Kelet-Magyarország, 1968. június (25. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-26 / 148. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJ ETEK I A LAP TARTALMÁBÓL: AZ MSZMP. SZABÓ 1CS-SZATMÁR MEGYEI BIZOTTSÁGÁ ÉI A MEGYEI TAMAGS LAPJA XX\. ÉVFOLYAM 148. SZÁM ÄRA: 70 FILLÉR 1968, JÜNIUS 26, SZERÖA Gyorslista a III. és a IV. Békeköl­csön sorsolásáról. 4—5. oldalon. Emberségből kitűnő. 3. oldalon, A növények születése. 3. oldalon^ Totótanácsadó. 5. oldalon. Jelentés a súlyemelő Európa- bajnokságról. 5. oldalon. „Csöpi” megmentéséért. 6. oldaJ Ion. imhenS siéSitiil fértünk át az űj gazdaságirányításra Czinege Lajos látogatása csehszlovák vezetőknél Ülést tartott az SZMT Kedden ülést tartott a Szakszervezetek Szabolcs- Szatmár Megyei Tanácsa. Az ülésen részt vett és fel­szólalt dr. Gombás Sándor, a megyei pártbizottság titkára. Nemes Imre, a megyei tanács vb elnöke. Biró Lajosnak, az SZMT közgazdasági bizottsága ve­zetőjének vitaindító előadása alapján a gazdaságirányítási rendszer tapasztalatait tár­gyalták meg. A jelentés meg­állapítása szerint az új gaz­daságirányítás bevezetése nagyobb zökkenő nélkül tör­tént. Sem a termelésben, sem a forgalomban nem okozott visszaesést. Az emberek nyu­godt légkörben dolgoznak. Természetesen a vállalatokon belül vannak még viták, amelyeket döntően a kötött­ségek feloldása okoz. Ugyanis több helyen nem élnek még az új intézkedések adta lehe­tőségekkel. Nem mindenütt látják még tisztán a piac szerepét, a rugalmas árak jelentőségét, a hitelpolitika, a termékforgalom új rendjét. A tervlebontás rendszeré­nek megszüntetése megértés­re talált. A vállalatok kedver zően fogadták, hogy saját maguk határozhatják meg tennivalóikat, terveik gondo­sabban, körültekintőbben ké­szültek, átfogóbbak a koráb­biaknál. Esetenként 2—3 al­ternatívát állítottak fel, ke­resve a gazdaságosabb meg­oldást. Lényeges eleme a gaz­dálkodásnak a szerződésköté­sek rendszere, kapacitásukat igyekeznek lekötni, terméke­iknek piacot keresni. Kezd kialakulni az információs rendszer. A beszámoló és vita részle­tesen foglalkozott a beruhá­zások, az árak alakulásának helyzetével, a kollektív szer­ződésekkel, a szakszervezetek feladataival. Általános jelen­ség, hogy az eddigi intézke­déseket a dolgozók megelége­déssel fogadták. Ez megnyil­vánul nagyobb aktivitásuk­ban A közelgő hármas év­forduló tiszteletére a dolgo­zóknak csaknem háromne­gyed része tett vállalást. Ed­dig komolyabb ellentmondá­sok sem kerültek felszínre. A dolgozok részéről meg nem értés csupán a részesedési alap felosztásával kapcsolato­san tapasztalható. Egyes he­lyeken bérkérdésekben is túlzott óvatosság mutatkozik. A munkások keresete így is átlagosan 2—3 százalékkal emelkedett. A pénzforgalmon belül bérekre az első negyed­évben 5 százalékkal többet fizettek ki, mint az elmúlt év azonos időszakában. Ehhez hozzájárul, hogy a foglalkoz­tatottak száma is tovább emelkedett. A szakszervezeteknek to­vábbra is fontos feladata őr­ködni azon, hogy a gazdasá­gosság előtérbe kerülésével a dolgozók rovására ne takaré­koskodjanak, biztosítsák a megfelelő munkakörül­ményt. Ugyanakkor a dolgo­zók közötti felvilágosító mun­kavégzés is nélkülözhetetlen. Erősíteni kell a szocialista munkaerkölcsöt, a tulajdono­si szemléletet, hogy ne tűr­jék meg a lazaságot, a ha­nyagságot, s mindenki érez­ze a termelés és életszínvo­nal emelése közötti szoros összefüggést. Segíteni kell a vállalatokat a helyes kezde­ményezésekben, szorgalmaz­ni a saját alapokból és esz­közökből történő hasznos be­ruházásokra. Az ülésen Kanda Pál, az SZMT vezető titkára beszá­molt a két ülés között vég­zett munkáról, a szakszerve­zetek kádermunkájának ta­pasztalatairól, majd megtár­gyalták a csökkent munkaké­pességű dolgozók helyzetének rendezéséről szóló előterjesz­tést. (hódi Prága (MTI): Martin Dzur vezérezredes, csehszlovák honvédelmi mi­niszter — Karel Rusov altá­bornagy jelenlétében — kedden fogadta Czinege La­jos vezérezredes, honvédelmi minisztert. A déli órákban Ludvik Svoboda köztársasági elnök — Martin Dzur honvédel­mi miniszter jelenlétében fo­gadta a Magyar Népköztár­saság honvédelmi miniszte­rét. Újítások és találmányok börzéje A gazdaságirányítás új rendszerében megszűnt az újítások és találmányok kö­telező ingyenes tapasztalat- cseréje. A vállalatok, intéze­tek, szövetkezetek bevált újításaikat és találmányaikat felkínálhatják eladásra más vállalatoknak. Az újítások adás-vételéhez segítséget nyújt az Országos Találmá­nyi Hivatal is azzal, hogy a szeptember 6-án kezdődő bu­dapesti őszi vásáron meg­rendezi az első magyar újí­tási, találmányi és ipari mintabörzét. Ezen valameny- nyi vállalat részt vehet. A börzén kiállíthatnak modelle­ket, maketteket, működési vázlatokat, mintapéldányo­kat. Magánszemélyek is részt vehetnek a börzén olyan ipari mintákkal és találmányokkal, amelyeket eddig még nem hasznosítottak, aki a börzén részt kíván venni, az július 10-ig jelentkezhet az Orszá­gos Találmányi Hivatalban. Épül az almatároló Szeptemberben ideiglenesen átadják az épülő mátészalkai almatároló szeges* csarnokát. Heft Emil felvétele SIKERESEK AZ ELŐTÁR ASZTALA TOK A csökkentett munkaidőben gyorsabban nőtt a termelés a jövő héfen kezdődik a tömeges áttérés a 44 órás munkahétre A hetven kísérleti vállalat tapasztalatait felhasználva az iparban és az építőipar­ban a jövő héten, július 1-én megkezdődik a tömeges át térés a 44 órás munkahét­re. A tapasztalatokról a kö­vetkezőket mondták az MTI munkatársának a Munka­ügyi Minisztériumban. — Általános tapasztalat, hogy a kísérletre kijelölt vállalatok többsége annak idején nagy gonddal készült fel a munkaidő csökkentésé­re. Ezeken a helyeken már fél év óta 44 óra a heti munkaidő, s termelésük nem csökkent, sőt 0,9 százalékkal gyorsab­ban növekedett az országos átlagnál. Ez idő szerint majdnem kétmillióan dolgoznak az iparban, az építőiparban és. a hasonló jellegű szolgálta­tó üzemekben, ahol 1970-ig fokozatosan bevezetik a rö- videbb munkaidőt. A ked- vézmény jelenleg 380 ezer embert érint, s július else­jén megkezdődik a 44 órás munkahét széles körű beve­zetése. A felkészülési tervek arra utalnak, hogy ez év második felében mintegy 608 000 emberre terjesztik ki a kedvez­ményt. A fővárosi üzemekből ka­pott jelzések szerint a má­sodik fél évben a rövidebb munkaidőt bevezető vállala­toknak csak körülbelül egy- harmada tér át július else­jén, a többi folyamatosan a fél év folyamán. Ugyanezt a módszert célszerű lesz alkal­mazni jövőre is. A folyama­tos áttérés ugyanis lehetővé teszi, hogy ne keletkezhesse­nek zavarok a közlekedés­ben, a különféle szolgáltatá­sokban. Különös figyelmet kell for­dítani arra, hogy a munkaerőhiánnyal küz­dő iparágak, például a textilruházati ipar és a sütőipar, ne kerüljenek hátrányos helyzetbe. ■ A kilépéseket, a munkaerő- hiányt tovább fokozná, ha in. dokolatlanul halogatnák a rövidített munkaidő beveze­tését. A tapasztalatok azt igazolják, hogy ezeken a he­lyeken is vannak feltárható tartalékok. A könnyűipar kísérleti vállalatainak felét éppen a textilruházati üze­mek közül válogatták ki, s ezek január elseje óta csök­kentett munkaidőben is ki­tűnő eredményeket érnek el. A rövidített munkaidő elő­készítésekor arról is gondos­kodni kell, hogy az új munkarenddel más vállalatoknak se okozzon senki hátrányt. Elsősor­ban a teheráru ki- és be­rakásáról van szó. A kísérleti vállalatoknál to­vább romlott a vagonrako­dások eddig sem arányos megoszlása. Ezért a kormány egyik határozata kimondja, hogy a vállalatoknak a mun­kaidőcsökkentés kapcsán biz- tosítaniok kell a rakodás ed­digi napi megoszlását, sőt annak javítását. A következő fél évben nagy gonddal kell foglal­kozni az őrök, portások, gépkocsivezetők túlzottan magas munkaidejének kérdésével. Közülük sokan 250—300 órát is dolgoznak havonta. Gon­doskodni kell arról, hogy az ő munkaidejük is csökken­jen. Sok helyütt javasolták az ötnapos munkahetek be­vezetését, függetlenül attól, hogy 48 vagy 44 órás a mun­kaidő. Ezeket a javaslatokat nem volna helyes elfogadni, mert