Kelet-Magyarország, 1968. március (25. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-24 / 71. szám

Ismeri őn ^ a Nyírséget 9 Érdekes verseny játékos túrára Seines, képes anyagot tar­talmazó csomagot kaptak ma a KISZ-szervezetek, sportkö­rök, Iskolák és tanácsok. Eb­ből kidéről, hogy az elmúlt két évben rendezett „Isme­red-e Nyíregyházát?” jelszó­val indított városismertető verseny idén kitágul és a ne­ve is megváltozik Nyírségis- mertető versennyé. A verseny előtti napon a benevezettek számára filme­ket vetítenek a Nyírség tá­jairól és nevezetesebb mű­emlékeiről. Vasárnap, a ver­seny reggelén autóbuszba ül­nek és egy több mint száz kilométeres túrát tesznek, érintve Vaját, Nyírbátort, Baktelórántházát és Nagy- kállót Természetesen ki is szállnak, ahol néznivaló akad. A kellemes és vidámnak Ígérkező kirándulás után „zárthelyi” dolgozatírás kö­vetkezik a látottakról. A leg­jobb megfigyelőképességű ­eknek van lehetőségük nye­résre. de a többiek is gaz­dagabbak lesznek szűkebb hazájuk alaposabb megisme­résével és egy szép kirándu­lás emlékével. A versenyre sportkörök és iskolák kétfős csapatokat nevezhetnek be. De benevez­het korra, nemre és foglal­kozásra való tekintet nélkül bárki, akit a Nyírség érde­kel. (A tavalyi verseny leg­idősebb versenyzője, egy 86 éves nyugdíjas, legfiatalabb- ja pedig egy nyolcéves kis­fiú volt, mind a ketten elég jó helyezést értek el.) A ren­dezéssel az Építők Sportkö­rét bízták meg. Ide kell be­küldeni április 28-ig a je­lentkezéseket. A versenyt május 11-én és 12-én tartják. Főtt és füstölt húsáru ellátás az ünnepekre Közeledik április 4-e, a húsvét és május elseje. Az ünnepi ellátásra való felké­szülést soha nem lehet eleg korán kezdeni. Erről tájékoz­tattak bennünket a Szabolcs megyei Húsipari Vállalatnál, mondván: húsfélékből, tölte­lékárukból jobb lesz az ellá­tás, mint tavaly. Csaknem mindenből a másfél-kétsze­resét biztosítják. Főtt, füstölt árukból Nyír­egyháza részére két vagon­nal Juttatnak. Forgalomba hoznak hurkát, sütni való kolbászt, virsliből, csemege és debreceni párosból, szalá­mifélékből a múlt évinek másfélszeresét, legalább 250 mázsát kapnak az üzletek, míg szalonnafélékből, pör- eökból a tavalyi dupláját, száz mázsát hoznak forga­lomba az ünnepek előtti hé­ten. A várható nagy forgalom­ra felkészült a megyei Állat­forgalmi Vállalat is, hogy marha- és sertéshúsból biz­tosítva legyen az ellátás Ezekben az időszakokban, aa ünnepek előtti hetekben he­tenként 150 szarvasmarháiéi 1000—1200 darab sertést szál­lítanak a vágóhídra, melybó Nyíregyháza ellátásáról ü gondoskodnak. Kedvezőnek ígérkezik a lakosság építőanyag-e! látása Tájékoztató a Belkereskedelmi Minisztériumban Pénteken a Belkereskedelmi Minisztérium iparcikk keres­kedelmi főosztályán ismer­tették a lakosság idei építő­anyagellátásának helyzetét. Az idén az ellátás lénye­gesen jobbnak Ígérkezik a tavalyinál, többféle, eddig hiányzó cikkből bőségesen kielégítik a szükségleteket. Nagyban hozzájárul ehhez az import és a belkereskedelem árucsereforgalmának a növe­kedése. A jobb ellátást biz­tosítja a megváltozott ellátá­si rendszer, a termékforgal­mazás bevezetése is. A kor­mány a lakosság részére épí­tőanyag kontingenst állapí­tott meg. Az alapvető, leg­fontosabb építőanyagokból tervben határozták meg azt a minimumot, amire a ki­jelölt vállalatok szállítási szerződést kötöttek, vagy kötnek a kereskedelemmel — természetesen a többlet­szállításnak és az import nö­velésének megvan a lehető­sége. A kereskedelem tavaly — az előző évinél — mintegy 18 százalékkal több, — 4,1 mil­liárd forint értékű építő­anyagot adott a lakosságnak. Az idén a kereskedelem mintegy 40 000—41 000 lakás­hoz elegendő építőanyagról gondoskodott, s 4,6—4,7 milliárdos forgalom lebonyo­lítására készült fel. 1968-ban egyebek között mintegy 20 százalékkal több tetőfedő pa­lát és cementet vásárolhat a lakosság. Fenyőfűrészáru­ból 10—12 százalékkal, mése- ből 14 százalékkal, fedélle­mezből 40 százalékkal több kerül forgalomba. Parkettá­ból is