Kelet-Magyarország, 1968. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-26 / 122. szám

Baktalórántházi panorámakép Ás Állami Biztosító, OTP és a tsz-közi vállalkozás új irodaháza látható a képen. Az emeleten helyeztek el. szolgálati lakásokat Elek Emii íelv. Érdekességek a vásáron A vásárnak varázsa van. Jár az ember pavilonról pa­vilonra, már rég holt fáradt, éhes, szomjas, de nem tud­ja abbahagyni a felfedező sétát. Nagy utazás ez a vi­lágban, útlevél, vízum, tu­rista dollár nélkül, gyalog. Az egyik percben még a tá- távoli Ausztrália gyárainak termékeivel ismerkedhetünk, a fényképtablókon hatalmas füves pusztákat szemlélhe­tünk, s modern nagyvárosi utcarészleteket, aztán távo­záskor kis aranyszínű ken­gurut tűznek a gomblyu­kunkba, majd — 5 perc sé­ta, s máris a lengyel Fiat műszaki paramétereit vet­hetjük össze, a korábban — egy órája — megismert szov­jet Fiat, vagy bolgár Rena­ult tudományával. Ráadásul a magyar ipar is egészen új arcát mutatja a vásáron. Azt sem lehet kihagyni. Forditott sztriptíz Meghökkentő újdonság: fordított sztriptíz a könnyű-, ipari pavilon előcsarnoká­ban. A manekenek — egy szál fehérneműben jelennek meg — s bent a közönség előtt öltöztetik fel őket. A férfilátogatók egybehangzó véleménye szerint, így — fordítva sem kevésbé érde­kes. Viszont reklámnak min­denképp kitűnő: az érdeklő­dők előtt formálják a mane­kenek alakjára a magyar tex­tilipar új, s nagyon szép nyá­ri anyagait, változatos vo­nalakban, fazonokban. Lehet szép a kelme, festői redők- be rendezve a vitrinekben, de igazán így „él”, igazán így látni meg, mit is lehet kihozni — egy jó divatter­vező s egy jó szabász fantá­ziájával — a szép, és diva­tos anyagokból. így egyszer­re vizsgázhatnak a szövet­gyárak termékei, a magyar divattervezők felkészültsé­gével, konfekció szabászaink szakértelmével. És közben ki­derül, hogy manekenjeink is világszínvonalúak. Ez sem baj. A ruhát el kell adni — s ma már látni kell, hogy az eladók közé tartozik a ma- neken is. Divat — minden oldalról Érdekes filmbemutatóval folytatódik a könnyűipari pavilon programja. A later­na magica módszerével, több vászonra egyszerre vetítik a filmeket- A vásznak külön­böző nagyságúak, és alakúak. A filmek színpompásak. S egyszerre több „szereplőt”, vagy ugyanazt a szereplőt láthatjuk, ezzel a vetítési módszerrel, közelről, távol­ról, sétálva, állva, ülve. így a szereplők divatos öltözékét valóban alaposan tanulmá- nyózhatjuk — s ez a cél. Ez a program félóránként is­métlődik, s utána mindenkit vár a pavilon ezernyi más látnivalója — a kirakatok­ban, polcokon, vitrinekben. Az utóbbi esztendőben szü­letett magyar találmányok színe-java kapott helyet az idén is a Találmányi Hiva­tal pavilonjában. Nagy érté­kű találmányok: elgondolása bauxitbeton megerősítésére, (közismert, hogy az utóbbi időben mennyi baj adódott a 30-as években épült bauxitbeton házaknál szerte az országban), a világ leg­olcsóbb eljárása a réz visz- szanyerésére a színesfém- hulladékból, vagy a mű­anyag sportpálya és útbur­koló anyag, de érdekes, hogy az idén milyen sok — egyéb­ként korántsem haszontalan — kisebb, praktikus talál­mány egészíti ki a nagyok sorát. Azt mondhatnánk szinte a kényelemszerető em­berek kívánságára törték a fejüket a feltalálók. Erre a legjobb példa a hangleme­zek mindkét oldalát fordítás nélkül lejátszó automata. Tényleg: az ember elindítot­ta a lejátszót, szépen kénye­lembe helyezkedett, s már állhatott is fel, hogy meg­fordítsa a hanglemezt. En­nek most vége. Ezen az automata lemezlejátszón — alul is, felül is van egy-egy lejátszó fej, s amikor felül a '.