Kelet-Magyarország, 1968. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-05 / 104. szám

Egy hét a világpolitikában Előtárgyalások Párizsban — Atomsorompó egyezmény az ENSZ előtt — Provokáció és népszavazás Közel-Keleten A Szovjet téri palota kincsei Marx Károly születésének 150. évlordulójára Az elmúlt hét — május 1 hete — a munkásság, a világ dolgozói harcos megmozdu­lásainak jegyeit viselte. Az ünnepi felvonulások, a tün­tetések nemzetközileg egysé­ge; jelszava — „Békét Viet­namnak” — a nagyszabású imperialistaellenes demonst­rációk még inkább fokozták azt a minden oldalú nyomást, amely az Egyesült Államok vezetőire nehezedik, s arra kényszeríti őket, hogy viet­nami politikájukat, —. ha la­vírozva, manőverezve is —, de valamelyest módosítsák és engedményeket . tegyenek a tárgyalások, a békés rende­zés javára­Éppen egy hónap telt el az­óta, hogy a VDK kormánya javaslatot tett a vietnami rendelést megelőző előtár­gyalások megkezdésére. Ha­noi két fővárost is Indítvá­nyozott, Phnom Penht és Varsót, ahol fel lehetne ven­ni a kapcsolatokat a VDK ég az Egyesült Államok kép­viselői között abból.a célból, hogy megállapodás jöjjön '-étre a Vietnami Demokrati­kus Köztársaság elleni ösz- szes katonai cselekmény meg­szüntetéséről. Ez megterem­tené a feltételeket a két kor­mány, vagy akár a vietnami háborúban érdekelt vala­mennyi tényező számára a hivatalos béketárgyalások megkezdésére. Az előtárgyalások színhe­lyének megállapítása körüli egyhónapos amerikai híjza- vona hátterében az állt, hogy az Egyesült Államok katonai nyomást igyekezett gyakorol­ni mind a VDK-ra, mind a dél-vietnami szabadsághar­cosokra. Johnson „kemény­séget” akart mutatni, hogy ezzel azt bizonygassa, nem a politikai és katonai ku­darc készteti a tárgyalások elfogadására. Most azonban mégis elfogadta a VDK kor­mányának május 3-1 javasla­tát, amelynek értelmében május 10-én, vagy néhány nappal később Párizsban megkezdődhetnek' az előtár­gyalások. Az amerikai állás­pont megváltozása azt tükrö­zi, hogy a rosszul szervezett, hirtelenében megindított dél-vietnami amerikai offen­zívak nem sikerültek, s az amerikaiak azzal sem értek el semmit, hogy napi 13,0 bevetésben támadták légtere­lőkkel a VDK-nak a 17. és a 20. szélességi fok közötti területét. Inkább az történt, hogy tovább fokozódott John­son „szavahihetőségi válsá­ga”. hiszen március 31-én azt ígérte, bárhová és bármikor hajlandó elmenni, ha lehető­ség nyílik a háború meg­szüntetéséről tárgyalni. A hét másik nagy esemény­csoportjának az ENSZ-köz- gyűlásen napirendre került nemzetközi kérdések körét tekinthetjük. Ezek közül az atomsorompó-egyezmény mindeddig pozitív irányban haladó közgyűlési vitája emelkedik ki. A világszervezet előtt fek- • ö javaslat alapja a genfi Uzennyolohatalmi előkészítő értekezleten benyújtott szov­jet, s a vele párhuzamos, tar­talmilag megegyező amerikai tervezet. Ez az okmány im­már nem tartalmaz semmifé­le kibúvót, amely lehetővé tenné a nukleáris vagy a nem nukleáris hatalmaknak, hogy akár közvetett, vagy közvetlen formában tovább adják, illetve átvegyék az atomfegyvereket. Fontos ga­ranciákat tartalmaz a nem nukleáris országoknak arra az esetne, ha atomtámadás, vagy ennek fenyegetése ér­né őket Emellett biztosítja, hogy a nukleáris robbantások tudományos eredményeihez az atomenergia békés célok­ra történő felhasználása ér­dekében a nem nukleáris ha­talmak i«s hozzájussanak, mégpedig a korábbiaknál gazdaságosabb feltételek kö­zött A Szovjetunió és a szövet­ségesei. nem tekintik ideális­nak a tervezetet, hiszen kez­dettől fegva ennél többre, általános nukleáris leszere­lésre törekedtek, s erről a célról a jövőben sem mon­danak le.