Kelet-Magyarország, 1968. március (25. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-31 / 77. szám

Helyi kezdeményezések folytatása Szabolcs ifjúságának helyzete m megyei pártbizottság előtt „A fiatalság, az ifjúsági fzóvctáég munkája, annak lavítáaa mindannyiunk ügye. A.z ifjúság kommunista ne­velése, felkészítése a jö­vendő feladatokra — álla­mi, társadalmi érdek és az egész társadalom feladata.” 1966 szeptemberében fog­lalt így állást az ifjúsági szö­vetség munkájáról az MSZMP megyei végrehajtó bizottsága, A napokban szélesebb plé- num, a megyei pártbizottság vitatta meg a KISZ megyei bizottságának munkáját, hogy értékelve az ifjúsági szövetség tevékenységét, meghatározzák a további fe­ladatokat. A fontos megyei fúrom ta­nácskozása ismét ráirányí­totta a figyelmet a fiatalok mozgalmi Setére A fejlődd KISZ-mtmka egyik pozitív vonása, hogy a közelmúltban lezajlott nagyszabású politikai akci­ókban sikeresen mutatta meg erejét megyénk ifjúsága, A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójá­nak tiszteletére rendezett if­júsági események, a forradal­mi ifjúsági napok, a vietna­mi fiatalok segítésére indí­tott akciók, a „Vádoljuk az imperializmust” politikai mozgalom mind megannyi nagyszerű megmozdulása volt megyénk ifjúságának. Fiataljaink megmutatták, képesek fontos, politikai, gaz­dasági kérdésben az állás- foglalásra. Tovább kell azon­ban lépni. Most még csak csírájában van meg, de már érezhető az új kezdeménye­zés: a központilag szervezett- akciók mellett mind több te­ret adnak a helyi kezdemé­nyezéseknek. Ez összefüggésben van gaz­daságirányítási rendszerünk reformjával. A helyi lehető­ségek, kezdeményezések nagy­esten. segítik a, gazdasági fela­dataink teljesítését Ez kétszeresen hasznos le­het. Egyrészt a helyi kezde­ményezéssekkel növelni lehet az alapszervezsetek önállósá­gát. Másrészt a járási bizott­ságoknak jelentős ereje sza­badul fel, amelyet az elem­ző, sokoldalú politikai mun­kára fordíthatnak. Komoly gondokat oldhat meg ezzel a KISZ. Jelenleg egyes if júsági rétegekkel nem olyan hatékony a kapcsolat, amilyen kívánatos lenne. Fontos, hogy az iparban.,és a mezőgazdaságban dolgozó fi­úk és lányok mellett a fia­tal értelmiségiek is rendsze­resen részt vegyenek az if­júsági szövetség tevékenység giében. A fiatal házasok kö­zül sokan .viszonylag rövid idő alatt kimaradnak az ak­tív KISZ-munkábóL Ezekkel nagy erőket le­hetne visszaszerezni. Az ér­telmiségieknek, a fiatal or­vosoknak, jogászoknak, köz­gazdászoknak, akik koráb­ban évekig voltak részesei a középiskolai, egyetemi KISZ- szervezeteknek, a községi mozgalmi élet hasznos rész­vevőinek is kell lenniük. Ezért azonban a falusi KISZ- szervezefceknék többet kell foglalkozni problémáikkal, az őket érdeklő kérdésekkel. A fokozott önállóság erre lehe­tőséget ad. De nemcsak a fiatal ér­telmiségiek gondjairól hal­lunk gyakran. Sok község­ben nem kapnak megfelelő támogatást a KISZ-szerveze­tek. A tanácsok, a tömeg­szervezetek képviselői, ■ he Ivenként) a pártszervezetek vezetőségi tagjai, ha részt is vesznek a különböző KISZ- rendezvényeken, tevékeny ségük kimerül a