-é|ére ér á lemez, önmű­ködően átkapcsol az alsó tű­re, s játszik tovább. Az auto­mata lemezjátszót a gépko­csik akkumulátorára is rá­kapcsolhatják, tehát túra közben is élvezni lehet a ze­nét. E iőregyártott fagylalt, gesztenye Azután ott a pavilonban az élelmiszertalálmányok sora. Speciális fagylaltmassza, amelyhez nem kell fagylalt­keverőgép, csak hűtőszek­rény. Kakaópor, amelyhez már nem kell sem cukrot, sem tejet adni, csak forró vizet, s kész a kakaó. (Nes- kakaó?) Gesztenyeliszt, amelyből azonnal, gesztenye­pürétől kezdve a különféle gesztenyés ételekig minden elkészíthető. Apróságok, de hihetetlenül kényelmessé te­szik a háziasszonyok dolgát a desszertkészítésben. Per­sze ott vannak a vásáron a régebbi élelmiszertalálmá­nyok is. A bográcsgulyás, a halászlé, a sült kolbász a vendéglátók pavilonjában. Óriási hazai, és nemzetközi érdeklődés mellett, tekinté­lyes üzletkötésekkel­Ha az Építőipari Gépgyár legújabb emelő konstrukció­jának nem egyik legjobb tu­lajdonsága, hogy önmagát ké­pes felépíteni, előregyártott másfél méteres csővázas ele­mekből — akkor a vásár megnyitásának percére, alig ha állítják fel a gazdái. 17-re virradóan éjfélre érkeztek meg a vállalat kiállítási he lyére a hatalmas, kétkosaras emelőnek az utolsó alkatré­szei. Reggelre készen kel lett lennie. S ez a hajnal volt az emelőszerkezet igazi fő­próbája. Elkezdte önmagát összerakni, másfél méteren­ként csúszva feljebb, min­dig egy-egy újabb elemet emelve magára, amelyet a szerelők gyorsan egymáshoz erősítettek, s máris csúszha­tott egy lépcsővel feljebb a kosár, emelve a következő részt. Egy-egy másfél méte­res lépcső tíz perc alatt került a helyére. A prototí­pus jól vizsgázott — reggel­re felépítette önmagát. Az emelő magassága tet­szőlegesen beállítható: 200 méterig /yúlhat, az a felső határa. Két kosara — telje­sen zárt, tehát személyszál­lításra is alkalmas a nagy építkezéseken — 1—1 tonnát képes a magasba emelni, percenként 60 métert emel­kedve. A két koisár közül az egyik mindig fent, a másik mindig lent tartózkodik, — így a biztonságot, az ellen­súlyt is adják egymásnak. Lapszélen: Hat szabolcsi fiatal a VIT-re tart... Tele a készülődés minden izgalmával, várják az in­dulást ók, hatan képviselik a megye fiataljait a nagy fesztiválon, Szófiában. )c Fiatalember Natkó László, a vencsellői Szabadság Tsz KISZ-titkára. A vasas szak­mát, a gépszerelést Diós- győrben tanulta, s aztán Pesten dolgozott. Három éve jött haza. Tréfásan jegyzik meg társai: már megjárta a „hadak útját”. — Az ember megtalálhat­ja a számítását a tsz-ben. De ezt nem várni kell. Az utóbbi időben nem is nagyon várnak a vencsellői KISZ-esek. Ifjúsági brigá­dokat alakítanak, hívják, és szervezik a fiatalokat. Az egész alapszervezet munká­jának elismerése, hogy tő­lük utazik az egyik VIT- küldött. Molnár Irén, a császár­szállási Uj Alkotmány Tsz KISZ-titkára már gyakor­lott küldött. Ö képviselte a KISZ-eséket a tsz-fiatalok országos parlamentjén. Is­meri a gondjaikat, tudja eredményeiket is. A császárszállási fiatalok nem elégednek meg azzal, hogy titkáruk ott lesz a VIT-en. Sok-sok címet kül­denek vele, cseréljen, hogy maid tartós kapcsolatok szö­vődjenek más országok fia­taljaival. Egy új iskola diákjai kö­zül indul a magyar kül­döttséggel Mező János. A baktalórántházi mezőgaz­dasági szakiskolából. Háromszoros „Hurrá hangzott az iskolában, ami­kor megtudták, hogy tár­suk részt vesz a fesztiválon. A diáktársak legalább úgy várják az indulást, mint Mező János. De nemcsak Baktalórántházán, hanem Nyírbogdányban is. Az otta­ni Kossuth Tsz ösztöndíjá­val tanul. A hazaérkezés utáni he­teknek már „táblás” a prog­ramja. Máris tucatnyi be­számolóra hivatalos. Mert az igazi nagy munka csak a hazaérkezés után követke­zik. Nagyon messziről, Milotá- ról jön, indul a VIT-re Varga Ilona. Sok fiatal lány dolgozik a helyi tsz-ben, s így még a fiúknak sem volt váratlan, hogy lány utazik tőlük Szófiába. — A küldöttek