Kelet-Magyarország, 1968. június (25. évfolyam, 127-152. szám)
1968-06-09 / 134. szám
I Jötiío* I. ReLSt-MAÄfASdftÄZAO 9. «Mal Beszéljünk azokról, akik döntenek... Interjú Major Tamással r Azt hisszük, nem túlzunk, ha Major Tamást az ország egyik legelfoglaltabb emberének nevezzük. Népszerű színész, •kivel gyakran találkozunk színpadon, filmen, a tv képernyőjén; a Nemzeti Színház főrendezője, s mint ország- gyűlési képviselő tevékeny részese közéletünknek is. Ezekben a hetekben különösen gyakran láthatjuk őt a televízióban a Ki mit tud zsűrijének elnöki posztján. Ez utóbbi tisztségéhez kapcsolódik beszélgetésünk témája. — Mint minden bíráló bizottságnak, a Ki mit tud zsűrijének is az a feladata, hogy igent, illetve nemet mondjon, tehát döntéseket hozzon. Kérhetjük-e arra önt, hogy zsűrielnöki tapasztalatait összevesse néhány olyan kérdéssel, amelyek gazdasági és politikai életünkre vonatkoztathatók? — Nagyon szívesen válaszolok ilyen kérdésekre — bólint, — annál is inkább, mivel a gazdaságirányítás reformját csak úgy lehet sikeresen végrehajtani, ha az igent — és a nemet mondók, tehát a döntések meghozói jól végzik munkájukat. Nyilvánvalóan adódik az összehasonlítás, hiszen ami a Ki mit tud-ban játékos formák között zajlik, az gazdasági életünkben már komoly következményekkel járó formában jelentkezik. Egy külkereskedelmi szerződés aláírása vágj’ annak megtagadása már milliókat jelenthet. — Tehát a döntésekhez mindenekelőtt bátorság kell? — Elsősorban szakértelem. Egy artista produkcióját én, csak megfelelő szakvélemény segítségével tudom megítélni. — Nincsenek a tehetségnek valamiféle általános megnyilvánulásai? — Természetesen vannak, s miután a mi fejlődő társadalmunknak óriási szüksége van a telietséges emberekre, ezért érdemes ezeket a jeleket jól megfigyelni. — Ön hogyan határozza meg a „tehetséges ember" fogalmát? — Az egy olyan adottság, •melynek segítségével valaki képes arra, hogy saját magát egy szépen szóló hangszerré változtassa. Ez egy egészen általános meghatározás, hiszen ahogy egy zenekarban sokféle hangszer van, ugyanúgy az élet nagy zenekarában is... Áll tehát az a tehetséges színészre, mérnökre vagy esztergályosra egyaránt. — De hogyan lehet ezt felismerni? — Sokféle tulajdonságot kell keresni. Vajon minden esetben kellően válogat-e a sokféle megoldási mód között'. Rendelkezik-e a felfedezés képességeivel? Fiatal tud-< maradni? S ráadásul még j' tanúnak is kell lennie. — Ezt a két utóbbi köve tclmcnyl meghatározná bővebben? — Nos, ami a fiatalság tit kát illeti: valaki abban a vi lágban válik öreggé amiko. feladja a harcot, hogy lépés; tartson a haladással. Ez füg getlen a kortól. Az igazi tehetség örökifjú marad. A „jó tanú” követelmény alatt én valamiféle riporteri tulajdonságot értek. Úgy figyeljen meg mindent, mintha másnap egy bíróságon kellene beszámolnia az eseményekről, akkor p;dig nem lehet azt mondani, hogy „nem emlékszem kérem...” Aki nem figyel jól, az nem tanulhat saját és mások tapasztalataiból, tehát nem is fejlődhet. — Az ön véleménye szerint beszelhetünk „meg nem értett zsenikről”, elsikkadt tehetségekről? — Az igazi tehetséghez hozzátartozik a konok erőszak is, az akarat, hogy megérett képességeit érvényesíteni tudja. Természetesen egyes korszakok történelmi körülményei jelenthetnek visszahúzó erőt, de véleménj’em szerint az igazi tehetség előbb-utóbb érvényesül. — Az egyénnek, de a társadalomnak sem mindegy ez az „előbb vagy utóbb.” Beszéljünk tehát ; azokról, akiknek a segítség- adás a feladatuk. — Azokról tehát, akik döntenek. Már említettem a szakértelem szükségességét. A másik alapvető feltétel viszont világnézeti kérdés. A ni elméletünk és a módszerünk is a dialektika. Mi ez? Én a kétely világnézetének nevezném, hiszen mi a világ megváltoztatását tűztük ki célul, hát hogyne lenne kötelességünk a legjobb megoldások keresése, a tapasztalatok, tehát az elmélet és a valóság viszonyának értékelése. A korszerű ember lépést tart a fejlődéssel, s dönteni csak Ilyen képességek birtokában szabad. — És ha olyan ember kezében van döntési jog, aki nem rendelkezik a fenti képessegekkel? — Az nagy baj. Tudni kell azonosulni. Nagyon kell tehát ügyelnünk arra, hogy kikre ruházunk ilyen jogokat— Igaz az, hogy tehetséget csak tehetség ismerhet fel? — Ez feltétlenül igaz. — Ön korábban azt mondta, hogy mindent meg kell figyelni. Személy szerint ön mi újat tanult a Ki mit tud zsűrijében? — Megint csak ráébredtem arra, hogy milj’en sok tehetséges fiatal van nálunk. Ezt sohasem szabad elfelejteni, ennek nagyon-nagyon kell örülni, hiszen Magyarország nagy Ki mit tud-ján is rengeteg a tennivaló. Benedek B. István Mi van a menetrendben? Megjelent a hivatalos MÁV menetrendkönyv. Örömmel nyugtáztuk az új vonatokat, és azt is, hogy ezek közül sok a mi megyénk közlekedését javítja. Néhány formai változás is van a roenetredben. A nagj’- közönséghez kerülő példányok azonban most is „abszolút szakszerűek”, azonosak a szolgálati példánnyal. A kiadó ícitételezi, hogj’ akinek kezébe ilyen könyv jut, mindenki könnyedén boldogul vele. Pedig korántsem így van. Egj’re több az olyan közvetlen vonat, amely csak több menetrendi mezőben található meg. Példa a Miskolc— Szeged közötti gyors, amelynek adatai három különböző helyen vannak. Vagy —nyilván egy speciális eset — a Pécs—Békéscsaba közötti közvetlen sebesvonat, amely hat menetrendi mezőt fut be. Helyes lenne, ha a közönség jobb kiszolgálása érdekében az expresszvonatokat és a legfontosabb közvetlen gyorsvonatokat külön is feltüntetnék arra alkalmas helyen egy táblázatban. Esetleg külön a dunántúliakat, külön a többit. Hasonló a helyzet a gyerekkocsik, büfék és étkézőkocsik esetében is. Mindenütt vonatszámok, menetrendi mezők szerepelnek. Feltételezzük: a szakembereknek nem kerülne sok fáradtságba, és a terjedelmet sem növelné túlságosan, ha ezek helyére beírnák a legfontosabb állomások érkezési, indulási adatait. Azt sem tartjuk lehetetlennek, hogy például az expressz és gyorsvonatok ilyen jegyzéke valamelyik fedőlap belső oldalára kerüljön. Ezzel nem csorbítanák a szakszerűséget, de könnyebbé tennék a menetrendek gyors kezelését. (marik) Október I—20 Készül a Nyírségi Ősz — 1968 programja Már októbernél van nyitva a naptár a megye több kulturális intézményénél, kereskedelmi szervénél, ipari üzeménél: ötletek, programok tervei alakulnak, készül az idén másodszor megrendezésre kerülő „Nyírségi ősz” előzetese. A megyei idegenforgalmi hivatal, mint e rendezvény kezdeményezője és egyik szervezője már tucatnyi, jobbára kulturális és turisztikai eseményt gyűjtött csokorba, s várja a rendezvényben a tavalyihoz hasonlóan csatlakozó társakat. A „Nyírségi ősz” idei rendezvényeinek nyitánya, az eddigi elgondolások szerint a Nyíregyházi Jósa András Múzeum 100 évfordulójának ünnepsége lesz október 1-én és 2-án. Az első országos „Moszkvics” találkozó ugyancsak Nyíregyházán kerül majd megrendezésre október 5-én, 6-án. Mezőgazdasági és kereskedelmi szakemberek érdeklődésére tarthat számot az országos téli alma bemutató és kiállítás október 5 és 15 között. „Szabolcs-trodalom”. Ezt a címet kapta az október 7 és 20 között nyitva tartó kiállítás mely a nyíregyházi Krúdy filmszínház előcsarnokéban a megyében születelt, élő, illetve innen elszármazott írók, költők 1945 óta megjelent műveiből ad teljes képet. A Nyírségi Ősz idején leplezik le Benczúr Gyula emléktábláját a nyíregyházi Kossuth téren. A tavalyihoz hasonlóan most is nyitnak presszótárlatot szabolcsi képzőművészek alkotásaiból. Reprezentatív eseménye lesz a Nyírségi ősznek a Krúdy ünnepségsorozat. Az író születésének 90. évfordulója jegyében országos irodalmi vándorgyűlést rendeznek Nyíregyházán és a megye irodalmi emlékhelyein. A vidék is gazdag programmal készül. Eddig a Uis- várdai napokról kaptunk hírt; ekkor ünnepli a