Kelet-Magyarország, 1968. július (25. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-21 / 170. szám
?. oídat SrtET-MAGYARORSZÄÖ Í968. július 3Ű > Gyakoribb ellenőrzést! Nn Binden tiszta a fehér tej hern! Hajnali úton a begyűjtőkocsi nyomában Hajnalban és a kora esti órákban hat kék-fehér autó robog ki a nyíregyházi Moszkva utca torkolatán, s útjukat a négy égtáj felé folytatják. Egyenként 90— 100—120 kilométeres körutat téve sok ezer, liter tejjel töltve térnek vissza néhány óra múlva. Az egyik tejes- autó- három szakértő társaságaim követtük pénteken hajnali gyűjtőútján. 100 liter tej és környéke Honnan és hogyan kerül — a tejipar közvetítésével — a háziasszony kannájába a tej. a nyíregyházi családok reggelijéhez, vacsorájához az egvób tejtermékek? — Erre kerestünk feleletet 90 kilométeres kőrútunk során, s hogy szakavatott, kritikus szemmel mutathassuk be néhány tejbegyűjtő munkáját, segítséget kértünk dr. Zsir- kó Edit állami közegészség- ügyi félügyelőtől, dr. Hajdú Bertalan élelmiszerellenőr- ző szakállatorvostól és Pau- Jik Andrástól, a tejipari Vállalat szállítási felelősétől. Nyíregyházától alig néhány kilométernyire, a János bokor egyik kis háza elé kanyarodik be a tejeskocsi. A Németh család immár harminc éve gyűjti a környék tejét. A tradíció kötelez, de nem így a valóságban: a fal mellett kannákban 100 liter tej várja az elszállítást. az egyik nyitott kanna fölött teltházas” légyfogó lengedez. Németh Józsefné az előírt fehér köpeny nélkül, meglehetősen gyanús tisztaságú ruhában végzi ezt a fontos közellátási munkát. (Mindhárom szakértőnk egybehangzó véleménye: tüstént meg kell szüntetni az átvevőhelyet ebben a döngölt földpadlós helyiségben, az említett körülmények miatt.) Szürke sár a piros gumicsöven A Sipos bokorban arra vagyunk kiváncsiak, hogyan fogadja Bánszki Júlia a kocsit. Nos a látvány a legkevésbé sem megnyugtató. Bánszki Júlia alig egy liternyi vizel loccsant a sártól szürke, eredetileg piros tejszívó gumicsőre. A „mosás” után már dugná ■ is a hófehér tejjel töltött tartályba. Szakértőink azonban megálljt intenek, s néhány villámkérdéssel rögtönzött egészség- ügyi vizsgát rendeznek. Bályi bokor naponta 400— 450 liter tejet ad a város ellátására. A tartályban tiszta, szemmel láthatóan egészséges tej remeg, gyűrűzik a kapu előtt járó gépkocsi dübörgésétől. Szinte jólesik nézni ezt a fehér folyadékot, csakhogy valami nagyon illúziórombolóan hat itt. A helyiség szennyvízlevezető aknájából förtelmes bűz tör elő. (Egy hete! — Szabó Kálmánná tejbegyűj- tő elmondása szerint.) A tiszavasvári 2. számú tsz-csarnokban rend és tisztaság fogadja a kocsit. Innen ezer nyíregyházi család literes kannájába juttatnak léjét naponta. Légy, pókháló, piszkos fal „Ezt már régen bezárhatták volna”. — így fogadta kora reggeli látogatóit. Ham- merszki Károlyné, a tisza- eszlárj 2. számú tsz-tejbe- gyűjtő. Szavait a látottak igazolták: a csöppnyi helyiségben ötszázliteres kád áll, benne 150 liter tej és három vergődő légy, felette a falon tízszer-hússzor ennyi. A tejipar képviselője egy épülő házikóra mutat: itt lesz az új gyűjtőhely. (Lesz! Addig azonban a község 1. számú gyűjtője is végezhetné a falu egészére ezt a munkát.) Tiszanagyfaluban szabályos és higiénikus munkát tapasztal mind az orvos, mind az állatorvos. Nemúgy Rakamazon a tavasszal átadott új helyiségben. Az ajtó felett pókháló, a fal piszkos. (Sem itt, sem másutt nem meszelnek havonta, legfeljebb évente kétszer- háromszor.) Háromezernyolcszáz liter tejet „hoztunk haza”. Hét falusi tejgyűjtőállomás példája int: több törődést, szigorúbb ellenőrzést kíván ez az alapvető közellátási munka, még akkor is, ha begyűjtőktől nem közvetlenül kerül asztalunkra a tej. (szilágyi) G YERMEKSORSOK a gonoszság „A VEGYÉSZVÁROS“ és három lakója Ahonnan öt kontinensre indul a gyógyszer „Családi” üzem volt a gyáralapító, Kabay János idejében, 1927-ben a világhírű- l vé vált Tiszavasvári Alka- ! loida. Két vegyésze volt csupán : Kabay és a felesége. Még a felszabadulás előtt is csak öt egyetemet végzett mérnök dolgozott itt. Most a vegyészek és technikusok gyárának is nevezhetnénk az ópiumalkaloidák exportjában 1961 óta a világ- ranglista élén álló üzemet, ahol 46 mérnök-vegyész, 62 technikus, Kabay késői utódai munkálkodnak a világhírnévért, s a Föld öt kontinensének félszáz országába szállítják a neves magyar gyógyszereket. Százezreket költ az üzem a vegyészképzésre. Csupán 1964-től harminckettőt taníttatott ösztöndíjjal. I 1Labdarúgó nyelven szólva, Tamás Géza vegyész saját nevelés. — Nem tévedés, vonatkozik ez a futballra is, a szakmára is. A gyár csapatában fedezetet játsszom és itt nőttem fel az üzemben. Segédmunkásként kezdtem. Egy évig szenet lapátoltam, mákgubót szállítottam. Innen kerültem a idrálóba gimnáziumi érettségivel, ahol mint betanított segédmunkás a gyógyszeralapanyag gyártásában vettem részt — sorolja. Vonzotta a vegyészet. Látták ezt a vezetők is. így került szóba, ha kedve van biztosítják továbbtanulását ösztöndíjjal. A gyermekkor három állomása — ezt is adhattuk volna riportunk címének. De ez így nem lett volna igaz, mert eseteink kivételek, s azoknak a sorsát igyekeznek tükrözni, akiknek gyermekkora nem boldog. Hogy a rendezetlen, felelőtlen, közönyös családi környezetből hová fejlődhet a gyerek? Azt biztosan senki sem tudja, de példák százai bizonyítják, hogy közülük sokan másutt végzik, mint ahogy szeretnénk. Ha nem szól közbe idejében a társadalom. „Elfoglalt“ szülők Kitől nem kértek húsz fillért kenyérre Nyíregyházán félmeztelen gyerekek? Kevesen lehetnek. Ezek az apróságok szinte hozzánőttek a városhoz, rendszeresen megjelennek és kémek. két-három év múlva megoldódik, mert esetleg Nyíregyházán is fölállítanak egy ilyen intézetet. Szükség lenne rá, hiszen tavaly 78 gyermekkorú tettessel foglalkozott megyénkben a rendőrség. Ennek csaknem fele nyíregyházi. A gyerekeknél az állami gondozásba vétel a tét. Másodszor látogatja meg őket a gyámhatóság, de újabb látogatások is szükségesek, mert hátha felébred a lelkiismeretük és úgy gondozzák majd őket, hogy erre az intézkedésre nem lesz szükség. „Senki44 gyereke A város peremén, a sorakozó új házak között bújik meg B-ék lakása. A ház előtt egy kiugró és lugas ad árnyékot. A kislány — fekete szemű, szabályos arcú, gyönyörű hároméves gyerek, — ott