Kelet-Magyarország, 1968. július (25. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-07 / 158. szám

* oldal

KELET-SÍASTARÖRSZÁG

ÍM8. mm f.

— Mj lenne, ha mi is kiárusítást rendeznénk?...

Máté György;

Kollektíva

A Nagy Ember Öccse (továbbiakban Nöccs), sajnos, nem volt normális.

Már az feltűnő volt, hogy munkába lépésének első napjától szerényen viselkedett. Később visszautasította a prémiumot azzal, hogy még nem szolgált rá. Ezután megmutatta a népi ellenőröknek. milyen jó állapotban lévő kazánt selejteztek ki abból a célból, hogy azt az igazgató családi házának központi fűtéséhez használhassa fel. A helyzet elmérgesedett, amikor eltűnt egy palack ragasztó. Kiderült, Nöccs itta meg abban a hi- szemben, hogy reprezentációs furmint.

Fokozódó gyűlölettel figyelték az emberek e protekciós minden mozdulatát.

Bonkáló anyagkönyvelő, az ifjú közvetlen fölöttese, a maga közvetlen modorában egyszerűen „totál hülyének’’ szokta nevezni. Zsorzson, a bizalmi ezt mondogatta, valahányszor az ifjú szóba került: „Szörnyű, hogy a mi rendszerünkben is létezhet még effajta protekció.” Plum, az irodai beosztásban működő hivatalsegéd, aki két és fél éve tagjelölt, ilyenkor ezt válaszolta Zsorzsonnak:

— De éppen ez bizonyítja a szocializmus erejét. Ránk tukmálják eme szörnyeteget. Köztünk él, rombol, de élenjáró rendszerünk épületét ő sem tudja összedönteni. Egy burzsoá vezetés alatt álló gyár nem bírna el ilyen kaliberű embert fontos beosztásban.

Történt pedig egy szép napon, hogy Nöccs a létfontosságú anyagkartonokat este a. fűtőtestre helyezte el. Hajnalban próbafűtés volt, aminek következtében eme nagy jelentőségű és pótolhatatlan iratok porrá égtek. Elhamvadt ezen felül a könyvelési osztály. Kiszikkadt a főkönyvelő akváriuma, elpusztult benne tizenhat társadalmi tulajdont képező díszhal. Elolvadtak a fűtőtestek, az éjjeli őr idegösszeroppanást kapott. Nagy volt az anyagi kár, de az erkölcsi még súlyosabb. Az üszkös romok azonnali megtorlásért üvöltöttek az égre.

Még nyaldosták a lángok az udvaron szép számmal tárolt benzines palackok fenekét, amikor Bonkáló, a könyvelő kormosán, füstösen Szolnoki főkönyvelő elé perdült:

— Hát ha most sem Intézkednek... Követelem, hogy azonnal, Bátyra való tekintet nélkül tegyék ki a szűrét ennek a gyagyának!

Szolnoki féltve növesztett

1884 július 7-én született Lk>n Feuehtwanger, a nagy német író.

Beküldendő sorrendben: Vízsz.

1., függ. l., a. és 33.

VÍZSZINTES:

1. Kiről irta két nagy életrajzi regényét. (Folyt. függ. 1.) 13.

Színművészünk (Gábor). 14. Bebocsátást kér. 15. Kardjaival átfog. 16. Portéka. 18. Fordított városrész rövidítve. 20. Két azonos darab. 22. „Hangtalanul” siet! 23. A juh hímje. 25. Heveny gyulladás. 27. Paripa. 26. Pártfogó. 29. Sprőd. 31. Labdarúgónk. 34. „Ékes" uralkodói fejdísz. 36. Gabonafajta névelővel. 37. NCP. 39. Házasságkötés résztvevői. 40. Nya- kaző. 41. Mellébeszél. 43. Hajdú megyei község. 44. Király franciául. 45. Műanyag gumi. 47. Biztosítékul szolgáló fogoly (utolsó kocka kétjegyű mássalhangzó). 48. Puha fém. 49. Márkás szőnyeg. 51. Építőanyag. 52. A Naprendszer keletkezésére vonatkozó elmélet felállítója. 53. Felkiáltó szó és ellentétes kötőszó. 55. Utcai elárusítóhely. 57. Adnak neki. 59. Más házában lakik. 61. A gyermekbénulás elleni szérum felfedezője. 62. Meghűlt. 64. Vissza: Német

mérnök, a gázmotor feltalálója. 65. Ebonit egyik fele. 66. Ujjatlan női körgallér. 68. Fordított számnév.

