Kelet-Magyarország, 1968. június (25. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-06 / 131. szám

AZ M SZMP SZABOLCS-SZATMAA MtGtíl BIZOTTSÁGA ti A MEGYEI TANÁCS LABJA XXV. ÉVFOLYAM, 131. SZÁM ÁRA: 70 FILLÉR 1968. JÜNIUS6, CSÜTÖRTÖK indiai államfő hazánkban jt/l a érkezik hazánkba dr. Zakir Husszein, az Indiai Köztársaság elnöke. Magyarországi megbeszélé­sei újra kifejezésre juttatják majd hazánk és az 520 mil­liós India magas szintű diplomáciai kapcsolatait. Emlékezetes, hogy — Mün- nich Ferenc személyében — már 1961 augusztusában járt magyar miniszterelnök In­diában. öt esztendővel ké­sőbb a Kállai Gyula vezette magyar kormányküldöttség kereste fel India vezetőit. Az első magyar delegáció még Nehru meghívására ér­kezett, a második — 1966. februárjában — már Indira Gandhi jelenlegi miniszter- elnökkel folytatott tárgya­lásokat. Az elmúlt évek eseményei bizonyították, hogy nem for­mális kapcsolatokról van szó. Magyarország és India külpolitikája között a világ- politika sok sorsdöntő kér­désében messzemenő nézet- azonosság mutatkozik; In­dia — az amerikai politika ismétlődő befolyásolási kí­sérletei ellenére — kitart a Nehru által kezdeményezett el nem kötelezettségi politi­ka mellett. Magatartásának másik alappillére a gyarma­tosítás és a faji megkülön­böztetés elleni harc. Ily mó­don India kiemelkedően fontos szerepet játszik a „harmadik világ” külpoliti­kai magatartásának formá­lásában. Ez a hatalmas or­szág a nemzetközi élet konf­liktusaiban következetesen a gyarmatosításellenes erők oldalán áll; a vietnami há­ború és a közel-keleti kér­désekben például a szocialis­ta országok és így Magyar- ország álláspontjával jófor­mán azonos véleménye van a nemzetközi fórumokon. rT' ermészetesen akadnak nézetkülönbségek is. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy Indiával min­dig mód nyílik a vitás kér­dések jóindulatú, mély és ésszerű megvitatására, a mindkét felet kielégítő, jó­zan megoldásokra. Az indiai államelnök ma­gyarországi látogatása — a külpolitikai és diplomáciai rokonszenv megnyilatkozása mellett — az erős és fejlődő gazdasági kapcsolatok kö­vetkezménye is. India jelen­leg az első helyet foglalja el Magyarország „harmadik világbeli” külkereskedelmi partnerei között. A második világháború előtt volt bizo­nyos külkereskedelmi kap­csolat Magyarország és az akkor még brit gyarmati sorban lévő India közt, e kapcsolatokat azonban hosz- szú ideig gyakorlatilag nem újították fel: 1957-ben pél­dául a két ország teljes kül­kereskedelmi forgalma még a négymillió dollárt sem ér­te el. A fejlődés voltaképpen " akkor kezdődött, s 1960 és 1962 között már 30 millió dollárra emelkedett a forgalom. Jelenleg mintegy 50 millió dollár értékű évi forgamat bonyolítunk le In­diával. A magyar exportcik­kek élén az acél, gépipari cikkek, komplett gyárberen­dezések, műszerek, valamint a gyógyszervegyészeti cik­kek állanak. Egy olyan bonyolult gaz­dasági problémákkal küzdő világrésznyi ország esetében, mint India, természetesen megoldandó problémák is felbukkannak' a gazdasági kapcsolatokban. Magyaror szág szempontjából a leg döntőbb az export erőteljes fokozása lenne. Bíró József külkereskedelmi miniszter legutóbbi tárgyalásainak nyomán lehetőség nyílik ar­ra, hogy India a már koráb­ban megkötött magyar—in­diai hitelegyezményt az ed­diginél hatásosabban ki­használja, s így sor kerül­het mindenekelőtt a magyar gépipari és gyárberendezés- export fokozására. A z elmondottakból ki- tűnik, hogy mindkül politikai és diplomáciái, mind pedig gazdasági téren minden lehetőség megvan a magyar—indiai együttműkö' dés kiterjesztésére és szoro­sabbá tételére. Az indiai ál­lamfő látogatása egyik kiin­dulópontja lehet a további előrehaladásnak. Üdvözöljük magas indiai vendégünket! Dr. lakir Husszein indiai köztársasági eluök életrajza Dr. Zakir Husszein 1897 februárban született a kö­zép-indiai Hyderabad város­ban. Jómódú ügyvéd gyer­meke volt, s iskoláit muzul­mán tanintézetekben végez­te. Főiskolás korában, 1920 októberében csatlakozott Gandhi nemzeti mozgalmá­hoz. Két évig tanított a Jamia Millia Islamia mu­zulmán tanintézetben, majd 1922-ben Németországba ment, a berlini egyetem hallgatója lett, s közgazda- sági doktorátust szerzett. Hazatérése után, 1926-ban megválasztották a Delhi Ja­mia Millia Islamia muzul­mán tanintézet igazgatójá­vá. Ezt a tisztséget 1948-ig töltötte be. 1937-ben, amikor India egyes tartományai autonómiát kaptak, Gandhi felkérésére vezetője lett az alsóoktatási nemzeti bizott­ságnak, amely új oktatási rendszert dolgozott ki. 1948-ban az első szabad indiai kormány az Aligarh egyetem rektorává nevezte ki. Ezt a tisztséget 1956-ig töltötte be. Rektori hivatalá­nak ellátása mellett bekap­csolódott az egyetemi okta­tási bizottság munkájába is. Dr- Zakir Husszein 1952 óta vesz részt tevékenyen a politikai életben, ekkor ne­vezték ki az indiai parla­ment felsőházának tagjává. 1957-től 1962-ig Bihar állam kormányzója volt. Jelentős szerepet játszott különféle nemzeti és nemzetközi mű­velődésügyi és kulturális szervek munkájában, több ízben képviselte Indiát az UNESCO-ban. 1962-ben megválasztották India alelnökévé, 1967 má­jus 9. óta köztársasági el­nök. Hazája képviseletében többször járt külföldön, például 1964-ben az EAK- ban, Marokkóban, Algériá­ban és Tunéziában, 1965 május—júniusban jószolgá­lati látogatáson volt Kuwa- itban, Szaud-Arábiában, Jordániában és Görögország­ban, 1965 augusztusában Moszkvában vendégeskedett. 1939-ben — európai utazá­sai során — Budapestre is ellátogatott. Dr. Zakir Husszein politi­kai törekvéseiben és eszmé­nyeiben, valamint egyszerű életmódjában Gandhi köve­tője. Jelentős tudományos munkákat írt a nevelés, a közgazdaság és az etika kér­déseiről, s számos külföldi tudományos művet fordított le urdu nyelvre. Az indiai államfő nyilatkozata Zakir Husszein, az Indiai Köztársaság elnöke európai útja előtt — amelynek során Magyarországra is ellátogat — fogadta az MTI delhi tu­dósítóját A beszélgetés so­rán melegen emlékezett meg a háború kitörése előtt tett budapesti látogatásáról, amikor Germanus Gyula társaságában három napot töltött a magyar fővárosban. Sok szép emléket őriz azok­ból az időkből. Június elejei útjával kapcsolatban kije­lentette: — A jóakarat ügynöke akarok lenni Budapesten. Nekünk jó kapcsolataink vannak, de különösen kul­turális és kereskedelmi téren még sok lehetőség van azok fejlesztésére. Minekünk elő­nyös Magyarországgal keres­kedni, Magyarországnak nincsenek politikai ambíciói Indiában, minden kapcsola­tunk egyenlő partnerek meg­állapodásán alapszik. Rátérve az égető külpo­litikai kérdésekre, kijelen­tette, útja tapasztalatai mu­tatják majd meg, van-« le­hetőség arra, hogy India na­gyobb részt vállaljon a nem­zetközi problémák megoldá­sában. Utalva a délkelet­ázsiai helyzetre, aláhúzta India álláspontját azzal kap­csolatban, hogy a brit csa­patoknak a következő évek­ben történő kivonása után szükséges-e katonai egyez­ményre lépniök az övezet országainak. „Mi szerintünk a britek semmiféle betöl­tendő űrt nem hagynak ma­guk után, s mi ellene va­gyunk mindenfajta katonai paktumnak.* LAPZÁRTAKOR (1968. június 6-ónf 0 óra 23 perckor) Kennedy él, de állapota válságos Evening Standard : „Ez már túl sok a civilizált világ számára“ Képtávirőn érkezett: a súlyosan megsebesült Robert Kennedy a földön. (Tele foto - MTI Külföldi Képszolgája* Az alábbiakban közöljük a CENTRO- PRESS New York-i tudósítójának telefonje­lentését. Ezt szerdán délután adta, azóta már kiderítették a szenátor merénylőjének szemé­lyét, amelyről lapunk második oldalán talál­nak olvasóink tudósítást. * Csak két hónapja múlt, hogy a sajtó és a rádió hírt adott dr. Martin Luther King meggyilkolásáról, és ime, — 60 nap múlva — újabb politikai gyilkosság. Június 5-én Los Angelesben merényletet követtek el Robert Kennedy szenátor ellen. Június 4-én Kaliforniában előválasztáso­kat tartottak. Ezen Robert Kennedy szenátor, az Egyesült Államok elhunyt elnökének test­vére győzött. Amikor ezt a hírt a Los Ange- les-i Ambassador szállóban, Kennedy főha­diszállásán megkapták, a szenátor kiment a hallba, hogy közölje győzelmét. Szorongatta hívei kezét, mosolygott és... e pillanatban a teremben eldördültek a lövések. Ekkor New Yorkban éjszaka 3 óra 15 perc volt. A televíziós társaságok megszakí­tották éjszakai adásukat és a nézők meglát­hatták a tragikus jelenetet. Video-magneto- fon rögzítette részleteit, láttam a szaladgáló embereket, a könnyeket a szemekben, hallot­tam a kiáltásokat, „megölték, megölték” „nem, ez nem lehet” — majd újabb kiáltások hal­latszottak : „orvost, azonnal orvost”- Egy fiatal néger orvos futott a földön fekvő szenátorhoz. A fiatal orvos a meggyilkolt Martin Luther King unokatestvére- Egy perc múlva azt lát­tam a televízió képernyőjén, hogyan vitték ki Kennedy szenátort a hotel halijából. £g köz-. vétlenül utána hat rendőr vonszolt egy Ida növésű embert. Csak az inge látszott és a rendőrök kezével eltakart feje. A bemondó közölte, hogy ez feltehetően az az ember, aki a szenátorra lőtt Rövid idő múlva a televízió bemondója egymásnak ellentmondó híreket kezdett kö­zölni. Nem volt bizonyos, hol sérült meg Kennedy, hány sebet kapott, milyen az álla­pota. Csak egy volt biztos, hogy a rendőrség, amelynek a szenátort védelmeznie kellett vol­na, ismét tehetetlennek bizonyult Ugyanúgy, mint öt évvel ezelőtt Dallasban és két hónap­ja Memphisben. : Majd érkezni kezdtek á hírek a kórház­ból. Először azt közölték, hogy a szenátor ál­lapota válságos. Újabb idő elteltével új közle­mény érkezett; a kórházban megkezdték az operációt Az új bűntény politikai következményei! még nem lehet előre látni. Nem tudom, nem találkozunk-e újból egy távcsöves puskával amely már szimbólummá vált a reakció* Amerika bűnös cselekedeteiben, nem tudom felfedik-e ez alkalommal a merénylet titkait hiszen még ma is csak találgatnak John Kennedy gyilkosságával kapcsolatban, méfc szabadon sétálgat Martin Luther King gyil­kosa. Az a benyomás alakul ki az emberben, hogy az Amerikában létező gyilkos banda mindenható, s hogy semmi fegyver nincs el­lenük. Az amerikai reakció újabb lépést tett a fasizmus felé, amelyről az utóbbi időben oly gyakran beszélnek az Egyesült Államok­ban. , NliS .nOiCTÁA/AA CGrlSOíltTtAl

Next

/
Thumbnails
Contents