Kelet-Magyarország, 1968. március (25. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-10 / 59. szám
Ilyennek képzelte? Még 1966-baa beszélgettünk Juha Istvánnal, amikor a megyei beruházási iroda főmérnöke volt. Azóta alakult egy új vállalat, a ME- ZÖBER, annak az igazgatója. (Az alakuláskor mondta róla: mechanizmus-vállalat.) Másfél éve az volt a témánk, hogy mit vár az új gazdasági irányítás rendszerétől? Most azt próbáltuk megtalálni, mi valósult már meg belőle, s mi nem? — Az új irányítás még csak most van kialakulóban. Sokan mondták tavaly, hogy bevezetik az új mechanizmust Ezt nem lehet bevezetni, erre csak át lehet állni, folyamatosan, nem is mindig gyorsan. Rekord Tuzséron, Vaján — A beruházások elhatározásának két fontos része van, a gazdaságosság (ez nem mindig így volt korábban), és az, hogy kinek van pénze? Ez szerintem nagyon jó így. Az állam vagy más zsebére ne kísérletezgessen az ötleteivel senki. Ez eredmény, de vele gyermekbetegségek is járnak. Ilyen például az, hogy az új körülmények miatt lelassult az idei beruházások indítása. Változott a finanszírozási rendszer, újak az árak, újszerű kapcsolatok alakultak ki a vállalatok között... A partnerek még nem mindig ismerik ki magukat aZ új helyzetben, tétováznak. Nagyobb a kockázat, — tehát kisebb az elhatározási kész-. ség... Sorolhatnám tovább is. De ezek néhány hónapon belül megoldódnak. 1986-os beszélgetésünk alkalmával Juha Istvánnak állandóan visszatérő kívánsága volt: ne kelljen három évnek eltelnie egy gondolat felvetésétől a megvalósulásig. Azóta épp a MEZÖBER ért el partnereivel együtt kitűnő eredményeket, a tuzséri és a vajai hűtőtárolókat öt, illetve hat hónap alatt valósították meg. Ez 1967-ben re- .cordszámba ment. — Lesz ennél gyorsabb építés is a jövőben, erre ösztönöz az új kamatrendszer. Egy hónap, határidő előtt, vagy után — elviheti a kivitelező összes nyereségét, de nagyon kifizetődővé is tehet egy építkezést. A lassúság problémáját ez a rendezés telibe találta, s nem hinném, hogy a kivitelezési határidők a jövőben elhúzódjanak. Alaposabb lesz viszont az előkészítés, mert a kivitelező csak megalapozott szerződést köt majd meg. 1966-ban sokat panaszkodott az anyagellátás miatt? Most mi a helyzet? Akik későn kaptak észbe — Most még nem alakulhattak ki raktárkészletek, illetve olyanok vannak, amelyek nem kellenek senkinek. A készletek azonban bizonyára ki fognak alakulni, erre mutat, hogy soha nem hallott vállalatok és ktsz-ek jelentkeznek termékeikkel. Nemrég mutatta be az ALBUMIN KTSZ poliutánhab hőszigetelő anyagát, amely jobb az előzőknél. (Kár, hogy az ára elfogadhatatlan.) E ktsz-ről korábban sosem hallottam. Az 1966-os beszélgetésünk során sokszor felvetődött egy követelmény: korszerűség. — Szerintem rendkívül jó úton haladunk, de amit 10— 15 év alatt nem tudtunk megoldani, azt néhány hónap alatt se akarjuk. A korszerű építkezés a szabolcsi mező- gazdaságban mégis egyre jobban tért hódít, igénylik a paneles vázas, szerelésj'elle- gű építést. Ezekre azonban még nincs típusterv, mert készítői későn kaptak észbe! — 1966-ban még MEZÖBER sem .volt, konkurrenciá- ja sem lehetett. Most azonban mindkettő van. Nem tart a versenytől? — kérdeztük Juha Istvánt — Abban a helyzetben ezt a versenyt el sem tudtam képzelni. Nem félek tőle mégsem, hanem pozitívnak tartom, ha ők jobbat nyúj- nak, akkor ez minket gondolkodóba ejt, — s az ilyen mindig fejlődésre ösztönöz. Még mindig rende!etdzsun£e! ? — Mit nem várt akkor, ami mégis jelentkezeti? — Megjelentek a „Büdös víz” című filmből megismert konjunktúra lovagok a megyében is. Néha a szélhámosság határait súrolják. Tetszetős ajánlatokat tesznek. Ha szabad egy tanácsot: óvakodjunk tőlük. Azzal még egy meglepetésről beszél. A régi beruházási kódex hibái felvetették a beruházási eljárás egyszerűsítését. Ebben nagyon sok lépést tettek az országos szervek. De... — Az egyszerűsítés oda vezetett, hogy jelenleg