Kelet-Magyarország, 1968. június (25. évfolyam, 127-152. szám)
1968-06-02 / 128. szám
Most látszik mit jelent az öntözés A kiskörei vízlépcső Tiezadadáu is megváltoztatja a határt Kenyér és okos szé Forró József nehéz hétköznapjai 1446 holdra tervezték az alagcsoves öntözést. Jövőre megkezdik a kivitelezését. 1970-től a búza, kukorica, cukorrépa és egyéb növény már nem sínyli majd meg a szárazságot. Ez foglalkoztatja az embereket, ez az általános beszédtéma a Tiszadadai Vörös Csillag Termelőszövetkezetben. Itt az országos jelentőségű új tiszai vízlépcső építése így talál visszhangra. A tsz két fiatal mérnöke például Demeter János és Szabó Csaba amikor határoztak, hogy részt vesznek a megyében első ízben kezdeményezett Kiváló ifjú mérnök mozgalomban, akkor ők is az öntözést választották témának. Példa a nagy arányokhoz A termelőszövetkezetben nem újdonság az öntözés. Jelenleg is rendelkeznek két öntöző aparáttal. Ezeknek kapacitása 240 hold felületi öntözés. Kihasználásuk lehetősége most javult, hogy a termelőszövetkezet földjeit érintve megépült egy hatkilométeres vízelvezető csatorna. Az öntözés azonban még így is nagyon korlátozott. A két öntöző apa- rátot különben is azért vették, hogy elég víz jusson a kertészkedéshez. De nagyobb szárazság idején, mint most is minden növény kívármá a vizet, tlgy sáfárkodnak hát, hogy valami kevés mesterséges csapadék máshová is jusson. — Idén először öntözünk cukorrépát 66 holdon. Erre egyrészt az időjárás kényszerít bennünket, de kísérletezés is. Az eredmény már most jónak mutatkozik. Számítás nélkül is szemmel látható, holdanként 60—80 mázsás terméstöbblet lesz. Egy hold cukorrépa öntözéses művelése, mindent figyelembe véve csupán pár szás forint plusz termelési költségnövekedést jelent holdanként Viszont átlag négyezer forinttal nő az árbevétel. 66 hold cukorrépa esetén több mint negyed- millió forint. Eddig sem volt rossz — Amit most tudunk, az öntöző aparátokkal elérni, az csak példa lehet — mondja Demeter János. — Különben én az alagcsoves 1400 holdas öntözésben az Ül Perzselő a forróság. Háromszázhúsz fokos hőséget lehel a kemence. Közelében negyven-ötven fok. Liter számra szakad a veríték a vetőkről, de megállás nincs. Mindig várják a friss, ropogós péksüteményeket az emberek. Harminc éve állja a kemence forróságát Vass László pék, a nyíregyházi sütőmunkások párttitkára. Negyvenhét éves. Tizenhét alig volt, amikor fehér” péktanulóként kezdje. Kitüntetés ez a szakmá- 'na'h. A fehér munkás csak •'Keményeket készít. Ügyes, S kezeket, figyelmet kívá- ”ó munka. Végig csinált mindent. Volt kemencevető. „miser”, dagasztó, csoport- vezető, üzemvezető, még igazgató is. — Csak a kemence mellett éreztem jól magam — vallja. Április 4-én jubilált. Ünnepelték. Egy havi fizetést kapott Ö a Szarvas utcai sütöde szocialista brigádjának a vezetője is. Öröm volt, mert teljesítették a szinteket. Oklevelek, jelvények, jutalmak. — Pékhagyomány szerint pogácsát sütöttünk, este meg sört ittunk rá. Két segédmunkásból neállattenyésztés fejlesztésének lehetőségét látom. A tiszadadai Vörös Csillag Termelőszövetkezet gazdálkodása adottságaihoz viszonyítva aránylag mindig kiegyensúlyozott volt. Állat- állományuk az utóbbi években szépen fejlődött. Évi átlagban 170 hízómarhát, 1000 hízott sertést értékesítettek. Rétjük, legelőjük, szántóföldi takarmánytermő területük ezt lehetővé tette. — Ettől többet nemigen tudtunk elérni, mert ha szálas takarmányból nem is szűkölködtünk, az abraktakarmány mindig kevés volt. Kukoricából történetesen 14—16 mázsás átlagterméstől jobbat a legkedvezőbb időjárás mellett sem értünk el. Ha majd mindent öntözhetünk a termésátlag növekedésének arányában az állattenyésztésünk a jelenlegi számoknak a dupláját i? adhatja. Senki sem lehet próféta... Az öntözésről, az általa kínálkozó lehetőségekről hosszan és sokoldalúan lehet beszélni. Ezt teszi a két fiatal mérnök is. Dehát csak jövőre kezdik a kivitelezést. Messze van még a megvalósítás, messze az éltető víz. Nem túl korai hát már most ezzel a témával foglalkozni, álmodozni. Demeter János főagronómus cáfol és tiltakozik. — Nem első eset, hogy jó előre tervezek, tervezünk. Az elgondolások megvalósítása néha akadályokba is ütközött, különben is én itt a községben születtem és azt tartja a közmondás: „senki sem lehet próféta saját hazájában”. Nem is könnyű azzá lenni. De nem prófátálkodás, amit csinálunk. A kiskörei vízlépcső már tény, épül. A Tisza vizét megkapjuk, s ha jön, fogadni kell, fel kell készülni rá. A nagyüzemi gazdálkodásban mi már elértünk egyet-mást és bízunk abban, hogy még nagyobb eredményekre is futja erőnkből. Két mérnök, papirt és ceruzát fogott, számol és tervez. A Tisza vizére alapoznak. Arra, hogy az árvizekért, elmosott házakért, földekért most hasznos szolgálattal fizet majd az öreg folyó. Tiszadadán 1400 holdat, a megyében 60 ezer holdat tesz majd termékenyebbé. Jó erre még gondolni is. Seres Ernő veit pékeket a brigád. Az egyik Farkas Erzsiké, aki kemencemunkás lett, a másik egy fiatalasszony. öt százalékkal csökkentették a „selejtet”, (Deformált, égett sütemény itt a selejt.) Tavaly a 15 üzem között ők lettek az elsők. Ezért 3500 forint prémiumot kaptak. \_2. Két évtizede szervezett munkás, s tizennyolc éve kommunista. Tíz esztendeje pártvezetőségi tag, s 1966- ban választották meg párt- titkárnak. Tizenkét esztendeje (miser) brigádvezető. Míg a tanműhely megvolt, Vass László ott tanította a szakma szeretetére a fiatal pékmunkásokat, Harminc-negyven fiatalt avatott be a mesterségbe. — Élve a mechanizmus adta lehetőségekkel most újra megnyitjuk a tanműhelyt Tiszadobon, a gyér mekvárosban. Nagy szükség van rá. Régebben sajnos megtörtént, hogy egy hónap Kissé rekedtes a hangja. Érdes. Mosolyog, pedig a félelemről beszél. A dohányzása „életrajzát” említi, hogyan szokott le egyik percről a másikra. Nem az akarat, a félelem volt az erősebb, — mondja. Az orvos érdeme, aki a torkát vizsgálgatva, a reketség okát kutatta és kiejtette száján azt a szót: talán rák. S azért mosolyog Forró József, a kőlaposi tanító, mert szerencséjére, az orvos tévedett. Egy ártatlan műtét eltüntette a „polipot”, de a rekedtség megmaradt. Egy tanítónak nagy kincse a hang. A szó itt a tanyán, — melyet Kőláposnak hívtak valamikor, — mindig a kenyér után következett. A lápi szigeten megbúvó Burger uraság egykori birodalmában az értelmet világító szóra sokáig szomjazott a nép. Tanító és mindenes Forró József az Őröshöz tartozó Kőlaposi tagiskola vezetője több éves tapasztalataiból sok adalékot tud a nép szomjáról. Történeteket mond ehelyett. Nem hőstörténetet, hétköznapiakat, olykor anekdotába illő csattanóval. Mert az élet küzdelmeiben gyakran keverednek a komor és a vidám színek. így volt ez, amikor a villanybevezetés tervét kidolgozták... Három brigádot alakítottak, egy ment a járáshoz, kettő a megyéhez. Villanyt kérni. A járási pártbizottság titkára az egyik brigádnál kimentette magát azzal: vb- ülésre kell menni a járási tanácshoz. Nem sejtette, hogy ott várja a másik brigád Kőlaposról, szinte a karjukba futott. Persze nem ment minden úgy, mint az operettekben. Egy kicsit kikapott a kőlaposi tanító, alá egyben tanácstag is, mohón akarta a fényt, a kultúrát a tanyának. A villany mégis elkészült. Azóta minden második házban ott a televízió. De a segélykérő telefon még kívánság. Forró József, mikor erről beszél, egyáltalán nem vidám. A múltkor is itthon szült meg egy fiatalasszony. Máskor egy kislányt kellett sürgősen kórházba szállítani, a fél tanya lábra kelt, ki gyalog, ki kerékpáron, motoron, ment a városba, mentőt hívni. Kérvényíró? Egy kicsit az is. Miniszterhelyettesekkel is levelezik a kőlaposiak ügyében. Nem mindig sikerrel. De ritkán keseredik el. Egyetlen szóval nem említi, alatt kellett húsz-huszonöt emberből betanított segédmunkást nevelni. Ez meglátszott a kenyér, a sütemények minőségén is. Ma már a fiatalok nem dagsztanak. Sok munkafolyamatot gépesítettek. De a kalácsot kézzel kell fonni, formálni. — Növekszik újabban az igény. És ezt ki kell elégíteni. Tíz ember, egy brigád dolgozik a keze alatt. Egy műszakban harminc-harmincötezer péksüteményt készítenek. A legigényesebb munkát a párttitkár végzi. Gép segítségével ő dagasztja össze a 12 mázsa nulláslisztből a tésztát. Éjszaka és nappal, körforgásban, állandóan az élettel van kapcsolatban. Még el sem fogynak a különböző sütemények, a pékek már újra ott állnak a forró kemence szájánál, a tábláknál. — Igazán akkor örül a pék, ha látja, milyen jóízűen fogyasztják az általa sütött süteményeket — sugárhogy egyfajta missziót vállalt, hogy a tehetséges tanyasi gyerekeket elindítsa az úton. Ne kallódjon el egy sem. Néhány éve még a legmagasabb végzettségű kőlaposi egy fiatal lány volt, aki elvégezte Nyíregyházán a gyors- és gépíró iskolát. Ma már egy főiskolásuk is van. Az idén tizennégyen végeznek az általánosban, s csak kettő nem tanul tovább. Aztán fél, vagy egy jeggyel leesnek a városi iskolákban... Tanyai gyerekek útja Töpreng. Talán a padláson sorakozó sok tucat kijavított füzetek hibahalmazán, az órák hivatalos ren- jétől eltérő reggeli nyelvtani gyakorlásokon... Aztán derűsebben folytatja: az átmeneti visszaesés után a legtöbb tanyasi gyerek újra feljön, felveszi a versenyt a többiekkel. Sőt került már innen gyerek az országos matematikai verseny mezőnyébe is. Igen, „nyersanyagot” ad olykor a tanyasi iskola, hogy a csiszolatlan kövekből értékes drágakő legyen. S hogy ezért a tanyai tanító mennyi idegszálat, hangszáMég az előkészületek is csak a kezdet kezdetén tartottak. mikor arról beszélgettünk dr. Orosz Gyulával, az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat igazgatójavai, mit vár az új gazdasági mechanizmustól? Ezt a beszélgetést most a változás első hónapjai után folytattuk : mi valósult meg, mi nem a várakozásból, — s mi az, amire nem számított? •Akkor legfontosabb kérdésként a vásárlók érdek- védelmével foglalkozott, hogy a kereskedőnek nem szabad rossz, minőségileg hibás árut a vevő elé tenni. — Óriásit javult a fontosabb élelmiszerek minősége az utóbbi hónapokban Nyíregyházán. Véleményem szerint jobb a kenyér, a tejtermékek, a húskészítmények minősége, mint korábban volt. A vállalatok is mellett zik az arca. — Nyíregyházán talán nincs is olyan ember, aki ne kóstolta volna még az általam készített süteményeket. Lí Váltott műszak. Felesége is mellette dolgozik. Már hat éve. ö a táblamunkása, igazi pék, fehér munkás, formálja a süteményeket. És erre nagyon büszke. Bizony sokszor megtörténik, hogy tizenkét mázsa tészta elkészítése után, az éjszakai vagy délutáni műszak végén elválnak egymástól. Vass László kissé fáradtan, álmosan hol az egyik, hol a másik üzemet keresi fel. — Ilyenkor, műszak után végzem a pártmunkát. Régi hagyomány már: műszak után tartják a pékek, a termelési tanácskozásokat, s ezekről nem hiányzik a párttitkár, a pártvezetőség tagjai. — így foglalkozunk a termeléssel, fogyatékoGsálat használ el... Négy év orosz nyelvi anyagát egy év alatt tanították meg a kőlaposi gyerekekkel, hogy ne legyenek hátrányos helyzetben. Mert nem volt itt korábban orosz nyelvi oktatás Tornaállványt a tanya épített, mert a testnevelés is a tanyai, falusi iskolák gyengéje. Az a bizonyos „bárányhimlő“ Hányszor kellett családlátogatást végeznie pihenő idejében, mert ötven gyerekből alig tíz jött el iskolába, a többit munkára fogták. Most már főleg a bárányhimlő szerepel a hiányzások okaként. De nem tűnt el végleg a másik ok sem, egyes szülök erejüket meghaladó mértékben vállalnak földet a tsz-től, szükség van a gyermek munkájára is. S a tanító itt is, mint a nevelésben, a pozitívumokra alapoz, amikor a szülőkre akar hatni. Nem kárhoztatja őket, hogy dolgoztatják a gyerekeket, ebben sok a jó is. De meggyőzni a szülőket a másik igazságról is, a tanulásról. Páll Géza nagyon igyekeznek, s a lehetőséghez képest kifogástalan árut adnak. Persze előfordul, hogy nem tartjuk megfelelőnek a szállított árucikket, s akkor nem vesszük át. így történt nemrég a disznósajttal. Hús — naponta kétszer Az élelmiszer a legfontosabb a város ellátásában, az ellátás pedig tovább javult. Ezt az is jelzi, hogy a kis- ker forgalma tíz százalékkal nőtt a tavalyi hónapokhoz képest, pedig az árszint — a rendezés miatt — két százalékkal csökkent. — Ez a tíz százalék a mi szakmánkban sok. A hiányzó cikkeket viszont nem tudtuk „eltüntetni”, de ennek termelési okai vannak. Beszerezhetetlenek. Az utóbbi másfél hónapban azonban sokat javult a húsellátás, a forgalmunk 24 százalékkal növekedett, s a húsipar most már nem kétnagokkal, bizalmiak munkájával, az emberekkel, s azzal, kikből érdemes párttagokat nevelni. Félezernél több pékmunkás dolgozik a tizenöt üzemben. Jól ismerik a párttitkárt. Ott él közöttük, ismeri gondjukat, problémáikat, hiszen ezek őt is érintik. S ha kedvezőtlenek egyes intézkedések szól, javasol. így volt ez a 6-os üzemnél. Megváltoztatták a munkakezdést. . Ezzel mindenki jól járt." Főleg a fogyasztók. Friss süteményt lehet kapni délben, délután is. Li Vasárnap este hat óra. Kezdődik a műszak. A „miser” Vass László munkához vetkőzik, ö kezd először. Utána jönnek percnyi pontossággal a többiek, a táblamunkás, a kemencemunkás. Perzselő a forróság. Verí- tékeznek. De az „élet”, a tészta nem várhat. Hajna- lodik. Pakolnak. Friss sütemény illata száll. És a párttitkár elindul második műszakra: pártmunkát végezni. Farkas Kálmán Még egy éve sincs, hogy a KPM utasítására Sz- bolcsban is bevezetésre került a már jól ismert háztól házig szolgálat az AKÖV—MÁV összefogásával. Ez lehetőséged ad az üzemeknek, vállalatoknak arra, hogy e szolgáltatás igénybevételével csökkentsék az áruk útját. Élnek is a lehetőséggel. Csupán ez év első három hónapjában a háztól házig történt szállítások mennyisége meghaladja a 21 és félezer tonnát. A járatok menetrend szerint közlekednek és zárt, nagy teherbírású gépkocsik végzik. Ezt a tevékenységet a megyében eddig 11 körzeti állomás mellett 15 darabárus képviselet bonyolítja. Az áruszállítás javítása érdekében új szolgálatot vezettek be. Tevékenységük kiterjed a postaszolgálatra is. A megye 234 helysége közül 226-ban létesítettek olyan szolgálatot, ahol darabáru küldeményeket felvesznek. E postakép viseleti szolgálatok tájékoztatják az idei forduló fuvaroztatni kívánó üzemek, lakosságot a darabáru-fuvarozás módjáról és lehetőségeiről. m ponként, hanem naponta, a nagyobb üzletekbe pedig naponta kétszer is friss árut szállít. Közvetlen beszerzés A vállalat már tavaly t* kereste a közvetlen • kapcsolatot a termelőkkel, s ezt az idén tovább fejlesztette. Ennek az eredménye, hogy egyes primőrárukat olcsóbban tudták adni, mint más. A mák kilónkénti árát pedig a verseny, a kereslet es kínálat viszonyainak megfelelően csökkentették hét forinttal. Ehhez hasonló példa persze számos akad. — A termelő vállalatok szakboltjai, a Csemege, s a várható fmsz-i áruház fokozott kereskedelmi tevékenységre serkentenek bennünket. A vevőt meg kell tartani, mert ha nem, csökken a forgalom, a dolgozók keresete... Ezzel azonban nincs baj, hiszen ha tartani tudjuk az első hónapok szintjét — harminc nap nyereséget tudunk fizetni, sokkal többet, mint korábban. A dolgozók tudják ezt, s mindössze egy vagy két panasz érkezett az idén udvariatlanság miatt. Korábban mindig több volt. Tizenöt új ABC? A nyíregyházi élebrásser üzletek 1967-ig alig fejlődtek valamit — a régieket próbálták korszerűsíteni. Tavaly egyszerre két ABC- áruházat adtak át a városban, s ezek sokat javítottak a kiszolgálás kulturáltságán, az ellátáson... Közben elkészült a város távlati üzlet- fejlesztési terve, eszerint 1980-ig 15 új ABC-áruházra van szükség.’ Az áruházakat az Élelmiszer Kisker meg akarja építeni. bár a 15 nagy szám, hiszen minden évben legalább egy új belépését feltételezi. Tennivaló azonban addig is akad: — Tovább kell javítanunk a termelőkkel való kapcsolatot, — hiszen ez vásárlónak, termelőnek, kereskedőnek egyaránt jó — aa árupropagandát, és gondolkodnunk kell eddig nem alkalmazott jó megoldásokon A versenyt állni kell. <ka*» 30 év a kemence Jobb árut kap a vásárló — de gyakran hallani még:,,Sajnos nincs!" Háztól — házig