járás; székhely 500 éves fennállását. Október 1-én a megyei Idegen- forgalmi Hivatal Rakamazl Kisgalériájában nyilikmeg a szabolcsi képzőművészek tárlata. A Nyírségi Ősz idején több múzeumi kiállítás nyílik; színházi előadások, színes vendéglátóipari programok és a megye iparát, mezőgazdaságét reprezentáló események gazdagítják majd a húsznapos tájjellegű rendezvénysoroza- tot. ŐRJÁRAT A GYt)MÖLCSTELEPÍTÉSEKEN: Sovényalma, meggyláz A bogyós gyümölcsök hazája is lesz Szabolcs? Az almafábol szőtt lapos lugas, a fiatal almafák egy síkban összefont ágazata nem új találmány és főleg nem magyar. Évszázadokkal ezelőtt ismerték már francia és olasz kertészek. S bár az indítóok inkább a fasor szépségére való törekvés, a piros almákkal díszített lugas kialakítása volt, hamar kiderült hasznos volta is. A felszabadulás előtt néhány zalai és Bács megyei kiskertben voltak már aim afasövények. Háromannyi egy holdon! Milyen színesen tud beszélni róla az egyik lelkes szakember, Karádi István, az új- fehértói Zöld Mező Tszcs főkertésze. — Száz holdon telepítjük! Nagyon munkaigényes a telepítés, de megéri. Az ágak állandó összeillesztésén kívül támasztékot is kell építeni a „lugasnak". De aztán, ha megvan, aranyat ér. Egy ka- tasr* "jiis holdon pontosan háromszor annyi fa helyezhető el, mint a hagyományos telepítéssel. Háromszor annyi lesz a termés is. A fák töve könnyebben megművelhető, mert két fasor közé könnyen befér a traktor, az eke, a tárcsa, a kézzel megművelendő terület minimális. — És a szedést is gépesíteni lehet? „Szocialista címet kapott a megyei építőipari vállalat tanárképző építésvezetősége.” (Újsághír a Kelet-Mpgyaror- szág június 2-i számából.) Csodálkozik? Nem maga az első. Sokan megmondták már: ritkán találkoznak építkezéseknél ilyen renddel és tisztasággal. Pedig amit mások rendkívülinek tartanak, én azt természetesnek veszem. Megköveteltem én ezt már annak idején Mátészalkán is a kenyérgyár, a tejüzem, a baromfikeltető és a gimnázium építésénél. Igaz. ott könnyebb volt. Kisebb be ruházások, kevesebb létszám Szinte egyenként ismertem az embereket. S amit ott kicsiben elkezd lem, az itt, a tanárképző építésénél nagyban is folyta tóm. Nem könnyű, de már nem olyan nehéz, mint kézVallomás detben. Amikor 1966. februárjában ide kerültem, az első ütem építkezései már meg kezdődtek. Nem akarom rész letézni. hogy mit kaptam örökségül. Hónapokig egyebei sem csináltam, mint rendre szoktattam az embereket. Ha kellett szép szóval, ha nem ment erőszakkal, büntetéssel Tudom, kisebb renddel is felépülne a tanárképző- Csak egy kicsit többe kerülne, később lenne átadva, kevesebb lenne a vállalati nyereség és több lenne a baleset. És ez nem mindegy. Ezen az építkezésen még minden épület program szerint készült. Már átadtuk a háromszáz személyes kollégiumot, a kazánházat, a mosodát és a garázso kát. Június 30-ra be kell fejezni a második ütemben készülő építkezéseket; a kétszer háromszáz személyes női kollégiumot, át kell adni a konyhát, az éttermet, a gazdasági épületeket; társalgói, klubszobát, könj'vtárat. lakásokat.^,s az egészségügyi szárnyat. És már megkezdtük a nyolcvanmilliós, harmadik ütem építkezéseit. Jelenleg több mint tíz szakmában. közel kétszáz ember dolgozik itt. Mégis rend van. Tudom — mert mondták — vannak akiknek nem tetszik a reggeli és műszak végi névsorolvasás, de ez is a rendhez tartozik. Akik régebben itt vannak, azok már tudják; nem lehet szanaszét hagyni az anyagot, szerszámot. Ok mondták; ha el kellett menni máshova dolgozni, alig várták, hogy visszajöjjenek. Persze volt aki elment és vissza se jött, mert nem bírta megszokni a rendet. Az emberek nem egyformák. Járnak erre sokan kirándulók, a környéken lakók és kíváncsi vendégek. Nagy szégyen lenne, ha rendetlenséget, piszkot találnának. Jog gal szólnának meg bennünket. Igaz, egyre kevesebb figyelmeztetés kell már. Az emberek fele szocialista brigádban