Kelet-Magyarország, 1968. március (25. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-24 / 71. szám

Forradalmi hagyományaink ápolása és a szabolcsi ifjúság A „tízévesek•• köszöntése — Gazdag myári program — Beszélgetés Bánóczi Gyulával Március 15-én, az 1848-as szabadságharc évfordulóján kezdődtek a forradalmi if­júsági napok, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szö­vetség rendezésében. Nagy érdeklődés mellett sok ese­ményre kerül sor.’ Me­gyénknek csaknem vala­mennyi KlSZ-alápszerveze- te részt vesz a forradalmi ifjúsági napok eseményso­rozatában. A programokról, az eddigi eredményekről és aktuális ifjúsági kérdésekről beszélgettünk Bánóczi Gyu­lával, a KISZ megyei bi­zottságának első titkárával. — Az ifjúsági mozgalom most másodszor rendezi' meg a forradalmi ifjúsági napokat — mondta Bánóczi Gyula. Most a tavalyinál még jobban sikerül elérnünk a célt: a magyar nép törté­nete három kiemelkedő sorsfordulójának egységes és a ma feladataival összhang- . ban álló megünneplését. Le­hetőséget teremtünk az ifjú­ságnak a történelmi isme­retek elsajátítása mellett a szabadságharcos forradalhii múlt eseményeinek és em­lékeinek felkutatására. Szerintünk a múlt ismerete hozzásegíti áz ifjú nemzedé­ket mai feladatainak tuda­tos vállalásához, aktivitá­suk kibontakoztatásához. • Bánóczi Gyula elmondta ebben az évben három köz­ponti ünnepségből kettőt vidéken rendeztek. Március 15-én Nyírvasvári, március 21-én Baktalórántháza volt a megemlékezések . színhe­lye. Az a cél, hogy minél több fiatalt vonhassanak be a közös munkába. Lehetősé­get teremtenek, hogy az alapszervezetek önállóan tudjanak akciókat szervezni, öntevékenyen végezhessék a mozgalmi munka különböző szintű rendezvényeit. — A KISZ-nek az a ta­pasztalata — folytatta • a megyei bizottság első tit­kára — hogy • a forradalmi ifjúsági napok már nemcsak egy szűk ifjúsági réteg programja. Az ifjúsági szö­vetségben részt vevő fiatalok nagy tömegének ad cselek­vési lehetőséget. — Örömmel állapítjuk meg, nem egysikúak mosta­ni rendezvényeink. Az ün­nepségek mellett az ifjúsági fórumok, sportrendezvé­nyek, különböző vetélkedik, ifjúsági napok jelentik a változatos programot Kü­lön figyelmet fordítanak alapszervezeteink a tíz éve KISZ-tag fiatalok köszönté­sére. Amikor átadják az emléklapokat és jelvényeket, egyúttal emlékeznek arra az időszakra, amely a KISZ zászlóbontása óta eltelt — Kezdeményeztük^ nyis­sanak albumot KlSZ-szerve- zeteink, amelyben megörö­kítik a tíz éve KISZ-tag fiatalok nevét, tevékenysé­gét. Az évek során e könyvbe feljegyzik az olyan fiatalok nevét akikre az alapszervezet tagjai büszkék, az ifjúsági mozgalomban becsülettel helytálltak. Ezek az ‘albumok idővel az ifjú­sági szövetség fontos doku­mentumai lehetnek. Bánóczi Gyula kiemelte; a forradalmi ifjúsági napok eseményei március 15 és áp­rilis 4 között zajlanak de az eseménysorozat hosszabb időre szóló programot je­lent az ifjúsági szövetség tagjainak. Az előkészületek­ben a fiatalok ezrei vettek részt szorgalmas munkával. Ennek is eredménye: hogy élményt adó, forradalmi ro­mantikában bővelkedő ese­mények vannak napjaink­ban. — A fáklyával felvonuló KISZ-esek, úttörők, a ke­rékpáros hálastaféta, vagy azok a fiatalok, akik Kis­váráétól Baktalórántházáig futva tették meg az utat, hogy ott lehessenek a 19-es vértanuk sírjánál rendezett emlékünnepségen, mind mind nagyszerű megmozdu­lásai megyénk ifjúságának. — A rendező fiatalok az idén a tavalyinál még fo- kozottabbarP élvezik az idő­sebbek figyelmét és segítsé­gét. Elsősorban a pártszer­vezetek karolták^ fel megye- szerte a fiatalok kezdemé­nyezéseit. Sokan az időseb­bek közül, akik maguk is részesei voltak 1919 és 1945 eseményeinek, szívügyük­nek tartják, hogy közremű­ködői legyenek az akciók­nak. Meggyőződésünk, a for­radalmi ifjúsági napok ese­ménysorozata hozzájárul, hogy fiataljaink tisztábban és összefüggésében lássák 1848, 1919 és 1944 esemé­nyeit A hazafias és inter­nacionalista érzések kiala­kításában ugyancsak nagy lehetőségeket látunk az ese­mények során* — A megemlékezések mel­lett ez időszakban a fiata­lok számot adnak tudásuk­ról is. Most hirdetik ki a KISZ KB kiváló ifjú mér­nökök, közgazdászok és technikusok számára kiirt országos szakdolgozat pá­lyázatának eredményeit, adják át a szakma kiváló tanulója versenydíjait. Ezek­ben megyénk fiataljai is érdekeltek. — Természetesen nemcsak napi terveink vannak — mondta befejezésül Bánóczi Gyula. — Készülünk a IX. VIT-re és már megkezd­tük a felkészülést a ÄMP és a KIMSZ megalakulásá­nak 50. évfordulójának meg­ünneplésére. Színes progra­mot szeretnénk adni me­gyénk ifjúságának ez év nyarára. Marik Sándor Közúti javítótelep 5 millióért Átépítik a Széchenyi utca kövezetét — Milliós munkák vidéken Fejlődés előtt áll ebben az évben a Nyíregyházi Közúti Építő Vállalat. A megyeszékhely déli ipari övezetben központi javító­telepet alakítanak ki, amely 7 hold területen épül meg. Itt készül el a modern sze­relőcsarnok, korszerű mű­helyekkel és szervizzel, amely alkalmas lesz a vállalat mintegy 13 milliós értékű gépparkjának javítására és üzemeltetésére. Ezenkívül szociális létesítmények, für­dő, étterem és irodaház épül. Kivitelezését az ÉVM mint­egy 5 milliós költséggel már meg is kezdte. Altadásara év végén kerül sor. Meg­kezdik hamarosan egy kor­szerű üzemanyagtöltő ál­lomás építését is. . . Fontos munkák .elvégzése vár ez évben a vállalatra. 1968-ban a Nyíregyházi Közúti Építő Vállalat 115 milliót tervezett utak és hidak épí­tésére, korszerűsítesere. Eb­ből a KPM Közúti főosz­tály részére mintegy 68 "í1“' lió forint értékű munkát szándékoznak végezni. Ezek között jelentősebbek: a nyírbogdány—pancmi ut Nyírbogdány és Demecser közötti szakasznak megépí­tése 10 milliós beruházással, a Balkány—Nádaspuszta közötti 12 kilométeres es a Balkány—Abapuszta kö­zötti út megépítése, me­lyekre 10 és fel milliót for­dítanak. Ezenkívül megé­pül a kálmánházi bekötő ut másfél milliós kivitele­zési költséggel. A városban is több fon­tos munkát végez ebben az évben a vállalat ök vég­zik el a nyíregyházi Szé-' chenyi utca útjának korsze­rű átépítését, s megépítik Nyíregyháza—Sóstó között az új közutat, amely bizto­sítja majd a villamosfor­galom megszűnésével e fon­tos útszakasz forgalmát Ezt sürgeti, hogy év végétől a villamosközlekedés meg­szűnik és a Sóstótól a kis­vasút is az új nyomvona­lon csatlakozik majd a zá­honyi fővasútvonal mellé. A munkákat megkezdték. Ez évben sor kerül az Arany János és a Toldi ut­cák korszerűsítésére. Mint­egy 3 milliós költséggel épülnek meg az aszfalt bur­kolatú útak. Elősegítené és gyorsítaná a kivitelezést, ha a Gázművek a gázbekötése­ket ebben a városrészben mielőbb befejezné. Jelentős munkákat végez a vállalat a megye állami gazdaságai a járási tanácsok részére is. Utóbbiak meg­rendelésében szerepel 12 ki­sebb nagyobb híd építése Kiémelkedő ez évbefc is a tsz-ek úthálózatának javítá­sára fordított összeg, mely 18 millió forint Ilyen tsz­bekötő útafc épülnek Cse- göldön, Fehérgyarmaton, Kisnaményban, Tyúkodon, Tisztaberekén, Nagyaron, a tiszavasvári Vasvári Pál Tsz részére, Vencsellőn, Ib- rányban, Tiszaadonyban, Ajakon, öpályibAi, Nyírib- ronyban, Kishódoson és a határszéli Urában. . INDOKOLT LENNE Munkásexpressz a fővárosba Újra a figyelem középpontjában közlekedésünk — Javaslat nincs, de „verik az asztalt44 — Vonat műszak kezdéshez Két országos fórum egy­egy írása foglalkozott a kö­zeli napokban a szabolcsi közlekedési gondokkal. A Népszava múlt vasárnapi glosszája a vasúti közleke­désben ötletes megoldást ja­vasolt az eljáró munkások korszerűbb utaztatása érde­kében. A Kossuth rádió már­cius 20-i, „Válaszolunk hall­gatóinknak” műsorában egy panaszos levél nyomán a nyíregyházi autóbusz-pálya­udvar, egy évtizede húzódó ügyét vetette fel sürgetően, bírálta a szabolcsi közleke­dés kultúrálatlanságát. Érdemes idézni a Népsza­vából; „Ahhoz, hogy a vasút­nál megállapítsák, hányán utaznak Szabolcsból Buda­pestre, még csak elektroni­kus gép sem kell. Nyiregyhá- zárói annyi az utas, hogy számukra közvetlen vonatot is indíthatnának a főváros­ba, megállás nélkül, a jelen­legi díjszabással, de munkás- expresszként.” A két «írás segítő szándék­kal ismét felénk fordította az ország figyelmét, de ben­nünk is gondolatokat éb­resztett. Hogy közlekedésünk ügye mennyire társadalmi probléma, elég ha ismét a so­kat idézett' adatot, a ‘Sza- bolcs-Szatmárból „ingázó” 28 ezres tömeg számát említ­jük. Az eljárást — mint meg­lévő tényt — azonnal meg­szüntetni lehetetlen. A me­gye iparfejlesztése bízvást évről évre csökkenti ezt a számot. A jelenlegi, s a még évekig megmaradó szabolcsi utazó tömeget feltétlenül jobb közlekedési körülmé­nyekhez kellene juttatni. Ezt javasolja a Népszava is, de kulturált utazási feltételeket, több buszt, pályaudvart, s a jelen pillanatokban is meg­valósítható udvariasságot, ta­pintatot sürget a Kossuth rá­dió. Ha közlekedésünkről esik szó — legyen az hivatalos vagy magánbeszélgetés — csaknem mindig egyetlen csattanó e beszélgetések vé­ge: pénz, jármű, hatáskör kellene. Ez való igaz. Amíg ilyen kevés busszal kell meg­oldani a közúti személyszál­lítás, addig megmarad a zsú­foltság, óhatatlanul lemarad a járatokról néhány utas. Az udvariasság,- a kellő tapintat azonban még most sem nél­külözhető. A napokban a debreceni MÁV- igazgatóság illetékesei­vel beszélgettünk. A menet- rendszerkesztésröl volt, szó. Elmondták, hogy ezt a fe­lelősségteljes munkát milyen közvéleménykutatás túőzi meg. De megtudtuk azt is, hogy az igényfelmérés bizo­nyos esetekben igen egyolda­lú: az igazgatóság meghívj«, illetve kéri a járási tanácso­kat, nagyobb üzemeket, te­gyenek javaslatot területüket érintő menetrendi változtatá­sokra. A MÁV tapasztalata az, hogy gyakran éppen azok a tanácsok nem válaszolnak, nem adnak ilyenkor ötietet, javaslatot, kérést, amelyek úgymond „egész évben ve­rik az asztalt.” Rajtunk is múlik az udva­riasság, beleszólásunk van a menetrendbe, s. minden ál­lampolgárnak beleszólása van a buszvárók építésébe —hisz ezek a fejlesztési alapba fi­zetett pénzből készülnek a legtöbb községben. A Nyír­egyházi Konzervgyár például jól értelmezte ezt. A gyár vezetőinek kérésére a MA V a műszak kezdéshez jól al­kalmazkodó járatot indít Vá- sárosnamény felől, az új me­netrend életbe lépésétől. Ha áttételesen ’is,- de ugyaricsak rajtunk —. a . tár­sadalom.' sürgető jelzésein -— múlik az évtizede húzódó nyíregyházi buszpályaudvar felépítésének ügye, a mind több autóbusz beáiutasa me­gyénkben, de nem utolsósor­ban a jelenlegi munkásvona­tok mozgó kocsmáinak vég­leges, kitelepítése. Szilágyi Szabolcs „Lektor“ a franciáknak... TÖRTÉNET EGY NŐI BRIGÁDRÓL Neve: Lektor. Műgyanta bevonatú szövet. Első pró­bagyártása francia szövet­ből, Franciaországnak. El­ismerés külföldön, siker itt­hon. Második kísérlet ma­gyar .szövettel. Kitűnő ered­mény. . \ Hússzori mosás után sem szükséges a nadrágot vasal­ni. Gyűrhetetlen, éltartó. Az új eljárást az ország­ban elsőnek és egyedül a nyíregyházi ruhagyárban ve­zették be. A gyártási titok őrzője Marinka János mű­szaki osztályvezető. — E tőkés piacon hódító terméknek a gyártására épül az új üzemcsarnok. 200 ezer darabot igényeltek belőle máris a nyugati ál­lamok. Sajnos ez évben csak felét tudjuk kielégí­teni. A sikeres kísérlet fő ré­szese a Kállai Éva szocia­lista címért munkálkodó női brigád. Kiléncen vannak. Hét nő, két férfi. Nyolc betanított munkás. Exportüzemrész. Berregnek a gépek. Hét. nő, két sorban ül egymás mögött. A sort Tö­rök Margit nyitja. Nővére Győrffy Arpádné, a Kállai *Éva brigád vehetője. — Sokszor hiányzott ré­gebben igazolatlanul, későn járt be. Én kértem át ebbe a brigádba. Anyám özve­gyen nevelt bennünket,, ke­vés pénzt látott abból, amit Margit keresett. Őszintén elmondtam a brigádnak mi­ről van szó. Befogadták — mondja Győrffyné. Egy év« alakult meg a Kállai Éva brigád. Célul tűzték a szocialista cím el­nyerését. Egy éve Margit egy percet sem késett. Ki­tünően végzi munkáját is. Társa a brigád legidősebb tagja. 10 éve dolgozik az üzemben. Dandár István. — Rajta és Margiton mú­lik, hogy exportképes le­gyen a termék — mondják a nők. Éppen a kísérletezés ide­je alatt történt Három és fél *órát hiányzott Csúnya Pálné. Férjét vitte a szana­tóriumba. Munkáját a bri­Főpróba Flóra tanyán — ÉS A HÁROM ANYANYELVŰ PEDAGÓGUS A földutakon jó irányt mutatnak az új villanyoszlo­pok: amerre vezetnek, ott van a Flóra tanya. Eldugott kis szabolcsi fészek. Negy­venhat család és 503 lélek, messze a világtól, tv, rádió, mosógép és villanytűzhely, villanyvasaló nélkül. De nem sokáig. Közeleg a nap, amikor Flóra tanyán is ki­gyullad a villany. Az egykori zsellérfészek ünnepi hangulatban várja a villanyfényt. Minden lakás­ban becsavart égőkkel a nyolc, tíz, tizenkét égős csil­lárok. Most már a negyven­hat lakásból hatban van tv — bekapcsolásra készen — de mire az áram megérke­zik, a lakások felében lesz. És egy meghatóan egy­szerű, mégis vonzó kis színpad épül a lebontásra épült volt magtárban. A fiataloknak énekkaruk van, két tánccsoport műkö­dik két kislány igen kul­turált szavalatát hallgattuk a petróleumlámpa melletti főpróbán. Az előadás már villanyfényszórók sugárké­véjébe fonja szőke hajukat. Ahányszor az okok után ku­tattunk, minden második mondatuknál ilyeneket mondtak: „És akkor jött Pa­li bácsi.” A Flóra tanyai tanító, Tolnai Pál. Öt úgy tekintik a Flóra tanyán mint akinek az ér­kezése majdnem olyan aján­dék volt, mint a villanyé lesz most. Múlt év márciusában jött. Utoljára voltak abban az évben felső tagozatosai. Úgy tervezték a felső négy osztály ebben a tanévben bemegy a baktai tanyakol- légiumba. Igenám, de ezek a gyerekek nem tanultak orosz nyelvet. Tolnai Pál, az új tanító engedélyt kért és kapott rá, hogy megszeret­tesse a huszonhat tanúival az általuk még nem ismert idegen nyelvet. Három hó­napja volt rá. És a Flóra tanyai gyerekek ma is jobbak oroszból mint akik négy évig tanulták. Persze, Tolnai Pálnak, aki Munká­cson született, orosz nyelvű tanítóképző intézetben ad­ták ki a diplomáját. De ké­pesített arra is, hogy cseh és szlovák nyelvű gyereke­ket tanítson írásra és olva- sára. És 1934 óta magyar nyelvű iskolában is tanít. Három nyelvet beszél anya­nyelvként. három nagy kul­túrának gyűjti a fiatalok számára elérhető kincseit. Hét gyermeke közül négy szovjet állampolgár. Egy mérnökíia Feodoszijában, a Krim félszigeten dolgozik húga Karlovy-Varyban, a filmfesztiválok cseh városá­ban pedagógus. Családja há­rom országban él, lakik, dol­gozik. Jut belőle Magyar­országra is. Klári nevű lá­nya Dél-Magyarországon Jánoshalmán pedagógus. Pali bácsi nemcsak levelez három országgal, hanem három nyelven olvas folyó­iratokat, tudományos iro­dalmat és az a szenvedélye, hogy mindezt tanyákon te­gye közkinccsé. Amikor idejött, összehívta a fiatalokat: „Látom a kert­kapuban álldogáltok vasár­nap délután. Gyertek hoz­zám, lesz mindig mivel szó­rakozni.” Azóta két tánc­csoport működik a tanyán, színjátszók, szavalókör fogy a könyv, olvassák az újsá­gokat és jól tanulnak a gyerekek. ö is készül a villanyra. Már van vetítőgépe. Alig várja, hogy' bekapcsolhassa. Felesége. Hilda néni bolt­vezető. mégis tanító néninek szólítják a tanyai fiatalok ö tanítja az ünnepi műsor táncműsorát Amikor visszafelé döcög­tünk a homokos úton, a TITÁSZ embereivel talál­koztunk. „Siessenek, nagyon várják” — kiáltottunk oda nekik. Nem csodálkoztak. Értet­ték. (— tesztelni —I gád látta el. Győrffyné szü­netben összehívta őket. „Mit szólnátok, ha a három és fél órára jutó bért ösz- szeadnánk?” 7 erm^zetesnek vették. Ha Boda Zoltánná strva- takadt, már tudták a bri­gádtagok, hogy valamit el­rontott. Segítették. Régen nem vette szívesen. Már egyre kevesebbet könnyezik. Zajácz Sándorné a brigád­ban a nők között a legidő­sebb. Vígkedélyű. — Ha hallgatag, már tudjuk, valami nincs rendben ott­hon — mondja a brigádve­zető. Egyik asszony begörcsölt a gép mellett Seresné azon­nal segített Addig két em- ■ bér munkáját végezte Győrf­fyné. * — Ilyesmi előfordul mun­ka közben. Egymásra van utalva az ember. Segíteni kell. A munka nem állhat — magyarázza a brigádve­zető. Izgalommal várták a pró­bagyártás eredményeit a ve­zetők. A délutáni műszak a legnehezebb. — És ezekben a napok­ban különösen vigyázni kel­lett Kiajánlásra Franciaor­szágba készültek a munka­darabok. Ettől függött a si­ker — magyarázza Győrffy­né. — Délelőtt kidolgozza az ember otthon magát Május elsején jubilál a Kállai Éva brigád. Eddig minden feltételt tel­jesítettek, amely a szocia­lista brigád oklevél elnye­réséhez szükséges. Sőt egy pluszt is: ez volt a kísérle­ti gyártás. Fontos tényező az anyag- takarékosság. Kezdetben nem szívesen hajoltak le egy gombért, a cérnát nem használták fel. Először ösz- szeszedte Győrffyné. Elne­vezték ószeresnek. És az „őszeres” egy-egv alkalom­mal 500 gombot és 50—80 guriga cérnát is összegyűj­tött.« Társadalmi ellenőrzés. Uj fogalom. — Bevezettük — mondja. — Meó nélkül végezzük; Ha a reszorton valaki valami­lyen hibát észlel, tudják ki követte el. Visszakerül hoz­zá. Először harag, sértődés volt Most nincs, már meg­szoktuk. Ez a brigád sokat tett azért, hogy most 21 nap nyereségrészesedésre . szá­míthatnak. Farkas Kiírnám

Next

/
Thumbnails
Contents