közül én vagyok itt a legizgatottabb. Először veszek részt nagy rendezvényen, nem is gon­doltam, hogy egy egyszerű KISZ-tag, aki nincs funkci­óba, eljuthat a VIT-re. Alig győzi írni a sok kí­vánságot. Mint tsz-tag, ő is leginkább a mezőgazda­ságban dolgozó fiatalok munkájára, életére kiván­csi. A nyíregyházi fiatalokat Pinkóczi Mária, dohánygyá­ri KISZ-tag képviseli. A VIT-kiküldetés híre megélénkítette a dohány­gyári KISZ-életet. Képze­letben sokan megjárják a bulgáriai utat, VIT küldöt­tek bulgáriai útját. A fesz­tivál után aztán majd ere­deti élménybeszámolóval egészítik ki. Varga Andrásnak, a kis- várdai járási KlSZ-titkár- nak még több gondja van. Szinte minden járásbeli alapszervezet várja: hogyan képviseli őket, mit hoz, mi­lyenek lesznek a tapaszta­latok. Ennyi kérdésre, ké­rés teljesítésére még a régi mozgalmi embernek is ne­héz a válaszadás. Két hó­nap múlva azonban már könnyebb lesz. A kiküldetés örömteli hí­re egyúttal nagy felelőssé­get is jelent. A szabolcsi küldöttek valamennyien úgy készülnek, hogy tovább ja­vítsák a magyar fiatalok kapcsolatát más népek ifjú­ságával. Eddigi munkájuk alapján ezt meg is tudják tenni. M. S. ill Áll a vevő Mégpedig hosszú sorok­ban áll a Kossuth téri Cse­megebolt hús—ital púltja előtt. Aztán a pénztárnál, majd a kiadónál. Három­szor áll hosszú sort, mert — este hét óra van — min­denki főleg húst, esetleg italt akar vásárolni. (Ha a húshoz kenyeret akar. átfá­radhat a bolt túlsó oldalá­ra, ott újra blokkot vált, itt is elég sokan vannak). Az egész nagy, áruháznak is beillő üzlet, kiváló áru­készletével ehhez az egyet­len pulthoz szívja az esti vevőket. Nagy itt a nappali forgalom is, de este, a zsú­foltság már hasonlít a to» longáshoz. És ez így megy napról napra. Fenn a fűszerosz­tályon senki. A vegyi cik­keknél egy vevő. A süte­ményeknél is egy. A büfé­nél egy sem. Az egéss üzletben — megközelítőleg — nyolcvanhat vevő van, abból nyolcvanegy itt to­long, két ember kiszolgálá­sára várva. Nem lehetne ezen ügyet szervezéssel, egy kis „pro* filszéthúzással’' segíteni ? (geszt elyi| II Kinek a kasszájából ? Van egy nem egészen isaázméteres „hullámvasút” Nyíregyházán. Stílszerű he­lyen : a toronyházaknál. Pontosabban hullámbusznak nevezhetnénk. Mert már *®y éve úgy járnak itt az autóbuszok, mint a vi­dámparkban. Hogy miért nem lehet ennyi idő alatt megjavítani egy útszakaszt, arra legfeljebb a városi szó­beszéd adhat választ. Vala­mi ilyesfélét: a város bel­területén a közúti üzemi vállalat az illetékes. Azon­túl a közúti igazgatóság. Most felvetődött a kérdés: bel- avagy külterület as Északi Alközpont. Gyakor­latilag: kinek kell kivágni a fákat és kinek kell por­mentes utat építeni. A dön­tés nehezen születik. Nem tudjuk pontosan, mennyibe kerül majd véglegesen ez ax útszakasz. De, hogy a miat­ta való indokolatlan gép­járműrongálás, balesetve­szély, bosszúság sokkal töb­bet vesz ki a kasszából, az biztos. Kár, hogy nem az illetékes útépítő vállalat kasszájából. (marik) Ül Ajjaj, fekete fuvar. Hogyan lehet egyből hat­vanegyet csinálni? Tévedés ne essék, nem számtani példáról van szó. Nem, ha­nem önző, saját zsebre és a népgazdaság kárára tör­ténő okoskodásról, mely ál­tal vásárra vitte az egyik gépkocsivezető a becsületét is. B. J., az ÉPFU gépkocsi- vezetője, aki az É. 1VT. Sza­bolcs megyei Állami Építő­ipari Vállalat tiszavasvári munkahelyén dolgozott, fu­varlevelet hamisított. Utó­lag írt be olyan fuvarokat, amelyeket nem végzett el, de a fizetést -éjit ük felvette. A gépkocsivezetőnek min­den kilométer után 11 fillér jár. Ö 11 513 kilométer után: vett fel fizetést,, amit nem teljesített. Jogtalanul jutott a prémiumhoz is, s a minden 100 kilométer után járó 40 liter benzint is felvette. Ilyen és hasohló jogtalan fuvarral öt hónap