- De úgy ítélik meg, hogy a jelenlegi tervezet — amelyet minden bizonnyal jelentős többséggel tesz ma­gáévá az ENSZ közgyűlése — lényeges részeredmény lesz, amely már s önmagában is javítja a nemzetközi lég­kört és közelebb viszi a vi­lágot más, bonyolultabb nem­zetközi problémák megoldá­sához is. A napirend másik kér­déscsoportja: a közel-keleti helyzet. A Biztonsági Tanács novemberben Izraelt csapa­tai visszavonására kötelezte a megszállt arab területekről, márciusban pedig elítélte a Jordánia elleni újabb táma­dást. Izrael újabb provoká­ciókkal igyekszik az ENSZ akcióit kudarcba fullasztani Május 2-án az izraeli hadse­reg nagyszabású katonai pa­rádéval Jeruzsálem megszáll­va tartott arab területén ün­nepelte az államalapítás 20. évfordulóját. Ezt a provokatív lépést Izrael annak ellenére hatá­rozta így, hogy U Thant le-' veiben szólította fel, a Biz­tonsági Tanács pedig egy­hangúlag elfogadott határo­zatban követelte: ne tartsák meg a jeruzsálemi díszszem­lét. Izrael magatartását még szövetségesei is érthetetlen­nek, sőt esztelennek nevezik, hiszen a közel-keleti helyzet újabb fejleményei egyáltalán nem igazolják ezt a maga- biztosságot. A tavaly megtá­madott arab országok mind­inkább magukra találnak és sikeresen küzdik le az ag­resszió következményeit. Kü­lönösen Egyiptomban jelen­tékeny a megszilárdulási fo­lyamat. Nasszer méltán je­lentette ki, hogy az EAK katona! potenciálja helyre­állt, megerősödött. Az EAK belső erkölcsi megszilárdu­lásának fontos Jele, hogy csütörtökön a lakosság nép­szavazáson 90 százalékos, el­söprő többséggel foglalt ál­lást Nasszer elnök március 30-i programja mellett, amely az ország demokratikus meg-' újhodásának módjait dolgoz­ta ki. Izrael érdeke éppen az Moszkva (TASZSZ) A moszkvai televízió pén­teken nemzetközi intervízió adásában közvetítette a Dél- Vietnamban állomásozó ame­rikai expedíeiós hadsereg kö­telékéből dezertált hat ame­rikai katona nyilatkozatát. Kenneth C. Griggs hang­súlyozta: társaival együtt azért szökött meg a hadse­regből, hogy ily módon til­takozzék a washingtoni kor­mány szennyes és emberte­len vietnami háborúja ellen. Edgin Arnet kijelentette: „Vietnamban ugyanazt tesz- szük, mint az SS-ek a má­sodik világháború alatt, de feltehetőleg jóval kegyetle­nebb formában”. — A szö­kött katona beszámolt az amerikai büntetőosztagok ke­gyetlenkedéseiről. Közölte, lenne, hogy felhasználja a Biztonsági Tanács határoza­taiban rejlő lehetőségeket, amelyek nagyhatalmi garan­ciákat tartalmaznak igazsá­gos béke létrehozáséra és íz rael állam jövőjének biztosi tásóra. Európában egy aggasztóan negatív és egy reményt kel­tőén pozitív esemény zaj- lőtt le a héten. Aggasztóén negatív, hog\ az NSZK-beli Baden-Würt- ttaenberg tartomány parla­menti választásán az újnáci NPD 9,8 százalékos szavaza­ti arányt ért el Éppen any nyit, mint amennyit Hitler szerzett ugyanitt 1930-ban. három esztendővel a náci hatalomátvétel előtt. Figye­lemre méltó, hogy az NSZK- ban ez volt az utolsó tarto­mányi választás a jövő évi országos választások előtt. A bonni kormány serrimit nem tesz az újfasiszták meg­fékezéséért, éppen ellenke­zőleg, a kezükre játszik az­zal, hogy jelenleg a baloldali diákszervezetek visszaszorí­tására összpontosítja erejét. Az örvendetesen pozitív esemény színhelye hazánk fővárosa volt, ahol a kom­munista és munkáspártok nemzetközi tanácskozásának előkészítésével foglalkozó bi­zottság fontos lépést tett elő­re: megállapította a nagy ta­nácskozás kezdetének idő­pontját (1968. november 25. Moszkva), és munkacsopor­tokat alakított a nemzetközi tanácskozás anyagának ki­dolgozására. Ez biztató fejlemény a kommunista mozgalom antl- imperialista akcióegységé­nek fejlesztésében. Most már arra van szükség, hogy az előkészítés munkájába olyan testvérpártok is bekapcsolód­janak, amelyek valamilyen oknál fogva ezt eddig még. nem tették meg. Erre hív fel az április 29-én nyilvá­nosságra hozott budapesti közlemény. Valamennyi test­vérpárt számára nyitva az út, hogy november 25-én jelen legyen a moszkvai tanácsko- zóasztai mellett. hogy az amerikaiak a többi között idegbénító gázokat is használnak. Az amerikai ka­tonai parancsnokság, miköz­ben falvak felgyújtására ad parancsot, e bűntettekért a partizánokra hárítja a fele­lősséget, — mondotta. Mark Allan Shapiro ha­zugságnak minősítette azt az állítást, hogy az amerikai hadsereg Vietnamban a bé­két és a demokráciát védel­mezi. Most másodízben történt, hogy az amerikgi hadsereg­ből dezertált katonák Moszk­vában nyilvánosan leleplez­ték az Egyesült Államok vi­etnami agresszióját. Mint is­meretes, tavaly novemberben az Interpid nevű amerikai repülőgép-anyahajó négy tengerésze adott nyilatkoza­tot a moszkvai televíziónak. 4. rész A páncéltermekben A Marxizmus—Leninizmus Intézetének moszkvai arc­hívumát ma már valameny- nyi ország kommunistái Is­merik. Úgy tekintenek rá, mint közös vagyonra és kincsestárra. 1967. nyarán, amikor a tudományos kommunizmus megalapítóinak emlékeit őr­ző archivumrészlegben jár­tam, az archívum legfőbb őrének, I. M. Mironovának asztalán hatalmas katalógust láttam. Megkértem, mutassa meg az utolsó bejegyzést. A 7000-et megközelítő sorszám alatt ez állt: „Marx levele Perczelhez. A Magvar Szo­cialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottságának ajándéka”. Megjegyzés: „a kézirat kitű­nő állapotban van”. Az „1. számú gyűjtemény­nek" 1. számú leltárában Marx és Engels kéziratai vannak (illetve fotókópiák, ha az eredeti kézirat hiány­zik). Az archívumból hiány­zó eredeti kéziratok fotone- gatívjait is páncéltermekben őrzik. Az eredeti kéziratokat — minden lapocskát külön­leges kartonlemezek között tárolják. A gyűjtemény másik jegy­zékén azok a dokumentu­mok szerepelnek, amelyek Marx és Engels tevékenysé­gével függnek össze, de nem az ő tollúkból származ­nak: a hozzájuk irt levelek, a tevékenységükről szóló dokumentumok, a harcos­társak visszaemlékezései, a titkos rendőrség archívumá­ból származó anyagok. Kü­lön jegyzékekben regisztrál­ják azokat az intézet által megszerzett könyveket, új­ságokat, folyóiratokat, ame­lyeket Marx és Engels fel­használtak munkájukhoz, avagy amelyekben kinyom­tatták írásaikat, vagy a szer­kők életéhen megjelent mű­veik ritka kiadásait. Az „1 számú gyűjtemény” mellett foglal helyet a „2. számú gyűjtemény”, Lenin­nek, a marxi—engelsi mű zseniális folytatójának ha. gyatéka. Ez a gyűjtemény sokkal teljesebb, mint az előbbi, bár ebből is számos, eddig még elő nem került dokumentum hiányzik. Az intézet archívumában olyan dokumentumokat is összegyűjtöttek, amelyeket Marx és Engels családjának tagjai, vagy az Első Ipter- nacionálén részt vett harcos­társaik ajánlottak fel. Itt őrzik azokat a dokumentu­mokat, amelyekben vissza­tükröződik az egész világ forradalmi munkásmozgal­mainak tevékenysége, a nagy francia forradalom­tól napjainkig, A Szovjet téri épületben a világ forradalmi mozgal­mainak egész története megtalálható­Marx, Engels és Lenin műveit sok milliós példány­számban adták ki, A szov­jet Marx-kutatók nemcsak Marx és Engels kéziratai­nak legteljesebb archívumát gyűjtötték össze, nemcsak felkutatták azokat, hanem legfontosabb műveiket ki­nyomtatásra is előkészítet­ték, amelyeket a tudomá­nyos kommunizmus megala­pítói életükben nem tudtak publikálni. A többi között olyan alapvető alkotásokat, mint Marx és Engels „Né­met ideológiája”, amely En­Szombaton megérkezett Moszkvába a csehszlovák párt- és kormányküldöttség. Alexander Dubcek, a CSKP Központi Bizottságá­nak első titkára, Oldric Cer- nik, a CSKP Központi Bi­zottsága elnökségének tagja, a minisztertanács elnöke Josef Sinrkovsky, a CSKP Központi Bizottsága elnök­ségének tagja, a nemzetgyű­lés elnöke és Vasil Bilak, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága elnökségének tagja, a Szlo­gels szerint „a legvwkme- robb mű, ameij • valaha is német nyelven megje.éiu”. Egyebek közt a „Tőke' ne­gyedik, befejező kötetét. En­gels már gondolt a kiadásá­ra, de neki nem sikerült. Teljes kiadására először a Szovjetunióban került sor. Először a Szovjetunióban, 1925-ben jelent meg Engels befejezetlen munkája, „A ter­mészet dialektikája”. A könyv kéziratát a szovjet Marx-kutatók a szociálde­mokraták berlini archívu­mában fedezték fel. 1967-ben a Szovjetunió­ban másodszor adták ki Marx és Engels műveit, 39 kötetben. Több mint ezer, eddig nem publikált alko­tásuk és levelük került a gyűjteményes « kiadásba. Minden Ilyen cikk vagy le­vél után ott áll a megjegy­zés: „Első publikáció”. A tudományos kommuniz­mus megalapítóinak írásai — az emberiség szellemi életének nagy kincsei. És az a tény, hogy ezrek meg ez­rek olvashatják a Marxiz­mus—Leninizmus Intézete központi pártarchivumának jóvoltából, felbecsülhetetlen hozzájárulás az emberiség szellemi kincsének gyarapí­tásához. Hja Agranovszkij (VÉGE) vák Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára az SZKP Központi Bi­zottsága és a Szovjetunió minisztertanácsának meghí­vására tesz rövid látogatást a Szovjetunióba. Moszkva vnukovói repülő­terén a csehszlovák vendé­geket Leonyid Brezsnyev, Nyíkolaj Podgornij, Alek- szej Koszigin és az SZKP Központi Bizottsága, illetve a szovjet minisztertanácl más felelős munkatársai fa gadták. Dezertált amerikai katonák nyilatkozata a moszkvai tv-ben Csehszlovák küldöttség érkezett Moszkvába JELEK O L D R Ó L BCRST MOHER fantatrtiltus regénye nyomán írta C5. HORVATH TIBOR, rojiolto SEBŐK IMRE €£Y S2IKL4M4S4DÍK&AM, IviWrHQtY ItsJjTQW VOLNA V£L£. SARKON* Off DÚLJ Ktlbe.Tr. A L£i\KÖffT£i.O£S HIÁNYA MIATT, HA VALAMI A *€Lt,4t',oir A ftemre­M4JQ feet veire útját. ’ML LYTAT.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents