Kelet-Magyarország, 1968. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
1968-05-12 / 110. szám
! A televízió és a népművelés A televízió valamivel tcibb, mint egy évtizedes '.mil+ja hazánkban bebizonyította: a népművelés hihetetlen segítséget kapott a modem technikától. A gvakorló népművelők megyénkben is úgy ítélik meg: a tv levesz vállukról egy sor gondot, olyan ismeretek, tények és érdekességek közlésére alkalmas, ami a legkiválóbb helyi eszközökkel. személyi feltételekkel sem lenne biztosítható. Ez egyrészt kétségtelen könnyebbséget jelent, másrészt problémák sorát veti fel. Senki nem vitatja példáid azt, hogy az olyan átütő sikerű sorozatok, mint a Merően tó, a Századunk, Benedek professzor orvos- történeti előadásai, a világ nagy vasutsairól szóló, a tenger rejtelmeit bemutató fi! mösszeá !!í tások a politikai, természettudományos ismeretterjesztés sokkal korszerűbb formái, mint amit például a TIT nyújtani tud. A tapasztalat azonban azt mutatja: az ilyen általános, nemzetközi, világtörténelmi, országos érvényű. Umeretter. jcsztés hasznos és kedvelt, da nem pótolja o hallgatókkal való közvetlen találkozást. Egyrészt szükséges, hogy ezeket időnként kommentálják, másrészt az ezekből adódó lehetőségeket a helyi érdeklődés nyelvére fordítsák le. A televízió előadásai és ismeretterjesztő munkája tehát sokat ad, egyben igényt és érdeklődést is támaszt, amit ki- nek-kinek a maga területén kell továbbfejleszteni. Az általános orvostörténeti előadás után sokan szívesen hallgatják a körzeti orvost, aki egy-egy terület opecialis betegségeiről bebeszél. A nemzetközi eseményeket összefoglaló filmek után igényként jelentkezik azoknak a szőkébb körben v aló ismertetése. A népművelő tehát amennyi segítséget kap a televíziótól, any nyi áj feladattal is szembekerül. egy lényegesen magasabb igényszinthez kell alkalmaznia mind az ismeret- terjesztést, mind a módszereket. Az emberi hang varázsa, a személyesen jelenlévő előadó, akitől kérdezni lehet, s aki válaszol — nem pótolható soha. Éppen ebből adódik a gond: a modem híres tömegközlés! eszköz ad- ia lehetőség és az általuk közölt ismeretek helyi ösz- szehangolása. Ehhez szükséges az, hogy a televízió még céltudatosabban szerkessze ismeret'erjesztő műsorait, s a népművelők ne csak a rádióújságból értesüljenek arról, mi lesz a program. Szükséges, hogy az előadók olyanok legyenek, akik a községekben egy-egy tv-műsorhoz is tudják kapcsolni mondanivalójukat, s az ott látottaknál annyival többet adjanak, mint ameny- nyi abból az egy-egy köz. ságre, járásra vagy megyére vetíthető helyi sajátosság, probléma. Ma Szabolcsban például a történelmi előadások csak akkor lehetnek jók, ha a Mementó II. világháborús adásánál többet, a helyi eseményeket is közlik; ha a Századunk sorozat 50 évvel ezelőtti országos eseményeihez kapcsolják a szabolcsi és szatmári eseményeket Képzőművészeti előadás csak úgy tarthat érdeklődésre számot ha az országos képzőművészeti események távoli problematikáját összhangba tudja hozni a helyi, megyei alkotási gondokkal, eredményekkel. A tv lényegében átfogó alapismereteket, népművelési ötleteket, igényeket ad, azok szelektálása, ajánlása, továbbfejlesztése, bővítése a helyi népművelés nagy feladata. Az összecsapott. minden időszerűség nélküli, spontán előadások kora lejárt A tv megkívánja az ismeret- közlés helyi formáinak modernizálását, reformját. Miután ebben a kérdésben nincs és nem is lehet konkurenciáról szó. helyes lenne, ha a televízió — éppen műsorainak módszer formáló volta miatt — sokkal közelebbi kapcsolatba kerülne a falusi népművelők nagy táborával. Ahogy az iskola-tv tanmenetével egy fél tanévre is segíteni tudja előre a nevelőt, ugyanez elkelne ismeretterjesztő, politikai és kulturális adások vonatkozásában is. Csak így érhető el, hogy az otthon tv-t néző felkeltett érdeklődésére gyorsan és hatásosan reagálhasson a népművelő. Bürget Lajos Olvasóinkhoz Kérdőívünk kitöltői között értékes nyereményeket sorsolunk ki Május hónapban közvél»- mónykutfttást tervez a Ke- let-Magyarország szerkesztősége. 40 ezer példányban kérdőíveket mellékelünk lapunkhoz, amelyben kikérjük Olvasóink véleményét. Eddig is igyekeztünk Olyan lapot készíteni, amely olvasóink minden rétegét kielégíti. Hogy munkánk nem volt sikertelen, bizonyítja az is, hogy hónapról hónapra emelkedik a Kelet- Magyarország olvasótábora. Úgy érezzük, hogy ezért a bizalomért kötelességünk még jobb lapot készíteni. Éhhez pedig még jobban kell ismernünk olvasóink véleményét lapunkról. Tudnunk kell, hogyan szolgálhatnánk jobban megyénk lakóinak gazdasági, kommunális, szociális ügyeit. Tudnunk kell azt is, hogy olvasóink mit hiányolnak lapunkból és nr.it helyeseinek abban. Meg kell tehát tudnunk mi az, ami olvasóinkat érdekli. , Ezért fordulunk olvasóinkhoz kérdőívvel, hogy a válaszokból tájékozódjunk és hogy jobban szolgálhassuk olvasóinkat Kérjük olvasóinkat, ne sajnálják a fáradságot, szenteljenek néhány percet a kérdőívek kitöltésére. Ezzel is segítsék a Kelet-Magyar- ország szerkesztőinele, újságíróinak törekvését. Érdeklődéssel várjlik válaszukat; mert meg vagyunk győződve arról, hogy minden visz- szaérkező kérdőív jól szolgálja majd közös ügyünket. A kérdőíveket — előreláthatólag — május 19-én mellékeljük lapunkhoz. A kérdőívek alján sorsolási szelvényt is elhelyezünk. Minden beküldött kérdőív tulajdonosa részt vesz a Kelet-Magyarország nyereménysorsolásában. A kérdőívek tehát nemcsak segítik lapunk munkáját, hanem annak szerencsés beküldője értékes ajándéktárgyat is nyerhet Minden kitöltött kérdőívet bélyeg és boríték nélkül keli bedobni a postaládába. Részletesebb tájékoztatót a kérdőívek kiküldése előtti napokban adunk. — Egészen kijöttem ebből. — Nem baj, majd belejössz — vigasztalta a keresztfiú lezseren félrecsapba kissé a fejét mitől a labda elindult a másik kapu felé, s a családfő háta mögé került karja és dereka között — Micsoda reflexek! De a védhetetlen labda a léc alatt bevágódik a hálóba! — No megállj! — szedte össze magát a családfő. Minden igyekezetét összeszedte. Pillanatok alatt hat gól, s valamennyit a családfő szedte be. Csüggedten lógatta karját derekát megtapogatta. Elnehezedtem — mondta magában. — Nem vagyok már a régi. A hetedik gól a tenyere alatt zúgott eL — Főnők! Hát mi van!? — cukkolták a lányok. A főnök rájuk emelte pillantását. Szakadt róla a víz, szive nyakában ugrált. — öreg vagyok — mondta vigyorogva. Úgy gondolta, ha kimondja, a dolog már nem is igaz. Lopva figyelte az arcokat vajon elhiszik-c. Az arcokon semmi só látszott csak az előbbi nevetés és ez kétségeket támasztott a Családfőben. A keresztfíú megkönyörült rajta, s maga szaladgált a labdák után, melyek rendre a családfő mögé hulltak. — Van úgy, hogy az ember nincs formában — mondta a keresztfiú. Kedves volt a gyerek és tapintatos. A családfő is úgy gondolta, hogy nincs formában, de nem nagyon örült neki. — Valamikor tízből egyet se kaptam be — modta. Többször is elmondta, mert úgy tűnt neki, nem hallották meg, miközben a labdák után kapdosott. De meghallották, mert a lányok egy táncdallal feleltek. — Nyári mese — csicsog- ták. Na mast összeszedem magam — határozta el. Úgy érezte, elég akarnia, s össze tudja fogni minden izmát. Az első labda visszapattant az előrelökött homlokáról. A keresztfiú felúszott á levegőbe érte. — Nagyon jó — örvendezett á keresztfiú. — Csukafejes. — Már vágta is viszsza. A családfő a sarokba tartó labda után vetette magát, a szenvedély önfeledtsé- gével. Ujjhegye el is érte. De ujjai fájdalmasan hátra- nyaklottak, térdét egy kőbe verte, s a labda mégis bement Nem adta fel. De ez már nem volt játék. Düh volt és fejvesztettség. A tárgyak elvesztették helyüket, s 6 elvesztette érzékeny kapcsolatát velük. A földbe fejelt a laposan közelítő labda helyett Pillanatra meg is szédült. Hátul az agyában érezte a tompa ütést. Orra, homloka csúnyán lehorzsolódott, s nyelvébe harapott. Hallotta, hogy nevetnek. Lüktetett, táncolt e nevetés a dobhártyáján. S mind e keserv tetejébe beleállt fogába az ismert sajgás. Nyögött és érzéketlenül nézte, mint gurul a fáradt labda a kapuvonal mögé. Aztán legyintett. Szívét figyelte, ijesztő összevisszasággal ugrált. Hiába, meg kell csináltatni á fogaimat — szólott kedvtelenül. — Ezért vaii minden. l\ét tárlaton láttuk Olyan festőművész képeit állították ki a megyei Idegenforgalmi Hivatal rakarna- zi Kisgalériájában, aki az idősebb nemzedékhez tartozik .Már akkor kiállított, amikor mi a festészettel még ismerkedtünk” — mondta Koncz Zoltánról fiatalabb festőművésztársa. Huszár István Grafika, olaj. akvarell — ezekben a legotthonosabb Koncz Zoltán, az Ujfehértón élő festőművész. Tiszta műfajban fest ez jellemző sajátossága művészetének. Munkái: Vabóci kisfiú. Ukrán kisfiú. Pipáznak a hegyek, Ikon-néző, Fonyódi hegyek. Tavasz Tokajban, Viadukt, Falusi vázlatok, Balatoni regék. Néger portrék, s a többi festmény higgadt művészre vallanak. Az élmények széles skálája látható a képeken, szovjetunióbeli látogatás, a világhírű néger énekesnő magyarországi vendégszereplése, hosszú évek türelmes emberismerete vezették ecsetjét. Életre kelnek palettáján a szatmári tájak, a Szamos, a Tisza, a Túr vidéke, házai, emberei, ahol Koncz Zoltán gyermekkorát töltötté. S a tájakat, figurákat ábrázoló munkákból a végtelen nyugalom, kiegyensúlyozottság árad. Alig van olyan festménye, mint az égjük női portré, melyen a modern festészet szögletes más égtájak, városok hangulatát, embereit megörökítő festményeit. Mellettük a Szamos-parti táj, a vízben álló fák. a szatmári arcok, — megannyi lírai vallomás a szülőföld szeretetéről. arról a kapcsolatról. amely megtermékenyíti az elszármazott művész munkáit A nyáron a szatmári táj maradandó népi építészeti emlékeit is megörökíti. Turist- vándi, Kisszekeres. — festményeit szülőfalujában. Sza- moskéren is bemutatja. „Ez a legjobb ellenszere a giccsnek” — mondta a fehérgyarmati tárlatán, „Minél közelebb hozni az emberekhez a művészi munkákat, hogy megtanuljanak különbséget tenni.” A vidéki tárlatok alapvető hivatását fogalmazta meg Vincze László. Alapismereteket nyújtani a nagyközönségnek, hogy lekerüljenek a falról a giccselí, az Igazán szépnek örüljenek mindenütt. Szép kötelesség ezért tenni, fáradságot, időt és távolságot nem kímélni. Esztergom és Szamoskér, Fehérgyarmat, Mátészalka így nincs Is ólyán messze. Páll Géza Szabolcsból elszármazott, szamoskéri születésű — Esztergomban élő festőművész látogatott haza a napokban szülőföldjére; Vincze László. Ez a fiatal művész nem szakadt el szűkebb hazájától, az elmúlt évben Mátészalkán mutatta be munkáit, az idén a fehérgyarmati művelődési házban találkoztak festményeivel az érdeklődők. Sőt, magával Vincze Lászlóval is, aki néhány napot ezen a vidéken töltött szüleinél, s szívesen tartott tárlatvezetést az érkező iskolás csoportoknak, felnőtteknek, akik közül számosat személyesen ismer. Harmincnégy éves, tele alkotási vággyal, tenniakarás- sal. A hazai tájakon túl bejárta a fél Európát, autóstoppal is utazott, kezében a vázlatfüzettel, hogy az ezerarcú élétet minél jobban megismerje. Elhozta á szicíliai, firenzei, velencei és Hracsja Hovhanesxjam Kill ön ös kertész* Élettelén, sok százados sziklára építettem kertem. Kígyó sütkérezett mohos kövén, nyár-déli napmelegber De én, mint őseim, konok kézzel törtem, túrtam szüntelen hogy forrásvíz fakadjon ott, s a szürke szírt életre keljen. Csákányom sújtott, és a hang a szurdokokban messze cseng. Palántám sorra megfogant, a föld selyemnél selymesebb let! kertem szétterjedt, felvirult. Ki volt erősebb hát: a szikla, vagy az, aki beléje túrt, s a zord követ életre hívta. Radé György fordítasz "Május 14—34 között rendezik meg hazánkban az örmény kulturális napokat. Ebből az alkalomból közöljük az örmény SZSZK egyik jeles költőjének Veráét. Vincze László fárlatrendezés közben (Bammel József felvételei) Koncz Zoltán munka közben vonalai, sajátos ábrázolási módja fedezhetők feL Koncz Zoltán festészete nem hivalkodó, alkotásai a legtöbb megyei képzőművészeti tárlaton szerepelnek, sőt a debreceni közönség is megismerte festményeit. Napi munkája mellett Ujfehértón képzőművészeti szakkörben neveli a falusi tehetségeket. Választott hivatása, — református lelkész — és a képzőművészet iránti vonzalom megfér egymással. A világban felelősséggel élő, festészetével állást foglaló emberről vall lassan több évtizedes munkássága, melyek friss termése látható május hónapban a megyében élő képzőművészek Kis- galériájábán, Rakamazon.
