Kelet-Magyarország, 1968. március (25. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-29 / 75. szám
HlJfC PROLETÁRJA^ EGYESÜLJETEKI XXV. ÉVFOLYAM. 75. SZÁM ÁRA: 70 FILLÉR 1968. MÁRCIUS 29, PÉNTEK Tanácskozik az országj2(yűlés Csütörtökön délelőtt 11 órakor összeült az ország- gyűlés. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Ma, gyár Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, továbbá Apró Antal, Biszkn Béla, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Nyers Rezső és Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője foglalt helyek Az ülést Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy az Elnöki Tanács az országgyűlés múlt év december 22-én berekesztett ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését — az alkotmány rendelkezéseinek megfelelően — bemutatta és a jelentést a képviselők kézhez kapták. Az országgyűlés az Elnöki Tanács jelentését tudomásul vette. Kállai Gyula tájékoztatta a képviselőket arról, hogy a Minisztertanács megbízásából dr. Korom Mihály igazságügyminiszter benyújtotta hozzá a szabálysértésekről szóló törvényjavaslatot. Beszámolt az országgyűlé:, elnöke arról is, hogy a jogi-, igazgatási- és igazságügyi bizottság indítványt nyújtott be az országgyűlés ügyrendje egyes szakaszainak módosítására. Végül Kállai Gyula bejelentette, hogy öt képviselő jegyzett be interpellációt. Az interpellációk tárgyát Prie- szol Olga jegyző ismertette. Ezt követően Kállai Gyula indítványára az országgyűlés a következő tárgysorozato: fogadta el: 1. A szabálysértésekről szóló törvényja- • vaslat; 2. A legfőbb ügyész beszámolója; 3. A Legfelsőbb Bíróság elnökének be- számolója; 4. A Legfelsőbb Bíróság elvükének megválasztása; Korom Mihály: Hazánkban rend és jogbiztonság van Dr. Korom Mihály igazságügyminiszter. A miniszter bevezetőben hangoztatta: — Jogos büszkeséggel állapíthatjuk meg hogy hazánkban rend és jogbiztonság van, társadalmi rendünk szilárd. Ebben jelentős szerepe van a jognak, illetve a jogszabályalkotásnak. Szocialista államunk, a szükséghez mérten, a jogi szabályozás eszközeivel is igyekszik mindig a legmegfelelőbb módon fellépni az életviszonyok rendezése, a társadalmilag kívánatos és helyes közösségi és egyéni magatartás kialakítása érdekében. — A Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusa is megállapította, hogy a jog megfelelően tölti be a társadalmat szolgáló szerepét. Ugyanakkor e vonatkozásban még számos feladat áll előttünk. A társadalmi, termelési viszonyok gyors ütemű fejlődésének és fejlesztésének voltunk és leszünk tanúi, sőt cselekvő részesei. E viszonyok jogi, különösen pedig átfogó törvényi szabályozása jórészt csak a feltételek „beérése” után volt és lesz a jövőben is lehetséges. — A szabálysértésekről most beterjesztett törvény- javaslat természetesen más jellegű viszonyok szabályozására hivatott, mégis méltán sorolhatjuk majd fontos törvényeink közé — mondta a továbbiakban, majd megemlítette, hogy a magyar országgyűlés 90 évvel ezelőtt foglalkozott hasonló kérdéssel, amikor megalkotta az 1879. évi negyvenedik törvényt a kihágásokról. Ez önmagában is indokolná az új törvény megalkotásának szükségességét, de nyomó- sabb érv az, hogy megértek az új, korszerű szabályozás társadalmi feltételei. — A törvény társadalmi rendeltetése az, hogy az állampolgárokat a társadalom érdekeinek megfelelő magatartása tanúsítására késztesse — mutatott rá a miniszter. E cél érdekében az állam a jogsértőkkel szemben kényszerintézkedéseket helyez kilátásba, s a rendelke- zéoek megsértőivel szemben azokat alkalmazza is. — Magától értetődik, hogy a kényszerintézkedések természete és súlya, a felelősség megállapítása elsősorban a jogsértés társadalmi veszélyességi fokától és jellegétől függ. Az állam elleni, az állampolgárok élete, testi épsége, a társadalmi vagy személyi tulajdon elleni súlyos támadások igen