a tudományos vizsgá­latok szerint a napi nyolc és fél óránál hosszabb munka­idő esetén a fáradság már rohamosan növekszik, a tel- iesítmény pedig nagymér­tékben visszaesik. A többlet szabadnapok megteremtésé­nek egyetlen helyes útja a munkaidő csökkentése. (MTI) Áramfejlesztő a dzsungelkórháznak Már ledolgozták az elő­ször felajánlott vietnami mű­szakot, amikor valaki felve­tette, hogy jó lenne egy mo­tort is készíteni. Aztán látták Róbert Lász- lóék tévés riportsorozatát, s abban egy dzsungel-kórhá­zat, ahol kerékpárral hajtott dinamó fényénél operáltál: az orvosok. Az ISG mátészal­kai gyáregysége szállít hiva­talosan is Vietnamba Diesel- motorokat, s ezeket áramfej­lesztésre is lehet használni, — de nyilván nem juthat HÜhden helyre. Nem kell mondani sem, milyen gondolatokat ébresz­tett a mátészalkaiakban a dzsungel-kórház látványa. Nekiálltak, hogy elkészít­senek egy Diesel-motort. Az anyagot kisebb selejtszázalék­kal, a rátartásból takarították meg. A motoron azután min­denki dolgozott, még a mű­szákiak is a gépek mellé áll­tak. A BL—12-es motor elké­szült, jól működik. Most már csak a dzsungel-kórház cí­mét szeretnék megtudni, mert jó lenne egyenesen oda küldeni. Másfél ezer űj munkahely — jobbára nőknek A foglalkoztatós gondjai a Mátészalkai Járási Tanács VB előtt Ha nem is a kívánt mérték­ben, de fokozatosan javul a munkaképes felnőttek foglal­koztatása — állapította meg többek között keddi ülésén a Mátészalkai Járási Tanács VB ahol főként a nők és a fiatalok munkába állításának égető gondját vizsgálták. Az utóbbi időben az Ipa­ri Szerelvény és Gépgyár 200, a vegyes ktsz 100 fős fejlesz­tése a férfiak tekintetében számít eredménynek, míg a nőknél valamit javított a helyzeten a Debreceni Ruha­gyár bedolgozó részlegének jelentkezése Mátészalkán, amely jelenleg 130 főt foglal­koztat. A gazdasági reform és az új munkajogi szabályo­zás nem járt létszámcsök­kentéssel az üzemekben. Sőt: az ERDÉRT-nél még 30 fős emelkedés következett be. Növekedett a foglalkoztatot­tak száma a mezőgazdaságban is, jóllehet ez mindössze 3 százalékos emelkedést jelent. Kitűnt, hogy a harmadik 5 éves terv hátralévő időszaká­ban a Szatmárvidéki Faipari Vállalat 135, az ÉRDÉRT pe­dig — ládaüzem létesítésével — további 130 embernek te­remt kereseti lehetőséget. A Magyar Optikai Művek üzem­kitelepítése és fejlesztése ré­vén összesen 760 fő foglal­koztatására szeretné megte­remteni a lehetőséget, két lépcsőben. A MÉK jövőre évi 2 millió láda készítésére al­kalmas üzemet akar meg­nyitni, ahol közel 200. ember dolgozhat. Emellett az éppen most készülő és 1971 őszén átadásra kerülő 1400 vagonos almatároló majdcsak félezer lakosnak nyújt majd állandó munkaalkalmat. Mindent egybevetve: a harmadik 5 éves terv végére a járásban újabb másfél ezer munkahely létesítésével kell számolni, melyben a nők aránya 40— 45 százalék lesz. Szóltak a vb tagjai a fej­lesztések egyik legfontosabb feltételéről, az intenzivebb szakmunkásképzés szüksé­gességéről. Ebben nagy se­gítségére lesz a járásnak az idén szeptemberben megnyíló új, nyolctantermes ipari szakmunkásképző iskola, ahol évenként általában hélszáz fiatal oktatását oldják meg. Változatlanul gond viszont a mezőgazdasági szakmunkás- képzés a járásban. Kivált­képp az állattenyésztők után­pótlása aggasztó, hiszen je­lenleg szarvasmarha-tenyész­tő mindössze 32 van a járás­ban, sertés- és juhtenyésztőt pedig egyet sem találni. Elég­gé elhanyagolják a tsz-ek e probléma megoldását. nem törődnek kellően a beiskolá­zással, sok helyütt az állat- tenyésztőknek nem biztosi Iá­nak szabadnapot. így a fia­talok húzódoznak tőle. Nincs minden rendjén a középis­kolások időszaki foglalkozta­tása körül sem, gyakran az utolsó pillanatokban kapkod­nak a tsz-ek, amikor „szorít a cipő”. Ezért határozott úgy a vb, hogy következetes beis­kolázással, a fiatalok idősza­ki foglalkoztatásának jó szervezésével kell eiérni, hogy az indokolt mértékben növekedjék a mezőgazdaság­ban tevékenykedők száma. U. *)

Next

/
Thumbnails
Contents