alatt több mint 100 ezer fo­rint kárt okozott az építő­ipari vállalatnak — egyben a népgazdaságnak — mely­ből bőven jutott a saját zsebbe is. Nem egyedüli eset. A fe­kete fuvarokkal, a menet­levelek hamisításával, a számok átírásával elkö­vetett csalásokból csupán egyetlen építkezésnél — a Tiszavasvári Alkaloidánál — csaknem 300 ezer forint kár érte az építőipari vál­lalatot. Hasonló esetek for­dultak elő más építkezések­nél is egyes ÉPFU gépko­csivezetőkkel. A trükkök átlátszóak. Egyikük példá­ul a fuvarlevélen. vagyis csak papíron szállított 540 mázsa kavicsot egyik hely­ről, egy másik nem létező építkezéshez. Egy másik nyolc óra alatt 540 kilomé­tert fuvarozott úgy, hogy közben két emberrel 366 mázsa téglát és kavicsot szállított, pakolt fel és le, ami lehetetlen. Miért történhetnek meg ilyen esetek? Legfőbb oka a felelőtlenség, az, hegy az építkezéseken a művezetők és á megbízottak felelőtle­nül, ellenőrzés nélkül iga­zolják á nem létező fuvaro­kat. A másik, hogy nem követelik meg szigorúan a gépkocsivezetőktől a fuvar­levelek eseményszerű veze­tését; kitöltését. Ezzel lehe­tőséget adnak arra, hogy a már egyszer igazolt fu­varlevelekre utólagos be­jegyzéseket, javításokat esz­közöljenek. Nem mellékes az ellenőrzés elmulasztása sem. Elhanyagolják, s így éri kár a vállalatot, a nép­gazdaságot, s esik csorba a becsületen. Az említett esetekben megtörténik a felelősségre vonás. Kétségtelen, nem érte meg a manipulálás, a jogtalan pénzszerzés, a fe­kete fuvar azt, hogy ezek az emberek fekete foltot hordozzanak magukon. Ezek az esetek késztették arra az építőipari vállalatot hogy új. jobban ellenőrizhe­tő módszereket vezessenek be a fuvarlevelek igazoltató, sánál. Építésvezetőségen­ként oktatást tartanak, mert az említett visszaélések fi­gyelmeztetnek : védeni kell a népgazdaság érdekeit, de egyben meg kell előzni, a bűncselekmények elköveté­sét is. Farkas Kálmán Az ünnepi könyvnapok megyei megnyitója Nyírbátorban Vasárnap délután három órakor megkezdődik a könyv ünnepe megyénkben. A megyei nyitóünnepséget Nyírbátorban tartják. A me­gye művelődésének intézőin, patrónusain kívül a nyitó­ünnepség íróvendégei az Ifjúsági Magazin szerkesztő­ségének vezetői lesznek: Gerő János főszerkesztő, Baranyi Ferenc olvasószer­kesztő és Fábián Zoltán iro­dalmi rovatvezető. A meg­nyitót Margócsy József do­cens, a megyei könyvbará­tok elnöke tartja. A megnyitó azért lesz kora délután, mert a bátori nyitóünnepség lezajlása után az egész vendégkoszo­rú átmegy Mándokra, „má­sodik félidőre”, ott is barát­kozást rendezni írók és ol­vasók között. Az említett három vendég már szomba­ton itt-tartózkodott és bará­ti találkozókon vett részt, Gerő János Tiszalökön, Bá­rányt Ferenc Mátészalkán és Fábián Zoltán Kállósemjén- ben. Rajtuk kívül vasárnap Ófehértón jár Hajnal Gá­bor, Tunyogmatolcson Koró­da Miklós és Ratlcó József. Hétfőn Nyírbogdányban lesz író-olvasó találkozó Hajnal Gábor, Koroda Mik­lós és Bory Zsolt részvételé­vel. Kedden, május 28-án Nyírjákóra látogat Bede Anna és Koroda Miklós. Szerdán, május 29~én Vas- megyerben tartják meg a könyvnapi ünnepséget Bede Anna, Bory Zsolt és Margó­csy József docens részvéte­lével. Ugyanekkor Koroda Miklós Tiszavasváriba láto­gat. Az említettek csak az el­ső csoportját képezik ax ünnepi napokon megyénkbe látogató íróknak. A később érkezőkről időben tájékoz­tatást adunk. Nyíregyházán vasárnap s déli órákban a Kossuth téri könyvesboltban öt író: Fábián Zoltán, Gerő János_ Baranyi Ferenc, Hajnal Gá­bor és Koroda Miklós de­dikálják a vásárlóknak könyveiket. Nagy érdeklődéssel várják Darvas József érkezését is, aki külföldi útja miatt csak utólag, június 8-án tud ta­lálkozni olvasóival a nyír­egyházi színházban.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents