Kelet-Magyarország, 1968. június (25. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-09 / 134. szám

4. oldal KELET-MAGYARORSZÄG 1968. június 9. ILVEN EZ A KRÓNIKA ... 130 éves a Vidám Park Ví*ügy a távfűtéses lakásokban Irodalmi furcsaságok „Irodalmi” hírek: Mussolini hamisított naplójának kézira­táért nemrégiben hatalmas összeget csalt ki egy szélhá­mos a londoni Sunday Times él mű laptól. A „kéziratot” egy 84 éves íráshamisító nő irta leánya segítségével. Az Egyesült Államokban viszont érdekes mesekönyv jelent meg. Hüvelyk Matyi történe­te is szerepel benne. A klasz- szikus mese ezúttal szó sze­rint így kezdődik: „Volt egy­szer egy szegény favágó, aki­nek hét gyermeke volt. Ket­tő az első házasságából, há­rom a másodikból...” Legfrissebb filmhíradó Hollywoodban ismét „fel- találták”a némafilmet! Úgy látszik, ebben a tekintetben is tovább fejlődik a technika. Az első „ú.i némafilm” fő­szereplője Jerry Lewis, a hí­res komikus. Az amerikai producerek szerint ezentúl is­mét rendszeresen forgatnak majd ilyen némafilmeket. Egy „hangosabb” esemény: Elké­szült a világhírű francia filmsztár, Brigitte Bradot új hanglemeze. Az üzletek ki­rakataiban azonban hiába ke­resik majd az érdeklődők, mert a világvárosok kereske­dői nem merik kitenni a töb­bi lemez közé. A még mindig rendkívül népszerű BB ugyan­is harminc hegedű kíséreté­ben e „ritka művészetet árasztó” hanglemezen — a Szeralmeskedés sóhajait és szávait „énekli”. S még egy érdekesség a filmvilág „má­sodik” genérációjának egyik tágjáról. Michael Chaplin, a világhírű Charlie Chaplin 21 'é\-es fiá többé nem élvezi London bán a munkanélküli­ek segélyét, megtagadta „Nem szívhattam a füvet az apám pázsitjáról” című önéletrajzi regényét, elvált feleségétől, és visszatért szüleihez, Svájcaa. Éhnek jeléül levágatta hatal­mas, hosszú sörényét és kije­iét; tfct te : megváltoztatta eddi­gi életcélját és — orvosnak készül... Közlekedési konfliktusok A boszorkányperéről hír­hedt amerikai Salem városka az arra kocsizó párokat a következő táblával csalogat­ja: „Házasságukat autójukban is megköthetik. Minimális költségek. Semmi formalitás. Mindössze arra van szükség, hogy a motort leállítsák.” A hágai rendőrök nemré­giben egy robogó fürdőkádat állítottak le az utcán. A kü­lönös alkalmatosságot két szó­rakozni vágyó fiatalember alakította át nyitott „sport­kocsivá”, kerekek, egy kerék­pármotor és néhány kézifék segítségével. A rendőrök elő­ször nem tudták, hogyan pa­rancsolják le a robogó für­dőkádat az úttestről, azután megállapították, hogy a mo­torral hajtott fürdőkádnak nincsenek lámpái! A közlekedési konfliktus eljutott korunk ősi alkalma­tosságéra, a villamosra is. Nemrégiben ugyanis három­hónapi börtönbüntetésre ítél­ték Bahiában Joao Peruira fiatal brazil férfit, mert a villamoson a vele szemben ülő miniszoknyás csinos lány combjába harapott. íme, a miniszoknyával mennyi ve­szély jár együtt! Indulnak a világjárók .ilyenkor, tavasszal, meg­kezdődik a turisták özönlése a nagyvilág minden tája felé. Gyűjtik az emlékekét, foto- grafálják a műemlékeket. Például Ausztráliában a leg­keresettebb és a legtipiku­sabb emléktárgyak közé tar­tozik az oly sokat emlegetett bumeráng. Hihetetlen meny­nyiséget adnak el belőle a külföldi turistáknak. Csak az a bökkenő, hogy az ausztrá­liai bumerángokon ott a fel­irat: „Made in Japan”. Egy luxemburgi szállodá­ban a külhonból érkező ven­dég egy kartonlapocskát kap, amelynek egyik oldalán fel­tüntetik szobájának számát, míg a másik oldalon a kö­vetkező szöveg olvasható: Franciául: „Kérjük kedves vendégeinket, hogy lakosztá­lyukat másnap délig tegyék szabaddá.” Németül: „A