Kelet-Magyarország, 1968. április (25. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-21 / 93. szám

Pintér István: &z mit tíú-úku JfUldés avagy A ieetgcvész mégsem lett király 11) li ouies/; A kis Horthy végül is be­adja derekát. Vállalja Ily grófnőt, vállalja a kormány- zóhelyettességet, vállal min­dent. Hogyan bírna a fő- méltóságü szülőkkel, s az ö mondókájukat hajtogató főu­rakkal? Horthy kormányzóvá választásának 20 éves ju­bileumára bejelentheti, hogy legidősebb fia eljegyezte gróf Edelsheim Gyulai Ilo­na grófnőt. Ily kontesz a Disz téri palotában készü­lődhet az esküvőjére. A mátkaság nem tart so­káig. A szülők mindkét rész­ről sürgetik az esküvőt Hor­thy István hiába szeretné meghosszabítani még a le­gényélet édes napjait, ha már beleegyezett a házas­ságba, bele kell egyeznie ab­ba is, hogy még áprilisban meglegyen az esküvő. Néhány nappal az esküvő előtt Horthy István és menyasszonya horvát föld­re repül, bemutatkozni a menyasszony nagymamájá­nak, özv. gróf Pejacsevich Tivadaménak, aki Nasich- ban, a híres Pejacsevich bá­ni kastélyban lakik. A nagy­mama a néhai horvátorszá­gi bán özvegye, született Vay bárónő. A repülőgépet a vőlegény maga vezeti — híres sportrepülő, s a légi­erő tartalékos főhadnagya, az Aero Szövetség elnöke. 20 éves korában ült először repülőgépre, s 1926-ban kap­ta meg a pilótadiplomát. Mint tartalékos pilótafőhad­nagy minden évben egy-egy hónapos tartalékos szolgála­tot teljesít. A kormányzó fia számára ez tulajdonkép­pen szabadság. Ezalatt tet­szése szerint katonai gépe­ken űzheti kedvenc időtöl­tését, a repülést. Máskor meg kell elégednie saját kétmotoros sport gépével, amellyel esküvője előtt Hor­vátországban is jár. A hazaérkezés után meg­tartják a polgári esküvőt. Maga a polgármester. Szen- dy Károly adja össze az if­jú párt odafenn a királyi Várban. S jóllehet az egy­házi esküvő előkészületeihez még idő szükséges, a főmél­tóságú asszony felhívja a fiatalok figyelmét, hogy az unoka érkezése nagyon sür­gős. S mire felvirrad 1940. április 27-e. az esküvő nap­ja, már útban van a „kor­mányzói unoka”. A Horthy család ünnepe az egész hivatalos Magyar- ország nagy eseménye. A legnagyobb belvárosi sza­lonokban éjjel-nappal dol­goznak a szabásznők és var­rólányok: Károly király ko­ronázása óta talán nem is volt Budapesten ekkora tár­sadalmi esemény. Ily grófnő az Edelshe­im-Gyulai család rokonaival a Dísz téri Edelsheim pa­lotában készülődik a nász­ra. A Budapestről készült valamennyi idegennyelvű útmutatóban látni lehet a palota képét. A tipikus ..Old Family House”-nak a hom­lokzata a Dísz tér felé nyí­lik. Tizenkét kék színű ab­laka van a sárga falú két­emeletes palotának. Már­ványból és gipszből faragott két óriás atléta termet vál­lán pihen a hatalmas eme­leti erkély. A nagykaput ér­dekes cirádák díszítik, az ajtó nappal is zárva van. A joviális portás hűen őrzi a palota titkait. Az árkádos kapualj egy kisebb udvar­ba torkollik. Az udvaron túl, a palota hátsó szárnyán amelynek ablakai már a Vérmező felé nyílnak, la­kott a ház Ily lánya, aki most készül beköltözni a Várpalotába. Búcsúzik a szülői háztól, amely a vér­mezői oldalról nézve egy kis börtönnek tűnik. Szűk ablakok, rajtuk kar vastag­ságú vasrács. A kis ablakok és a nagy vasrács mögötti három egy­másba nyíló szoba volt Ily konteszé. világoskék búto­rokkal. A középső ezoba nagy kerek, mahagóni asz­talán most gyönyörű meis­seni vázában virágzó cse­resznyefa ágak. Itt, az asz­tal mellett várakozik né­hány percig a díszmagyar- oa öltözött vőlegény, és só­gora gróf ifj. Károlyi Gyu­la, akik átkísérik a kor­mányzóságra, vagyis a vő- legényes házhoz a menyasz- szonyt és legközelebbi hoz­átartozóit.­Az illendőség kedvéért Horthy Istvánokat néhány percig várakoztatják, pedig a menyasszony már órák óta elkészült. S amikor vég­re megjelenik — valóban gyönyörű. 16 méter nehéz selyembrokátból készült hó­fehér menyasszonyi ruháját 70 hímzett rózsa díszíti. Négy gyöngyözőnő 3 héten át éjjel-nappal kalárissal, ezüst zabszemekkel és hab- gyöngyel díszítette a meny­asszonyi ruhát. Gróf Bat­thyány Gyula tervezte, aki szorgos kutatást végzett a megőrzött régi főúri meny­asszonyi ruhák közölt Her­ceg Esterházy Pál kincse­ket érő régi ruhatárában ráakadt egy kék bársonyból készült, arannyal, ezüsttel hímzett és korallgyöngyök- kel díszített pompás esküvői ruhára, amelyet 268 évvel azelőtt Thököly Éva viselt lakodalmán. Ennek nyo­mán készült Ily grófnő menyasszonyi ruhája. A nászmenet a Várpalotá­ból indul a Szilágyi Dezső téri református templomhoz. Élén a rendőrség motoros osztagai haladnak, ugyan­csak motoros rendőrség zár­ja be a menetet. A hét kor­mányzósági gépkocsi nem a szokott legrövidebb útvona­lon, a Hunyadi János úton jut le a Várból, hanem az Úri utcán, a Bécsikapu té­ren, a Széna téren, a Mar­git körúton a bámuló tö­meg sűrű sorfala között és kikanyarodik a , b.údai Duna- partra cs így érkezik meg a Szilágyi Dezső térre, ahol már nagy rendőri karhata­lom biztosítja a rendet. Fehér lovasrendőrosztag ad díszőrséget a református templom bejáratával szem­ben. Már több mint egy órával az ünnepélyes aktus előtt megkezdődik a templomhoz a gépkocsik felvonulása. Miniszterek és főpapok, tá­bornokok és követek száll­nak ki belőlük. A hölgyek természetesen a legkápráza­tosabb toalettekben, az urak frakkban, vagy méginkább díszmagyarban. A meghí­vott előkelőségeket a kor­mányzó szertartásmesteri hi­vatalának tisztviselői fogad­ják. Közvetlenül a rokonság részére fenntartott padsorok mögött foglal helyet gróf Teleki Pál miniszterelnök. A nagyapát kihívják a moziból Világoskék overallos re­pülők sorfala között vonul be a templomba a díszma­gyaros vőlegény, s menyasz- szonya. A kormányzó alten- gernagyi egyenruhát visel, a nászasszonyát, a menyasz- szony mostohaanyját vezeti karján be a templomba. A főméltóságú asszony. aki csipkefátylat és viola és fehér selyem magyar díszru­hát visel, gróf Edelsheim- Gyulai Lipót karján lépi át a templom küszöbét. Uszályát két, 5—6 éves, ap­ród viszi. Az esküvőn Ravasz Lász­ló püspök prédikál: — Minél magasabban áll egy hajlék, annál messzebb látszik a világossága. Ti olyan hajlékban laktok, ahová az egész ország ellát és az egész ország felnéz! Az esküvői ebédről a fia­tal pár hamar megszökik, hogy még sötétedés előtt el­érjék Velencét, nászútjuk el­ső állomását. A budaörsi repülőtérről Horthy István saját egymo­toros sportgépével indulnak útnak. Utiprogram: Velence, Róma, a szieiliai Catania, aztán a Földközi-tenger át­repülése, Tunisz, Tripolisz, Benghasi, Solum, Kairó. Utána berepülik egy kicsit u Nilus partját, elrepülnek a luxori, aztán az asszuani, majd a wadihalfai repülő­térre, s onnét vissza Kairó­ba. A második szakasz: Hai­fa, Aleppo, Adana, Ankara, Isztambul, Szófia, Belgrád és Vissza Budapestre. A nászút 12 országon át vezet. Ezek közül Egyiptom, a Francia-Tunisz, az Angol- Palesztina, és Szudán had­ban áll Németországgal. Ezt a lapok nem győzik hang­súlyozni. Hiszen Magyaror­szágon ekkor még mindig béke van. Igaz, hogy fur­csa, félelemteli, nélkülözé­sekkel teli, behívásos jegy- rendszeres béke. dehát más európai államok már had­ban állnak. Mit bizonyít a fényes, békebeli esküvő is, ha nem mást, hogy ..Ma­gyarország a béke szige­te?...” A nászút kellemesen telik el, s hazaérkezés után rövi­desen — a kormányzó kí­vánságára — a miniszter- tanács Horthy Istvánt kine­vezi a Magyar Királyi Ál- lamvasútak elnökévé, majd nem sokkal később a kor­mányzó kinevezi fiát állam­titkárrá és ezzel méltóságos úrrá. Az aranyifjú azonban nem akar megkomolyodni. Hacsak teheti, megszökik hazulról, ellátogat régi ked­ves mulatóiba, ahol termé­szetesen szívesen fogadják a régi pajtások és lányok. Gyakran fel is önt a garat­ra, s olyankor nem éppen hizelgően nyilatkozik fele­ségéről. S miközben a kor­mányzói pár boldogan ve­szi tudomásul, hogy nemso­kára nagyszülők lesznek, a jövendő apát Ily asszony még az ilyenkor szokásos asszony! ügyeskedésekkel sem tudja otthon tartani. Ha a férjével nem is értik meg egymást, annál na­gyobb az egyetértés közte és anyósa között A gróf kis­asszony élvezi a budai Vár pompáját és anyósával együtt tervezgeti a születen­dő gyermek jövőjét. A nagy­ravágyó Horthy család leg­újabb tagja és az anyós szilárd szövetséget köt, amelynek kettőjük közös tulajdonsága, a nagyravá- gyás az alapja... Még mielőtt megszületne a legifjabb Horthy, feke­te zászló kerül a kormány­zói rezidenciára. 1940. júni­us 26-án gróf ifj. Károlyi Gyuláné, született nagybá­nyai Horthy Paula meghal. A belügyminiszter nemzeti gyászt rendel el, mintha ki­rályi hercegnő távozott vol­na el az élők sorából. A halottat a kenderest teme­tőben, a Horthy kriptában helyezik örök nyugalomra. Aztán Pejacsevich grófnő ha­láláról érkezik hír. A teme­tésre nem utazik el Horvát­országba az unoka, hiszen már nagyon előrehaladott az állapota. Budapesten ren- deztetnek gyászistentisztele­tet az emlékére, amely után Horthy Istvánnénak kedve szottvan egy kicsit kocsikáz- ni. ö vezeti a férje világos­kék sportkocsiját, s ezzel mennek fel aztán a Várba is, ahol együtt ebédelnek az idősebb Horthy házaspárral. Este a férfiak moziba mennek — Horthy István el­kíséri apját a Dankó Pista című, a századik magyar film díszbemutatójára — az asszonyok pedig odahaza maradnak. Ekkor kezdődnek Ily asszony szülési fájdal­mai. Azonnal értesítik a moziban a nagyapát és az apát. akik otthagyják az előadást. A kormányzó gép­kocsija a Várba vezető úton útközben találkozik a főméltéságú asszony autó­jával, amelyben a menyét viszik a szanatóriumba. Ott már teljes orvosi kar. a megtiszteltetéstől remegve várja a nem mindennapi szülő nőt. Egyszerre három szülőszobát jelölnek ki szá­mára. A főméltőságú asz- szony, miután meggyőződött róla, hogy menye jó kezek­ben Van, visszatér a Várba, ) ahol Horthy István, felhasz- ! nálva az alkalmat az ivásra, gyorsan apasztja a konyak­készletet. Nála azonban sok­kal izgatottabb a nagyapa, aki csak azután hunyja álomra a szemét, amikor reggel hat óra után végre j jelentik- fiúunokája szüle­tett A Magyar Távirati Iroda azonnal közli a világgal: „A kormányzó úr őfőmél- tósága István fiának felesé­ge, született Edelsheim-Gyu- lai Ilona grófnő, ma 1941. január 17-én a reggeli órákban a Siesta szanatóri­umban fiú gyermeknek adott életet. Az anyja és az újszülött a legjobb egészség­nek örvendenek.” A Pesti Hírlap így ünnep­li az eseményt: „Uj hajtása nőtt a nagy­bányai Horthy nemzetség ősi fáján ezen a téli napon és a magyar nemzet minden tagja hálásan érzi a Gond­viselés kegyelmét, amely megengedte, hogy Ország­gyarapító Horthy Miklós neve és élete méltó utódok­ban folytatódjék, távoli ma­gyar jövendők üdvére és dicsőségére. Amikor tehát most együttérző szeretettel osztozik minden igaz ma­gyar kormányzónknak és családjának örömében, az elmondott