Kelet-Magyarország, 1968. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-05 / 104. szám

Ki a jó hazafi ? Villámkérdések és válaszok az ipari szakmunkásképzőben Az a jó hazafi, aki szé­peket mond a hazaszeretet­ről, s maga semmit nem tesz az ország boldogulá­sáért, vagy az, aki nem szól, viszont rendesen, becsülettel ■Jlátja munkáját? Erről és hasonló kérdések­ül beszélgettünk egy rög- inzött osztályfőnöki órán Nyíregyházi 110. számú iari Szakmunkásképző Xn- ézet másodéveseivel. A harminc fős osztály kora 16 —17 esztendő, valamennyien fiúk, többségben a környe­ző helységekből járnak be a árosba dolgozni és tanulni. Lakatosok, s a nyíregyházi vállalatoknál, tsz-ekben, ke­zesen kisiparosoknál tamil- ék a szakmát. Szereted-e a hazádat ét ha igen, miért? Erre a kér­désre valamennyien igennel feleltek. A miértek közül néhány választ: -—azért, mert ez a szülőföldem „itt élnek az őseim ...itt van meg a lehetőségem a munkához, a tanuláshoz, a jobb élethez ...szakmát tanulhatok itt, s előrehaladhatok, ha van hozzá erőm... itt nincs em­ber és ember között különb­ség akármilyennek is szülé­nk...” és hasonló, tanulságos mondatok. örülsz neki, hogy ma­gyarnak születtél, s hogy *nőst élhetsz ebben az or­szágban? Mit tartsz hazád 'egszebb eredményének? ‘■<y foglalhatnánk össze a következő kérdéscsoportokat,- mire természetes egyszerű­séggel kaptunk feleletet. Például: „...Magyarország ■'■'íénete nagyon szép, for- -'dalmáraink mindig is a leg- ’ ők között harcoltak a legszentebb emberi célokért ...kis ország vagyunk és mégis nagy segítséget tu­dunk adni Vietnamnak olyan szerszámgépeink, t gvszereink vannak, olyan szakembereink, amelyek ó akik szívesen látott ven- ’"-rek. segítőtársak, cikkek r éi-hol a világon És a többi, a válaszok- agviából uevanezt feiezik Sokat időz+ek a fiúk an- ->41 a kérdésnél, becsülnek-e ~*ns népeket és miért? Fur­■ árak is találták ígv a --egfogalmazást, s ki is iga­•'tották: csak természetes, h ">gv becsülünk más népet, "'finden nép értékes mind- k van nagyon jó tulajdon- '■ga, ami esetleg nincs meg ” másikban. Mindenfelé ■ »an emberek laknak, mint t!. még akkor is. ha fekete. agy barna a színük. Jót -•’•♦árnak, jóra vágvnak, s is egvek vagvunk. Különösen sok szó esett a szomszéd népekről. „...a szomszédos országokban a ‘•zocialista rendszert építik, éppen úgy mint nálunk ...kü­lönösen becsülöm, hogv lét­rehozták a KOST-t. amely :"gíti az országokat ...a Var­sói Szerződés hadserege az egész világot megmenti egy nagy háborútól ...becsülöm a Szovjetuniót, mert felsza­badította az országunkat, s mert az ellenforradalom ide­jén is segített „mert ők vív­ták ki először a világon a munkások hatalmát, s meg­mutatták másoknak is az utat a szabadsághoz ...mert a tudományokban sok terü­leten az elsők ...mert ők lőtték fel legelőször az űr­hajót, a szputnyikot és most is készülnek a Holdra ...ha a világ minden népe össze­fogna, nagyon jó lenne az élet, nem lenne kizsákmá­nyolás és háború...” Keresetlen szavakkal mondták el azt is, hogy sze­rintük ki is az igazi hazafi. Idézünk néhányat: „...aki nemcsak a saját maga, ha­nem az egész ország boldo­gulásáért küzd ...aki hason­lóan Ságvári Endréhez, Ki­lián Györgyhöz és a többiek­hez, az életét is odaadja az eszméért, az igaz ügyért, a népért, ha arra szükség van ...aki tisztakezű. becsü­letes, úgy is cselekszik, ahogy mondja ...aki teljes tudásával tanul, dolgozik, ...aki nem dől be a külföldi hazugságoknak, s nem árul­ja el a hazáját, bármit is ígérnek érte (és itt elmond­ták a Teaneegger Party cí mű filmből leszűrt tanulsá­gokat, amelyek mélyen meg­fogták, elgondolkodtatták őket) ...aki dolgozni szeret ...aki bátran megvédi hazá­.w ----AMT­ját ...aki új iskolákat, háza­kat épít ...aki megbecsüli azt, amit mások termelnek, nem rongálja az autóbuszok bőrüléseit...” És