Kelet-Magyarország, 1968. június (25. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-02 / 128. szám

Most látszik mit jelent az öntözés A kiskörei vízlépcső Tiezadadáu is megváltoztatja a határt Kenyér és okos szé Forró József nehéz hétköznapjai 1446 holdra tervezték az alagcsoves öntözést. Jövőre megkezdik a kivitelezését. 1970-től a búza, kukorica, cukorrépa és egyéb növény már nem sínyli majd meg a szárazságot. Ez foglalkoztatja az em­bereket, ez az általános be­szédtéma a Tiszadadai Vö­rös Csillag Termelőszövet­kezetben. Itt az országos jelentőségű új tiszai vízlép­cső építése így talál vissz­hangra. A tsz két fiatal mérnöke például Demeter János és Szabó Csaba ami­kor határoztak, hogy részt vesznek a megyében első ízben kezdeményezett Kivá­ló ifjú mérnök mozgalom­ban, akkor ők is az öntözést választották témának. Példa a nagy arányokhoz A termelőszövetkezetben nem újdonság az öntözés. Jelenleg is rendelkeznek két öntöző aparáttal. Ezeknek kapacitása 240 hold felületi öntözés. Kihasználásuk le­hetősége most javult, hogy a termelőszövetkezet föld­jeit érintve megépült egy hatkilométeres vízelvezető csatorna. Az öntözés azon­ban még így is nagyon kor­látozott. A két öntöző apa- rátot különben is azért vették, hogy elég víz jus­son a kertészkedéshez. De nagyobb szárazság idején, mint most is minden nö­vény kívármá a vizet, tlgy sáfárkodnak hát, hogy va­lami kevés mesterséges csa­padék máshová is jusson. — Idén először öntözünk cukorrépát 66 holdon. Erre egyrészt az időjárás kény­szerít bennünket, de kísér­letezés is. Az eredmény már most jónak mutatkozik. Szá­mítás nélkül is szemmel látható, holdanként 60—80 mázsás terméstöbblet lesz. Egy hold cukorrépa öntö­zéses művelése, mindent figyelembe véve csupán pár szás forint plusz termelési költségnövekedést jelent holdanként Viszont átlag négyezer forinttal nő az ár­bevétel. 66 hold cukorrépa esetén több mint negyed- millió forint. Eddig sem volt rossz — Amit most tudunk, az öntöző aparátokkal elérni, az csak példa lehet — mondja Demeter János. — Különben én az alagcsoves 1400 holdas öntözésben az Ül Perzselő a forróság. Há­romszázhúsz fokos hőséget lehel a kemence. Közelében negyven-ötven fok. Liter számra szakad a veríték a vetőkről, de megállás nincs. Mindig várják a friss, ropo­gós péksüteményeket az emberek. Harminc éve áll­ja a kemence forróságát Vass László pék, a nyíregy­házi sütőmunkások párttit­kára. Negyvenhét éves. Ti­zenhét alig volt, amikor fehér” péktanulóként kezd­je. Kitüntetés ez a szakmá- 'na'h. A fehér munkás csak •'Keményeket készít. Ügyes, S kezeket, figyelmet kívá- ”ó munka. Végig csinált mindent. Volt kemencevető. „miser”, dagasztó, csoport- vezető, üzemvezető, még igazgató is. — Csak a kemence mel­lett éreztem jól magam — vallja. Április 4-én jubilált. Ünnepelték. Egy havi fizetést kapott Ö a Szarvas utcai sütöde szocialista brigádjá­nak a vezetője is. Öröm volt, mert teljesítették a szinteket. Oklevelek, jelvé­nyek, jutalmak. — Pékhagyomány szerint pogácsát sütöttünk, este meg sört ittunk rá. Két segédmunkásból ne­állattenyésztés fejlesztésének lehetőségét látom. A tiszadadai Vörös Csil­lag Termelőszövetkezet gaz­dálkodása adottságaihoz vi­szonyítva aránylag mindig kiegyensúlyozott volt. Állat- állományuk az utóbbi évek­ben