veszélyes cselekmények a társadalomra. Elkövetőit ezért szigorú büntetéssel kell sújtani és az ilyen jellegű büntetések feltételeit, módját a büntetőjog kell, hogy rendezze. Me5. Az országgyűlés ügyrendjének módosítása; 6. Interpellációk. Ezután napirend szerint megkezdődött a szabálysértésekről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Dr. Korom Mihály igazságügyminiszter emelkedett szólásra, s tartotta meg expozéját. gint más jellegű jogsértések azok, amelyek a munkaviszonyból eredő kötelességek megszegéséből fakadnak. Ilyenek a fegyelmi vétségek, amelyek szabályozása a Munka Törvénykönyv keretében történik. További csoportja a jogsértéseknek a károkozás, a kártérítési felelősség amelyekről a Polgári Törvénykönyv tartalmaz megfelelő rendelkezéseket — A felelősségi rendszer említett skálája sem nyújt azonban kielégítő megoldást olyan jogsértések esetében, amelyek a társadalomra kevésbé veszélyesek. Ilyen jellegű jogsértések a szabály- sértések, amelyek túlnyomó részt az államigazgatási szabályok megsértéséből adódnak. Bár társadalmi veszélyességük lényegesen enyhébb, mint a bűncselekményeké, elkövetésük mégsem maradhat következmények nélkül. Az elkövetők megbüntetésével elősegítjük a súlyosabb jogsértések, a bűncselekmények elkövetésének megelőzését is. A továbbiakban a miniszter arról szólt, hogy csakis a szocialista rendszer tudja felszámolni a jogsértések társadalmi gyökereit. Azonban ez hosszú folyamat, az emberek tudata általában lassabban fejlődik mint a gazdasági, termelési viszonyok. Sajnos, sokszor találkozunk még felelőtlenséggel, könnyelműséggel, törvények, rendeletek tudatos, vagy gondatlan megsértésével. A közérdekkel ellentétes magatartásokkal. Például hazánkban évente körülbelül 350 000 személyt kell felelősségre vonni szabálysértés miatt, s a kiszabott bírság összege meghaladja az évi 50 millió forintot A közlekedési szabálysértések száma meghaladja az évi 150 000-et. Évente több mint 25 000 személyt kell felelősségre von ni csekélyebb értékű dolgok ellopásáért, megrongálásáért stb. Figyelmet érdemel, hogy a garázdaságért felelősségre vontak száma az elmúlt három évben megháromszorozódott, továbbá, hogy évente több mint 20 000 esetben kell eljárniuk a szabálysértési hatóságoknak botrányt okozó részegekkel szemben. — Közvéleményünk mind határozottabban követeli hatóságainktól a következete sebb és szigorúbb fellépést a garázda, botrányt okozó, a szocialista együttélés szabályait semmibe vevő elemekkel szemben — állapította meg, s hozzátette: teljes joggal. A társadalmi együttélés szabályainak jelentős része a közrend szerves elemévé vált. Ilyenek pl. az utcán, nyilvános helyen való viselkedés elemi normái, a lakosság éjszakai nyugalmának megóvása, vagy akár a társadalmi vagyon kezelése terén kialakult gondossági követelmények. Minden becsületes állampolgár egyetért abban, hogy a társadalmi együttélés szabályainak megsértése nem maradhat következmények nélkül. A benyújtott törvényjavaslat a társadalom igényeinek és érdekeinek megfelelően tartalmazza e követelményeket. — Jogpolitikánk egyik alapkövetelménye az egyé- niesítés, a differenciálás azok között, akik valamilyen formában összeütközésbe kerülnek a törvényekkel. Azt valljuk, hogy minden jogsértést fel kell tárni, de a felelősségre vonásnál messzemenően figyelembe kell venni a cselekmény veszélyességét jelző tárgyi és személyi körülményeket. Helytelen lenne bíróság elé állítani a kisebb súlyú jogsértések elkövetőit. Ezért kell megalkotni és alkalmazni a felelősségre vonás egyéb, de mégis hatékony módját. — Manapság sokat foglalkozunk a bűnözés alakulásának kérdéseivel, különösen pedig azokkal az intézkedésekkel, amelyek a bűncselekmények megelőzését szolgálják. A szabálysértési esetek egy része is összefügg a büntetőjogi rendelkezésekkel. A tulajdon elleni szabálysértések, a lőfegyverrel, lőszerrel, sugárzó