Kelet-Magyarország, 1968. július (25. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-21 / 170. szám

'mW$: FITTES U lJETEK! XXV. ÉVFOLYAM, 110. SZÁM ÄRA: 1 FORINT 1968. július 21, VASÁRNAP S tÄP TAttrÁtMABOCe A CSKP válaszlevele. (2. oldal) Kisvárda ellátási gondjai. (3. oldal) Gyermeksorsok a gonoszság áfa ján. (4. oldal) Munkahelyi ismeretségek. (5. oldal) A „szélhámos apostol”. (6. oldal) A gyűlölet ellenfele. (7. oldal) Divatlevél. (9. oldal) Olimpiai sorozat. (11. oldal) A termelőszövetkezetek új alapszabálya Az ország legnagyobb fmsz ‘áruháza épül Nyíregyházán Jövőre átadják az „Aranyszarvasat A január elsejével életbe lépett termelőszövetkezeti tör­vény elpírja, hogy minden nagyüzemi társas gazdaság köteles alapszabályát a tör­vény és az azon alapuló jog­szabályok rendelkezéseinek megfelelően módosítani, ille­tőleg kiegészíteni, vagy új alapszabályt készíteni. Ennek a nagy munkának határideje június harmincadika volt. Rendelet mondja ki azt is, hogy az új alapszabály el­készítését követően haladék­talanul ki kell dolgózniok a tsz-eknek ügyrendjüket és munkarendjüket. Kezdetben voltak olyan ta­pasztalatok, hogy néhány szövetkezet vezetősége nem tulajdonított kellő jelentőséget az alapszabálykészítésnek. A megyei és a járási pártbi­zottságok, tanácsok, s nem utolsósorban a Termelőszö­vetkezetek Országos Tanácsa és a tsz-szövetségek követke­zetes magyarázó és segítő te­vékenységének köszönhető, hogy ez a fogyatékosság ké­sőbb megszűnt. A legtöbb tsz-ben az egész tagság ügyé­vé tették az alapszabály mó­dosítását és kidolgozását. Ál­talános gyakorlattá vált, hogy nem csupán a vezetők, hanem brigádgyűléseken, másféle összejöveteleken a tagok maguk is elmondták véleményüket, javaslataikat. Ez volt az első alkalom, amikor mindenféle központi utasítás, kötelező erejű vagy olyannak felfogható minta nélkül születtek meg az alap­szabályok. Igaz, eleinte szo­katlan volt ez a módszer még a termelőszövetkezeti vezetők egy részének is. Meg­értették azonban, hogy az alapszabálynak, a tsz-ek alapokmányának ilyen megt alkotásán rengeteg múlik. A gazdálkodás önállóságát veszélyeztette volna, ha nem maga a szövetkezeti közösség dolgozza ki az alapszabályt. A termelőszövetkezeti élet­nek és munkának minden lényeges kérdéséről az alap­szabály intézkedik. Abban határozzák meg a tevékeny ­ségi kört, a tsz szervezeti felépítését, a vezető szervek hatáskörét, a választott testü­letek feladatait. Ott szere­pelnek a tagok jogai és kö­telességei, a háztáji gazdálko­dásra vonatkozó irányelvek, a közös vagyon kialakításá­nak és növelésének módoza­tai Nem kevésbé fontos az sem, hogy maguk a tagok döntöttek, rendelkeztek az alapszabályban a munkák dí­jazásáról, a jövedelemfel­használás főbb elveiről. Érthető, hogy mindez élén­ken foglalkoztatta a termelő­szövetkezeti tagokat, s éppen ezért sok és többféle véle­mény hangzott el. Némely kérdés körül vita is támadt, érvek és ellenérvek összeüt­közése után születtek meg a határozatok. Ilyen kérdés volt mindenekelőtt az, hogy kit, mekkora háztáji terület illet meg. Döntő változás a régebbi szabályokhoz képest, hogy már nem a termelőszö­vetkezeti család, hanem a tag kap háztáji földet, ha eleget tesz a közös munká­ból rá háruló kötelezettsé­geknek. Ha tehát ugyanabból a családból ketten vagy töb­ben dolgoznak tagként a szövetkezetben, s megvan az alapszabályban előírt számú munkanapjuk, akkor mind­egyikük külön-külön jogosult háztáji területre. Fontos vívmány, hogy az alapszabályok — a törvény rendelkezéseinek megfele­lően — tovább erősítik a ter­melőszövetkezetek működé­sének demokratizmusát. Ki­mondják a vezetőség, az el­nök titkos választását, s elő­írják különféle bizottságok életre hívását. Közülük kie­melkedő szerepe van az ellen­őrző bizottságnak, amely nem a vezetőség vagy az el­nök, hanem az egész tagság, a közgyűlés bizottsága, annak tartozik felelősséggel. Az alapszabályt tárgyaló és jóváhagyó közgyűléseken, s a gyűléseket megelőző ta­nácskozásokon, vitákon is nagy figyelmet fordítottak a tsz-ekben a szociális, kulturá­lis kérdésekre. Bizonyságot tettek arról, hogy a termelő­szövetkezetet nem csupán szántó-vető vállalatnak te­kintik, hanem olyan társadal­mi közösségnek is, amely az egész falu anyagi és szellemi felemelkedésének központja. A törvény szavaival élve, olyan személyi és vagyoni társulás, olyan szocialista mezőgazdasági nagyüzem, amelynek — egyéb nagy horderejű feladataival össz­hangban — célja a tagság szakmai, politikai és kultu­rális képzettségének, mű­veltségének fejlesztése. (gulyás) Az új gazdasági mechaniz­mus egyik célja, hogy a la­kosság jobb ellátása érdekév ben kibontakoztassa és elő­segítse az egészséges ver­senyt a kereskedelmi szervek között. Ezt célozta a területi elhatárolás elvének meg­szüntetése is. Élnek is a le­hetőséggel a földművesszö­vetkezetek. „Betörnek” las­san a megyeszékhelyre, Nyír­egyházára is. Ezt bizonyítja az is, hogy már épül a Bú­za téren az ország legnagyobb vidéki áruháza, amely mintegy ezer négyzetméteres területen helyezkedik el. Az ÉM. Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat az áru- csarnokot két hónappal a tervezett határidő előtt kí­vánja átadni. Ez azt jelenti, hogy ősszel már üzemelni fog. A nyíregyházi fmsz az ipari vásáron kiállított leg­korszerűbb hűtőgépsort vá­sárolta meg, melyet az áru- csarnokban állítanak üzem­be. Ez az áruház nemcsak A hosszú ideig tartó aszá­lyos időjárás jelentős terme­lés és jövedelemkiesést oko­zott a közös és háztáji gaz­daságoknak a zöldségfélékből is. Ez gondokat okoz a város zöldségellátásában is, s növe­li az árakat. A károk csök­kentése és a zöldségellátás javítása érdekében akciót indított a MÉK Ingyenes zöldségvetőmag és palántaakcióval segíti a me­gye termelőszövetkezeteit, a háztáji gazdaságokat, hogy minél több zöldségfélét ter­meljenek másodvetésként. Ezzel bizonyos mértékig pó­tolhatják a tsz-ek a termés és jövedelemkiesésüket, s ugyanakkor hozzájárulhat­nak az ellátás javításához. Csupán néhány napja kez­dődött a vetőmagakció és a szerződéskötések, s első ered­ményei máris mutatkoznak. Eddig a nyíregyházi Ságvári- val, a rakamazi Győzelemmel élelmiszerellátásról gon­doskodik majd, hanem friss zöldség és gyümölcsfélékkel is rendelkezésére áll majd a vásárlóknak. Emellett ipar­cikk részleget is nyitnak. Olyan korszerű árucsarnoka lesz ez a városnak, amely­ben pecsenyesütögető és presszó is rendelkezésére áll a vevőnek. Nyíregyházán épül meg az ország legnagyobb fmsz- áruháza is, mintegy 5 ezer négyzetméteres alapterületen. Erre a nagy vállalkozásra húsz fmsz társult, s beruhá­zására ötvenmillió forintot fordítanak. A társuló fmsz- ek eddig már e célra 26 és fél millió forintot biztosítot­tak. Építését előreláthatóan 1970-ben kezdik meg. Aranyszarvas lesz annak a korszerű, reprezentatív fmsz étterem-presszónak a neve, melyet 4 milliós költ­séggel építenek meg Nyír­egyháza legrégibb utcájában, a Szarvas utcán, a víztorony szomszédságában. Avatására már a jövő évben sor kerül. a tiszalöki Kossuth és Petőfi­vel, a tiszavasvári Uj Idővel, a tiszanagyfalui Uj Élettel, a rohodi Uj Élettel, a vencsellői Szabadsággal, a nyírszőlősi Jókaival, a nyírteleki Szabad Néppel, a besztereci Uj Ba­rázdával, a nagyecsedi Rá­kóczival, a vajai Békével, a nyírjákói Kossuthtal és a magyi Uj Barázda Tsz-szel kötöttek szerződést több száz hold másodvetésű uborkára, zöldbabra és zöldborsóra, vörös és fejes káposztára, céklára stb. Ezenkívül a MÉK és a földművesszövetkezetek a kö­zös és a háztáji gazdaságok részére még 250 hold másod­vetésű uborka, 80 hold zöld­borsó, 40 hold zöldbab, 50 hold cékla termesztéséhez biztosítanak ingyen vetőma­got. Hasonlóan juttatnak ré­szükre vörös és őszi káposzta valamint karalábépalántákat is. Másodvetéshez tegyen vetőmag A termésre már több tsz kötött szerződést a MÉK-kel Uj növénynemesitési kísérletek Nyíregyházán A Nyírségi Mezőgazdasági Kísérleti Intézetben Kelet-Ma gyarország fő terményeinek, a burgonyának, a rozsnak, a ho­moki lucernának, a napraforgónak és a dohánynak nemesítésével foglalkoznak. Az első képen: mintát vesznek az izotó­pos oldattal öntözött dohánylevélből'. A második képen: a radioaktív anyaggal kezelt lucerna magasságát mérik. (MTI foto) Magyar vezetők távirata lengyel államférfiakhoz WLADYSLAW GOMÜLKA elvtársnak, a Lengyel Egye­sült Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának, MARIAN SPYCHALSKI elvtársnak, a Lengyel Népköz- társaság államtanácsa elnökének JÓZEF CYRANKIEWICZ elvtársnak, a Lengyel Nép- köztársaság minisztertanácsa elnökének VARSÓ Kedves elvtársak! Lengyelország újjászületésének 24. évfordulója alkalmá­ból a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a forradalmi mun­kás-paraszt kormány és az egész dolgozó népünk nevében szívélyes üdvözletünket és elvtársi jókívánságainkat küldjük önöknek és a testvéri lengyel népnek. A lengyel nép és a Lengyel Egyesült Munkáspárt vezeté­sével kimagasló eredményeket ért el a szocializmus építésé­ben, gazdaságának és kultúrájának felvirágoztatásában, örömmel állapítjuk meg, hogy az ország építésében elért sikerek, valamint a nemzetközi kommunista- és munkásmoz­galom egységéért, a világbéke megőrzéséért folytatott tevé­kenység eredményeképpen tovább növekedett a Lengyel Népköztársaság nemzetközi tekintélye. Országainkat és népeinket a szocializmus építésének megbonthatatlan kötelékei fűzik össze. A közeli, aláírt új barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződésünk a marxizmus—leninizmushoz, a proletár inter­nacionalizmushoz való hűségen alapuló barátságunk fejlődé­sének újabb fejezetét nyitotta meg. A Lengyel Népköztársaság nagy nemzeti ünnepén szív­ből további sikereket kívánunk önöknek országuk felvirá­goztatása és a haladás ügyének szolgálatában végzett mun­kájukhoz. KADAR JANOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, LOSONCZI PÁL, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, FOCK JENŐ, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elöke. Lapzártakor érkezett; Losonczi Pál a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke táviratban kö­szöntötte I. Baudouin belga királyt Belgium nemzeti ün­nepe alkalmából. Faez El-Jassem, szíriai me­zőgazdasági és agrárreform- ügyi miniszter vezetésével szombaton négytagú szíriai mezőgazdasági küldöttség ér­kezett hazánkba. A sziriai küldöttség magyarországi látogatása során termelőszö­vetkezeteket és állami gazda­ságokat látogat meg, a vendé­gek tanulmányozzák a magyar mezőgazdaság és az élelmi­szeripar munkáját, szervezeti felépítését. Dr. Mihail Kulik szovjet polgári repülésügyi miniszter- helyettes újságírók előtt kije­lentette, hogy a Szovjetunic ötszáz személy szállítására al­kalmas, a hangnál nagyobb sebességgel működő repülő gépek gyártásának tervéve foglalkozik. A bécsi államügyészség hétmillió schillinges kárt okozott hűtlen kezelés miatt vádat emelt Franz Oláh, a? Osztrák Szakszervezeti Szö­vetség egykori elnöke és volt belügyminiszter ellen. A pert. amelyben a hajdani vezető szocialista politikus tíz évis terjedő börtönbüntetést kap hat, ősszel folytatják le. Rhodesiából újabb parti zánakciókról érkezett jelen­tés. Az összetűzések során egy dél-afrikai meghalt és három megsebesült. A dél­afrikai és rhodesiai biztonsá- gi erőket riadókészültségb* helyezték. Huszonnégy órás prágai tartózkodás után Waldeck Rochet, a Francia Kommu­nista Párt főtitkára szomba­ton a csehszlovák fővárosból visszaindult Párizsba. Wal­deck Rochet elutazása előtt a CTK munkatársának kijelen­tette, hogy a CSKP vezetői­vel folytatott megbeszélései hasznosak voltak. Az „Agitátor” 14. számában hírt adnak a lenini centená­rium előkészületeiről. A Szovjetunió művelődésügyi minisztériuma 1970-ben, Lenin születésének 100. évfordulója alkalmából pályázatot hirdet drámai és zenés művekre, s vetélkedésre hívja fel a mű­vészegyütteseket és szólistá­kat a Leninről szóló művésze­ti alkotások előadásában. Or­szágos képzőművészeti ki­állítást rendeznek, pályázatot hirdetnek a Lenint megörö­kítő legsikerültebb plakátok­ra és monumentális művekre. A Duna árhulláma szomba­ton délután már a magyar szakaszon Rajkánál tetőzött 415—420 centiméteres víz- scinttel. Ebben a térségben tehát néhány nap alatt több mint 270 centiméterrel áradt a folyó. Budapestnél a számí­tások szerint hétfőn tetőzik az árhullám 480 centiméter kö­rüli vízszinttel. Árvédelmi intézkedésekre természete­sen nincs szükség. A Tiszáról is mellékfolyóiról még szom­baton is jeleztek 2—20 cen­timéteres áradást, de vasár­nap megkezdődik az apadáSi

Next

/
Thumbnails
Contents