részvétellel, vagy néhány hiányosság bí­rálatával. A pártszervezetek már megkezdték egy helyes gya­korlatot A tapasztalt kom­munisták, akik már jobban ismerik a mozgalmi élet sa­játosságait, konkrét javasla­tokat elvi és módszertani útmutatást adnak az alap- szervi KISZ-vezetőknek. Ezt a gyakorlatot kell minden­napossá tenni. Annál is inkább, mert a párt fokozottan számít a KISZ-re, oktató-nevelő mun­kájára. Az elmúlt évben már mintegy 150 példamutatóan dolgozó KISZ-fiatait aján­lottak párttagnak megyénk KISZ-szervezetei. Ez tovább növeli a felelősséget, hiszen pártunk az ifjúság legjavát várja tagjai sorába. A kpmoly termelő munka közben sem szabad megfe­ledkezni megyénk egyik leg­népesebb ifjúsági rétegéről, a tanulóifjúságról- •_ Érdekük­ben — különösen ä szakmun­kástanulók esetében — a körülmények javításáért az ifjúsági szövetségnek ia nap mint nap szót k®U Több olyan tapasztalat, volt az elmúlt időszakban, hogy a gazdasági vezetők különö­sebb elképzelések nélkül szerződtettek ipari tanulókat. Ez később az elhelyezkedés­nél ' feszültséget okozott. A KISZ figyelemmel kísérheti ezeket a jelenségeket és il­letékes helyeken meg kell vé­denie a fiatalok érdekét. Az ifjúság nevelésében, KISZ munkájának fejlődésé­ben elért eredmények alap­vető forrása a pártvezetés, a párt politikája. A megyei pártbizottság határozatai, út­mutatásai kedvező feltétele­ket teremtenek a KISZ tevé- kenységéhez. Az erők össze­fogásával, az . ifjúság iránt érzett felelősség tudatában minőségileg még tovább le­het javítani e munkát A Magyar Rádió és Televízió gyermekkórusa részvételével -r- ­nyírbátori zenei napok — 68 Az idén második alkalom­mal rendezik meg a nyír­bátori zenei napokat au­gusztus 18—19—20-án, va­lamint 25-én és 26-án. A nyitóünnepség hangu­latát ezúttal is a toronyzene és a lovasbandérium felvo­nulása biztosítja, majd az első napon dalos. találkozót rendeznek. A középkori ze­ne kultusza jegyében a na­pok idején országos és vi­lághírű zenekarok, kórusok vendégszerepeinek Nyírbátor színpadain. A meghívottak között szerepel a Budapesti Zeneművészeti Főiskola ka­marazenekara és kórusé* Párkai István karnagy ve­zényletével, a Magyar Rádió és Televízió gyermekkóru­sát augusztus 20-ra várja Nyírbátor. Vezényel: Botka Valéria. A zenei napok utolsó előtti napján Verdi: Requi­em je kerül bemutatásra, majd a rendezvénysorozatot két Kodály mű — a Buda­vári Taedeum és a Tsalmns Hüngáricus — zárja PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A zenei események — koncertek, dalos találkozók — mellett egyéb kulturális ren­dezvényeket is tartanak. Ezek közül kiemelkedő ér­deklődésre tarthat számot a vidéken első alkalommal bemutatásra kerülő komp­lett Vaszary János tárlat, melyet egyrészt a Magyar Nemzeti Galéria képanya­gából, másrészt magány­gyűjtemények anyagából ál­lítják össze. A teljes Vasza­ry életmű bemutatása érde­kében ezekben a hetekben kezd tárgyalásokat a Megyei Idegenforgalmi Hivatal. Ugyancsak a Báthori Ist­ván Múzeumban kerül be­mutatásra a Tinódy Lantos Sebestyén emlékkiállítás és egy hangszer fejlődéstörté­neti tárlat A zenei napok és Nyírbá- ; tor egyéb