FÜGGŐLEGES:

1. A vízsz. 1. folyt. z. Csukott. 3. Becézett Eduárd. 4. Vissza: határrag. 5. HII. 6. Éra. 7. Sóvárog. 8. Védőburok. 9. Azonos mássalhangzók. 10. Yö. 11. Láp betűi keverve. 12. Neves spanyol labdarúgócsapat. 17. Szerkesztőségi dolgozó. 19. Francia tájképfestö (1796— 1875). 21. Az Író történelmi regénye. 23. Hasoncsűszva előre hala ■ dó. 24. Vészjelzés. 25. Albán pénz 26. Bepakol, 28. Becézett közieke dési eszköz. 30. Ez is közlekedési eszköz. 32. Magyar világmárka. 33. Az író egy másik történelmi regénye. 35. Krómmal cserzett borjúbőr- 37. Észak-atlanti Szövetség. 38. Folyót szegélyezi. 41. Hangszer részét. 42. Forróégövi kúszó nöbajszát a felismerhetetlen- ségig leperzselte a tűzvész. Lihegve válaszolta:

— Teljesen egyetértek! Mit bánom, ki fia-borja ez a dög. Mai hatállyal repül!

Ugyanebben az időben Zsorzson, a bizalmi betoppant. Spirának, a személyzetisnek szobájába. Az éppen marhafaggyuval kenegette sajgó égési sebeit, amelyekre mentés közben tett szert.

— Széttaposni! — csak ennyit súgott a bizalmi Spi- ra fülébe.

— Nem habozok többé — ezt ígérte a személyzetis — ezzel betelt a pohár Plum, az irodai beosztásban működő hivatalsegéd, aki két és fél év óta tagjelölt, úgy került egykor a vállalathoz, hogy a felesége takarít Ká- cser igazgatónál. Most felhasználta ezt a szocialista kapcsolatot és felkereste Ká- csert:

— Vesszen! — Csak ezt lihegte.

— Már döntöttem, az ön beavatkozása nélkül is — mondotta nyugodtan az igazgató, — Bár nálam a nép szava isten szava. így is köszönöm. Megerősített elhatározásomban, hogy rövid úton meg kell szabadulnunk eme trotiltól. Még behoz egyszer ezer tonna trotilt tízóraira, és levegőbe repít vele valamennyiünket.

A vállalatnál nem szokásos a habozás, ha közérdek forog kockán. Egy épen maradt szobában összedugta hát a fejét Kácser igazgató, Szolnoki főkönyvelő és Spi- ra személyzetis. Egyetlen napirendi pontot kellett megtárgyalniuk: Nöccs azonnali hatállyal való eltávolítását. Mire ez a csúcstalálkozó létrejött, készen volt hozzá minden adminisztrációs intézkedés is. Felmondólevél, a felmondási időre járó pénz, kitöltött munkakönyv, miegymás. Csak alá kellett írni.

Nem volt itt semmi feszültség. Kácser elővette golyóstollát, hogy aláírjon. Egy ezerszer begyakorolt mozdulattal meg is tette hozzá az előkészületet — de a golyóstoll nem fogott. Rázta, piszkálta, mindhiába.

— Külföldi, biztos — mondta a személyzetis.

— Nem. magyar — szólt dühösen Kácser. — Biztosan az a gyár is tele van különvény. 45. Készítsd a kosarat. 46. Vissza: árueladásra szolgáló létesítmény. 49. Harckocsi. 50. Citál. 52. Régi vaskályha márka. 54. Napellenző. 56. Szent és sérthetetlen dolog. 57. Visszalök! 58. Tepertő. 60. A felsőfok jele. 62. Kicsinyítő képző. 63. GIE. 66. Például. 67- NG.

A megfejtéseket legkésőbb jú ltus 15-ig kell beküldeni.

Csak levelezőlapon beküldő! megfejtéseket'fogadunk el,

féle nagy emberek öccseivel.

— Hiába, ilyenek a növekedés nehézségei — szólt Szolnoki, a főkönyvelő. — Biztosan a főigazgatóság levett szegény golyóstollgyár anyagkiutalási tervéből. Es ki tudja, jóvá hagyják-e a mi anyagigénylésünket is...

— Ezek után — mondta tompán Kácser, és Nöccs felmondólevelére sandított. Mindinkább tudatossá vált benne, hogy a Báty, a Nagy Ember egy tollvonással elveheti tőlük a jövő évi nyersanyag felét. Az ő pillanatnyi akarata az, amelyet a hírlapok általában „Nép- gazdasági Érdek” — címen írnak körül.

— Végeredményben véletlen is lehetett ez a tűz — mondta — megesik. A kazánban is lehetett hiba, azért cseréljük ki. Megesik. Kár ezért egy családapát az utcára tenni.

— A fenét apa — így csattant fel Spira. — Talál is az ilyen süsü asszonyt magának. Ha megismerkedik egy nővel, akkor is a bátyja segítségét kéri. Szeretője se volt még talán.

Ebben a pillanatban jutott eszébe, hogy roppant közeli nőismerősét, Nyúl Bellát, a Nagy Ember helyezte el annakidején az Erkölcsvédelmj Tanácshoz, adminisztrátornak. Ha a Nöccs most repülne innen, holnap menesztik a Bellust is az Erkölcsvédelemtől. Es akkor fedezheti ő a saját zsebéből, amit eddig Népi Államunk fizetett.

— Végeredményben kezdő

A harmincas években a legnagyobb színházi dekonjunktúra idején a jegyeket negyed — legjobb esetben féláron kínálták a színházak az embereknek. Ebben az időben történt, hogy a Fővárosi Operettszínház pénztárosnője így fordult Sebestyén Dezsőhöz, a színház akkori igazgatójához:

— Van itt valaki, aki egész áron akar jegyet váltani! Kiadhatom?

Június 23-i rejtvénypályázatunk megfejtése: Palota toronyban Porkoláb lakattal Vagyok most bezárva.

Nyertesek: üzv. Szakady Gé- :áné nyíregyházi. Hildák Lászlódé buji Juhász Margit gávai. Kiss Syulánt kántorjánosi Kersánszki Jánosné és Nyéki Károly máié- | szálkái. Makray Istvánm -íyírbá- ; tori, Túri Sándor paszabi Szabó I Untainé szamosszegi és P skó Já- Tosné vásárosnaményi kedves •*e j tvény fej tőin k.

A , nyercinénykönyvckc • postán eikü!-***

még ez a fiú — mondta ekkor békülékenyen. — Nem szabad őt eleve megakadályoznunk a családalapításban. Mert ugye, kérem, hová megy az ilyen hü... hűséges munkaerő, ha mi kieb- rudaljuk. Legyünk türelmesek, majd belejön.

Szolnoki, a főkönyvelő oda sem figyelt. Azon gondolkodott, mit fog ezek után szólni a Nagy Ember az előtte fekvő beadványhoz, ha ő itt kidobatja Nöccsöt. Szolnoki ugyanis különféle ügyekben feljelentette Kácser igazgatót Nagy Embernél. Félreérthetetlen célzásokkal adta tudtára, hogy csak Szolnoki képes helyrehozni a Kácser által okozott bajokat. „Ajánlom magamat” — ezzel fejezte be levelét. Remélte, hogy Nagy Ember megérti a kétértelmű mondat igazi tartalmát. Ha azonban Nöccs utcára kerülne, nem lenne semmi a dologból.

— Tülajdonképpen felháborító, amit az elvtársak azzal a tehetséges fiatalemberrel akarnak — szólt. — Ez a törvényes előírásokkal sem egyeztethető össze, hogy mást ne mondjak. És látták volna, hogyan tördelte kezét, amikor felobbant a pusztító láng. Mozdulni sem tudott, csak nézte révetegen, hogyan oltanak a többiek. Igazi. mélyen érző ember.

Másnap Nöccsöt ki ne: ez- ték főkönyvelő-helyettesnek.

— Hogyan lehet ez? — kérdezte Bankáié, Zsorzson és Plum. — Hiszen külön- külön mind az ellenkezőjét mondták.

— Ez igaz — szólt társai nevében is Kácser igazgató —-, van ez néha így. Egyénileg látok valamit, de a kollektíva bölcsessége rámutat tévedésemre és ezzel módot ad nekem, hogy hibámat helyrehozzam.

Énekesek meghallgatása volt a Városi Színházban. Amikor az egyik énekesnőjelölt kijött a meghallgatásiról, a többiek izgatottan megrohanták, hogyan sikerült?

— Nagyon jól, — mondta

— de sohasem hittem volna, hogy egy színigazgató ilyen vallásos.

— Miért? — kérdezték.

— Mert amíg énekeltem, mindig azt mondogatta: „Te- jóisten, tejóisten”...

*

Csortos, ez a hatalmas művész, amilyen különös ember volt, olyan különösen vélekedett a dohányzás ár- talmasságáról is. A Fészek klubban, mialatt súlyos légzési nehézségek közben szívta egyik cigarettát a másik után, szóltak neki, hogy kész veszedelem, amit csinál, — ne dohányozzon any- nyit.

Ellenkezést nem törően így válaszolt:

— Én nem hiszek abban, hogy a dohányzás ártalmas. Egy barátom mesélte, hogy az apja egész életében rengeteget dohányzott — és meghalt 94 éves korában A fia soha nem dohányzott és meghalt 2 éves korában.

#

Sebestyén Géza egyik kollégáját Budapestre szerződtették. A színész fele&ége, fiatal primadonna. Kolozsvárott maradt. Géza megkérdezte a színésztől:

— Itthagyod egy edül ezt a ragyogóan szép. fiatal nőt?

— Nézd — mondotta a színész — kétféle férfi van. Az egyik, ha megcsalja a felesége, — öngyilkos lesz.

— A másik bemegy . „ vendéglőbe és eszik egy -Vbcjf csirkét! Én az utóbbi fajtához tartozom...

Rövidesen ország-világ előtt köztudomásúvá vált a színház igazgatójának, s a fiatal primadonnának s^e- -elmi kapcsolata. Sebestyén 3éza a következő táviratot menesztette a Pestor szerző- lőtt színésznek:

— Rendelhet?! -int ott csirkét!

KERESZTREJTVÉNY

Színészek, bohémek

A régi színészvilág emlékeiből

Nyugalom, csak az elkopott alkatrészeket dobálják ki.

— Mit csináljak ha a feleségem az összbevételt követeli