Kelet-Magyarország, 1968. június (25. évfolyam, 127-152. szám)
1968-06-27 / 149. szám
aÖlCS-SZATMÄR MEGYEÉ BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS IAPJA XXV. ÉVFOLYAM, 149. SZÁM ARA: 70 FILLÉR n 11968. JÚNIUS 27, CSÜTÖRTÖK ' ) A LAP TARTALMÁBÓL; v Gazdasági jegyzetek. 3. oldalon. A katedra két oldalán. 3. oldalon; Színvonalas tűzoltóverseny Nyírd madán. 4. oldalon. Jogi tanácsadó. 5. oldalon. Újítási díjak a tsz-ekben. 5. oldalon. Sportturmix. 5. oldalon. A betegségi biztosítás és a társadalombiztosítási nyugdíj módosításáról, a községi szabálysértési eljárásról határozott a Minisztertanács Illést tartott a megyei tanács Napirenden: a múlt évi gazdálkodás, a szaboicsi iparfejlesztés A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács szerdán ülést tartott. Jóváhagyólag tudomásul vette a kormány elnökének a csehszlovák párt- és kormányküldöttséggel Budapesten folytatott tanácskozásáról szóló beszámolóját. A Szakszervezetek Országos Tanácsa elnökségének előterjesztése alapján a Miniszter- tanács módosította a munka- viszonyban álló dolgozók betegségi biztosításáról és társadalombiztosítási nyugdíjáról, valamint a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjainak kötelező kölcsönös nyugdíjbiztosításáról intézkedő kormányrendeletek egyes intézkedéseit. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter a tavaszi mezőgazdasági munkák teljesítéséről és betakarításra történt előkészületekről tájékoztatta a kormányt. A kohó- és gépipari miniszter a közúti írműgyártás fejlesztéséről tett’ jelentést. A Minisztertanács az előterjesztést megvitatta és a közúti járműgyártás fejlesztését központi fejlesztési programmá nyilvánította. A munkaügyi miniszter az ifjúság pályaválasztásáról és c pályaválasztási tanácsadás helyzetéről, a könnyűipari miniszter egyes szövetkezetek és szövetkezeti vállalatok ipari tevékenységéről, az országos anyag- és árhivatal elnöke a fogyasztói árak alakulásáról, Budapest Főváros Tanácsának VB elnöke a főváros tavalyi fejlesztési tevékenységéről és az idei beruházásokról tett jelentést a kormánynak. A kormány a jelentéseket megvitatta és elfogadta. A Minisztertanács a külkereskedelmi miniszter előterjesztése alapján elfogadta az 1969. és az 1970. évi külföldi kiállításokon és vásárokon való hivatalos részvétel programját. A Minisztertanács tanácsszervek osztálya vezetőjének javaslata alapján a kormány rendeletet hozott községi szabálysértési bizottságok létesítésére. A Minisztertanács elfogadta a saját és a Központi Népi Ellenőrzési Bibottság második félévi munkatervét. A Minisztertanács módosította a munkaviszonyban álló dolgozók betegségi biztosításáról és társadalombiztosítási nyugdíjáról, valamint a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjainak kötelező kölcsönös nyugdíjbiztosításáról szóló kormányrendeletek egyes intézkedéseit. Jelenleg a betegségi biztosítás szolgáltatásaira az az eltartott családtag jogosult, ■kinek keresete vagy jövedelme a havi 25Ő forintot, illetőleg nyugellátása a havi 500 forintot nem haladja meg. Az új rendelkezés szerint mint családtag az a személy jogosult a betegségi biztosítás szolgáltatásaira, akinek a keresete vagy nyugellátása havi 500 forintnál nem több. Nem minősül jövedelemnek az egyetemi hallgató tanulmányi ösztöndíja. A mezőgazdasági biztosítottak eddig a téli hónapokban összesen 60 napon át részesülhettek ingyenes kórházi ápolásban. Az új rendelkezés szerint az említett időszakban 90 napi kórházi ápolásra jogosultak. A most hatályba lépő rendelkezések 50 százalékkal emelik a háztartási alkalmazottak táppénzét, illetőleg