több rendelet van érvényben, mint bármikor. A magam részéről szükségesnek tartanám, hogy rendezzék ezt a rendeletdzsungelt, kodifikálják a most kiadott jogszabályokat. — A mostani gyermekbetegségeket le fogják nyesegetni, s nem is azokat tartom jellemzőnek. A mező- gazdasági beruházások területén az új irányítás számomra biztosítékot jelent, hogy a mezőgazdasági termelést a lehető leggyorsabban korszerűvé tegyék. Kun István 8 miniéért hőerőmű épül a nyírbátori növényolajgyárhan Az utóbbi években gyors fejlődésnek indult a Növényolajipari- és Mosószergyártó Országos Vállalat nyírbátori növényolajgyára. A kapacitás bővülésére jellemző, hogy amíg 1966-ban az éves termelési érték csak 90 millió forint volt, ez évre már 222 milliót irányoztak elő. A kapacitásbővítéssel egyidőben jelentkező gőzenergiaigény fedezésére, és gazdaságos előállítására új, korszerű kazántelep létesítése vált szükségessé. A régi, elavúlt kazánok ugyanis a jobb minőségű, drágább dunántúli szenek felhasználására készültek, napi száz tonna gőz előállítására. Az új tervezés alatt lévő hőerőmű óránként 6 tonna gőzt termel majd, s gyengébb minősé gű, olcsóbb borsodi szenek felhasználását is lehetővé teszi. A kazántelep beruházása 8 millió forintot igényel. Építése még ez év végén megkezdődik, 1989-ben már üzembe is helyezik, s ettől kezdve napi 250 tonna gőztermeléssel hosszú időre fedezik az ipartelep hőenergiaszükségletét. — tá — A háztájit így rendezték Nyírbogáton ü Differenciáltan 800—1600 négyszögöl között Ilii Nő is lehet családfenntartó ü Külön segítség az öregeknek, munkaképteleneknek Melyik szövetkezeti gazdaságban, faluban ne tartozna ezekben a napokban az érdeklődés középpontjában az új tsz-törvény alapján a háztáji gazdaság kérdése. Erről tanácskozva találom a nyírbogáti Rákóczi Tsz irodájában is Riczu József elnököt, Orosz Mihály fő- agronómust és Somlyai János párttitkárt. Ott tartottak a beszélgetésben, hogy eddig a jövedelemkiegészítő háztáji gazdaság szerepe sokszor csak a tsz-tagok egy részénél érvényesülhetett. Többek között ez is egyik oka volt annak, hogy sok fiatal elhagyta a közös gazdaságot, a falut. A fejlődéssel járó tényleges helyzet követelménnyé tette: a háztáji gazdasághoz való jogot, a törvény kösse a közös gazdaságban végzett munkához. — Az iparból 65, jó erőben lévő családfenntartó férfi jött vissza közénk az utóbbi két hónap alatt — mondja az elnök. — De 30 olyan fiatallal is gyarapodott a tagnévsor, akik eddig vagy másutt dolgoztak, vagy besegítő családtagként munkálkodtak nálunk. A főagronómus közlése szerint számításokat végeznek, hogy a taglétszám emelkedése nem befolyásol, ja-e a közös terület jövedelmező nagyüzemi hasznosítását. — A számítás eredménye szerint nem. Megközelítőleg amennyivel növekednie kell a háztáji területnek, ugyanannyival várható a csökkenés is. Mert nyilvánvaló, hogy a jogkövetelmény- nem teljesítése a közösből való háztáji terület megvonásával jár. A férfinak 150, nőnek 100 tízórás munkanapot kell a közösben kijelölt munkavégzéssel eltölteni. A tsz helyi adottságának megfelelő terv szerint ezt látják a legmegfelelőbbnek. De ezenbelül élnek azzal a törvényadta szuverén joggal is, hogy nem kap minden tag egyformán egy hold • háztájit, hanem ezt diffe. renciáltan — 800—1600 öl között — a munkateljesítmény mennyiségéhez igazítják. így szinte véglegesnek tekinthető, hogy az olyan nő, aki özvegy és egy-kettő vagy több gyereket nevel, mint családfenntartónak számító 1600 , öl háztájit kap. Akinek pedig a férje még iparban dolgozik és az számít családfenntartónak, a tsz-ben dolgozó felesége 1200 öl háztájit fog használni. S ha az ilyen nőnek a férje a háztáji területek rendezése előtt hazatér, a tsz-ben vállalja a kötelező munkát, akkor ő egy teljes hold háztájit használhat. A feleség pedig, ha tartja magát továbbra is a kötelezettségekhez, az 1200 öl háztájit változatlanul megkapja. — Aki eddig is tag volt, de nem