dolgozik, s egyre többen értik meg; jobb és könnyebb ott dolgozni, ahol a rend és tisztaság a jó munka alapja. Elmondta: Borbély Ferenc epílésvezető Lejegyezte: Tóth Árpád A fiatal szakember mosolyogva csóválja a fejét; — Csak részben lehet gépesíteni. Mozgó járműveken hidraulikus emelő viszi a ládát és a szedőt a síkban kiterülő termés mellett, nagyon gyorsan folyhat a munka. (Egyébként sövényalmát Ujfehértón kívül csak még egy helyen telepítenek jelenleg: a kisszekeres! termelőszövetkezetben. Ha nincs is jelenleg nagy almatelepités a sövényalma — ha beválik —, a jövő korszerű almásfel- újitásának módszerévé válhat. Dicséret a kezdeményezőknek.) A bogyósoké a jövő És nemcsak száz hold sóvény almát telepítenek Ujfehértón. Ezenkívül háromszáz holdat bogyós gyümölcsökkel ültetnek be. Nem árt, ha ezt az egészen újszerű a szakemberek által is korszerűnek ítélt „bogyós” telepítést tételesen ismertetjük: húsz hold cseresznye, húsz hold szilva, 15 hold köszméte (egres), harminc hold szamóca, negyven hold málna és nem kevesebb mint százötven hold meggy. Itt meg kell állni egy pillanatra. Amióta a megye egyik legrosszabb kerti talaján, a penészieki görög katolikus lelkész udvarán szép meggyfákat láttunk és amióta a Nyíregyházi Konzervgyár vezetősége egy szóra elvállalta két megyei meggylelepítés patronálását, azóta ez a téma nagyon érdekessé kezd válni. Szabolcsban — mondják, — óriási jövője van a bogyós gyümölcsöknek. A „gurulós“ málna — Valóságos „meggyláz” van a megyében — mondja Somogyi Imre, a megye főkertésze is, amikor felkerestük, hogy együtt lapozzuk ál feljegyzéseit. Az újfehértóia kon kívül a nyíregyházi Vörös Csillag Tsz is telepít és most kért — és kapott — meggytelepítési engedélyt a pátrohai termelőszövetkezet is. Régebbi telepítések is fordulnak mostanában termőre, főleg a má’észalkai járásban Nagy jövője yarn a köszmétének is. A világpiacon — eltérően a hazai ízléstől — nagy áron értékesíthető Akadályozza a telepítést, hogy as oltványok igen drágák, a „konkurrencia” 18 forintot is elkér darabjáért. Most ezen úgy segít a megye, hogy a* ömbölyi termelőszövetkezet elvállalta a megyei vállalkozó kedvű tsz-ek számára egy köszméte-faiskola létesítését. Elsőrendű szakemberük van hozzá. Négy szemfüles falu már vállalkozott is negyven hold telepítésére. Úgy néz ki, hogy a sláger mégis a málna. Ehhez elég egy adat. Jó termés esetén egyetlen holdról 35 000—50 000 forintot be lehet takarítani. Nincs még egy növény, amely ezt Szabolcs-Szatmárban elérné. A fő vevők a H-UNGA- ROFRUCT és a Nyíregyházi Konzervgyár. Egyre figyelmeztetnek: munkaigényes! Érés idején a falu apraja nagyja a málna körül kell. hogy hajladozzon. De megéri. Fontos, hogy a szedésnél külön rakják a levet nem eresztő, nem zúzott, teljese» beérett, úgynevezett „gurulós” minőséget. Ha idejében szedik, hetven százaléka ilyen, másfélszeres árat ér. A konzervipar vásárol Befejezésül egyeztettük a vágyak és remények, tervek és kezdeményezések gazdasági jelentőségét Beretvás Dezsővel, a Nyíregyházi Konzervgyár igazgatójával. Mindennel egyetért. A bogyósoknak jövőjük van. A konzervgyár leszerződik rájuk. Két témát tett még hozzá: az egyre népszerűbb kajszibarackot szorgalmazza. A fákat ugyan időnként „megüti a guta”, Így; állandó felújí ássál is megéri. És még egy dolgot ajánl az említetteken kívül szerződésre. A kicsi. 3 és 9 centis nagyság közötti csemegeuborkát. Nem épp bogyós, de ha már konzervgyári információval fejeztük be tájékozódásunkat, hadd tegyük hozzá. A zöldség és gyümölcs úgyis összetartozik valahogyan. Kertészeinket is zöldség és gyümölcs termesztésére képezzük ki. Egy dolog bizonyos. Szabolcs, a burgonya egykori és az alma jelenlegi hazája mostani ötéves tervünk alatt a bogyós gyümölcsök hazája is lesz, kertészkedő megye. Többféle aranyunk lesz; — ami azért is jó, mert nem kell valamennyit egy időben betakarítani. Gesztelyi Nagy Zoltái r m M i»,