szobát déli 12 óráig tessék az igazgatóság rendelkezésére bocsátani.” Angolul: „Eltávozás deli 12 órakor”. Tavaszi hangok Különös házassági tanú je­lent meg Bruce Lassie negy­venéves feltaláló házasságkö­tésén az anyakönyvvezető előtt egy maga szerkesztette és építette robotember ve­zette az elérzékenyült jegyes­párt. A robotember nagysze­rűen. végezte a feladatát: át­adta a házasulandó párnak a karikagyűrűket, konfettit szórt a „fiatalok” és a nász­nép fejére, majd végül mint „koma” műgumiból készült szájával forró csókot nyomott a huszonöt éves fiatalasszony arcára. Régészek az olaszországi balberini közelében folyó ásatások során egy korsó cse­repeire bukkantak. Eenató vizsgálatok alapján megálla­pították: a korsó sok ezer év­vei ezelőtt valószínűleg egy családi perpatvar során tört darabokra. Külső felületén ugyanis női kéztől származó ujjlenyomatokat, a cserépda­rabokhoz tapadva pedig fér­fihajat találtak. Az archeoló­gusok jelentése a páratlan leletről ezekkel a szavakkal végződik; „íme, újabb bizo­nyíték arra, hogy ezen a tá­jon már húszezer évvel ez­előtt is virágzó kultúra volt...” Az olimpia évében... A mexikói olimpia évében járunk, s bizakodva várjuk a nemes vetélkedés eredménye­ként megszülető új világcsú­csokat. Bár nem nevezett be az olimpiára, mégis új világ­csúcsot, nem mindennapi tel­jesítményt állított fel néhány nappal ezelőtt Münchenben Peter Schell 36 éves pincér. Nevezetesen tisztálkodási vi­lágrekordról van ezúttal szó! A müncheni pincén tökélet is elégtétellel léphetett ki für­dőszobájából a világsajtó számos tulósítójának és fotó­riporterének hadseregétől kö­rülfogva: 168 órán át egyhu­zamban üldögélt a fürdő­kádban a zuhany alatt Forró, hideg, vagy semmi 130 évvel ezelőtt, 1838-ban Vexlechner Sebestyén pesti polgár állította fel a Városligetben az első mutatványos bó­dét, az akkori Angol Park mellett. Az összetákolt bódék a „vurstli” többnyire kispénzű emberek szórakozóhelye volt. 1945 után több mint 12 holdnyi területen kezdte meg műkö­dését a Vidám Park. A liget korszerűtlen épületeit lebontották, s azóta is minden évben új látnivalóval, szórakoztató játé­kokkal bővítik a közkedvelt Vidám Parkot. A jelenlegi vízisikló helyén az 1900-as évek elején még ródlipálya volt. Amikor megkérdeztem a Városgazdálkodási Vállalat szakembereit, hogy miért akadozik a melegvíz-szol­gáltatás az Északi Alközpont­ban, akkor így panaszkodtak: — Az Északi Alközpont, különösen a hétvégeken, egy­re inkább úgy néz ki, mintha fürdőváros lenne. Három­négyszeresére emelkedik ilyenkor a vízfogyasztás. Ennek pedig, úgy vélem, örülnünk kellene. És nem panaszkodni rá. így állunk Egy lakó a toronyház nyol­cadik emeletéről: — Ha már ilyen magas há­zat építettek, igazán gondol­niuk kellett volna arra, hogy megfelelő viznyomés is le­gyen. Egy másik: — Kisgyermekünk van. Té­len nem volt egy jó darabig hideg víz. csak forró. A bölcsőde: — Június elejétől alig van meleg vizünk. Pedig itt iga­zin kellene. És végül: — Amikor kérdeztem a vál­lalatnál, hogy miért nincs me­leg vizünk, akkor azt mond­ták, hogy rossz a toronyház hőközpontja. Hogy a tervező­je is volt már itt, megnézte és elismerte, hogy bizony nem jó. De még mindig nem csináltak semmit. Meg külön­ben i.sí- Ilyen rendszerű hő- központokat már előbb is épí­tettek. És ott sem váltak be. Akkor miért szerelték fel ugyanezt ide? Hol a hiba? Deme István, az- erőmű művezetője szerint: — Tudunk a panasztól: De! Hogy úgy mondjam, -ini egy- f a jOf “kereskedőim i ’ ■ vállalat­hoz vagyunk .' hasonlatosak.. Tőlünk megrendeli a Város­gazdálkodási Vállalat a meleg vizet. Eddig nálunk még semmi baj nem volt: Mindig leadtuk és leadjuk a megfe­lelő, a kért mennyiséget. Ta­lán ott, náluk lehet a tuba! A hiba valóban náluk van. — A toronyház hőközpont­jának berendezését mi is ki­fogásoltuk — mondja Betie- dikti István. — Már a műit év őszén jelentettük, hogy a konstrukció rossz. Le is. jött Nyíregyházára a tervezője, ő is beismerte, — Miért nem csináltál*, va­lamit akkor már a múlt év őszén? _ ???? Az előbbit folytatja: — De azért így is tudunk 42 fokos vizet adni. A télen adtunk 80 fokosat is. Aztán javít. Ugyanis csak tudnának adni meleg vizet, de nem megy, mert .. pipes hideg vizük, amivel kevernék, így áll áz egész. Közben, el­jött az ötödiké, a iakők befi­zették a vállalat számlájára a meleg víz díjat, és lesik, hogy nikor kapják hieg érte a meleg vizet. Egyelőre azonban .kevés eredménnyel. És hol a megoldás? Sokszor hiba, és nemcsak a Városgazdálkodási Vállalat­nál, hogy nem. győződnek meg teljesen egy-egy beren­dezés értékéről, hibátlanságá- ról. Mert ha így lett volna, akkor a panaszt, a kimagya- rázkodást, a revíziót és végső soron égy új berendezés költ­ségeit elkerülhették volna. A lehetséges megoldást a vállalat főmérnökétől tudjuk meg, aki először elmondta, fiőgy "az ujj fűtési Tdepy.ben, de még Jóval előbb már nem kell számolni ezekkel a fenn­akadásokkal: • ’ — Június 15-én újra'eljön a berendezés tervezője. A hő- közpopt műszaki hibáit a le­hető leggyorsabban igyek­szünk kijavítani. És addig? — Rendelet írja elő, hogy a lakók előre fizetik a meleg víz szolgáltatásának díját De a következő hónapi "ösz- szegböl leszámítjuk a kiesett időt. A lakók pedig nézzék ej a kényszerű szünetet Valószínű, hogy , elnézik; Hiszen mit tehetnek mást? De ez az utólagos elnézést kérés kicsit kellemetlen a vállalatnak Is, viszont jó példa arra, hogy saját ká­rukból okuljanak. Meghívó helyett Az alábbiakban közöljük az ajándéktárgyak sorsolásának résztvevőit A beérkezett sok ezer köz­véleménykutató ív azt mutat­ja, hogy olvasóink szívesen segítik a szerkesztőség mun­káját. Köszönjük a sok érté­kes javaslatot, ígérjük, min­dén hasznos javaslatot figye­lembe veszünk és megírjuk a közérdeklődésre számot tar­tó témákat. Mint már tegnapi lapszá­munkban jeleztük június 13- árt csütörtökön délután 4 órakor a szerkesztőségünk Zrínyi Ilona u. 3—5. sz. alat­ti székházában a félemeleten lévő tanácskozóteremben tart­juk meg a sorsolást azok a közvéleménykutatók között, akik június hó 5-ig.beküld- ték az íveket. A sorsolás az íveken lévő sorszámok szerint történik. Összesen hetven olvasónk ré­szére közöljük sorszámjaik alapján, hogy a szerkesztőség vendégül látja az ajándék- sorsoláson, melyet hivatalo­san közjegyző előtt bonyolí­tunk le. A meghívottak sorszámai: 42, 435, 525, 605, 616, 722, 1010, 1124, 1613, 1657, 1960, 1997, 2010, 2246, 2464, 2688, 3102, 3810, 3666, 4106, 4227, 4613, 4711, 5075, 5169, 5252. 5878, 6209, 6311, 6735, 7629. 8376, 8406, 9077, 9365, 10857, 11411, Í2434, 13002, 13070, 14604, 15188, 15770, 17709, 18423, 18720, 18998, 19214, 19396, 19842, 20327, 21325, 22840, 24818, 25076, 25314, 26999, 27108, 29695, 29899, 30003, 30291, 32685, 33783, 33940, 34337, 36035, 39215. 4538, 22820. A felsorolt számok tulajdo­nosait kérjük, hogy a június 13-i sorsoláson jelenjenek meg. Lacika tragédiája Temetésre készülnek a kis eldugott faluban- Együtt van a család, a nagybácsi külföld­ről utazott haza a rettenetes hírre. Az édesapa Budapesten dolgozik, neki is távirat vitte a szörnyű hírt: Lacika meg­halt. A kicsiny házacskában min­denütt Lacika fényképei. Egyetlen gyerek volt. Hogyan dédelgették, babusgatták, mi­ként tervezgették a jövőjét! Mindent megadtak neki. Es akkor... Lacika biciklin indult a szomszédos faluba, a nagy­mamához. Hosszú az út odáig gyalog, de Lacika már tud kerékpározni. Felnőtt gépen megy. Igaz, az ülésről nem éri el a lába a pedált, s csak úgy, a váz fölött állva „ta­pos.” Az édesanyja, amikor a fi­úcska elindul, kimegy egé­szen a kertkapuig, a gyerek után néz. Eszébe sem jut. hogy valami baj történhet. Nem gondol rá, pedig nem véletlenül tiltják, hogy gyere­kek a közutakon kerékpároz­zanak. Errefelé olyan ritkán jár autó. És Lacika már nagy gyerek-.. Nyolcesztendős múlt, s néhány hét múlva már hozza haza a másodikos bizonyítványt. A gyerek — kerékpározás közben — még megfordul, búcsúzóul édesanyjára moso­lyog, majd sebesen elkariká- zik. Kisvártatva lélekszakadva futnak a gyerekek. — Annus néni! Annus néni! A Lacikát baleset érte!!! Fut az asszony, rohan. Zú- zódásra gondol vagy csonttö­résre. Csak amikor odaér s megpillantja a hirtelen össze- sereglett. emberek kővé vált arcát akkor érti meg, hogy mi történt. Egy rendőr tá­mogatja haza. A rendőr nem falubeli, tt szolgálatánál fogva sok ka­tasztrófát látott már — de az ő könnyei is potyognak. Az iskolában üresen marad Lacika padja. A tanító néni, aki oly szeretettel nevelget- te az élénk, kedves fiúcskát, maga sem tudja elképzelni, hogy már nem él. Sem ő, sem a gyerekek nem tudnak sza­badulni a szörnyű tragédiától. Lacika padbéli szomszédja, Éva is vigasztalhatatlan. Az igazgató intézkedik, hogy az iskolára tűzzék ki a gyászlo­bogót. Halottja van az isko­lának. Egy nyolcéves fiú. Dehát miért kellett meg­halnia? J. Imrét, aki annak a teher­autónak a volánja mögött ült, amely halálra gázolta a kisfiút, szintén rázza a zo­kogás- Tudja, hogy 6 nem hibás — már a rendőrség is megállapította — de mégis... — Mi lett volna, ha az én családomban történik? Kavicsot szállított a gépko­csijával Lacika falujába. Már az ötödik fordulót tette meg, ötödször hajtott végig a falu főutcáján. Óvatosan, alig húszkilométeres sebességgel haladt, jóllehet a szabályok többet is engedélyeznek. Ami­kor az egyik mellékutca tor­kolatához ért, külön is lassí­tott. Körülnézett, s nem lá­tott mást, mint húsz—huszon­öt méternyire egy kerékpá­rost. Tovább haladt s aztán a visszapillantó tükörre esett a tekihtete. Annyit látott, hogy egy kerékpár feldől. Rá­lépett a fékre. Három méte­ren belül megállt. Kiugrott a kocsiból. A jobb hátsó kerék alatt ott feküdt a kisfiú... Többre nem emlékszik. És ha az esetről beszél, ■ még most is, napok múltán zseb­kendővel szárítgatja a sze­mét. Szabadságot kért, egye­lőre nem tud kocsira ülni- Gyereket gázolt a gépkocsija. A gyerek — így mondják el szemtanúk, ezt mutatja a helyszín — örült a kerékpár­nak, gyorsan biciklizett, él­vezte, hogy társai bámulják. A kereszteződésnél nem né­zett körül. Amikor, megpil­lantotta a gépkocsit, -s látta, hogy mindjárt nekihajt, már késő volt. Hiszen fékezni sem tudott, le sem tudott ugrani a gépről — a kis embernek épp hogy elérték a lábujjai a magas férfikerékpárt. Az iskolaigazgató széttárja a karját: — Osztályfőnöki órákon be­széltünk a gyerekeknek a helyes közlekedésről. Tiltjuk, hogy kerékpáron járjanak a* iskolába, ha másképpen is el tudnak jutni... — Nem a hatóságok tiltó kedve hozatta azt a rendel­kezést, hogy gyerekek nem vehetnek részt a közúti1 for­galomban — mondják a rend­őrségen. — A szülők, sájnos, nem mindig látják be, hogy a rendelkezések gyermekük életét védik. Fiatal életek pusztulása, családok gyá­sza fel kell, hogy ébressze t lelkiismereteket. Lacika tragédiáját már nem lehet jóvátenni. Egy kisfiú meghalt. De megakadályoz-1 hatjuk az újabb tragédiákat

Next

/
Thumbnails
Contents