és az el nem mondott, a hallható és néma szerencsekívánatokból egy­formán az a szívből jövő fo­hász csendül az egek ura felé, hogy óvja, védje a Horthy nemzetség legifjabb sarjának életét és avas- ! sa méltóvá ezt a fiatal éle­tet a Horthy ősök magyar erényekben oly gazdag éle­téhez, elsősorban pedig a nagyapáéhoz, akinek áldásos és bölcs országlása eljöven­dő nemzedékek nagy és bol­dog Magyarországának út­ját építi.” A szép kék szemű, három és fél kilós kisbaba bájosan gügyög, követeli a tejecskét, s természetesen fogalma sincs róla, hogy ő nem akármilyen csecsemő, ha­nem egy jövendő dinasztia sarja. Következik: Felpofozta egy őrnagy „GUBERÁLÓ” — Minden jő fentről jön. (A Quick karikatúrája) „VIDÁM HEGEDŐSÜK« (Stern karikatúrája) Álomszuszék — Jó, jó már felkelek! (Wochenpresse karikatúrája) KERESZT REJTVÉNY 1870 április 22-én született Le­nin. Marx és Engels mellett az emberiség legnagyobb szocialis­ta gondolkodója. Tanítása a le- ninizmus: függ. 1., vízsz. l., 42 és függ. 36. Ezek a beküldendő sorok. Vízszintes: 12. Kínai államférfi. 13. Név­utó, igekötő. 14. Vissza: gyü­mölcs. 15. Helyhatározórag. 16. Rangjelző. 17. NSZK kikötővá­ros. 18. Borsod megyei község. 19. Kétezer római számmal. 20. T-vel az elején birtokosnév* más. 22. Rév szélek! 24. Más­salhangzó kiejtve. 25. Becézett Mária. 26. Tésztatöltelék. 28. A cári ellenforradalom egyik pol­gári pártja volt. 31. Harckocsi. 32. Meredek, partos hely lesza­kadt része. 34. Jugoszláv szi­get. 35. Állatok delelőhelye. 37. Görög betű. 38. Edénybevonat. 40. A felső fok jele. 41. Skála­hang. 43. AT. 45. Vissza: Duna melletti nagy község. 46. Ilyen ügy is van. 47. Ritkán használt betűnk fonetikusan. 48. Borsod megyei községbe való. 50. Idő- határozó. 52. Arany remekmű­ve. 54. Végtelenül visszasírna. 55. Ruhadarab. 57. Kérdés az ismeretlen személy után. 58. Iraki település az Eufrates part­ján. 59. Végtelen bot. 60. Egy­mást követő betűk. 62. Pont is van ilyen. 63. KO. 64. Borítja. 86. Nyugat-európai főváros. 67. Háziállat (tájszóval). 68. Ürmér- ték volt. 70. Helyhatározó rag. 71. Ételnek van. 72. Jugoszláv város. Függőleges: 2. Olasz kikötőváros. 3. Mint a vízsz. 37. 4. Vázol, ismertet. 5. Magától értetődően. 6. Év­szak. 7. Kubai külügyminiszter. 8. Dobozok készítésére hasz nált, vegyszerekkel kezelt pa­pír. 9. Illat, szag, latinul. 10. Kereskedelmi rövidítés. 11. Ural­kodik. túlsúlyban van. 21. Nap­szak. 23. Ide költözött Lenin az egész családdal 1889-ben. 25. RAR. 27. Spicces. 29. Hangtala­nul sír. 30. Háziállat. 31. Fütöp­szigeti néptörzs. 33. Az operett­színház tagja (i=y). 35. A be­szélő hanghordozásában kifeje­zésre jutó áhitat. 39. Kétjegyű mássalhangzó kiejtve. 40. Régi hosszmérték, egy ölben hat van. 44. Pest megyei községbe való. 47. Tökéletes, mintaszerű. 49. Niagara eleje. 50. Időhatáro­zó. 51. Tgekötő. 53. Literben van! 55. Dísztelen, csupasz. 56. Helyezi valamire. 59. Válogatott labdarúgónk. 61. Fen. 65. Becé­zett női név. 66. Idegen olaj. 69. Róma közepe! 72. Nem, ne. ro­mánul. A megfejtéseket legkésőbb áp­rilis 22-ére kell beküldeni. Csak levelezőlapon beküldött megfej­téseket fogadunk el. Április 7-i rejtvény pályáza­tunk megfejtése: ^Életem és él­ményeim”. Értékes forrásai a szabadságharc történetének. Nyertesek: Czirják Jáno* Hárs Erzsébet, Légrády Józsefi Lőrinczi Andrásné és Sebők Vilmosné nyíregyházi, Oláh Jó- zsefné kisvárdai, Viga Gyula mátészalkai, Tóth Györgyné nagyecsedi. Kola Júlia rakama* zi és Bartha Imréné tiszavidi kedves rejtvény fej tőink. A nyeremény könyvet postán elküldtük.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents