Kelet-Magyarország, 1968. április (25. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-20 / 92. szám
A Hazafias Népfront 1¥. kongresszusának áilásfegfalása a népfrontmozgalom helyzetéről és feladatairól A Hazafias Népfront 1968. április 17—19-én tartott IV. kongresszusa megvitatta a nép- trontmozgalom tevékenységét a III. kongresszus óta eltelt időszakban. Országunk gazdasági és társadalmi fejlődése, a Magyar Szocialista Munkáspárt politikája és az előttünk álló feladatok lehetővé és szükségessé tették, hogy a kongresz- szus mélyrehatóan megvizsgálja a Hazafias Népfront mozgalmi tapasztalatait és állást foglaljon a fejlődésünk jelenlegi szakaszában előttünk álló tennivalókra. 1 A kongresszus megállapí- * tóttá, hogy a III. kongresszus óta eltelt négy év alatt a népfront tevékenységének a feltételei bővültek, s maga a mozgalom erősödött és fejlődött. A népfrontpolitika következetes érvényesítése és fejlesztése kedvező légkört teremtett a népfrontmozgalom kibontakozása számára, s a népfront szervei országosan megszilárdultak. Az országban 3500 népfront-bizottság működik 130 000 taggal, s emellett több százezer a mozgalom aktív munkatársainak a száma. Kialakult a Hazafias Népire it helye és szerepe hazánk politikai, társadalmi életében, bár a mozgalomban rejlő lehetőségeket még nem aknáztuk ki a lehetséges mértékben. A népfrontmozgalom politikai életünk állandó tényezőjévé vált és rendszeresen állást foglal a főbb társadalmi és politikai kérdésekben. Az országgyűlési és tanácsi választások előkészítésében és Lebonyolításában megnöveke- dett a népfront szerepe, s a rá háruló feladatokat eredményesen ellátta. A Hazafias Népfront választási felhívása nagy visszhangot keltett a választó- polgárok széles körében, s az ennek alapján kifejtett választási tevékenység hozzájárult közéletünk demokratizálásához. Az egyre bonyolultabb nemzetközi helyzetben a Hazafias Népfront széles tömegek társadalmi erejével támasztotta alá népköztársaságunk külpolitikáját, állást foglalt a legfontosabb nemzetközi kérdésekben. Különösen kiterjedt volt békemozgalmi és szolidaritási tevékenységünk. A népfrontbizottságok eredményesen közreműködtek abban, hogy közvéleményünk a nemzetközi politika nagy kérdéseiben helyesen tudjon tájékozód2 A szocializmus teljes fel* építésének időszakában továbbra is történelmileg indokolt a népfront léte, sőt további erősítése és fejlesztése szükséges. Népünk túlnyomó többsége egyetért a szocializmus céljaival, s a társadalmunkban meglevő különféle világnézetű emberek és csoportok készek részt venni e célok valóra váltásában. Ennek alapja az osztályok és rétegek alapvető érdekeinek egybeesése. Társadalmi fejlődésünk adott időszakában, azonban az osztások, rétegek és a dolgozók egyes csoportjai között szükségszerűen átmeneti érdek- ütközések és részletbeli nézet- különbségek is jelentkeznek. Ezek feltárásában és feloldásában nélkülözhetetlen szerepe van a népfrontmozgalomnak. A szocializmus teljes felépítése azt jelenti, hogy élő valósággá tegyük mindazt, amit a szocializmus eszméi kifejeznek. Különösen feladatunk a szocialista tulajdonviszonyok erősítése és fejlesztése, a termelés növelése és az életszínvonal emeiése, szocialista intézményeink működésének állandó »vitása, a szocialista demok- -ácin továbbfejlesztése és nemjeti kultúránk felvirágoztatása. Mindebben az a legfőbb hiva- tá'n a Hazafias Népfrontnak, h© ?.y a szocialista nemzeti egy- iég erősítését és fejlesztését szolgálja. Amíg osztályok vannak és van párt, addig a népfrontra is szükség van. ? A szocialista nemzeti egy* ség politikája szövetségi politika, népfrontpolitika, aminek az az alapja, hogy a munkásosztály csak az egész dolgozó nép élén, széles osztályszövetségben viheti győzelemre a békéért, a demokráciáért és a szocializmusért vívott harcát. Ez a politika érvényesül a népfrontmozgalomban, amely társadalmunk valameny- nyi osztályának és rétegének összefogását valósítja meg a szocialista társadalom teljes felépítésére, a kommunisták és a pártonkívüliek szervezett együttműködésével, a szocialista nemzeti egység megteremtésével és állandó erősítésével. A nemzeti egység fő bázisa a munkás-paraszt szövetség. A társadalmi és nemzeti haladás vezető ereje a munkásosztály és pártja, azonban a fejlődés során ideológiai és politikai törekvései mindinkább kiterjednek a parasztságra és más társadalmi rétegekre is. Az értelmiségi rétegeket nemcsak a szocialista és nemzeti célok közössége, hanem a származás is nagyrészt a két nagy termelő osztályhoz, a munkás-paraszt szövetséghez köti. És a társadalmunkban megmaradt kisiparos és kiskereskedő rétegek is beilleszkednek a szocialista nemzeti egység keretei közé. A szocializmus kivívása és megvalósítása egykor csak a munkásosztály harci programja volt, ma pedig nemzeti céllá vált. A szocializmus alapvető politikai érdekközösséget teremt a társadalom minden része számára és a szövetségi politika a részérdekek ütközésének a közös alapon való megoldását teszi lehetővé. A világnézeti különbségek ellenére is lehetséges a nemzeti egység, ha a különböző világnézetet vallók a közös nagy társadalmi és nemzeti célokat követi. Ezen alapszik hazánkban az állam és az egyház közötti egyezség, s a hívők és egyházi 'ezetyk,, együttműködése a né- ..»-nemzeti egység keretében. A A népfront programja és * legfőbb hivatása: a nemzeti egység politikájának mind teljesebb megvalósítása. A népfront ilyen történelmi szerepet töltött be a néphatalom kivívásáért folytatott harc időszakában is, a szocialista átszervezés végrehajtása során is. Ez a szerepe és hivatása most is, a szocializmus teljes felépítésének időszakában. Mint társadalmunk legátfogóbb politikai tömegmozgalma, olyan célokért küzd, amelyek a legszélesebb rétegek érdekeihez és érdeklődéséhez kapcsolódnak és azok tudati, politikai magatartásának formálásával szolgálják a nemzeti egység erősítését és egyben a szocializmus teljes felépítését. A népfrontmozgalom magva és a szocialista nemzeti egység vezető ereje a párt A párt az a központ, amely köré a népfrontmozgalomban egyesült erők tömörülnek. A párt és a népfront viszonyának az a lényege, hogy a népfrontmozgalom a párt vezetésével és a szocializmus bázisán egységfrontba kapcsolja a kommunistákat és pártonkívüli hazafias erőket a kölcsönös együttműködés, a közös politikai cselekvés céljával. A nemzeti egység úgy valósul meg, hogy társadalmunk minden jelentősebb országos és helyi kérdésében nyílt véleménycsere, a társadalmi és nemzeti érdekeknek megfelelő érdekegyeztetés folyik és a közgondolkodás nemzeti felelősségérzete érvényesül. E cél szolgálatában a népfrontmozgalom feladata különösen' az, hogy nyílt társadalmi fóruma legyen mindazoknak az eszmecseréknek, amelyeket a nemzeti egység erősítése, akadályainak elhárítása érdekében szüntelenül folytatnunk kell. Síkra kell szállnunk a haladó és a szocialista nemzeti egységet erősítő tendenciák mellett és szembe kell szállnunk a visszahúzó vagy ellentétes tendenciákkal, hogy ily módon alakítsuk mind szélesebb körben a közgondolkodást í Kiemelkedő hivatása a népfrontmozgalomnak a szocialista nemzeti tudat a ha- zafiság érzésének ápolása, erősítése és eszmei formálása. Élővé kell tennünk értékes nemzeti hagyományainkat, gyarapítani kell honismeretünket, társadalmunk közügyévé kell tenni nemzeti létünk nagy kérdéseit. El kell érnünk, hogy szocialista társadalmunk a többi szocialista országgal való nemzetközi együttműködésében is nemzeti fejlődésünk feltételeit és biztosítékait lássa. Ezért ápoljuk a népek barátsága, a nemzetközi szolidaritás eszméjét és szembeszállunk a nacionalista téveszmékkel, a nemzeti elkülönülés illúzióival éppen úgy, mint a kozmopolita nemzetietlenséggel és a nyugatimádat nemzeti önfeladásával. A A népfront politikai tö- u’ megmozgalom, amely mint a népi-nemzeti egység kifejezője összekapcsolja a tömegszervezeteket és a szervezeteken kívül álló hazafias