Kelet-Magyarország, 1968. július (25. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-05 / 156. szám
f eMal KELET-MAGYAEORSZÁG 1968. július 5. BR EZS N YE V: 1 művészeteknek m élei igazságait «eil tükrözniük A* SZKP fótiIkápa a nemzetközi ideológiai harcról Leonytd Brezsnyev, az SZKP főtitkára csütörtökön felszólalt a moszkvai pedagógus kongresszuson. Bírálta azokat a külföldi „szovjet szakértőket", akik mindenáron azt akarják bebizonyítani, hogy „a szovjet nevelés szűk pragmatikus célokat követ, s hogy e nevelés során elnyomják a személyiséget.” „Ezt az állítást csak azok hihetik el, akik nem látták ifjúságunkét, a szovjet valóságot. A világon sehol nincsenek a személyiség sokoldalú fejlődéséhez jobb feltételek, mint nálunk, ahol olyan átfogó gondoskodás biztosítja, hogy mindenki képességei kibontakozzanak, nálunk, ahol oly nagy figyelmet fordítanak az ifjú tehetségekre” — mondotta Brezsnyev. Az SZKP főtitkára hangsúlyozta, „fellépünk azok ellen a kísérletek ellen, amelyek nivellálni kívánják a művészek individuális sajátosságait”. A művészeti alkotásoknak az élet igazságát kell tükrözniük, az embereket a kommunizmus eszméinek szellemében kell hogy neveljék. „Ez, természetesen — tette hozzá Brezsnyev — nem zárja ki a nehézségek, negatív jelenségek és hibák bemutatását. Ámde az élet legmélyebb folyamatai művészi ábrázolásának, az újnak a régivel folytatott harca ábrázolásának nincsen semmi közös vonása azzal az egyesek által gyakorolt egyoldalú ábrázolásmóddal. amely csak az árnyoldalakat mutatja be." „Az Ilyen művészi hozzáállás egyes jelenségei, amelyeket a szovjet közvélemény elitéi, egyáltalában nem jellemzőek irodalmunkra és művészetünkre — mondotta Brezsnyev, majd megállapította, hogy a szovjet alkotó értelmiség a párttal és a néppel volt és vele van ma is”, „A történelmi igazság, a szocializmus fölényének feltárása a kapitalista társadalommal szemben a kommunista meggyőződés, az igazi népiség — ez az a platform, amelyen kulturális életünk vezető személyiségei állanak.” Brezsnyev ezt követően a nemzetközi élet egyes kérdéseire tért át. Rámutatott, hogy az erőviszonyok a szocializmus javára változnak meg. Az Egyesült Államok súlyos vereségeket szenved vietnami háborújában. „Az az állam, amelyet a világ kiziákményolói és elnyomói a régi rendszer megdönthetetlen védelmezőjének tartottak, napjainkban maga is Szerdán Prágában ülést tartott a Csehszlovák Kommunista Pórt Központi Bizottságának elnöksége. Megvitatta a rendkívüli kerületi pártkonferenciák munkájának eredményeit. A rendkívüli területi pórtkonferen- ciák előkészítésének munkálatait és a pártsajtóval kapcsolatos számos kérdést, s értékelte a CSKP Dubcek vezette küldöttségének magyarországi látogatását. A CSKP Központi Bizottságának elnöksége megvitatta a csehszlovák és a magyar párt vezetői között június 13-án és 14-én lezajlott tárgyalásokról szóló jelentést. Az elnökség hangsúlyozza, hogy a magyar vezetőkkel váló találkozások és megbeszélések a kölcsönös megérsúlyos belső megrázkódtatások idejét éli át.” A francia proletariátus osztályharca, a baloldali erők sikere Olaszországban, a szükségállapot-törvények elleni tömegmegmozdulások az NSZK-ban, mindez „a kapitalizmus jelenlegi társadalmi-politikai válságának mélységét mutatja”. „A kapitalizmus nehezen tudja féken tartani az ifjúságot, megőrizni fölötte befolyását. Ez ismételten csak annak bizonyítéka, hogy a kapitalizmusnak nincs jövője, nincsenek történelmi perspektívái” — mondotta a szovjet párt főtitkára. Beszéde további részében Brezsnyev hangsúlyozta; „Az imperializmus természetesen még erős ellenfél, amely taktikáját igyekszik az új körülményekhez igazítani. Folytatja a gazdasági és politikai harcot, nem mond le a katonai provokációkról és különleges erőfeszítéseket tesz az ideológiai harc terén, arra törekedve, hogy aláássa a szocializmus ideológiáját. A burzsoá ideológiák nyíltan és titokban arra törekednek, hogy a szocialista világba becsempésszék a kommunistaellenességet, a nacionalizmust, és az individualizmust. Meg akarják gyengíteni a szocialista országok népeinek társadalmipolitikai és eszmei egységét, és bizalmatlanságot akarnak elhinteni közöttük. „Addig, amíg a világon két erő: a szocializmus és a kapitalizmus létezik és küzd egymással — mondotta Brezsnyev —, a demokrácia a különböző osztályokat szolgálja. A burzsoá demokrácia csak a tőkéseknek és a velük szövetségben lévő csoportoknak biztosít hatalmat,” Brezsnyev hangoztatta: „Az ideológiai fronton épp úgy, mint a többi fronton, az erő nem az imperializmus oldalán áll.” „Hiszen a világban végbemenő események leleplezik az imperializmust és megerősítik a tudományos szocializmus eszméibe vetett bizalmat.” Brezsnyev kijelentette, hogy a viharos ütemű tudományos-technikai haladás korában „az iskola feladata, hogy olyan ismeretekkel vértezze fel a tanulókat, amelyek a legkorszerűbb tudomány eredményeit tükrözik”. „Nagyon fontos, hogy az iskola ne csupán konkrét ismeretek tömegét adja, hanem tanítson meg az Ismeretek alapján önálló következtetések levonására, fejlessze az ifjúságban az alkotó gondolkodás készségét.” „A szovjet iskola nem csupán művelt embereket netés, a bizalom és az elvtársi őszinteség légkörében folytak le. Az elnökség különösen nagyra ét tékeli azt a tényt, hogy olyan időszakban, amikor a csehszlovák társadalom fejlődésének legkomolyabb szakaszát éli, a CSKP vezetősége és Csehszlovákia kormánya teljes támogatást kapott a szomszédos baráti országtól. A csehszlovák pártküldöttség magyarországi látogatása megerősítette az ország belpolitikai fejlődése szocialista irányának szilárdságát, továbbá külpolitikai vonalának szilárdságát is, amely az együttműködés további fejlesztését és elmélyítését célozza az összes szocialista országgal a proletár internacionalizmus eszméinek szellemében. vei. Felelős azért is, hogy falai közül a kommunizmus ügyének politikailag tájékozott, szilárd eszmei- ségű harcosai kerüljenek ki. Az iskola soha sem volt és nem is lehet független a politikától, az osztályharctól. A kommunista világnézet a szovjet ember jellemének szerves részié kell hogy legyen.” Brezsnyev emlékeztetett arra, hogy a Szovjetunióban 197ü-re alapjában véve megvalósul az általános tízéves népoktatás, majd hangsúlyozta a tanítók munkájának hatalmas jelentőségét. „A tanító, képletesen szólva, megvalósítja az egymást követő korszakok folyamatosságát, a nemzedékek láncolatában ő az összekötő láncszem. Mintegy továbbadja a jelen stafétabotját a jövőnek és ettől válik munkája vonzóvá, valóban alkotóvá.” „A szovjet társadalom szellemi életének alapja a marxista-leninista világnézet, a kommunista ideológia” — mondotta a továbbiakban Brezsnyev. Rámutatott, hogy a párt, mint a szovjet társadalom vezető ereje, általános elismerést vívott ki. „13 milliós tagságával, amely a munkásosztály, a parasztság és az értelmiség legjobbjait tömöríti soraiban, a párt a szovjet nép hatalmas politikai, erkölcsi és inte- lektuális erejét testesíti meg.” „A kommunisták nagyra becsülik a nép bizalmát és mindenképpen erősítik a párt és valamennyi dolgozó egységét. Amikor pedig azt mondjuk, hogy a kommunizmust építő társadalomban a párt szerepének növekedése történelmi törvényszerűség, ez azt jelenti, hogy növekszik a párt, a pártszervezetek és valamennyi kommunista felelőssége azért, ami országunkban folyik, sikereinkért, jövőnkért” — fejezte be beszédét Brezsnyev. (Folytatás az X. oldalról) Bizonyos összehasonlítást tehettünk Volgogradban is. Jómagam itt már több ízben töltöttem rövidebb időt, utoljára hét évvel ezelőtt. Az azóta bekövetkezett fejlődés óriási. A volgográdi terület vezető elvtársai elmondták, hogy tíz év alatt az ipari termelés háromszorosára növekedett. Mellesleg megjegyzem, hogy a volgográdi terület jóval nagyobb, mint Magyar- ország. A szovjet méretekben ez a terület a mi fogalmainknak megfelelően megyét jelent. Híres az erőműve, vannak gépgyárai és egyéb üzemei. Mi a traktorgyárban jártunk, amely több dologról is nevezetes. Először is: az első seevjet traktor 1930-ban ott készült ei. Ez ennek a gyárnak a dicsősége. Másodszor — s ezt az egész világ tudja —, amikor a Hitler-fasiszták elérték Sztálingrádot, ennek a gyárnak a területén folytak azok az utolsó harcok, amelyekben véglegesen megállították, majd megverték és megsemmisítették a német fasiszta csapatokat. Érdekes volt számunkra az Észt Szovjet Szocialista Köztársaságban tett látogatás is. Itt is nagyarányú a fejlődés. Iparuk gyors ütemben fejlődik, s rendkívül magas színvonalú, igen fejlett és egészségesen növekszik a mezőgazdasági kultúra. Más éghajlati viszonyok között dolgoznak, mások a termékeik, északi fekvésű az (Folytatás az 1. «Idáiról) helyzetnek megfelelően számolják fel az imperialista izraeli agresszió következményeit, s az ENSZ '♦izion- sági Tanácsa 1967. november 22-i határozatai alapján politikailag rendezzék a közel Keleti helyzetet. A felek ismét kifejezik eltökéltségüket, hogy a jövőben is a szocialista országok párt- és kormányvezetőinek értekezletein közösen kidolgozott álláspont szerint fognak cselekedni. A felek meggyőződése, hogy a Varsói Szerződés tagállamainak a bukaresti nyilatkozatban kifejtett építő jellegű javaslatai, az európai kommunista- és munkáspártok Karlovy Vary-i értekezletének dokumentumai az európai biztonság és békés együttműködés megerősítésének reális alapját jelentik, s megfelelnek az európai népek létérdekeinek. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió ismételten kinyilvánítja, hogy az USA imperialista köreivel szövetkezett nyugatnémet milita- rizmus revansista törekvései továbbra is az európai feszültség és háborús veszély fő forrásai. A nyugatnémet kormány politikája változatlanul a második világháború utáni európai helyzet aláásására irányul. Az NSZK ellenséges irányvonalat követ az NDK-val szemben. Nyugat-Németország vezető köreinek revansista politikája a neofasizmus és az agresszió fészkének kitere- bélyesedéséhez vezet Európa szivében. Az antidemokratikus szükségállapot-törvények elfogadása a Bundestagban, újabb súlyos lépés azon az úton, amely az NSZK-t a legreakciósabb militarista erők diktatúrájának irányába tolja. Mindez komolyan veszélyezteti az európai kontinens békéjét és nyugalmát. A felek hangsúlyozták, hogy az európai béke és biztonság reális és konstruktív alapja: a második világháború után Európában kialakult államhatárok meg- változtathatatlanságának elismerése, az NSZK-nak az egyedüli képviselet igényéről való lemondása, Nyugat- Berlin — mint önálló politikai egység —- külön státusának tiszteletben tartása, a müncheni egyezmény semmisségének kezdett®. fogva ország, sok a csapadék. Növénytermesztésük és állattenyésztésük kiváló. Nem hiszem, hogy e vonatkozásban Európában sok versenytársuk akad, beleértve a legfejlettebb kapitalista országok mezőgazdaságát is. RIPORTER: Arra kérem Kádár elvtárs, foglalja össze tárgyalásaik, látogatásuk eredményeit VÁLASZ: Ezt röviden ösz- szefogtalni igen nehéz, inkább csak érinteni lehet. Megbeszéléseink során — ahogyan ilyenkor szokásos, mindkét részről tájékoztatást adtunk saját helyzetünkről. Sok időt szenteltünk a kétoldalú kapcsolatoknak. Megállapodtunk mindazokban a témákban, amelyeket a további munka során napirenden tartunk. Egyébként megállapítottuk, hogy a magyar —szovjet együttműködés egészséges, jó és megfelelően fejlődik. Ez így van politikai téren, a nemzetközi politikában is, s ami szintén örvendetes, mindinkább, mind szélesebben fejlődik országaink társadalmának közvetlen érintkezése. Tallinnban a gyűlésen érintettem is, hogy most már nem csupán a vezetők szűk körének egyetértéséről és együttműködéséről, hanem a tömegek kapcsolatáról van szó. Ami általában barátságunkat és szövetségünket illeti, ezt nagyon széles körben méltatták a tömegek. Talán történő elismerése, az atomfegyver megszerzését célzó nyugatnémet törekvések megelőzése. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kormánya véleménye szerint a kellően előkészített összeurópai konferencia megtartása fontos lépést jelentene a kollektiv biztonsági rendszer megteremtésének útján, elősegítené az európai és a világbéke megszilárdulását. A felek nagy jelentőséget tulajdonítanak az atomso- rompó-szerződésnek. Annak megkötése kedvező feltételeket teremt az atomfegyverkezési verseny megfékezése, az általános és teljes leszerelésért, a valamennyi békeszerető erő tömörítéséért folyó harc szempontjából. A felek kinyilvánítják eltökéltségüket, hogy erősíteni fogják a Varsói Szerződés szervezetét a szocialista országok biztonságának szilárd garanciáját. A szocialista közösség külpolitikája további aktivizálásának, az agressziók meghiúsításának, a népek közötti barátság érdekeitől vezettetve a felek a jövőben is koordinálni fogják nemzetközi tevékenységüket. Az MSZMP és az SZKP képviselői nagy megelégedéssel állapították meg, hogy a két párt nézetei teljesen egybeesnek a nemzetközi kommunista- és munkás- mozgalom helyzetének értékelésében. Megerősítették azon törekvésüket, hogy a jövőben is folytatják a kölcsönös konzultációkat, s egyeztetik álláspontjukat és tevékenységüket. Az MSZMP és az SZKP egyetértett abban, hogy minden egyes marxista-leninista pártnak, miközben az előtte álló nemzetközi feladatok megoldásán fáradozik, a nemzetközi kommunista- és munkásmozgalommal szembeni magas felelősség szellemében kell cselekednie, mindent meg kell tennie az összes kommunista erők nemzetközi összeforrottságá- nak megszilárdítására. A felek meggyőződése, hogy a kommunista világmozgalom egységének megerősítéséért folyó harc fő kérdése: a kommunista- és munkáspártok nemzetközi tanácskozásának gondos előkészítése és megtartása. Meggyőződésük, hogy a küszöbön álló tanácskozás fontos szakaszt jelent az imperiaitthon is látták a különböző barátsági gyűléseket, látták milyen volt a volgográdi traktorgyárban, — ahol küldöttségünk nevében Fock elvtárs beszélt, — azután Tallinnban és végül Moszkvában. Sok-sok ezren vettek részt ezeken a gyűlésekén, amelyeknek hangulata — nehéz ezt szavakkal visszaadni — igazán bensőséges volt. Az ember — ismétlem — érezhette, hogy a szovjet emberek körében milyen rendkívül nagy tiszteletet és megbecsülést szerzett számunkra következetes politikánk, hogy a szocializmus ügyét és saját dolgainkat kézbe vettük és terveinket eredményesen valósítjuk meg. Mint barátot és szövetségest is számon tartanak és becsülnek minket. összefoglalóan tehát any- nyit mondhatok, hogy a küldöttség hivatalos tárgyalásai, az egyes vezetőkkel folytatott megbeszélések, a gyűlések, a szovjet dolgozókkal való számtalan találkozó küldöttségünk eredeti misz- sziójának megfelelően zajlott le. A misszió célját, mindig nyíltan, programszerűen hirdettük: az volt a szándékunk, hogy a látogatás mozdítsa elő a két párt, a két kormány, a két ország, a két nép barátságát, testvéri, mindkét országra nézve hasznos kapcsolatát, együttműködését. Megjegyzem, hogy a különböző alkalmakkor, — példán! Moszkvában « két híiizmus elleni harcban, a jelen kor összes forradalmi erőinek tömörítésében és támogatást nyújt a szabadságukért és függetlenségükért küzdő népeknek. A testvérpártokkal szorosan együttműködve az MSZMP és az SZKP minden tőle telhetőt megtesz a kommunisták ezen nemzetközi fóruma sikeres lebonyolításának biztosítása érdekében. A küldöttségek pozitívan értékelték a budapesti konzultatív találkozó eredményeit, valamint a testvérpártoknak a nemzetközi tanácskozás előkészítését célzó további együttes lépéseit. A szovjet fél elismeréssel méltatta MSZMP nagy hozzájárulását ehhez a munkához. Az MSZMP és az SZKP további erőfeszitéseket ‘esz a szocialista országok egységének erősítése, a szocialista közösség politikai, gazdasági és védelmi ereje szar kadatlan növelése érdekében. A két testvérpár* határozottan elítéli Mao Ce-tung csoportjának politikáját, amely lábbal tiporja a marxizmus—leninizmus elveit, szakadár irányvonalat folytat a nemzetközi kommunista mozgalomban és ezzel kárt okoz az imperializmus elleni harc és a szocializmus leírtai énífése ügyének. A tárgyalások részvevői hap’tfsűivozták, hogy a2 MSZMP és az SZKP szoros együttműködése és információcseréié. p küldöttteffcse- rék, a két párt veze*Ö személyiségeinek találkozói és konzultációi, a pártiaik közötti kapcsolatok lenini normáinak sziliemében elősegítik az időszerű kérdések elvtársi légkörben történő operatív megoldását. A felek célszerűnek tartják az MSZMP és az SZKP közötti együttműködés formáinak és módszereinek továbbfejlesztését. A két ország párt- és kormányküldöttségének tárgyalásai a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság. az SZKP és az MSZMP közötti testvéri barátság és sokoldalú együttműködés erősöd dését szolgálták. A magyar párt- és kormányküldöttség baráti látogatásra hívta meg a Szovjetunió párt- és kormánvkül- döttségét a Magvar Népköztársaságba. A szoviet fél a meghívást köszönettel elfogadta. vatalos fogadáson is — sok emberrel találkoztam és nagy örömmel tapasztaltam, hogy a magyar—szovjet kapcsolat, barátság, együttműködés tehát sok irányú, széles is nagyon egészségesen épül és érvényesül. Találkoztunk a Szovjet—Magyar Baráti Társaság vezetőivel, továbbá kohászokkal, alumíniumipari, gépipari szakemberekkel. A maga területén mindegyik meggyőződés« híve a szovjet—magyar kapcsolatoknak és együttműködésnek. A kapcsolat és az együttműködés tehát sokirányú, széle# körű és meggyőződésem, hogy most tovább erősödött^ illetőleg még jobb feltételeket alakítottunk ki a további együttműködéshez. Szeretném azt is megemlíteni, hogy a magyar—szovjet kapcsolatnak természetesen nemcsak Magyarország és nemcsak a két fél, hanem szélesebb értelemben a szocialista országok, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom szempontjából is megvan a maguk meghatározott jelentősége. A magyar—saovjet kapcsolatok kedvező alakulásának pozitív hatása tehát a két ország érdekein túl hasznosan és jól szolgálja az összes szocialista országok, valamint a nemzetközi munkásmozgalom törekvéseit ís. Ezzel az érzéssel jöttem haza és általában a küldöttség tagjai is így értékelik látogatásunk eredményeit — fejezte be nyilatkozatát Kádár Jánost 1 CSKP elnökségének lése Kádár János elvtárs nyilatkozata
