonban már egyre több helyen érződik. Tovább erősödött a parasztság bizalma a közös gazdaságok iránt, növekedett a közös vagyon, egyre inkább megteremtődnek az önálló gazdálkodás pénzügyi és személyi feltételei. Továbbra is nagy gondot jelent azonban a kedvezőtlen adottságú tsz-ek nagy száma. Számukra önálló gazdálkodás feltételeit továbbra is csak fokozott állami segítséggel lehet megteremteni. Ezek a szövetkezetek csak akkor tudnak versenyben maradni, ha minden illetékes megkülönböztetett módon foglalkozik a tagság helyzetével és támogatja őket gazdálkodásuk tökéletesítésében. A támogatás új rendszere mindenesetre jól szolgálja a kedvezőtlen adottságú tsz-ek megszilárdulását, hatékonyan ösztönöz a helyi lehetőségek jobb kihasználására. Bevált a százalékos ártámogatás Tapasztalataink szerint — mondotta — jól bevált az úgynevezett százalékos ártámogatási forma, amelyet a megye négy járásában bevezettek. Célszerűnek látszik, hogy ezt a módszert kiterjesszék. Ami a gazdasági reform jegyében végrehajtott agrárpolitikai intézkedéseket Illeti — folytatta — ezek kedvezően hatottak a termelőszövetkezetek munkájára. Fokozták a közös gazdaság iránti felelősséget, növelték a munkakedvet. Elmondhatom, hogy dolgozó parasztságunk figyelme egyre erőteljesebben fordul a közös gazdaságok felé. Ezt bizonyítja, hogy az év eleje óta mintegy tízezren kérték felvételüket a megye termelőszövetkezeteibe, s többségüket a közös gazdaságok fel is vették, örvendetes, hogy a fiatalok is egyre inkább falujukban akarnak maradni, s a családtagok is mindinkább bekapcsolódnak a közös munkába. A képviselő ezután elmondotta, hogy csaknem valamennyi termelőszövetkezetben vitára adott okot, hogy áz egykori pártoló tagok mennyiben jogosultak a háztáji földre. Bonyolította a helyzetet, hogy ebben a kérdésben kezdetben országos szinten sem alakult ki egységes állásfoglalás. Az ófehértói Búzakalász Termelőszövetkezetről szólva a képviselőnő elmondotta, hogy az idén 80 új tagot vettek fel, a jelentkezés azonban tovább tart, s a felvételek sorozata is folytatódik. A nagy érdeklődés az új termelőszövetkezeti törvény ösztönző Külpolitikai összefoglaló Koszigin Svédországban Fokozódik az ellenállás a görög juntával szemben Koszigin szovjet miniszterelnök szívélyes fogadtatásban részesült a svéd fővárosban, ahová Tage Er- lander, svéd kormányfő meghívására csütörtökön érkezett. A világsajtó nyomban széles körű találgatásokba kezdett a küszöbön álló szovjet—svéd tárgyalások várható témáiról. Sokan feltételezik, hogy szóba kerül bizonyos svéd köröknek a Közős Piacba való belépési terve. A svéd kormány ebben a kérdésben mindeddig nem foglalt állást. Elismert tény, hogy a fejlett svéd ipar képes lenne állni a sarat a Közös Piac tagországainak könyörtelen konkur- renciaharcában. Azonban a dilemma az, hogy a belépés összeegyeztethető-e Svédország semlegességével, hiszen a római szerződés egyes cikkelyei politikai elkötelezettséggel járnak. A látogatás alkalmából a szovjet sajtó fejlődést jósol a szovjet—svéd kereskedelmi kapcsolatoknak. Reményt keltő, hogy 120 svéd vállalat részvételével megalakult a svéd—szovjet kereskedelmi bizottság. Bizonyos svéd gyárakban jó eredménnyel alkalmaznak szovjet berendezéseket. Itt az ideje tehát, hogy a gépgyártó svéd vállalatok alaposabban tanulmányozzák a szovjet piac kínálta nagy lehetőségeket. Várható, hogy a két miniszterelnök megbeszélésein fontos nemzetközi kérdések is szóba kerülnek. Erlander miniszterelnök Koszigin látogatásának előestéjén jelentette ki: „Svédország és a Szovjetunió között nincsenek konfliktusok, éles ellentétek. Lehetőség nyílik nemcsak a kétoldalú gyümölcsöző együttműködésre, hanem arra is, hogy közösen megvitassuk a legfontosabb nemzetközi kérdéseket, amelyeket illetően a két ország nézetei nem ritkán közel állnak egymáshoz.” A kölcsönösen kedvező alap a tárgyalásokhoz valóban elég széles. Svédország tevékenyen részt vesz az amerikaiak vietnami agressziójának politikai és erkölcsi megbélyegzésében, elítéli a görögországi fasiszta puccsot, Gunnar Jarring nagykövet erőfeszítései révén pedig az ENSZ keretében közvetve részt vállal a közel-keleti béke előmozdításában. Az újabb görögországi le- tartóztatási hullámmal kapcsolatban, amelynek során mintegy száz személyt vettek a hatóságok őrizetbei az AFP francia hírügynökség tudósítója megállapítja „fokozódik az ellenállás a katonai juntával szemben”. A kormány új alkotmánytervezettel kísérletezik, hogy valamilyen törvényes színezetet szerezzen hatalmának a közvélemény szemében. Az alkotmány erélyesen megnyirbálná mind a királyi, mind a parlamenti hatalmat, illetve jogkört. A jövőben például a királynak nem lesz joga miniszterelnök kinevezésére és felmentésére. A miniszterelnököt a parlamentben abszolút többséghez jutott párt nevezi majd ki. A képviselők számát 300-ról 150-re csökkentik, s csak a kisebb jelentőségű törvények meghozatalánál hallathatják szavukat, a kormány viszont felhatalmazást kap, hogy döntsön a fontosabb törvények meghozataláról és rendeleti úton kormányozzon. A junta tehát a saját szája íze szerint akarja megreformálni az alkotmányt. Közben szüntelenül szembe kell néznie a nemzetközi megvetéssel, még a nyugati világban is. Szerda este például a bonni egyetem fennállásának évfordulójára Görögországból érkezett hivatalos vendégeket kényszeritették az oldalajtón át való távozásra az egyetem felháborodott diákjai. hatásával is magyarázható. A központi rendelkezések nyomán a szövetkezet életét meghatározó belső szabályzatok is kellő időben elkészültek, az új ügyrend a jobb szervezettségnek vetette meg alapjait. IS agy gond a foglalkoztatottság A képviselő a megye szövetkezeteit érintő több problémával foglalkozott. Megemlítette, hogy a szövetkezetek nem tudják egész évben foglalkoztán! tágjaikat. E probléma megoldása annál is inkább sürgető, mert számos családtag is belépett a szövetkezetekbe, s természetesen ők is igényt tartanak a rendszeres munkára. A gyenge termelőszövetkezetek számára gondot okoz a garantált munkadíj bevezetése. Illetve annak előre tervezése. Ezután utált arra, hogy a gazdasági reform életbe léptetésével a szövetkezetek észszerűbb gazdálkodásra törekszenek. Az 1968. évi terv készítésekor a gazdaságok többsége gazdaságossági es jövedelmezőségi számításokat végzett, s egyre határozottabb a törekvés a helyi adottságokhoz leginkább igazodó termelési szerkezet kialakítására. A legtöbb helyen jelentős beruházások terve került napirendre. A beruházási kapacitás, a műszaki-anyagi adottságok azonban kisebbek, mint a beruházási igény, ezért nem minden elképzelés valósulhat meg, sőt a megkezdett beruházások egy része is a tervezettnél lassabban halad. A munkát főleg az építőanyaghiány, továbbá a beruházás! hitelek késedelmes intézés« nehezíti. Értékesítési nehézségek A továbbiakban néhány, aa értékesítéssel összefüggő problémára utalt. Elmondotta, hogy a szarvasmarha- és sertéstenyésztésben javulnak a megye eredményei, az értékesítésben azonban nehézségeget tapasztalnak. Az átvevő szervek az átvétel idejét gyakran elhalasztják, ez idő alatt természetesen több takarmány fogy, ami a szöveté kezeteket anyagilag terheli. Jelenleg is háromezer olyat! szarvasmarhát és sertést kell táplálni, amelyet már rég át kellett volna adni. Az ilyen jelenségek nemcsak többlet* kiadásra kényszerítik a gazdaságokat, hanem a termelési kedvet is rontják. A gazdasági reform bevezetése óta még csak néhány hónap telt el — mondotta, —* végleges következtetéseket levonni még korai lenne. Az mindenesetre már megállapítható, hogy néhány visszáság ellenére a parasztság megelégedéssel fogadta az új rendelkezéseket, a gazdaság- irányítás új gyakorlatát Mindez a növekvő eredményekben, a gazdaságok fejlődésében, az emberek életviszonyainak fokozatos és állandó javulásában realizálódik. Az 1967. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot elfogadta és az országgyűlésnek is elfogadásra ajánlotta. A vitában 22 felszólalás hangzott el. A parlament csütörtöki ülése ezzel véget ért Az országgyűlés ma az 1967. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat vitájával folytatja munkáját, s várhatóan sor kerül a bejegyzett interpellációkra is.