játszik a töredezett kövön. Anikó, B. első házasságából született Tibiké az első nyalogatni kezdi róla a poros zsírt Tibiké a „senki” gyereke. Bosszúból tartották maguknál, mert B. első felesége elvitt egy bútorgarniturát, s először azt hitték, ha nem adják vissza a gyereket, visszakaphatják tőle a bútort. Úgy látszik, az asszony a bútor és a gyerek közül az előbbit választotta. B-áknek tehát nincs sok közük Tibikéhez, B. nem az apja, az élettárs nem az anyja. Tibiké a senki gyereke. A szomszédok sokszor enni akartak adni a láthatóan éhes, a fejlődésben alaposan visszamaradt kisfiúnak. De nem vették szívesen. Állami gondozásba nem akarják adKépünkön az új csarnok é pítése látható. Elek Emil felvétele De ez még a legenyhébb csínyük, mert jócskán van másféle is. Hogy csavaroghatnak e gyerekek naphosszat a városban? Hát nicsenek szüleik, hogy felelősségre vonják őket? Vannak. De felelősségre vonást, nevelést aligha lehet tőlük várni. Ha éppen Szabadlábon van is valamelyik, akkor is van „fontosabb” dolga is, mint hogy a gyerekkel törődjön. Meg hát ritkán is van szabadon. Nemcsak kerékpárlopás, hanem jó néhány áruházi lopás és zsebtolvajlás is, ami már nagy fogásként elkönyvelhető: ezertől ezerhatszáz forintig! A hat gyereket a rendőrség különleges intézetbe javasolja, ahol a hozzájuk hasonlókkal próbálják jobb útra téríteni őket. Az intézetben való elhelyezés sürget, mert amíg nem történik meg mindennap láthatóak a városban, koldulva, vagy zsebelésre lesve. Az intézetben való elhelyezés húzódik, mert más megyékben lévő intézményeknél kell kérni, hogy vegyék föl. Ez a gond talán „Inkább kiirtom“ Tanya a városból Sóstóra vezető, s onnan Kemecsére tartó út háromszögében, a neve Fenyő-tanya. Falát kikezdte az idő, a vályog és a tégla mindenütt előbukkan. Benn sem különb, s érezhető, hogy a P-ék szobájában alig jár a levegő. Ebben laknak P-ék. P. és életitársa, továbbá a négy gyerek. Tehát hatan. — Inkább kiirtom mindegyiket, de nem engedem, hogy elvegyék tőlem — mondja az ember nagy hangon. — Húszán voltunk, mégis felnőttünk — így az asszony. A gyerekekről van szó, ás az állami gondozás lehetőségéről. A négy tejszőke gyerek, a legnagyobb ősszel megy iskolába, a legkisebb pedig még nem beszél. A konyhául szolgáló kis folyosón áll egy rozzant csikótűzhely, azon fő valami ebéd. A gyerekek, a lakás, az egész környezet gondozatlan. A nagy hang eredménye: vadak, félénkek a gyerekek, menekülnek minden elől. feleség szerzeménye, s van egy csöppség, öthónapos is, de őt kivitték Sóstóra strandolni. ö B. élettársának gyermeke. — Nagymama szokott enni adni, de sokszor részeg — válaszol kérdésünkre a kislány. Míg beszélgetünk, leejti maga mellé a porba a majszolt zsíros kenyeret. Tibiké — aki ott mászik mellette — rácsap és gyorsan ni, mert akkor fizetni kellene érte. Akkor mit akarnak? Talán ki akarják éheztetni? A nagyapa mutatja, mit hagytak a két gyereknek. Három szelet kenyér, egy kevés kávé. Estig ez kevés lesz! És nyugodtan szórakoznak, strandolnak egész nap? És nyugodtan dolgozik B. is a munkahelyén? Úgy látszik, igen. De Tibiké élete nemcsak rájuk tartozik. Siker. Kemény tanulás, öt évig 42 400 forint ösztöndíjat kapott a gyártól. Gondtalanul készülhetett az életre. — Édesanyám meghalt, apám két húgom taníttatásáról tudott csak gondoskodni keresetéből. Ősszel nősült. Két napja boldog apa. Megszületett a kis Dóra. És újból segített a gyár. Kétszoba összkomfortos lakást kaptak. — Nagyon boldogok vagyunk. I 2. Fiatal házaspár. Molnár Ernő és felesége. Szegedről kerültek Tiszavasváriba. Együtt tanultak, egyszerre végeztek. — Érdekes volt — emlékezik a feleség. — Harmadévesek voltunk, amikor Valovics Gyula, a gyár főmérnöke Szegeden járt. Hívott bennünket. Két évig kaptuk az ösztöndíjat. Ez az idő már lejárt, elmehetnénk, de eszünk ágában sincs. Szeretettel fogadtak. Előbb volt lakásunk, mint ahogy végeztünk. A férj a kémia III-as üzemében mérnök. Itt készítik a szintetikus gyógyszerek alapanyagait. A feleség az analitikai laboratóriumban minőségi ellenőr. Európa minden országának saját gyógyszer- könyve van. Molnárnénak mindet kell ismernie. Ezek alapján az igényeknek megfelelően vizsgálják és minősítik a gyógyszereket. Épül már az új szintetikus üzem. — Ott, az analizáló csoportnak leszek a vezetője — mondja. — I 3. Nyíregyházi vasutascsalád gyermeke az ösztöndíjjal vég zett Mándoki István vegyész Friss diplomás. — De a gyárral már ko rábban volt kapcsolatom. Debrecenben végeztem a vegyipari technikumban, s ott jelentkeztem ide. Technikusként kerültem az Alkaloidába, ahol Szabó Józsefné kutatóvegyész irányításával részt vettem a morfinkinyerési kísérletekben. Nekem minden új volt és érdekes. Akkor láttam életemben először morfint. — Édesapám nyugdíjas. Egyáltalán nem „bírta” volna taníttatásom. Nem is jelentkeztem volna, de abban a biztos tudatban indultam, a gyár segít. Pénzben ezt nem is lehet kifejezni. Feleségemmel az egyetemen ismerkedtem meg. Ide került ő is. Egy éve házasodtunk össze, s amikor felmutattam a házassági bizonyítványt, kétszo-r bás lakást kaptunk. L± Kiss Sándor párttitkár újságolja, hogy tavaly, a felépült 18 lakásból hatot a végzett ösztöndíjas vegyészeknek juttatott a gyár. — Saját erőből most nyolcvannyolc lakás épül. Többségét ennek is fiatal mérnökök, technikusok kapják. Tíz, emeletes lakóház épül. Valóságos kis vegyészváros képe bontakozik ki. Szükség van erre. Vasváriban valósul meg a gyógyszeripar legnagyobb beruházása. Erre 600 milliót fordítanak. Uj erőmű, két termelőcsarnok és kazántelep épül. Ezekben kezdik meg 1969-től a szintetikus gyógyszerek gyártását. Évente több száz tonna gyógyszert termelnek, melynek az értéke meghaladja majd a 400 milliót. — Tamás Géza, Molnár Er- nőné, Mándoki István és a többiek itt fognak majd dolgozni. — újságolja a párttitkár. — Már tevékenykednek. Építés közben ellenőrzik á technológiai szereléseket. Készülnek a nagy feladatra. Fiatalok „tudós” klubja alakult. Állandóan képezik magukat, hogy méltók legyenek a nagy elődhöz, Kabay Jánoshoz, s a gyár világi; "nevét öregbítsék öt kontinensünkön. Farkas Kálmán Kun István A Nyíregyházi Tsz-közi Vállalkozás FELVÉTELRE KERES vízvezetékszerelő, festő, kőműves szakmunkásokat. Továbbá kőművesek mellé segédmunkásokat. JELENTKEZÉS: NYÍREGYHÁZA, DOHÁNY UTCA 3. SZ.