értékeinek nép­szerűsítésére illusztrált pros- ! pektust készít a közeljövő- I ben a Megyei Idegenforgal- I mi Hivatal. (ss.) A kútnál Elek Emil felvétele Áruházak, szaküzletek Igazgatósági ülést tartott március 28-án a MÉSZÖV, amelyen többek között a me­gye általános fogyasztási és értékesítő szövetkezeteinek ez évi beruházásairól tár­gyalt. Ezek szerint Szabolcs földművesszövetkezetei 1968- ban saját fejlesztési alapjuk­ból mintegy 28 millió forin­tot ruháznak be. Az ez évi saját fejlesztési alap mellett 23 millió forin­tot fordítanak a már meg­kezdett beruházások befeje­zésére. Ebből kerül megépí­tésre Mátészalkán az ipar­cikk áruház és az ABC-áru- ház, a nyíregyházi ABC-áru- ház, Tiszalökön ruházati áru­ház, Ibrányban ruházati bolt, Nyírlugoson egy üzlet, Poros­aimén falatozó, Apagyon ön- kiszolgáló bolt és cukrászda, Nyírmadán vendéglő, Bakta- lórántházán iparcikk üzlet­ház, Csengerben ruházati bolt, valamint Tiszavasvári- ban és Demecserben ABC- áruház. (*•) A MSZMP Szabolcs-Szat- már Megyei Bizottsága az 1968/69-es tanévre felvételi pályázatot hirdet a Marxiz­mus—Leninizmus Esti Egye­tem 3 éves (általános), 2 éves szakosító és speciális tagozataira. 3 éves (általános) tagozat. A tagozat célja, hogy a hallgatók marxista képzését egyetemi szinten biztosítsa. A hallgatók első tanévben filozófiát, a másodikban po­litikai gazdaságtant, a har­madikban magyar és nem­zetközi munkásmozgalom történetét tanulnak. Fél­évenként vizsgáznak és az 1088/1957. sz. korm. rende­let értelmében végbizonyít­ványt kapnak. A jelentkezés feltétele: egyetemi, főiskolai, középis­kolai, vágj’ marxizmus—le­ninizmus esti középiskolai végzettség. A 3 éves általános tagozat Nyíregyházán. kihelj’ezett tagozatok Mátészalkán, Kis­várdán és Tiszalökön mű­ködnek. 3 éves szakosító tagozat. A tagozat elméleti to­vábbképzést, részletes is­mereteket nyújt a követke­ző szakon: szocializmus po­litikai gazdaságtana és a nemzetközi munkásmozga­lom története. A tagozatra jelentkezhet­nek. akik egyetemi, főisko­lai végzettséggel rendelkez­nek, vagy a Marxizmus—Le­ninizmus Esti Egj’etem 3 éves (általános) tagozatát el­végezték. A tagozat hallga­tói eredményes osztályvizs­gák után a marxizmus mindhárom ágából állam­vizsgát tehetnek és a 17/1963. VII. 2. sz. korm. rendelet értelmében főiskolai okleve­lét nyernek. A szakosítók csak Nyír- egj’házán működnek. Speciális tagosat: Az 1968/69-es oktatási év­ben speciális tagozat indul ipargazdaságtan szakon. A tagozat célja: a gazda­ságpolitika tartalmánál: és főbb célkitűzéseinek, a vál­lalati gazdálkodás, vezetés, szervezés és irányítás kor­szerű módszereinek megis­mertetése. Tagozatra jelentkezhetnek egyetemi, főiskolai végzett­ségűek, akik a Marxizmus— Leninizmus Esti Egyetem szakosító, vagy 3 éves tago­zatát elvégezték és ipari te­rületen dolgoznak. Foglalkozásokat kétheten­ként Nyíregj’házán tartjuk. A tagozat időtartama égj’ év. Általános tndnivalók: A jelentkezők felvételi vizsgát tesznek az esti egj’e­tem által megadott iroda­lomból. A felvételi vizsgák ideje: 1968. május 27. és június 5. közötti időben A tanév szeptember I-tol, június 30-ig tart. Az általános és szakosító tagozaton hetenként egyszer meghatározott napon és időben kötelező előadás, vagy osztályfoglalkozás van. A tandíj egész étTe: á 3 éves általános tagozaton 170 forint, a szakosított tagoza­ton 250 forint, speciális ta­gozaton 170 forint, mely két részben fizetendő. Aki a felvételi vizsgán nem felel meg, vágj’ egyide. jüleg más egyetemre. tanfo­lyamra is jelentkezett, nem nyerhet felvételt. Mindhárom tagozatra pár- tonkivüliek is kérhetik fel­vételüket. A pályázatot a munkahely, szerinti illetékes járási, városi pártbizottság­ra kell beküldeni 1968. má­jus 5-ig. Ugyanitt szerezhető be a jelentkezéshez szüksé­ges kérdpív és irodalom- jegj’zék. A pályázathoz or­vosi igazolást kell csatolni. MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZABOLCS-SZATMÄR MEGYEI BIZOTTSÁGA Körforgás a pult túlsó oldalán Ami drága a kereskedőuek és a vevőuek A minap Nyíregyházán ta­lálkoztam azzal a bolti el­adóval, aki kedvesen mo­solygott akkor is, amikor a tizedik polcról szedte le az árut, s miután azt sem kér­tem, megértéssel, sértődés és neheztelés nélkül köszönt szíves viszontlátással. És van olyan üzletvezető is, aki — miután savtalan bort kér­tem — utánam jött az ut­cára elnézést kért, mert a tanuló mégiscsak savasat hozott fel a raktárból... és kicserélte a palackot. Tudom, az ilyen eladó & üzletvezető még olyan ritka ebben a megj’ében, mint a fehér holló. De már van ilyen is. S ők jelzik:: az új mechanizmusban ilyenek lesznek a többiek is, a ke­reskedelem minden alkal­mazottja. Mert ilyennek kell lenniük, ha nagyobb for­galmat, s ennék nyomán tisztességesebb összegű jö­vedelmet akarnak elérni. Indokolatlan többletmunka Hogy a vevő azt mondja, soká tart ez a folyamat? Igaza van, soká. Mert nem kevés a gátló körülmény. Nézzük csak: mi van a pult másik oldalán. Szabolcs kereskedelmi vál­lalatai fmsz-ei már most — március -van! — kimerí­tették egész évi túlórára szánt keretüket. Ez azt mu­tatja, hogy az általános pa­nasz nem alaptalan. Akkor, amikor minden munkahe­lyen készítik a munkaidő­csökkentési elképzeléseket, a kereskedelemben rendkí­vül felduzzadt a többlet- munka. Lássuk, milyen utat tesz meg az áru, • amíg a kiske­reskedelemtől eljuthat a fo. gyasztóhoz. Először: a vál­lalathoz, fmsz-hez beérkezik az új rendelés. Másodszor: három-négy nap múlva meg­érkezik a számla a nagy­kereskedelemtől. Harmad­szor: az ármegállapító bi­zottság — minden kiskeres, kedelmi vállalatnál, fmsz- nél van ilyen — összeül és kalkulál. Negyedszer: lead­ják a kalkulációt a boltnak. Ötödször: a bolt megnézi, hogy hasonló régebbi áru­ját az új szerint árazza. Hatodszor: minden egyes cikkre — ezer zsebkendőnél is külön-külön — ráírja az árát. Menekülnek a boltosok Egy hét telt el, amíg az új áru odajut a vásárló elé. Ezzel együtt rengeteg munka, egy-egy áruátvétel­nél tízszer annyi, mint ta­valy decemberben. Kell ez, mert ez együtt jár az új mechanizmussal. De vajon keilte mindebből a körforgásból? Szükség van-e arra, hogy fáradt, kimerült eladó álljon a pultnál, alti heti hatvan órai munka után képtelen udvariasság­ra. s kulturált kiszolgálás­ra? Nem kell, hogy csök­kent forgalomnál indokolat. lanul megszaporodjon a túl­óra, amellyel — bár ki kell fizetni, vagy szabadnappal pótolni — csökken a válla­lat nyeresége, ä dolgozó fi­zetése is. A kereskedelem minden eddiginél inkább ér­dekelt abban — az új bére­zés is ezt igazolja — hogy többet forgalmazzon és eh­hez többet, jobban foglal­kozzék a vevővel. De a fen­tiek mellett erre egyszerű- en fizikailag nincs lehető­ség. S különösen nincs az egy, vagy kétszemélyes fa­lusi, tanj’ai boltokban ahol meg sem tudnak birkózni az árazással, s ahonnan más megyékben már mene­külnek az eladók. Figj’elmeztető tények ezek. Ahhoz, hogy elérjük a ke­reskedelem egyik legfonto­sabb célját, a kulturáltsá­got, változtatni kell a már negyedéves, s rossz gyakor­laton. Érdemes változtatni ? Több lehetőség van. Egj’ik, hogy a kereskedelem ma még sokszor teljesen feles­legesen reagál minden ter­melői ármozgásra — a leg­kisebbre is — ezzel renge­teg pluszmunka jár. Még nem tudja hogy ezzel meny. njü költséget, időt és nem utolsó sorban forgalmat ve­szít Számolniuk kell azzal is, hogy egy új cikk, külö­nösen divatcikk forgalomba hozásánál egyetlen nap is nagyon sokat számít, s az jár jobban, aki hamarabb lép ki az áruval. Ehhez vi­szont gondolkozni, tenni kelL Van már elképzelés, hogy a nagykereskedelem végzi el az árazás munkáját a bolt helyett — a vas- és műszaki fel is ajánlotta — természetesen pénzért. A ke­reskedelem húzódozik pe­dig ha számol, rájön, hogy neki sem kerül kevesebbe, így nagyobb a forgási se­besség, gyorsabban vehet új árut a kiskereskedelem, ke. vesebb a kamat hamarabb töltheti fel egy bolt a kész­letét keresett áruval. így nem fordulhat elő, ami ma gyakorlat például a nyír­egyházi papírboltokban, s másutt hogy olyan cikkek hiányoznak, amelyek van­nak egy házzal odébb a nagykereskedelemnél, csak éppen nem tudják onnan megvenni. Nem tudják, mert inkurrens, elfekvő áruik vannak, amelyek nem kellenek, addig pedig nincs pénz. A verseny élesedik Ezek után joggal bosz- szankodik a boltos, még in­kább az akiéit a kereske­delem szervezete van: • vevő. . Közgazdászok kiszámítot. ták, hogy ezzel a gyakor­lattal, ami jelenleg van, le­hetetlen elérni jövőre azt a nyereséget amelyet a tava­lyi munka alapján most ki­osztanak. Ehhez tízszeresen jobb szervezettség kell, ud­variasabb, kulturáltabb fog­lalkozás a vásárlóval. E pillanatban kevés a jele an­nak, hogy ilyen úton növe­kedjék a forgalom. Pedig a konkurrencia élesedik, s en­nek nyomán máris tapasz­taljuk, hogy egy sarokkal odább olcsóbb ugyanaz a szöveg konfekció, vagy rö­vidáru. A vállalat, a kiske­reskedelem rugalmasságán, ármegállapításán, jó üzlet kötésén, okos leértékelésén és éppen az áru útjának je­lentős rövidülésén sok mú­lik. Az a vállalat, amely képes- olcsóbban, gyorsab­ban és jobbat hozni a piac­ra, jól forgatja a pénzét — nyer. Amelyik ezt nem te­szi — ráfizet, aminek első­sorban ő látja kárát A szakszervezet illetékesei most vizsgálják, mit kell tenni, mert így nem mehet tovább. Még fontosabb, hogy a kereskedelem szá­moljon, s változtasson a helyzeten Kopk» Hmm

Next

/
Thumbnails
Contents