tömegeket. A népfront maga tehát nem tömegszervezet, nem zárt társadalmi szervezet, amelynek tagjai vannak, hanem a nemzeti összefogás sajátos mozgalmi-szervezési formája. Olyan tömegmozgalom, amely egységfrontot teremt a párt, a párttagok, a társadalmi szervezetek és a szervezeteken kívül álló hazafiak között társadalmi, gazdasági, kulturális és politikai életünk minden jelentős kérdésében a közös szocialista és nemzeti célok eléréséért. Ilyen alapon a társadalmi tömegszervezetek és mozgalmak részesei a népfrontmozgalomnak és a maguk működési területén végzett munkájukkal illeszkednek bele á nemzeti egységfrontba és a közös akciókba. Ennek megfelelően a Hazafias Népfrontnak szorosabban együtt kell működnie a különféle társadalmi szervezetekkel, hogy azokkal együtt mind több és hatásosabb politikai akciókat szervezzen, illetőleg koordináljon. Biztosítani kell, hogy minden társadalmi tömegszervezet és mozgalom megfelelő képviseletet küldjön, illetőleg kapjon a Hazafias Népfront testületéiben. Ez megteremti az együttműködés feltételeit, a közös akciók lehetőségét, s azt is elősegíti, hogy a népfrontmozgalomba bekapcsolódó szervezetek és mozgalmak a maguk eszközeivel támogassák a népfront akcióit. A Hazafias Népfront ebben a szerepében szocialista társadalmunk állandósult tényezőjévé vált, s ma már nélkülözhetetlen része társadalmi és állami életünknek. A párt oldaláról a népfront segítségével válik lehetővé társadalmunk és nemzeti fejlődésünk kérdéseinek szélesebb körű megítélése és viszont a pártonkívüliek ezen keresztül is utat találnak a párthoz, társadalmunk politikai központjához, a néphatalom szilárd támaszához. 7 Népfrontmozgalmunkban * * fokozatosan kialakulnak azok a társadalmi-politikai mozgalmi módszerek, amelyek a népfront céljának, szerepének és jellegének megfelelnek. A népfront elsősorban és legfőképpen nyílt társadalmi fórum, ahol széles körű véleménycserék és alkotó viták folynak társadalmunk minden jelentős kérdéséről. E vitafórumunknak az a hivatása, hogy felszínre hozzák, elemezzék és vitassák szocialista társadalmunk minden figyelemre méltó jelenségét, minden észlelhető ellentmondását és keressék az ellentmondások feloldásának, a fejlődést gátló akadályok elhárításának az útját. A népfrontmozgalom cselekvő megnyilvánulásai a különféle akciók, amelyeket heíyi országos ügyekben szervez a népfront, amikor széles körű társadalmi összefogásra, párt, állami és társadalmi erők egyesítésére van szükség. Mozgalmi tevékenységünknek minden formájában á szocialista demokrácia fejlesztését, teljes kibontakoztatását kell szolgálnia. A társadalmi kapcsolatok minden területén, a köz- és magánéletben, az állami és társadalmi szervezetekben, a gazdasági tevékenység körében egyaránt a szocialista céljainkat szolgáló demokratizmus gyakorlatát kell fejlesztenünk és erősítenünk. O A Hazafias Népfront moz- *” galmi te » mységében szervezettségre is szükség van, ez azonban nem merevülhet bürokratikus formákba: a mozgalmi módszerek változatosságára és rugalmas alkalmazására kell törekednünk. A Hazafias Népfront országos testületéi és szervei összefogják a népfrontmozgalom tevékenységét, azonban el kell kerülnünk a túlzott központosítás veszélyét. Az utóbbi időszakban már kezd kialakulni a helyes arány: országos akciókat is folytatunk és szervezzük az egyes területek közötti tapasztalatcserét. A további előrehaladás útja, hogy mind a központi, mind a helyi kezdeményező készséget továbbfejlesszük és a kettő arányát és összhangját rugalmasan alakítsuk. Különösen szükség van arra, hogy a helyi népfrontbizottságok bátran és fáradhatatlanul kezdeményezzenek, A pártbizottságokra támaszkodva lépjenek föl a helyi politika minden fontos kérdésében és hallassak szavukat nemzeti politikánk nagy ügyeiben és a nemzetközi politika kérdéseiben is. Legyenek széles néprétegek szószólói, s egyaránt alakítsák is a közvéleményt, s hozzák is felszínre a megoldásra váró problémákat. A A népfrontmozgalom Jel- legéből folyik, hogy működését falusi és városi lakóterületeken fejti ki. A népfrontnak nincsenek szakmai és üzemi szervei, s a lakóterületeken sem alkot zárt szervezeteket Ellenben a különféle szakmai és rétegszervezetekkel együttműködve fejti ki a társadalom egészére, a városok és falvak lakosságának minden részére kiterjedő mozgalmi tevékenységét A város és a falu közötti különbségek fokozatosan csökkennek, mégis a falvakban és tanyákon fokozott feladatai vannak a népfrontmozgalomnak, ezeken a területeken a társadalom szervezettsége is kisebb. Ezért a jövőben is megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a vidéki mozgalmi tevékenységre, de nem tekinthetjük másodlagosnak, vagy éppen elhanyagolhatónak a városi lakóterületeken kifejtett munkánkat. Kiemelkedő fontosságú feladataink vannak minden működési területen az ifjúság és a nők vonatkozásában. Társadalmi tevékenységünkkel minden lehető módon elő kell segítenünk, hogy az ifjúság minél kevesebb zökkenővel megtalálja a helyét a felnőttek társadalmában és a nők problémáit is társadalmi ügyként kezeljük. Ift A Hazafias Népfront *”* munkaterületei közül legáltalánosabb kiterjedésúek és politikailag legnagyobb jelentőségűek az alkotmányos funkciók. A népfrontnak törvényben foglalt feladatai vannak az országgyűlési és tanácsi választások során és a gyakorlatban kialakult szerepet tölt be az országgyűlés és a tanácsok testületi munkájában, valamint az ország- gyűlési képviselők és tanácstagok választókerületi tevékenységében. Ez a munkaterület egyben a szocialista demokrácia fejlesztésének a legfőbb tere is, elsősorban és különösképpen a helyi tanácsok működési körében. A szocializmus teljes ■* felépítésének kiemelkedő jelentőségű lépése a gazdaságirányítás reformja, amely egész társadalmi és politikai életünkre is messzemenően kihat. Ezért a népfront gazdaságpolitikával összefüggő mozgalmi-társadalmi tevékenysége a gazdaságirányítás reformja nyomán nagymértékben kiterjed. Közre kell működnie az általános gazdaságpolitikai kérdések iránti érdeklődés, fe- le’ősségérzet felkeltésében, fokoznia kell a szocialista munkamorál megszilárdítása és fejlesztése érdekében kifejtendő társadalmi tevékenységet és a népgazdasági tervek teljesítésének elősegítését. A legfőbb feladata a népfrontmozgalomnak e téren, hogy mozgalmi-társadalmi eszközökkel küzdjön a jó munka ösztönzéséért és megbecsüléséért és szálljon szembe a szocialista társadalomhoz méltatlan önző és anyagias köz- gondolkodás eluralkodásával szemben. Különösen fontos szerepe van a népfrontnak a mezőgazdasági termelőszövetkezetek belső társadalmi viszonyainak a formálásában. |2 A legállandóbb nép- 1 fronttevékenység a város- és községpolitika, községfejlesztési munka. Ennek keretében a népfront eddig is jelentős erőfeszítéseket tett a kommunális intézmények fejlesztése, a helyi ellátás javítása, a lakásépítés társadalmi úton való fokozása, a helyi közlekedés javítása és sok más kommunális tevékenység körében. A gazdaságirányítás reformjának napirendre kerülése és a tanácsi gazdálkodás önállóságának a megnövekedése előreláthatóan új helyzetet teremt e téren, s ez alapon újból bővül a népfront tevékenysége. Á községpolitikai tevékenység egyszerre kommunális társadalmi munka és helyi politikai tevékenység. A tanácsok, mint államhatalmi szervek, a helyi önkormányzat politikai fórumai, s a népfrontmozgalom politikai tevékenységét jelentős részben itt kell kifejteni. Azt kell elérni, hogy a népfront tömegpolitikai bázisa legyen a tanácsoknak. I? A népfront művelődéspolitikai munkája két irányban alakult ki eddig. Egyik, az általános kulturális program megtervezésében és végrehajtásában való közreműködés, a másik a politikai ismeretterjesztés önállóan is szervezett akciói. Ezeken túlmenően azonban sokat ígérő egyéb és részben újabb munkaterületek is kínálkoznak a népfrontmozgalom számára. Ilyen mindenekelőtt a honismereti tevékenység bővítése