még sok választ is­mertethetnénk. Az osztályfőnöki óra mindössze 45 perc. Heten­ként egyszer van ilyen óra az osztályban, s a jövő, a holnap szakmunkásainak jó, ha negyedévenként, vagy félévenként van alkalmuk ilyen téma megbeszélésére. Hozzá kell tenni, amit Pé­ter Imréné tanár mondott: ezek a tanulók hátrányos helyzetben vannak: csak ke­vesen dolgoznak egy-egy munkahelyen, nemigen van aki foglalkozzon velük. A heti kétnapos elméleti kép­zés sem sok, itt is különö­sen fontos helyet kapnak a szakmai tárgyak, mint a matematika, a géptan, szak­rajz stb. A válaszok mégis talprae­settek, belőlük azt a követ­keztetést szűrhetjük le, hogy a szakmunkásképzésben résztvevő fiúk helyesen fog­lalnak állást, ideológiai fel­készültségük nem gyengébb < — sok szempontból gyakor-1 latiasabb. — mint a gimná­ziumok hasonló osztályai­ban. És ez bíztató a jövőre néz­ve: a hazafiságot itt a tet­tek szerint értelmezik. K. J. A nyíregyházi Vasipari Ktsz 18 darab transzformátorál­lomást szállít e hó 15-ig — dél-amerikai megrendelésre. Hammel 3. felv Csak bízzák ránk . . . Eldugják előle a kapát. Féltik Juliska nénit, a bri­gádvezetőt. Megválasztották fmsz-ügyvezetőnek. Három hónapig bírta csak az iro­daszagot. — Reggelenként kiálltam az ajtóba, figyeltem, hogy mennek munkába. Irigyel­em az asszonyok válláról a kapát. Otthagyta. Csontos, szikár asszony Szilágyi Ferencné. — Bírja még? — Nem az erő sok. az arat hajt. Beleszülettem a földmunkába. 13 éves ko­romban már résziben arat­tam a Mándi féle urada­lomban. Amikor a férjem elvitték a háborúba egyedül gazdálkodtam. Szántott, vetett, aratott, gyereket nevelt. — Hány éve tsz-tag? — Csak kettő, mert hat évig az uram könyvére dol­goztam. Meg akartak vá­lasztani brigádvezetőnek, de azt mondták, ez csak akkor lehet, ha belépek. Hát belép, tern. Vénségemre még a gyümölcstermesztési szak­munkásképzőt is elvégeztet­ték velem. Három évig ta­nultam. Tavaly vizsgáztam, kaptam oklevelet. Vezetésével szocialista cí­met nyert a gyümölcsös brigád. — Harmincötén vagyunk. 470 hold almás, 30 hold sző­lő, 20 hold szamóca és 30 hold málna tartozik hoz­zánk. Most a szamócát ka­páljuk és a szőlőt metszük. Tavaly 87 vagon almát küld­tünk exportra. Egyet sem küldtek vissza. Málnából 190 mázsát szállítottunk kül­földnek. Juliska néni csaknem min. den ládát megvizsgált. Egyik alkalommal megjegyezték neki: annyit gyalogol na­ponta, hogy Nyíregyházát is megjárhatná. — Hallgatnak egy asszony brigádvezetőre? Mosolyog. — Négy éve a községi nép. frontbizottság elnöke is vagyok. Most újraválasz­tottak. Tagja vagyok a me­gyei tanácsnak, a megyei nőtanácsnak is. Ennyi ép­pen elég — néz rám. — Sokat dolgozik? — Hajnal négykor kelek, hatra megfőzök, s utána a határba. Este éjfélig admi­nisztrálás. Elszámolom a munkalapokat. Én a brigád átlag munkaegységét kapom, plusz húsz munkaegység a vezetésért. — Hogyan szervezi a munkát? — Attól függ, milyen sür­gős. Amit lehet, mindent igénybe veszek. Sokszor még a mozit is. Igen. Vasárnap délután például ott hirdet­tem ki, aki csak teheti hét­főn reggel jöjjön szamócát kapálni, mert nagyon sür­gős. És meghallgatták? — Több mint fél százan jelentek meg. Tavaly történt. Ott állt harminc mázsa málna re­keszekbe szedve a föld vé­gében. Juliska néni mellet­te. Várta a gépkocsit Már este volt. Nem tudta elkép­zelni, miért nem jön. Ha itt marad a gyümölcs kárba Leendő munkaalkalmak, új termékek, milliós beruházások 16 szabolcsi ktsz fejlesztési javaslatában Megyénk kisipai szövetke­zetei a jövőben is jelentős részt vállalnak magukra a foglalkoztatási gondok eny­hítésében, a lakosság jobb ellátásában. Ez tűnik ki ab­ból is, hogy — a megválto­zott gazdálkodási viszonyok szerint — az utóbbi időben 16 szabolcs-szatmári ktsz készítette el iparfejlesztési javaslatát. Közülük öt szö­vetkezet fejlesztési javaslatát juttatták el a megyei tanács­hoz, támogatás igénylése vé­gett. AZ ELEKTERFÉM TERVEI Nyíregyházán a Kinizsi ut­cában új telephelyet alakít ki az ELEKTERFÉM Ktsz, melynek megvalósulása után a termelést 54 millió forint­ra emeli, s további 300 fő foglalkoztatását tervezi. Fő termékük a hőkicserélő be­rendezés lesz, mely után bel­földön és külföldön egyaránt élénk érdeklődés nyilvánul meg. Figyelmet érdemel az a javaslat is, amely a Nyír­egyházi Fényképész Ktsz mű- anyagipari részlege bővítésé­re született. Amennyiben el­hárulnak a telephely meg szerzésének akadályai, úgy a létszámot 150 fővel tudják majd növelni. Lehetőség nyí­lik arra is, hogy 200 ember bedolgozóként készíthesse a saját tervezésű játékokat. Mindent egybevetve, megkö­zelítőleg évi 20 millió forint­ra lehet növelni e részleg termelését TÖBB KÁRPITOZOTT BÚTOR Az egyik legjelentősebb fej­lesztést a Nyíreg3’házi Vas- és Fémipari Ktsz valósítja meg Derkovits utcai új tele­pe további bővítésével. A szükséges beruházások végre­hajtása után termelésük el­érheti a 120 millió forintot, miközben újabb 260 ember­nek teremthetnek munkaal­kalmat. A megyeszékhelyen működő kárpitos- üveges ktsz is új telephely kialakí­tását tűzte célul azért, hogy évi termelését 25 millió fo­rintra emelhesse. Különösen a kárpitozott bútorok gyár­tását kívánják fokozni, s ter­vezik egy asztalosrészleg lét­rehozását. Erőteljes fejlesztést sze­retnének megvalósítani a kis- várdai szövetkezetek. Avas- és gépipari ktsz 42 millió fo­rintra, a textilruházati szö­vetkezet 34 millióra, a ci­vész 10 ezer forint érték. Begyalogolt a faluba. Fel- költötte a főkönyvelőt. „Ez így igaz Juliska néni?” — csodálkozott. Szilágyiné to­vábbment. Kiugrasztotta a párttitkárt, a gépkocsiveze­tőt. Gyalog bejárta a falut, felköltötte a rakodókat és elszállították a málnát. — Kell-e védeni a nők érdekeit a tsz-ben? — De még mennyire. Ép­pen nemrégiben történt. A vezetők, hivatkozva az új tsz-törvénvre azt akarták, hogy a családost anyák is reggel hatkor álljanak mun­kába. Hát ez meg, hogy le­hetséges? Ki készíti el a ki­csiket a bölcsődébe, iskolá­ba, ki főzi meg az ebédet? Mert arra hivatkoznak, kü­lönben nem lesz meg az alapszabályban előírt 10 órás munkanap... Meg lesz az, csak bízzák ránk. Mi a mun. kát elvégezzük. Igv enged­tek a huszonegyből. Ne félt­sék az asszonyokat, mi a 120 tíz órás munkanapot le­dolgozzunk. ami elő van ír­va. Még többet is. Ilyen asszony Szilágyi Ferencné, a kántorjánosi Vörös Csillag Tsz szocialista brigádjának a vezetője. Farkas Kálmán pész ktsz pedig 21 millió fo­rintra akarja növelni évi termelését, s a három szö­vetkezet együttvéve közel félezer fővel több embert akar foglalkoztatni a beru­házások, fejlesztések elké­szülte után. Nyírbátorban az asztalosipari ktsz a jelenleg is gyártott hálószobabútorok termelésének fokozását irá­nyozta elő, melynek nyomán 130-cal lehetséges majd nö­velni a létszámot is. A Nagykállói és Szatmár- vidéki Cipő Kt.sz fejlesztési javaslata a jelenlegi telep­helyen új üzemház építéséi irányozta elő, megfelelő szo­ciális létesítményekkel. Az OKISZ labor már el is ké­szítette a fejlesztés techno­lógiai tervét, s erre alapoz­va a nagykállóiak három- szintes üzemház építését akarják végrehajtani. Az egyes szinteken szalagszerű termelést lehet majd meg­valósítani, több műszakban. LÁDAGYÁRTÁS PORCSALMÁN Ugyancsak elkészült a szükséges technológiai terv a Baktalórántházi Vegyes Ktsz Nyírmadán lévő textil- ruházati részlege kialakítá­A hússal és hentesárukkal való ellátottság az utóbbi években nem volt zökkenő- mentes. Különösen vonatko­zik ez a sertéshúsra és ké­szítményekre. Az új gazda­sági rendszerre való áttérés fokozottan előtérbe helyezte a megoldást és intézkedési terve sertésprogram néven vált ismertté. A megyei párt- bizottság és tanács határo­zata kapcsolódik az orszá­gos programhoz. Alul az országos átlagon A megyében három szak- bizottság minden tsz-t fel­keresett A kapott kép nem a legkedvezőbb. A legszem­betűnő problémák: a kor­szerű sertéstenyésztésre a régi, átmeneti szerfás istál­lók már nem megfelelőek; sok közös gazdaságban okoz gondot a kellő takarmány- bázis hiánya. Ilyen körülmények között évente nem éri el az egy kocára jutó hízott sertés ér­tékesítés az optimális 14—15 darabszámot. Sőt, az or­szágos átlagon is alul van. A hizlalás feltételeinek hiánya miatt igen magas a megyé­ben a süldőértékesítés. Ez pedig csak abban az esetben üdvös, ha tenyésznövendé- kekről van szó. Igény 650 millióra Három év alatt a megye közös gazdaságai ötezer lét­számos kocacserét terveznek lebonyolítani. Természetesen az intenzívebb, jobb te­nyészállatok javára. 1970-re a jelenlegi 11 ezer létszámos kocaállomány 13 ezerre nö­vekszik a tsz-ekben. A megnövekedett kocalét­szám korszerűbb tartási vi­szonyait 5400 új férőhellyel kívánják gyarapítani. A gaz­daságosabb hizlalás érdeké­ben — az irányszámítások szerint — 54 060 új férőhelyre sához. A volt gépállomás épü­leteit veszik igénybe e cél­ból, s az egykori kastélyépü­letben több mint 100 fő fog­lalkoztatása valósítható meg. Porcsalmán a vegyes ktsz a volt malomépületben láda­gyártó üzemet kíván kiala­kítani, ahol 60 betanított munkás juthat keresethez. Szalagszerű termelést kíván­nak megvalósítani a jövőben a Vencsellői Cipész Ktsz-ben is, s ezért kétszintes új üzemház megépítését szor­galmazzák. Amennyiben ez sikerül, a létszámemeléssel együtt termelésüket 34 mil­lióra növelhetik. Rakamazon a vegyes ktsz a vasipari és az asztalosrészlege, Ujfehér- tón a vegyes ktsz a faipari részleg termelését szeretné bővíteni, különös tekintettel a felesleges női munkaerő le­kötésére. Ugyancsak a női munkaerő foglalkoztatása ér­dekében tervezi a Gávai Ve­gyes Ktsz a bőrdíszmű és a faipari részlegek fejlesztését Mindez persze ma még csak terv. Joggal remélhetjük, azonban, hogy a szövetkeze­tek fejlesztési törekvését je­lentőségének megfelelő mó­don segítik a felettes szer­vek, úgy ahogy azt az el­múlt hónapokban is tették. A. S. és jelentős értékű berende­zésekre van szükség. Az összes anyag- és fej­lesztési igény mintegy 600— 650 millió forintot tesz ki. Ennek 50 százalékát saját erőből, a többit középlejára­tú hitelből akarják fedezni a tsz-ek. A tartási körülmények korszerűsítése, s a megnö­velt és a minőségileg jobb kocaállomány lehetővé teszi, hogy öt év múlva évenként mintegy 140—150 ezer hízott sertést értékesíthessenek a megye szövetkezeti gazdasá­gai. Ez csaknem duplája lesz az eddiginek. Nagyobb határozottsággal A felmérések, irányszánú- tások csak segítik az ügyet, de még nem valósítják meg. Nagyobb határozottságra van szükség a gyakorlati megva­lósításhoz! Nem lehetetlen követelmény a kivitelezési tervdokumentációk, a banki ügyeletek gyorsítása, az épí­tési anyagellátás jobb szer­vezése. A tsz-ek a maguk részéről — általában helye­selve a program célkitűzé­seit — már idén hozzáláttak a feladatok megoldásához. Vetésforgójukat úgy alakít­ják, hogy az eddigi 70—75 százalékkal szemben 80—90 százalékban saját termékből fedezzék a sertések takar­mányát. Az egyéb tartási és gazdaságossági tényezőket azonban a közreműködő szervek segítsége nélkül elő állítani, megvalósítani nem képesek. Minden remény megvan arra, hogy a program ren deltetésének megfelelőd, megvalósul a megyében. Jó jelzés az is, — bár még csak előkészületi tárgyalás stádi urnában van —, hogy a mt> gyében több helyen sertés- hizlaló telepek, közös kom­binátok fenntartására tér veznek társulásokat a tsz- ek. A. B Ha a megyei szervek segítenek Megvalósul a sertcsprogram Üt a korszerű és nagyarányú tenyésztéshez

Next

/
Thumbnails
Contents