szépen fejlődött. Évi átlagban 170 hízómarhát, 1000 hízott sertést értékesí­tettek. Rétjük, legelőjük, szántóföldi takarmánytermő területük ezt lehetővé tette. — Ettől többet nemigen tudtunk elérni, mert ha szá­las takarmányból nem is szűkölködtünk, az abrakta­karmány mindig kevés volt. Kukoricából történetesen 14—16 mázsás átlagtermés­től jobbat a legkedvezőbb időjárás mellett sem értünk el. Ha majd mindent öntöz­hetünk a termésátlag növe­kedésének arányában az ál­lattenyésztésünk a jelenlegi számoknak a dupláját i? adhatja. Senki sem lehet próféta... Az öntözésről, az általa kínálkozó lehetőségekről hosszan és sokoldalúan lehet beszélni. Ezt teszi a két fia­tal mérnök is. Dehát csak jövőre kezdik a kivitelezést. Messze van még a megvaló­sítás, messze az éltető víz. Nem túl korai hát már most ezzel a témával fog­lalkozni, álmodozni. Deme­ter János főagronómus cá­fol és tiltakozik. — Nem első eset, hogy jó előre tervezek, tervezünk. Az elgondolások megvalósí­tása néha akadályokba is ütközött, különben is én itt a községben születtem és azt tartja a közmondás: „senki sem lehet próféta sa­ját hazájában”. Nem is könnyű azzá lenni. De nem prófátálkodás, amit csiná­lunk. A kiskörei vízlépcső már tény, épül. A Tisza vi­zét megkapjuk, s ha jön, fo­gadni kell, fel kell készülni rá. A nagyüzemi gazdálko­dásban mi már elértünk egyet-mást és bízunk abban, hogy még nagyobb eredmé­nyekre is futja erőnkből. Két mérnök, papirt és ce­ruzát fogott, számol és ter­vez. A Tisza vizére alapoz­nak. Arra, hogy az árvize­kért, elmosott házakért, földekért most hasznos szolgálattal fizet majd az öreg folyó. Tiszadadán 1400 holdat, a megyében 60 ezer holdat tesz majd terméke­nyebbé. Jó erre még gon­dolni is. Seres Ernő veit pékeket a brigád. Az egyik Farkas Erzsiké, aki kemencemunkás lett, a má­sik egy fiatalasszony. öt százalékkal csökkentették a „selejtet”, (Deformált, égett sütemény itt a selejt.) Ta­valy a 15 üzem között ők lettek az elsők. Ezért 3500 forint prémiumot kaptak. \_2. Két évtizede szervezett munkás, s tizennyolc éve kommunista. Tíz esztendeje pártvezetőségi tag, s 1966- ban választották meg párt- titkárnak. Tizenkét esztendeje (mi­ser) brigádvezető. Míg a tanműhely megvolt, Vass László ott tanította a szak­ma szeretetére a fiatal pék­munkásokat, Harminc-negy­ven fiatalt avatott be a mes­terségbe. — Élve a mechanizmus adta lehetőségekkel most újra megnyitjuk a tanmű­helyt Tiszadobon, a gyér mekvárosban. Nagy szükség van rá. Régebben sajnos megtörtént, hogy egy hónap Kissé rekedtes a hangja. Érdes. Mosolyog, pedig a féle­lemről beszél. A dohányzása „életrajzát” említi, hogyan szokott le egyik percről a másikra. Nem az akarat, a félelem volt az erősebb, — mondja. Az orvos érdeme, aki a torkát vizsgálgatva, a reketség okát kutatta és ki­ejtette száján azt a szót: ta­lán rák. S azért mosolyog Forró József, a kőlaposi tanító, mert szerencséjére, az orvos tévedett. Egy ártatlan mű­tét eltüntette a „polipot”, de a rekedtség megmaradt. Egy tanítónak nagy kincse a hang. A szó itt a tanyán, — melyet Kőláposnak hívtak valamikor, — mindig a ke­nyér után következett. A lápi szigeten megbúvó Bur­ger uraság egykori birodal­mában az értelmet világító szóra sokáig szomjazott a nép. Tanító és mindenes Forró József az Őröshöz tartozó Kőlaposi tagiskola vezetője több éves tapaszta­lataiból sok adalékot tud a nép szomjáról. Történeteket mond ehelyett. Nem hőstör­ténetet, hétköznapiakat, olykor anekdotába illő csat­tanóval. Mert az élet küz­delmeiben gyakran keve­rednek a komor és a vidám színek. így volt ez, amikor a villanybevezetés tervét ki­dolgozták... Három brigádot alakítot­tak, egy ment a járáshoz, kettő a megyéhez. Villanyt kérni. A járási pártbizottság titkára az egyik brigádnál kimentette magát azzal: vb- ülésre kell menni a járási tanácshoz. Nem sejtette, hogy ott várja a másik bri­gád Kőlaposról, szinte a karjukba futott. Persze nem ment minden úgy, mint az operettekben. Egy kicsit ki­kapott a kőlaposi tanító, alá egyben tanácstag is, mohón akarta a fényt, a kultúrát a tanyának. A villany mégis elkészült. Azóta minden má­sodik házban ott a televí­zió. De a segélykérő telefon még kívánság. Forró József, mikor erről beszél, egyálta­lán nem vidám. A múltkor is itthon szült meg egy fiatalasszony. Máskor egy kislányt kellett sürgősen kórházba szállítani, a fél tanya lábra kelt, ki gyalog, ki kerékpáron, motoron, ment a városba, mentőt hívni. Kérvényíró? Egy kicsit az is. Miniszterhelyettesekkel is levelezik a kőlaposiak ügyé­ben. Nem mindig sikerrel. De ritkán keseredik el. Egyetlen szóval nem említi, alatt kellett húsz-huszonöt emberből betanított segéd­munkást nevelni. Ez meglát­szott a kenyér, a sütemé­nyek minőségén is. Ma már a fiatalok nem dagsztanak. Sok munkafo­lyamatot gépesítettek. De a kalácsot kézzel kell fonni, formálni. — Növekszik újabban az igény. És ezt ki kell elégí­teni. Tíz ember, egy brigád dolgozik a keze alatt. Egy műszakban harminc-har­mincötezer péksüteményt készítenek. A legigényesebb munkát a párttitkár végzi. Gép segítségével ő dagasztja össze a 12 mázsa nullásliszt­ből a tésztát. Éjszaka és nappal, kör­forgásban, állandóan az élettel van kapcsolatban. Még el sem fogynak a kü­lönböző sütemények, a pé­kek már újra ott állnak a forró kemence szájánál, a tábláknál. — Igazán akkor örül a pék, ha látja, milyen jóízű­en fogyasztják az általa sü­tött süteményeket — sugár­hogy egyfajta missziót vál­lalt, hogy a tehetséges ta­nyasi gyerekeket elindítsa az úton. Ne kallódjon el egy sem. Néhány éve még a legmagasabb végzettségű kőlaposi egy fiatal lány volt, aki elvégezte Nyíregyházán a gyors- és gépíró iskolát. Ma már egy főiskolásuk is van. Az idén tizennégyen végeznek az általánosban, s csak kettő nem tanul to­vább. Aztán fél, vagy egy jeggyel leesnek a városi is­kolákban... Tanyai gyerekek útja Töpreng. Talán a padlá­son sorakozó sok tucat kija­vított füzetek hibahalma­zán, az órák hivatalos ren- jétől eltérő reggeli nyelvta­ni gyakorlásokon... Aztán derűsebben folytatja: az át­meneti visszaesés után a legtöbb tanyasi gyerek újra feljön, felveszi a versenyt a többiekkel. Sőt került már innen gyerek az országos matematikai verseny mező­nyébe is. Igen, „nyersanyagot” ad olykor a tanyasi iskola, hogy a csiszolatlan kövekből ér­tékes drágakő legyen. S hogy ezért a tanyai tanító mennyi idegszálat, hangszá­Még az előkészületek is csak a kezdet kezdetén tar­tottak. mikor arról beszél­gettünk dr. Orosz Gyulá­val, az Élelmiszer Kiskeres­kedelmi Vállalat igazgatója­vai, mit vár az új gazdasá­gi mechanizmustól? Ezt