anyagokkal, kábítószerrel való visszaélés, a közveszélyes munkakerülés, a garázdaság, a verekedés, a veszélyes fenyegetés, stb. mind olyan esetek, amelyek megtalálhatók a büntetőjogban is. Hogy ezek elkövetése után a büntetőtörvény, vagy a szabálysértési törvény rendelkezéseit alkalmazzuk-e. Az dönti el, hogy milyen a cselekmény társadalmi veszélyességi foka. Ezenkívül a tulajdon elleni jogsértéseknél figyelemmel kell lennünk arra az értékhatárra is, amelyet most 500 Ft-ban javasolunk megállapítani — mondta. < Folytatás a 3. oldalon) urij Gagarin halálának híre felkavarta az egész i § maavar közvéleményt, gyászolja az egész ma- \ 9Uar név a kedves mosolygós arcú fiatal hőst, aki nálunk nem egysz er járt és sokan megismerhették közelről. Szinte tegnap volt a nap. amikor az orosz falusi asztalos fia elsőnek a világon eljutott a csillagokig. 1961. április 12-én az egész világon megszakadtak a rádió és ■ slevízióadások, majd az újságok külön kiadásai árasztották el a hírrel az utcákat, hogy ember van a világűrben. Jurij Gagarin a Vosztok—1 fedélzetén 108 perc alatt megkerülte a Földet. Most, amikor kötelesség teljesítése közben próba- repülés során tragikus szerencsétlenség érte, 34 éves volt. Két kislányát, a kilencéves Jelenét és a hétéves Gálinál hagyta vissza. Népünk nem felejti el Jurij Gagarint, a szovjet ember dicsősége a miénk is volt. Magunkénak érezzük. Mc*gtialt Gagarin Moszkva (TASZSZ) Az SZKP Központi Bizottsága, a Legfelső Tanács elnöksége és a Szovjetunió minisztertánácsa közleményt adott ki. Ebben mély megrendüléssel közölték, hogy március 27-cn próbarepülés során Jurij Gagarin, a világ első űrhajósa tragikus módon életét veszítette. A repülőgépszerencsétlenség következtében meghalt Vlagyimir Szerjogin mérnök-ezredes is. Az SZKP Központi Bizottsága, a Legfelső Tanács elnöksége és a Szovjetunió minisztertanácsa rendelete szerint Gagarin és Szerjogin temetésére kormánybizottságot hoztak létre. A bizottságot Andrej Kirilenko, az SZKP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagja vezeti. Gagarin és Szerjogin hamvait a Vörös téren, m Kreml falában temetik eL AZ SZKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK, A SZOVJETUNIÓ LEGFELSŐ TANACSA ELNÖKSÉGÉNEK ÉS A SZOVJETUNIÓ minisztertanácsának közleménye Az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnöksége és a Szovjetunió minisztertanácsa mélységes megrendüléssel közli, hogy 1968. március 27-én, próbarepülés közben bekövetkezett repülőszerencsétlenségben tragikus módon életét vesztette Jurij Alekszejevics Gagarin ezredes, a világűr első meghódítója, a Szovjetunió ünnepelt űrhajósa, az SZKP tagja, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldötte, a Szovjetunió hőse. E repülőgépkatasztrófában meghalt Vlagyimir Szergejevics Szerjogin mérnök-ezredes, repülő- egység parancsnok, az SZKP tagja, a Szovjetunió hőse is. ’ Az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának elnöksége és a Szovjetunió miniszter- tanácsa az elhunyt elvtársak családjának és hozzátartozóinak mélységes együttérzését tolmácsolja. Az MSZMP KB, az Elnöki Tanács, a kormány részréttávirata a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának. a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének, a Szovjetunió minisztertanácsának. Moszkva Kedves elvtársak! Az egész magyar közvélemény mély megrendüléssel értesült Jurij Alekszejevics Gagarin ezredes űrhajós pilóta. a Szovjetunió hőse és Vlagyimir Szergejevics Szer- jogin mérnök-ezredes repülőegység parancsnok, a Szovjetunió hőse tragikus haláláról. Eltávozott közülünk a szovjet népnek az a hős fia. aki történelmi küldetést vállalva először tört ki a Föld légköréből, megnyitva az emberiség űrkorszakát. A szovjet nép annyi bátor fiának áldozata után most Jurij Gagarinnal és Vlagyimir Szer joginnal két felejthetetlen embert veszített el az (Folytatás a & oldalon)