és magasabb szintre emelése, az ilyen irányú helyi kezdeményezések határozottabb felkarolása. Ilyen lehetőség továbbá a különféle helyi ünnepi napok és hetek, emlékünnepségek, nagyobb rendezvények olyan támogatása, ami emeli azok színvonalát, vonzóerejét és társadalmi-politikai hatását. Szerepet vállalhat a népfront a vidéki kulturális központok kifejlesztésének bíztatóan megindult folyamatában is, valamint a különféle kulturális ágazatokat összefogó országos fórumok kialakításában. A néofront művelődéből kai mozgalmi tevékenységét általában szélesebben kell értelmeznünk, kiterjeszkedve a következőkre is: a társadalmi kapcsolatokban, a mindennapi társas életben tudatosan alakítani a szocialista együttélés normáit, a társadé' ' - ’ -okat, az érintkezési formákat- feltárni és a megoldáshoz segíteni az ifjúság, az öregek és a nők speciális társadalmi problémáit; ízlésnevelő munkával szolgálni a városok és falvak szépítését, a iakáskultúr:i f' ’ I - ■ Mindez hatékonyan befolyású.ja larsadalhiuna ti’Kölcsi állapotát, formálja a közgondolkodást. Céltudatosabban törekednünk kell arra is, hogy olyan mozgalmi tevékenységet fejtsünk ki e téren, amely növeli az állampolgári fegyelmet és a törvények tiszteletét, _ a közvélemény erejével fordul* közéleti tisztaság ellen vétőkkel szemben és érvényre juttatja a társadalom ítéletét a szocialista együttélés normáit megszegőkkel szemben. I * A nemzetközi kérdé"*• sekben folytatott politikai munka különösen azóta fejlődött ki, amióta a békemozgalom a népfront keretei közé tartozik. A békemozgalmi és szolidaritási tevékenység szervezésében példaszerű a népfrontmozgalom és a különféle társadalmi szervezetek együttműködése. A Magyar— Szovjet Baráti Társasággal létrehozott szorosabb szervezeti egység is gyümölcsözőnek bizonyult, így szélesebb társadalmi alapokon eredményesebb a magyar—szovjet barátság ápolása. A továbbiakban ugyanezt a külpolitikai társadalmi tevékenységet kell folytatnunk, hasznosítva az eddigi gazdag tapasztalatokat. A népfront, illetőleg hazai békemozgalmunk továbbra is vegyen részt a nemzetközi békemozgalom akcióiban, teremtsen minél szélesebb kapcsolatot a különböző országok békemozgalmaival. Vállaljon szolidaritást a szabadságukért küzdő népek harcával. A népfrontbizottságok képviseljék a magyar kormány külpolitikáját, rendszeresen tájékoztassák a lakosságot, magyarázzák a nemzetközi események összefüggéseit. A Hazafias Népfront ápolja a barátságot a szocialista országok népfrontrnozgalmai vaL Fejlessze kapcsolatait a tőkés országok baloldali és haladó pártjaival és mozgalmaival, a harmadik világ országainak hasonló mozgalmaival, arra törekedve, hogy érdemi hatást érjünk el belpolitikánk és szocialista építésünk ismertetésében. IC A kongresszus kierrtei- * * ' ten foglalkozott a szocialista nemzeti egység politikájának a következő főbb kérdéseivel: a szocialista nemzeti egység társadalmi alapjai, a hazafiság, az ifjúság és a társadalom, valamint a gazdaság- irányítás új rendszerével ösz- szefüggő társadalmi problémák. A kongresszus bizottságai és plénuma mélyrehatóan megvitatta: az ezrekről előterjesztett tanulmányokat, Illetőleg az ezekkel kapcsolatos népfrontmozgalmi feladatokat. A kongresszus ajánlja, hogy a népfrontbizottságok a tanulmányokat alkotóan használják fel mozgalmi munkájuk során. A Hazafias Népfront IV. kongresszusa elismerését és köszönetét fejezi ki a népfrontbizottságoknak és a mozgalom több százezernyi társadalmi munkásának eddigi munkájukért, amit szocialista társadalmunk építéséért, a népi-nemzeti egység megvalósításáért kifejtettek. Most arra hívja fel őket, hogy a kongresszuson összegezett tapasztalatok felhasználásával és a kitűzött feladatok szolgálatában erősítsék és szélesítsék mozgalmi tevékenységüket. Úgy dolgozzunk tovább, hogy népünk minél nagyobb részének aktív és öntudatos munkájával járuljon hozzá a Hazafias Népfront a szocializmus teljes felépítéséhez, hazánk felvirágzásához.
