Kelet-Magyarország, 1968. július (25. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-21 / 170. szám

A CSAP KB teljes ülésének határozata AZ ELMÚLT HÉT rend­kívül fontos nemzetközi ese­ménnyel kezdődött: július 14-én és 15 én Varsóban ta­lálkoztak a Bolgár Népköz- társaság, a Magyar Népköz- társaság, a Német Demokra­tikus Köztársaság, a Len­gyel Népköztársaság, vala­mint a Szovjetunió párt és kormányvezetőí, s véleményt cseréltek a nemzetközi hely­zet, az európai béke és biz­tonság szavatolásának idő­szerű kérdéseiről, valamint a nemzetközi munkásmoz­galom problémáiról. Az ér­tekezleten a résztvevők tá­jékoztatták egymást orszá­guk helyzetéről, kicserélték információikat a csehszlo­vákiai események alakulá­sáról, és közös levelet in­téztek a Csehszlovák Kom­munista Párt Központi Bi­zottságához. Ebben a levélben, amelyet csütörtökön hoztak nyilvá­nosságra, az öt kommunista párt vezetői aggodalmuknak adtak kifejezést a csehszlo­vákiai politikai folyamatban jelentkező szocializmuselle­nes jelenségekkel kapcsolat­ban és arra szólították fel a CSKP vezetőit, hogy indít­sanak erőteljes harcot mind­azon erők ellen, amelyek ve­szélyeztetik Csehszlovákia szocialista vívmányait. Még szerdán este összeült az SZKP Központi Bizottsá­gának plénuma, amelyik jó­váhagyta a varsói értekez­leten részt vett szovjet kül­döttség tevékenységét Az SZKP KB Politikai Bizott­sága levélben fordult a CSKP KB elnökségéhez, s ebben javasolta, hogy tart­sanak kétoldalú elvtársi ta­lálkozót Moszkvában, esetleg Kijevben, vagy Lvovban, a legmagasabb szinten, a két párt vezetőinek minél szé­lesebb körű részvételével. Ezek az események élénk visszhangot keltettek a nem­zetközi kommunista mozga­lomban. A pártsajtó világ­szerte méltatja a varsói ta­nácskozás eredményeit és ál­lást foglal az ott felvetett kérdésekkel kapcsolatban. Az MSZMP központi lapjában, a Népszabadságban pénteken „Az elvtársi aggodalom sza­va” címmel jelent meg szer­kesztőségi cikk, amelyben a többi között ezt olvashattuk: „A csehszlovák szocialista rendszer fenntartásáért ví­vott harc valamennyi szo­cialista ország, valamennyi kommunista párt, minden haladó erő közös érdeke. Ami bennünket, a levelet teljes egységben . és azonos meg­győződéstől vezettetve aláíró f. A katonai térképeken kar­csú nyilak mutattak keletről nyugatra és nyugatról kelet­re. Az éterben a rádióadók továbbította parancsok és rendelkezések hullámzottak; a háború a végkifejlés felé közeledett. Egyfelől a Szovjetunió, másfelől a2 Egyesült Államok, Francia- ország és Anglia csapatai — ezredek, dandárok és hadosz­tályok — nyomultak előre s fasiszta Németországban. A még hitleri ellenőrzés alati álló városokban mindenfajta szolgáltatás szünetelt, sötét­ség, éhség, szomjúság gyö­törte a lakosságot. A katonai térképekre raj­zolt nyilak mind közelebb kerültek egymáshoz. A kéj irányból támadó szövetsége sek, a győzelemhez közeled­tek. szocialista országokat illeti, a szocializmus sorsáért ér­zett kollektív felelősségünk­ből fakadó internacionalista kötelességünknek tartjuk, hogy megadjunk minden tá­mogatást csehszlovák elv- társainknak ebben . harc­ban.* A VILÁGPOLITIKÁI ese­mények sorában a héten az volt a legjelentősebb, hogy Genfben ismét összeült a tizenhéthatalmi leszerelési értekezlet, amely március 14-én napolta el munkáját Mint emlékezetes, ez az ér­tekezlet készítette elő az atomsorompó-egyezményt, amelyet az ENSZ tagálla­mainak többsége azóta el­fogadott. Ezzel kedvezőbb légkör született az általános és teljes leszerelést előkészí­tő további fontos nemzet­közi egyezmények kidolgo­zására. Jótékonyan hat a most kezdődő újabb genfi ülésszak munkájára az is, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok megálla­podott: tárgyalásokat kez­denek a támadó és védelmi célokat szolgáló rakétarend­szerek korlátozásának kérdé­séről. A Szovjetunió képviselője az értekedet elé terjesztette kormányának július 1-én nyilvánosságra hozott javas­latait, amelyek 9 pontban foglalják össze az atomfegy­verek korlátozására, betil­tására és leszerelésére vo­natkozó intézkedéseket. A szovjet álláspont szerint je­lenleg a legfontosabb feladat az atomfegyverek alkalma­zásának betiltása; a szovjet küldött Genfben nemzetközi konferencia összehívását sür­geti, amely kidolgozná a megfelelő szerződést. Irakban katonai állam­csíny zajlott le szerdán haj­nalban, amely megfosztotta hatalmától Áref elnököt. Az új iraki rendszer kibővített földreformot, a nemzetközi monopóliumoktól független olajpolitikát és a kurd kér­dés rendezését ígéri. Az or­szágban az elmúlt évtized­ben sorozatosan lezajlott ál­lamcsínyek vezetői mindig ugyanezt ígérték. Megfigye­lők a jelenlegi fordulat ve­zető csoportjának személyi összetételéből arra következ­tetnek, hogy Irakban jobbol­dali puccs zajlott le: Hassan AI Bakr, a „forradalmi ta­nács” elnöke 1963-ban azok­ban a hónapokban volt mi­niszterelnök, amikor fegy­veres terrorista bandák rémuralma pusztította az or­szág haladó erőit. A katonai szállítmányokban megjelent rágógumi és a ci­garetta is, sőt sajátos cso­magolásban egyre több pezs­gőt rakodtak a műszaki ala­kulatok. Az italládákon nagy, fekete „N” betű díszelgett, annak jeleként, hogy a cso­magokat csak külön parancs­ra szabad majd felbontani a győzelem napján. De addig még a szaporán zuhogó áprilisi zápor sem tudta elmosni a csatatereken omló tengernyi vért. És azon a területen, amellyé Német­ország zsugorodott, még több mint háromszáz koncentrá­ciós tábor működött. Késő éjszaka, minden elérhető tá­borparancsnokság utasítást kapott a foglyok elpusztításá­ra, Rudolf Schirmbaum SS-őr- katona a Griechenau meg­semmisítő tábor őrszeme is parancsot kapott: géppuská­ját szerelje le, szállítsa a kő­Praga OTPI) A CSKP Központi Bizottsá­ga a Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottsággal, vala­mint a CSKP XIV. rendkívüli kongresszusára megválasz­tott küldöttek képviselőive' együtt pénteken megtartott teljes ülésén megvitatta az öt kommunista- és munkáspárt varsói találkozójáról érkezett levelet és a CSKP KB elnök­ségének ezzel a levéllel kap­csolatos álláspontjait, vala­mint azokat a lépéseket, ame­lyeket a CSKP KB elnöksége a kialakult helyzet megoldá­sára választott. Az ülésszakon elfogadott határozat többek között hangoztatja, hogy a CSKP KB teljes tudatában van annak a nagy felelősségnek, amellyel Prágában nyilvánosságra hozták a Csehszlovák Kom­munista Párt Központi Bi­zottsága elnökségének állás­pontját az öt kommunista és munkáspárt levelével kap­csolatban. A CSKP KB el­nöksége egyebek között rá­mutat: „A levélből érződő aggodalmakról mi magunk a CSKP KB májusi plénu­mának határozatában szól­tunk. De az ellentmondásos politikai helyzet okát min­denekelőtt azokban az ellent­mondásokban látjuk, ame­lyek a CSKP januári plé­numát megelőző években halmozódtak fel; ezeket az ellentmondásokat egyszerre, rövid idő alatt, nem lehet kielégítő módon megoldani.’* A CSKP KB elnöksége el­kerülhetetlennek tartja, hogy a Csehszlovákiában kibon­takozott szocialista aktivitás széles tömegfolyamatát szél­sőséges tendenciák kísérjék, s hogy ebből hasznot akar­nak húzni az antiszocialista erőknek a társadalomban még meglévő maradványai. Sőt, megállapítása szerint „e bonyolult helyzetben ma­ga a párt sem kerülheti el a belső nézeteltéréseket, amelyek a CSKP akcióprog­ramja körüli tömörülést kí­sérik.” Ezzel kapcsolatban a válasz a Csehszlovák Kom­munista Párt Központi Bi­zottságának májusi plénu­mára hivatkozik, amely ki­jelentette: „Minden erőt mozgósítani kell arra, hogy az országban elejét vegyük a konfliktusoknak, hogy a Csehszlovák Szocialista Köz­társaságban ne kerüljön ve­szélybe a szocialista hata­lom.” Megismétli az elnök­ség azt a kijelentését is, hogy ilyen veszély keletke­zése esetén minden eszközt felhasznál a szocialista rend bányához, foglaljon tüzelőál­lást. A domb túlsó oldaláról motorzúgást hozott a szél árokásó gépek, lomha oszlo­pai gurultak a bánya felé. A táborban sorakozót rendel tek el és a rabok serege a kőbánya felé tántorgott. Mie­lőtt odaérnének, robbanások verik fel a csendet: a magas­ba lövellő rögök helyén hosz szú árok alakult ki. A fog lyok felsorakoztak a gödöi szélén, arccal a domb felé fordultak. Schirmbaum tár­saihoz hasonlóan tüzeléshez készítette fegyverét. Tekinte­tével végigtapogatta a számá­ra meghatározott zónát. Látta az előrehajló foglyokat, de számára nem emberek ők, csupán tárgyak, eleven fal amelybe majd golyóit lövi. Elhangzott a tflzparancs. A géppuskák szünet nélkül, perceken át kelepeltek. Á munkagépek jöttek, amelyek a testeket a mélybe soprik. a szocializmus csehszlová­kiai sorsáért nemcsak az or­szág népének, hanem egy­szersmind a nemzetközi kom­munista mozgalomnak is tar­tozik. A Központi Bizottság tevékenységének alapja a jö­vőben is saját nemzeti fel­adatainak megoldása marad, miközben követni fogja a szocialista országoknak és a Wág haladó erőinek közös érdekeit és céljait A CSKP KB a Szovjetunióval és a szocialista országokkal való szövetségben és együttműkö­désben látja a csehszlovákiai szocialista fejlődés szilárd nemzetközi kereteit. A CSKP KB véleménye megegyezik az elnökségnek azzal az álláspontjával, hogy a feleket kölcsönösen érdek­védelmére. Az elnökség ezután arról szólt hogy megérti: a szo­cialista országok testvér- pártjainak nem lehet kö­zömbös, mi történik Cseh­szlovákiában, de hangsú­lyozta: „Mi azonban, nem látjuk a reális okait azon állítások jogosságának, mi­szerint jelenlegi helyzetünk ellenforradalmi jellegű, a szocialista rend alapjait köz­vetlen veszély fenyegeti, Csehszlovákiában a szocia­lista külpolitika irányvona­lának megváltoztatása készül és konkrét a veszélye an­nak, hogy országunk elsza­kad a szocialista közösség­től.” A válasz a továbbiakban utal arra, hogy a Szovjet­unióhoz és a többi szocia­lista országhoz fűződő ba­rátság és szövetség mélyen gyökerezik Csehszlovákia társadalmi rendszerében és történelmi hagyományaiban. „A csehszlovák külpolitika fő irányzata a nemzeti fel- szabadítási harcnak és ha­tónk szocialista átalakításá­nak folyamatában született és erősödött — írja. — Ez az irányzat: szövetség és együttműködés a Szovjet­unióval és a többi szocia­lista országgal. Továbbra is arra törekszünk, hogy ba­ráti kapcsolataink szövet­ségeseinkkel, a világméretű szocialista közösség országai­val a kölcsönös tisztelet, a szuverenitás, az egyenjogú­ság és az internacionalista szolidaritás alapján a jövő­ben is elmélyüljenek.” A varsói levél azon meg­állapításával kapcsolatban, hogy Csehszlovákiában az NSZK-val folytatott közös és összehangolt politikánk felülvizsgálatát követelik, az elnökség válasza így fr: „Né­Homokot, kővet szórtak a gö­dörben heverő sok száz holt­testre. Azután az árokásók földet martak és a még hul­lámzó tömegsírra borították. Eközben egy műszaki ala­kulat aláaknásította a kör­nyéket. Fekete zászlócskák jelezték az aknamezőről ki­vezető utat. Az őrkatonák gránátot erősítettek a gép­puskákra, majd kellő távol­ságra futottak. Tompa dör­renések: a fegyverek örökre elnémultak. Az őrkatonák megkezdték visszavonulásu­kat. A műszaki egység meg­szüntette az átjárókat, újabb aknákat telepített. Schirmbaum most vette észre, hogy társai nagy része már civilruhát viselt. összeszorult a szíve. „Ez a vég” gondolta és a raktár­hoz sietett. Mint minden őr- katona, ő is rabruhát vétele­zett, cigarettával, konzer- vekkel látta el magát. Ben­zines kannát fogtak, lelocsol­ták a barakkokat, a konyhát, a krematóriumot. Amikoi mindenki elhagyta már a tá­bor területét, odabenn fel­lobbant a láng. Csak perce­kig tartott a szörnyű színjá­ték. Azután romhalmaz ma­radt sok tízezer ember ször­nyű kínszenvedésének szín­helyén. lő kérdések megvitatásakor nem lehet csupán a testvér­pártok közötti levélváltásra szorítkozni, hanem közvetlen és kölcsönös tárgyalásokat kell folytatni velük. A teljes ülés kötelességévé teszi a CSKP elnökségének, tegyen meg minden erőfeszítést és kezdeményezést azért, hogy ezekre a tárgyalásokra mi­előbb sor kerüljön, abból a célból, hogy pártjaink között megszüntessük a keletkezett nézeteltéréseket. A CSKP KB úgy véli, hogy a kétoldalú érintkezések va­lamennyi érdekelt kommunis­ta és munkáspárt esetleges ta­lálkozójához is kedvezőbb feltételeket teremtenek. A CSKP KB újból hang­súlyozza, hogy rendületlenül peinknek a német imperia­lizmussal és militariznvjssal keserű történelmi tapaszta­latai vannak. Nem valószí­nű, hogy bármely csehszlo­vák kormány semmisnek te­kintené ezt a tapasztalatot és könnyelmű hatórdjátékb kezdene népünk sorsával. Még kevésbé várható ez egy szocialista kormánytól és így el kell vetnünk minden ilyen jellegű gyanúsítást.” Az elnökség ezután azt hangsú­lyozza, hogy Csehszlovákia teljes mértékben betartja szerződésbeli kötelezettségeit és tovább fejleszti a szocia­lista országokkal kötött szer­ződések rendszerét. A CSKP KB, elnöksége el­fogadja a testvérpártok le­velének azt a kijelentését, hogy a Csehszlovákia iránt tanúsított érdeklődésnek a célja nem beavatkozás az ország belügyeibe és egyetért azzal a nézettel is, hogy a kommunista párt vezető sze­repének aláásása a szocialis­ta rend felszámolásának ve­szélyét rejti magában. „Nem titkoljuk — a Köz­ponti Bizottság plénumán erről világosan szóltunk —, hogy vannak nálunk jelen­leg olyan tendenciák, ame­lyek célja diszkreditálni a pártot, elvitatni erkölcsi és politikai jogát a társadalom vezetésére. De, ha feltesz- szük a kérdést, vajon he­lyes-e ezeket a jelenségeket úgy értékelni, mint a szo­cialista rend fenyegetését, mint a rekaciós ellenforra- lalmi erők nyomására a CSKP vezető politikai szere­pének megszűnését, akkor ar­ra a következtetésre jutunk, hogy semmi esetre sem he­lyes.” A válasz szerzői egyetérte­nek azzal, hogy a párt egyik legfontosabb feladata: meg. hiúsítani a jobboldali és anti­szocialista erők szándékait „E tekintetben — írják — pártunk a Központi Bizottság májusi plénumán kidolgozta taktikai-politikai tennivalóit és ezek alapján oldja meg feladatait. Ez a tevékenység rendszere azoknak az intéz­kedéseknek, amelyek csak akkor járhatnak sikerrel, ha fokozatosan, több hónapon át érvényesíteni tudjuk azo­kat.” Az elnökség a párt előtt álló politikai munka követke­ző fő céljait és szakaszait je­löli meg: 1. Következetesen elhatá­rolni az egész pártot a múll torzításaitól, amelyekért a felelősséget a párt régi vezető­ségéből meghatározott sze­mélyek viselik, akiket törvé­nyesen felelősségre kell von­ni. 2. Előkészíteni a párt XIV rendkívüli kongresszusát, amely összegezi a januári plénumot követő fejlődés és politikai helyzet eredményeit, s a demokratikus centraliz­mus elveivel összhangban meghatározza a párt kötelező irányvonalát. 3. A XIV. kongresszus után széles fronton hozzá kell látn* valamennyi alapvető belpoli tikai kérdés megoldásához: i politikai rendszer kiépítéséhe? a nemzeti front és a társa dalmi önkormányzat szocia lista platformján, a föderatív államjogi felépítés megterem­téséhez, a legfontosabb álla­erőfeszítéseket tesz a cseh­szlovák külpolitika fő irány­vonalának fejlesztésére. Ez a fő irányvonal: baráti kapcso­latok szövetségeseinkkel, a • Szovjetunióval és a szocialis­ta közösség országaival, az internacionalista szolidaritás, a kölcsönös megbecsülés, a szuverénitás, az egyenjogú- «' Ság és a be nem avatkozás ' alapján. A kölcsönös megértés és a testvéri országok egységé­nek és együttműködésének erősítése, amiért a CSKP minden lehetőt kész megten­ni, meg fogja szilárdítani ha­zánkban a szocializmus erőit és feltétlenül megnöveli a világ összes szocialista, for­radalmi és demokratikus erőinek tekintélyét is. mi szervek megválasztásáho* és az új alkotmány előkészí­téséhez. „Jelenleg a májusi plénunB irányvonalának megvalósu­lásáért folytatott politikai harc időszakát éljük — hang­súlyozza a CSKP elnökségé­nek válasza. — Igazi hare ez, amelyben nem csak győ­zelmeket aratunk, hanem si­kertelenségeink is vannak Az egyes csaták eredményei­ből azonban sohasem lehet helyesen megítélni az egész küzdelem kimenetelét. Úgy véljük, hogy a májusi plénum óta sikeresen konszolidáljuk a politikai helyzetet.” Az el­nökség véleménye szerint a XIV. pártkongresszus kül­dötteinek összetétele biztosí­tékot jelent arra, hogy a párt további irányvonalának kér­déséről nem a szélsőséges né­zetek hívei döntenek, hanem a párt „haladást képviselő magva.” „Ennek ellenére látjuk és nem akarjuk eltitkolni —! hangoztatja ugyanakkor a válasz —, hogy a CSKP KB májusi plénumának nem minden határozatát teljesít­jük kielégítően. Nyilvános gyűléseken és a tájékoztató orgánumokban időről-időre ma is találkozni olyan han­gokkal és tendenciákkal) amelyek nem segítik elő a párt, az állami szervek és a nemzeti front pozitív erő­feszítéseit. E kérdés megol­dását hosszabb időre szóló feladatnak tekintjük és a májusi plénum határozata vezet bennünket, amelynek értelmében „nem lehet meg­valósítani a politikai veze­tést régi, adminisztratív mó­don, a hatalom pozíciójából.’* Az elnökség úgy ítéli, hogy a „Kétezer szó” nyilatkozat óta, amely valóban anarchis­ta a tevékenységre és a po­litikai reform alkotmányos jellegének megsértésere búz- dít, az országban gya­korlatilag nem voltak hasonló fellépések. A hely­zet negatív jelentőségé­nek tekinti az elnökség aa olyan megalapozatlan buj- togatásokat is, amelyeket egyes munkások és társadal­mi vezetők ellen indítottak) „többek között a CSKP S1 vezetőségének tagjai ellen is, szélsőjobb és szélsőbal pozícióból egyaránt.” „Ha azonban feltesszük a kérdést — írja — helyes-e az ilyeri és ehhez hasonló jelensége­ket úgy értékelni, mint a re­akciós és ellenforradalmi erők nyomása alatt a párt vezető szerepének megszűné­sét, akkor arra a kö­vetkeztetésre jutunk, hogy semmiképpen sem helyes.” „Az a helyzetértékelés) amelyet az öt párt levele tartalmaz és azok a taná­csok, amelyeket további ak­cióinkhoz adtak, kétségtelenül őszinte szándékuak, nem ve­szik azonban figyelem­be a dinamikus társa­dalmi mozgást a maga bonyolultságában, ahogyan i azt a CSKP KB májusi plé­numa elemezte és azokat a következetéseket, amelyeket e plénum elfogadott” — han­goztatja a csehszlovák doku- nentum. Az elnökség végül ismételten állást foglal a kétoldalú tárgyalások mel­lett, amelyeken megvitathat­nák a szocialista országok együttes találkozójának kér­dését ia. Bodrogi Sándor: Kém történet I CSKP KB elnökségének válasza a testvérpártok levelére (Folytatjuk) K ü ipoíiti kai összefoglaló Elvtársi segítség Csehszlovákiának (ff* Harc a leszerelésért # Katonai államcsíny Irakban rnn. jüüte* W:---------------------------­^rssm

Next

/
Thumbnails
Contents