terhességi-gyermekágyi segélyük összegét. A költségkülönbözet fedezésére az eddigi havi 100 forint járulék helyett a munkáltatók 150 forint járulékot kötelesek fizetni. Ugyancsak felemeli a kormányrendelet és a vele egyidejűleg megjelenő SZOT- szabályzat a mezőgazdasági biztosítottak táppénzének és egységes anyasági segélyének összegét is. Ez a rendelkezés 1969. január 1-től lép hatályba és ettől kezdődően emelkedik a biztosítottak után fizetendő járulék összege is. A jogszabályok a nyugdíj alapját képező munkabért egyes esetekben meghatározott összegben rögzítették. Ezeket az összegeket az 1958-as munkabérek figyelembe vételével állapították meg. Azóta a bérszínvonal jelentősen emelkedett. Ezért a kormány rendelete, valamint az egyidejűleg megjelenő SZOT-szabályzat bizonyos munkakörök (pl. bányászok, mezőgazdasági biztosítottak háztartási alkalmazottak, stb.) nyugdíjalapját a jelenlegi munkabérek figyelembe vételével módosítja. # A kormányrendelet intézkedik a mezőgazdasági termelőszövetkezetekkel munkaviszonyban álló dolgozók nyugdíja és táppénze szempontjából figyelembe vehető legmagasabb munkabérátlagról is. A rendelkezés a termelőszövetkezetekben tagként dolgozóknál figyelembe vehető legmagasabb jövedelem átlagához igazítja a tsz- alkalmazottak munkabérátlagát. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a munkaviszonyból áthelyezett és átirányított szakemberekre. A munkaviszonyban álló dolgozók bizonyos esetekben három éven túl is bejelenthetik az üzemi baleseten, Illetve a foglalkoztatási betegségen alapuló, nyugellátás iránti igényüket. A kormányrendelet ezt a kedvezményt kiterjeszti a termelőszövetkezeti tagokra is. Az új rendelkezés kimondja, hogy a termelőszövetkezeti tag nyugdíjbizh' 'íása annak a hónapnak az első napjával kezdődik, amikor belépési nyilatkozatát a vezetőséghez benyújtotta és annak a hónapnak az utolsó napjáig tart, amelyben termelőszövetkezeti tagsága megszűnik. Az új jogszabályok — kivéve a mezőgazdasági biztosítottakra vonatkozó rendelkezéseket 1968. július 1-én lépnek hatályba. A községi szabálysértési bizottságokról hozott kormányrendelet célja az, hogy meggyorsuljon a községekben a szabálysértési ügyek elbírálása, jobban érvényesüljön az eljárás tudatformáló, nevelő hatása. A kormányrendelet szerint a szabálysértési bizottság tagjait a községi tanács választja a tanácstagok, illetőleg a területén lakó más, köztiszteletben álló, választó joggal rendelkező állampolgárok közül. E tisztségre — a község lakosainak számától függően — 5—25 személyt kell megválasztani. A szabálysértési bizottság tagjai működésük megkezdése előtt hivatali esküt tesznek. A bizottság munkáját úgy kell megszervezni, hogy a lehetőségekhez képest munkaidőn kívül lássa el feladatát. A bizottság társadalmi jellegű szerv; a bizottság tagjainak tevékenységéért díjazás nem jár. A községi tanács meghatározhatja azokat a szabálysértéseket, amelyeket általában bizottság elé célszerű utalni. A bizottság összehívásáról a községi tanács vb szakigazgatási szervének vezetője gondoskodik és meghatározza azt is, hogy mely ügyekben járjon el. Ezekben az ügyekben háromtagú bizottság jár el, amelynek elnöke általában a községi tanács vb szak- igazgatási szervének vezetője. A tanács az elnöki teendők ellátásával mást is megbízhat Az ügyek eldöntésében a bizottság elnökét és tagjait azonos jogok és kötelességek illetik meg. Az ügyek előkészítése és a tárgyalás vezetése a bizottság elnökének a feladata. A bizottság határozatait szótöbbséggel hozza. A határozatot a bizottság tagjai aláírják és az elnök hirdeti ki