érte el a mostani kötelező teljesítménynormát, de ezúttal vállalja azt, — amiről írást csinálunk — megkapja a részére járó háztájit. Ugyanilyen biza. lom alapján adjuk ki az iparból visszatérőknek is a háztáji hasznosításra őket megillető területeket. Aki nem családfenntartó, annak 1200 négyszögöl lesz az ilyen területe — jegyzi meg az elnök. S hozzáteszi még: — Aki nem teljesíti a kijelölt és kötelező munkát, háztáji területéről a tsz végezteti el a betakarítást. A termésből csak a rá. fordított költség értékét téríti meg. Ezt igazságosnak tartjuk. A becsületesen dolgozó tagság óhaját teljesíthetjük. Hatvan fős ifjúsági brigádja van a tsz-nek. Akik a brigádból tagokká vál. nak, mint családtagoknak fél hold háztájit biztosít a tsz. Figyelembe veszik a brigádnak azt a kedvezményét, hogy tagjai rendszeres havi elszámolást kapnak. Aki a brigádból nem lép a tagság sorába, háztáji földet nem kap. A nyugdíjas és öregségi járadékos, valamint a csökkent munkaképességű tagoknak a tsz feltétlen biz. tosítja a háztáji föld használati jogot Csupán az utóbbiaktól érvényes orvosi igazolást kér. S az ilyen, munkaképtelen tagoknak — egyéni elbírálás szerint — a háztáji és a szociális bizottság javaslata alapján a háztáji területük taiajmun- káját részben vagy egészben a szociális alap terhére végzik el. Közlik még a tsz vezetői, hogy a háztáji föld új használati elvéről, a helyi körülményeknek megfelelő alakításáról rendszeresen tájékoztatják a tsz tagságát. A teljes rendezését április 10-ig feltétlen befejezik, elvégzik a kiméréseket is. Május után belépő tagnak ez évben nem jelölnek ki a közös területéből láztáji földet. Asztalos Bálint Gázlángnál A nyíregyházi üvegtechnikai üzemben Gubányr Ibolya laborfelszerelést készít. Hammel József íelv. T^amj^ds emberek Megkezdték a vetőburgonya válogatását a BcrkesziBaj- esy-Zsilinszky Termelőszövetkezetben. Hammel József íelv. Egy sor akác, egy fehér ház, egy füstölgő kémény. Mind itt vagyunk, akik vagyunk. Olyan csend van a tanyán, hogy zajnak érzi az ember. Erdő sincs a közelben, madár se szólhat. Csak egy öreg kutya küszködik a kapuban. Kapu! Ugyan minek? — Ahol ház van, oda kerítés kell. Ahol kerítés van, oda jár a kapu is. Tanya! Azt gondolom magamban, hogy paláira ítélt hely. Es nem én mondom ki. — Négy gyermekem van. Itt neveltem fel őket Most egy sincs itt. Bántotta őket a csend. Nem a föld. Azt szereti mind a négy. A két lány mezőgazdászhoz ment férjhez. A két fiú az lett, ami az apjuk volt. — De nem maradtak itt. Igaz, elhiszem, hogy nehéz volt Ha köhögött, vagy lázas volt valamelyik én voltam az orvos. Ha levált a cipőtalpa az egyiknek, hát felcsaptam suszternek. Csak tanító nem voltam sose. mert két elemi után már mindegyik többet tudott, mint én a magam négyével. Férfi sors, tanyássors: ünnep? — Ha egy irat kellett a tanácson, vagy hívtak a gyerekek miatt az iskolába, akkor felöltöztem és bementem a faluba. Ünnep volt az. Asszonynak lenni sem könnyű itt, ahol a legközelebbi szomszéd is csak 5—6 kilométerre van. — Kislány voltam még, amikor először elvitt az apám a faluba. Egy rokonféléhez mentünk. Egyszerre azt mondta az asszony ott, hogy mindjárt jön, elfogyott a sója és csak átszalad a szomszédhoz. Bevásárlás a falusi fűszeresnél7 Évente kétszer, mostanában már csak egyszer. Úgy tavasszal. Nem bírják már a lábak. Meg minek is. Azt mondják jó levegő van a nagy diófa alatt, az udvaron. — Tudom én — szói a férfi, — én vagyok itt az utolsó tanyás ember. A házba is már csak a fa ér valamit. Kóborló-tanya. így hívják, hiszen csak a kóbor ember vetődött erre néha. A községtől, Bújtól 5 kilométerre az egvenes hátú földön egy akácsor, egy ház kerítéssel, a kapuban öreg kutya. — Olyan koros már er a kuvasz, hogy néha az ai érzésem, hogy egyszerre születtünk. Hudák Károly meg a fér lesége. Nem integetnek » távozó után- Nem szoktak H. S. » „A PARTNEREK még tétováznak“ Egy 1966-os beszélgetés folytatása