a beszélgetést most a válto­zás első hónapjai után foly­tattuk : mi valósult meg, mi nem a várakozásból, — s mi az, amire nem számí­tott? •Akkor legfontosabb kér­désként a vásárlók érdek- védelmével foglalkozott, hogy a kereskedőnek nem szabad rossz, minőségileg hibás árut a vevő elé tenni. — Óriásit javult a fonto­sabb élelmiszerek minősége az utóbbi hónapokban Nyír­egyházán. Véleményem sze­rint jobb a kenyér, a tej­termékek, a húskészítmé­nyek minősége, mint ko­rábban volt. A vállalatok is mellett zik az arca. — Nyíregyhá­zán talán nincs is olyan ember, aki ne kóstolta vol­na még az általam készített süteményeket. Lí Váltott műszak. Felesége is mellette dolgozik. Már hat éve. ö a táblamunkása, igazi pék, fehér munkás, formálja a süteményeket. És erre nagyon büszke. Bizony sokszor megtör­ténik, hogy tizenkét mázsa tészta elkészítése után, az éjszakai vagy délutáni mű­szak végén elválnak egy­mástól. Vass László kissé fáradtan, álmosan hol az egyik, hol a másik üzemet keresi fel. — Ilyenkor, műszak után végzem a pártmunkát. Régi hagyomány már: műszak után tartják a pé­kek, a termelési tanácsko­zásokat, s ezekről nem hi­ányzik a párttitkár, a párt­vezetőség tagjai. — így foglalkozunk a termeléssel, fogyatékoGsá­lat használ el... Négy év orosz nyelvi anyagát egy év alatt tanították meg a kőlaposi gyerekekkel, hogy ne legyenek hátrányos hely­zetben. Mert nem volt itt korábban orosz nyelvi okta­tás Tornaállványt a tanya épített, mert a testnevelés is a tanyai, falusi iskolák gyengéje. Az a bizonyos „bárányhimlő“ Hányszor kellett családlá­togatást végeznie pihenő idejében, mert ötven gye­rekből alig tíz jött el isko­lába, a többit munkára fog­ták. Most már főleg a bá­rányhimlő szerepel a hiány­zások okaként. De nem tűnt el végleg a másik ok sem, egyes szülök erejüket meg­haladó mértékben vállal­nak földet a tsz-től, szükség van a gyermek munkájára is. S a tanító itt is, mint a nevelésben, a pozitívumok­ra alapoz, amikor a szülők­re akar hatni. Nem kárhoz­tatja őket, hogy dolgoztat­ják a gyerekeket, ebben sok a jó is. De meggyőzni a szülőket a másik igazságról is, a tanulásról. Páll Géza nagyon igyekeznek, s a le­hetőséghez képest kifogás­talan árut adnak. Persze előfordul, hogy nem tart­juk megfelelőnek a szállí­tott árucikket, s akkor nem vesszük át. így történt nemrég a disznósajttal. Hús — naponta kétszer Az élelmiszer a legfonto­sabb a város ellátásában, az ellátás pedig tovább javult. Ezt az is jelzi, hogy a kis- ker forgalma tíz százalék­kal nőtt a tavalyi hónapok­hoz képest, pedig az árszint — a rendezés miatt — két százalékkal csökkent. — Ez a tíz százalék a mi szakmánkban sok. A hiány­zó cikkeket viszont nem tudtuk „eltüntetni”, de en­nek termelési okai vannak. Beszerezhetetlenek. Az utób­bi másfél hónapban azon­ban sokat javult a húsellá­tás, a forgalmunk 24 száza­lékkal növekedett, s a hús­ipar most már nem kétna­gokkal, bizalmiak munkájá­val, az emberekkel, s azzal, kikből érdemes párttagokat nevelni. Félezernél több pékmun­kás dolgozik a tizenöt üzemben. Jól ismerik a párt­titkárt. Ott él közöttük, is­meri gondjukat, problémái­kat, hiszen ezek őt is érin­tik. S ha kedvezőtlenek egyes intézkedések szól, ja­vasol. így volt ez a 6-os üzemnél. Megváltoztatták a munkakezdést. . Ezzel min­denki jól járt." Főleg a fo­gyasztók. Friss süteményt lehet kapni délben, délután is. Li Vasárnap este hat óra. Kezdődik a műszak. A „mi­ser” Vass László munkához vetkőzik, ö kezd először. Utána jönnek percnyi pon­tossággal a többiek, a tábla­munkás, a kemencemunkás. Perzselő a forróság. Verí- tékeznek. De az „élet”, a tészta nem várhat. Hajna- lodik. Pakolnak. Friss sü­temény illata száll. És a párttitkár elindul második műszakra: párt­munkát végezni. Farkas Kálmán Még egy éve sincs, hogy a KPM utasítására Sz- bolcsban is bevezetésre ke­rült a már jól ismert ház­tól házig szolgálat az AKÖV—MÁV összefogásá­val. Ez lehetőséged ad az üzemeknek, vállalatoknak arra, hogy e szolgáltatás igénybevételével csökkent­sék az áruk útját. Élnek is a lehetőséggel. Csupán ez év első három hónapjában a háztól házig történt szállítások mennyi­sége meghaladja a 21 és félezer tonnát. A járatok menetrend szerint közleked­nek és zárt, nagy teherbírá­sú gépkocsik végzik. Ezt a tevékenységet a megyében eddig 11 körzeti állomás mellett 15 darabárus kép­viselet bonyolítja. Az áruszállítás javítása érdekében új szolgálatot ve­zettek be. Tevékenységük kiterjed a postaszolgálatra is. A megye 234 helysége közül 226-ban létesítettek olyan szolgálatot, ahol da­rabáru küldeményeket fel­vesznek. E postakép viseleti szolgálatok tájékoztatják az idei forduló fuvaroztatni kí­vánó üzemek, lakossá­got a darabáru-fuvaro­zás módjáról és lehetőségei­ről. m ponként, hanem naponta, a nagyobb üzletekbe pedig na­ponta kétszer is friss árut szállít. Közvetlen beszerzés A vállalat már tavaly t* kereste a közvetlen • kapcso­latot a termelőkkel, s ezt az idén tovább fejlesztette. En­nek az eredménye, hogy egyes primőrárukat olcsób­ban tudták adni, mint más. A mák kilónkénti árát pe­dig a verseny, a kereslet es kínálat viszonyainak meg­felelően csökkentették hét forinttal. Ehhez hasonló példa persze számos akad. — A termelő vállalatok szakboltjai, a Csemege, s a várható fmsz-i áruház foko­zott kereskedelmi tevékeny­ségre serkentenek bennün­ket. A vevőt meg kell tar­tani, mert ha nem, csökken a forgalom, a dolgozók ke­resete... Ezzel azonban nincs baj, hiszen ha tartani tud­juk az első hónapok szint­jét — harminc nap nyere­séget tudunk fizetni, sokkal többet, mint korábban. A dolgozók tudják ezt, s mindössze egy vagy két pa­nasz érkezett az idén udva­riatlanság miatt. Korábban mindig több volt. Tizenöt új ABC? A nyíregyházi élebrásser üzletek 1967-ig alig fejlőd­tek valamit — a régieket próbálták korszerűsíteni. Ta­valy egyszerre két ABC- áruházat adtak át a város­ban, s ezek sokat javítottak a kiszolgálás kulturáltságán, az ellátáson... Közben elké­szült a város távlati üzlet- fejlesztési terve, eszerint 1980-ig 15 új ABC-áruházra van szükség.’ Az áruházakat az Élelmiszer Kisker meg akarja építeni. bár a 15 nagy szám, hiszen minden évben legalább egy új belé­pését feltételezi. Tennivaló azonban addig is akad: — Tovább kell javíta­nunk a termelőkkel való kapcsolatot, — hiszen ez vá­sárlónak, termelőnek, ke­reskedőnek egyaránt jó — aa árupropagandát, és gondol­kodnunk kell eddig nem al­kalmazott jó megoldásokon A versenyt állni kell. <ka*» 30 év a kemence Jobb árut kap a vásárló — de gyakran hallani még:,,Sajnos nincs!" Háztól — házig

Next

/
Thumbnails
Contents