Az október 1-én hatályba lépő kormányrendelet a továbbiakban a bizottsági tagok megbizatásának időtartamára, megszűnésére és eljárási kérdésekre vonatkozólag tartalmaz intézkedéseket Ülést tartott június 26-án a Szabolcs-Szatmár Megyei Tanács. Dr. Fekszi István köszöntötte a megjelenteket, majd javaslatot tett az ülés napirendjére. Ennek nyomán a megyei tanács először az 1967. évi tanácsi tervek és a költségvetési feladatok végrehajtásáról szóló előterjesztést vitatta meg. Ezt követően a megyei tanács megtárgyalta és egyhangúlag jóváhagyta az 1967. évi pénzmaradványok elosztására tett javaslatot. A továbbiakban a megyei tanács a megye iparfejlesztése érdekében tett intézkedéseket, azok eredményeit értékelte. Majd ezután jóváhagyta a megyei tanács a nyíregyházi MÁVAUT állomás tervezési megbízását, továbbá a végrehajtó bizottság, valamint a Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság második félévi munkatervére tett javaslatokat. Az ülés végén interpellációk, bejelentések hangzottak el. * Élénk érdeklődés nyilvánult meg az önmagukban is jelentős napirendek iránt, ezt bizonyítják az elhangzott kérdések, hozzászólások, javaslatok. Megyénk pedagógusainak örömét tolmácsolta Dani Endre tanácstag azért, hogy mind nagyobb anyagi áldozatot hoznak a tanácsok pedagóguslakások vásárlására. Ezen túl az elmúlt időszakban mintegy száz nevelő élt a kedvezményes lakásépítési kölcsön lehetőségével, ami jól szolgálja a helyhezkötést. Indokolt e segítség további megtartása. Gátolja viszont a színvonalasabb oktatást a szemléltető eszközök hiánya. A baktalórántházi járás idei költségvetésében például erre nem is terveztek fedezetet. Hasonlóan gond, hogy az oktató filmnek kölcsönzéséért elég borsos térítést kémek, így több keskenyfil- mes gép kihasználatlanul áll. Végül sürgette; a jövőben nagyobb figyelmet fordítsanak a kisebb települések ivóvíz problémáinak megoldására, mert még ma is van település, ahol ezer emberre jut egy közkút. Kokas Ferenc tanácstag megerősítette a szemléltető' eszközökkel kapcsolatos felvetést s javasolta: itt a lehetőség, hogy a pénzmaradványok egy részét e célra fordítsák. Szilágyi Imre a költségvetési ÁB véleményét továbbítva arról szólt: a tavaly még veszteséges vállalatok is mindinkább gazdaságosan termelnek. Szükséges azonban a rendszeres segítség a vállalatoknak, hogy felismerjék az új irányítási rendszer lehetőségeit és éljenek azokkal. így gyorsabban szűnhetnek meg a finanszírozási nehézségek. A felvetésekre dr. Fábián Lajos, a vb titkára adott kielégítő választ. Szabolcsban elég sok idős embert érintő kérdést fogalmazott meg a pénzmaradványok szétosztásának tárgyalása közben Fodor István tanácstag. Rendelkezésre áll-e! a szükséges fedezet a rendszeres szociális segélyezésre a megyében? Amennyiben nem, javasolta annak biztosítását a tavalyi gazdálkodás maradványaiból. Béres József a kékesei választók nevében sürgette a támogatást a napköziotthonos óvoda megépítésében, amihez a község ereje kevésnek bizonyuL Másfelől felhívta a megyei tanács figyelmét arra, hogy Kisvárda idén ünnepli fennállásának 500 éves fordulóját. Kérte, miként a nyírbátori zenei napokat, ezt is megyei eseménynek tekintsék s ez fejeződjék ki támogatásban is. Dr. Fekszi István felszólalásában hangsúlyozta: a pénzmaradvány részben a takarékos gazdálkodásnak, másfelől egyes feladatok elmaradásának következménye, de jó lehetőség arra, hogy a legégetőbb, több éve sürgetett gondokon most segítsenek. Az iparfejlesztés szabolcsi eredményeiről nyitott vitában Hajdú Sándor az ipari és kommunális ÁB nevében méltatta a megyei vezetők eddigi fáradozásait, a régi és az újabb üzemek kollektíváinak helytállását. Javasolta: az üzemek foglalkozzanak többet a dolgozókat közvetlenül érintő olyan kérdésekkel, mint a vállalati lakásépítési akció, a szociális és kulturális ellátottság javítása. így gyorsabban alakul ki az üzemekben a törzsgárda, a megfelelő műszaki kollektíva, többen is kívánkoznak majd hazajönni az ingázók közül. Az ipartelepítést nagyban segítené, ha minden járásban igyekeznének elhárítani a kisajátítás gátjait. Szarvas Ernő tanácstag a kezdeményezőkészség fokozását méltatta, sürgette az iparfejlesztésben. Példák sorával bizonyította, miként váltak egyszerű kis üzemekből, műhelyekből országos, sőt nemzetközi jelentőségű gyárak. Ezt a kezdeményező utat kell járnunk a jövőben mégin- kább, mint valaha. Dr. Fekszi István felszólalásában arra adott választ, vajon a vállalatok nagyobb önállósága közben sikerül-e Az aratási csata hírei (Telefon jelentés) Czvik Ferenc a Fehérgyarmati Állami Gazdaság pénzügyi előadója délután telefonon jelentette a szerkesztőségnek, hogy az állami gazdaság kombájnosai június 25-én befejezték 104 kát. holdon az őszi árpa aratását. Az állami gazdaság rekordtermést ért el: holdanként 25 mázsás átlagtermést takaríthattak be. A betakarítással egyidőben a nyári mezőgazdasági munkák elvégzése is jó ütemben halad. + A vállaji Rákóczi Tsz közös határában tegnap befevégrehajtani a párt Politikai Bizottsága három év előtti, megyénk fejlesztésével kapcsolatos határozatát. Hangsúlyozta: a határozat most is érvényes, csak a végrehajtás más módszerekkel, eszközökkel történik. Kormányunk időben gondoskodott ai .1, hogy a mostohább körülmények között lévő megyék ipari fejlesztéséhez dotáció, előnyös bankhitel után nyújtson hathatós segítséget. Ennek megyénkben máris tapasztalhatjuk kedvező hatását. Elismeréssel szólt a vállalatok becsületes munkájáról, majd mint új lehetőséget, a vállalatok közötti kooperáció szélesítését javasolta a jövőre. Az iparfejlesztés szoros kapcsolatban van az építőipari kapacitással. Gyeb- rószki László tanácstag erről szólva elmondta: az idén 807 milliós építési megbízást teljesítenek, de jövőre még ennél is nagyobb feladat hárul a megyei vállalatra. Már eddig több mint 820 milliós építés iránti igény érkezett 1969-re vállalatunkhoz. Ez indokolttá teszi a kapacitás állandó bővítését gépesítéssel, korszerű technológiával, a feltételek javításával. Ez utóbbihoz kérte a megyei tanács segítségét. Az elhangzott észrevételekre Nemes Imre, a vb elnökhelyettese adott választ. Közvetlenül érintik a választópolgárokat az interpellációk során elhangzott felvetések. Ennek keretében eljutott a megye legmagasabb államhatalmi fórumához a kemecseiek iskolaépítési gondja, a tiszakanyári kereskedelmi ellátás tarthatatlan helyzete, a gépjavító állomások rendkívül magas rezsije, amivel a tsz-eket sújtják, a 20 percen túl — gyakran indokolatlanul — zárva tartott sorompók ügye, vagy a darabáru szállítás sok bosz- szúságot okozó rendezetlensége. A tanács megbízásából a vb valamennyi felvetést tüzetes vizsgálat alá veszi s kellő intézkedésekkel siet enyhíteni azokon. (a. s.) jezték az árpaaratást. A 200 hold takarmánygabonát három kombájnnal aratták, ami azt jelenti, hogy egyben a cséplést is elvégezték. Az átlagtermés az aszályos tavasz és nyár ellenére is igen jónak mondható: holdanként 19 mázsa. A termésből két vagonnal szállított a tsz az állami felvásárlás raktárába. A szövetkezeti gazdaságban megtették az előkészületeket a búza és rozs aratására is, amihez pár nap <púlva kéz- (jnirlr 1 VILÁG PROLETÁRJAI,EGYES0LJETEK!