bőséges ellátással le­het számolni, olyannyira, hogy a kereskedelem már szigorúan meg tudja köve­telni a szállítóktól az előírt minőséget. Kizárólag a tető­fedő cserép okoz problémát. _ A hiányt viszont enyhíti, hogy több tetőfedő pala és 700 000 négyzetméter hullám­pala kerül forgalomba. A ke­reskedelem nagyobb mennyi­ségben tud kész víkendházat ajánlani. Hazai gyártásból 500, lengyel importból 330 áll a lakosság rendelkezésé­re. Ezenkívül a tavalyi BNV-n bemutatott kétfajta szovjet faházakra a TÜZÉP- telepeken megrendelést vesz­nek fel. A szovjet faházakha egyébként — lévén az áruk 60 000—100 000 forint körül, az OTP a lakásépítési köl­csönnek megfelelő feltételek­kel ad hitelt. Újdonság lesz az előregyártott garázs, amelyből Győrött, Komárom­ban és Budapesten ötszázat hoznak forgalomba. Gyarapítják azoknak a TÜZÉP-telepeknek a számát is, ahol különféle építőgépe­ket és szerszámokat lehet kölcsönözni, s szélesítik az anyag házhoz szállítását. Fehér felhő ezer holdak fölött A tiszaberceli „NYŰGÖZŐN“ A szél — pilótanyelven —­éppen nyolcas irányszél. A repülőtér dolgozói odanéznek a szélzsákra — sárga-fekete csíkos harisnya — és már mondják: nyolcas. Nyugod­tan felszállhatna a kid sport­repülőgép. Nem száll fel. Cserélik a motorját. A fürge kis „Holló” — ne­vezzük így, lefordítva len­gyel keresztnevét — kikö­tözve tűri a szakértő kezek babrálását. Elég szorgalmas. A nyír­egyházi járásban eddig már kétezer holdon szórta el a műtrágyát. Februárban több mint 800 holdon. Márciusban eddig több mint 1100 hold fölött szállt el fehér felhőjé­vel. Egy felszállásra öt mázsa anyag fér el a gép tartályá­ban. Ennek a kiszórási ide­je néhány perc. Gyakorlati­lag a gép napi ötvenszeri felszállásra kapott engedélyt a műszaki ellenőrzés szak­embereitől. Február 19-e óta, körülbelül 1500 Ízben emel­kedett a levegőbe — néhány nagyon szeles nap munkaki­esését leszámítva. A szakemberek, — pilóták Falusi délután Ibrányban * A rádió egyórás nyilvános közvetítése Figyelmet érdemlő vállal­kozása a rádiónak az írók szülőföldjükön sorozat. Leg­utóbb Ibrányban rendeztek irodalmi estet, melyet egy­órás műsorban közvetített — pénteken délután — a Kossuth rádió. „Ez az országrész mindig zaldatotíabb volt — törté­nelme, társadalmi viszonyai és kultúrája sajátos lázadó alkatot teremtettek e tá­jon, s írói ennek a haladó forradalmi magatartásnak voltak messze világító pél­dái. őket akartuk megszó­laltatni közvetítésünkben” — mondta Váci M'ihály költő, aki ezúttal nem mint országgyűlési képviselő ke­reste fel „körzetét”, Czine Mihállyal, megyénk másik szülöttével, a rádió műsorát vezették. Az ország nyilvánossága előtt a „Falusi délután Ib­rányban” című irodalmi műljíban Ady Endre, Köl­csey Ferenc, Móricz Zsig- mond prózai művei, Besse­PoUbeat fesztivál Nyíregyházán A politikai sanzonok nem­régen jelentek meg az ifjú­ság körében. Azok a dalok, amelyekben a fiatalok állás­foglalásaikat. véleményeiket dallal és zenével is kifejezés­re juttatják, hamar kedvel tek lettek. .Az elmúlt évi si­keres pol-beat fesztivál után most újabbra készül az if­júság. Ennek részeként 1968. jú­niusában a városi KlSZ-bi- ottság megrendezi a városi pol-beat fesztivált. Ezen részt vehet minden fiatal, vagy együttes, saját vagy más szerzeményekkel. A legjobb pol-beat dalokat díjazzák. A dalokat és a nevezéseket má­jus 20-ig kell beküldeni a városi KÍSZ-bizottságra. nyei György, Képes Géza, Rákos Sándor, Ratkó Jó­zsef Szabó Lőricz és Vád Mihály versei szerepeltek, s olyan neves fővárosi művé­szek tolmácsolták az irodai, ml és zenei műveket, mint Béres Ferenc, Kállai Ferenc, Kiss Ferenc, Szabó Gvula. Szirtes Ádám, Újlaki László. Kedves színfoltja volt a műsornak az ibrányi általá­nos iskola énekkarának fel lépése. Egyórás adásban nem könnyű megbirkózni a válo­gatás, az arányok a tarta­lom problémáival. Dorogi Zsigmond, a műsor szer­kesztője, Csajági János ren­dező s az író-költő, művész kollektíva mégis sikerrel szerepelt Váci Mihály „Ke­let felől” című nyitó verse szinte megadta az irodalmi est atmoszféráját a prózai és énekszámok vitték to­vább a műsort. Nem a pro­vincializmus mondatja ve­lünk, de szívesen hallottunk volna még Váci és Ratkó verseket egyáltalában va­lamivel többet a ma irodal­máról. örültünk ennek a rádió­adásnak, ismét közelebb került megyénk múltja, tör­ténelme és jelene is az or­szág közvéleményéhez. Mint Váci Mihály mondta: „Nagy missziót teljesít a rádió ezekkel a műsoraival. Fel­ragyog az ország köztudata előtt egy-égy sajátos táj, nép arca. Az előadóteremben ülő közönség országrészeket képvisel — és a nyilvános adással úgy érzi: Inkább részesévé tett nemzetének.” ff*G* és gépészek — nem győzik eleget dicsérni a kis, főid közelben repülő sárga tü­csök biztonságát. Ilyen ala­csonyan, a földfelszín felett repülni a vezetőtől és géptől olyan teljesítményt kíván, mintha valaki arra vállal­koznék, hogy végigbiciklizik egy centiméteres papírsza­lagon száz méter hosszúság­ban, úgy, hogy sohasem fut le kerékpárja kereke a kes­keny papírcsíkról. A gép ezt tudja — és pilótája is tud bánni vele. Most, a jövő héttől a gép átmegy a tímári, buji és vencsellői termelőszövetke­zetek földjeire dolgozni. Oda viszik utána üzemanyagát és a kiszórandó anyagot is. Nap közben ötvenszer ott száll le az utánpótlásért. Csak este, munka végeztével jön „ha­za” a tiszaberceli támasz­pontra, vagy ahogyan a gaz dái mondják, a „nyűgöző' repülőtérre. Miért hívják így? Azért, mert éjjelre a könnyű kis gépet földbe vert cövekekhez kell kikötni, rög­zíteni, nehogy egy hirtelen kelt szélvihar felborítsa, kárt tegyen benne. Vagyis, jó ma­gyar szóval, „lenyűgözik.' Ehhez pedig minden eszköz csak a tiszaberceli repülő­téren van meg. (- % -) A tudomány mikrobusza SZABOLCSBAN Több szemléltetőeszköz jut ti a falvakba Gond még a tanyai ismeretterjesztés Egyre sürgetőbbé válik: megyeszerte korszerűbben terjeszteni az ismereteket. Megkívánják ezt a megnöve­kedett igények, a tv, és más modern művelődési eszközök — mondták el a TIT megye; szervezetében, ahol a már­cius 31-i megyei küldöttgyű­lésre készülnek. Hogyan le­hetne korszerűbben terjesz­teni az ismereteket, milyen problémák, akadályok van­nak még? A hiányzó agregátor Évek óta közismert gátja a falusi ismeretterjesztésnek a közlekedés, pontosabban a járási, vagy megyei TIT elő­adók kijutása a községekbe. A járási pártbizottságok, já­rási tanácsok, egyes társadal­mi szervek igyekeztek segí­teni, alkalmanként gépkocsit bocsátottak a TIT-aktívák rendelkezésére. De ez nem lehetett teljes, közbejött aka­dályok miatt előfordult, hogy nem tudott a helyszínre utaz­ni az előadó. Ezen a hely­zeten javít lényegesen az, hogy a TIT megyei szerveze­te a közelmúltban ismeret- terjesztés céljára mikrobuszt kapott. Most végzik az átala­kítását, hogy célszerűen ki lehessen használni, s megfe­lelő berendezési, szemlélteté­si tárgyakat tudjanak ma­gukkal vinni az előadók. Eddig kevés ismeretterjesz­tő előadást tudtak összekap­csolni filmvetítéssel, kísér­letekkel, modern szemlélte­téssel, mert nem volt meg­felelő gépkocsi. Ez év ápri­lisától kezdi meg munkáját az ismeretterjesztő mikro­busz, s ahogy tervezik, ha­vonta két alkalommal egy- egy járásba jut el, s nat- nyolc fos előadógárdát visz a községekbe. Felszerelik a mikrobuszt filmvetítővel, epi­diaszkóppal. magnetofonnal. Sajnos agregátor nincs a TIT-nek, így egyes tanyai te­lepüléseken, ahol még nincs villany, nem tudják megol­dani az előadások filmmel való kiegészítését. Filmprob­léma is van, ugyanis a me­gyei könyvtár filmtára kicsi, a filmek egy része nem a modern szakműveltség anya­gát tartalmazza, így az is­meretterjesztő előadásoknak mindössze 20—25 százalékát tudják filmvetítéssel kísérni. Másik ok: kevés a használ­ható filmvetítő berendezés, a községi művelődési házak­ban. Helyileg úgy tehetnének sokat a színesebb, az audio­vizuális és szemléltető jelle­gű TIT-munkáért, ha gon­doskodnának az ilyen beren­dezések üzemeltetéséről. A fehérgyarmati, a nyírbá­tori és a tiszalöKi járásokban, hasonlóan a baktalórán únazi és a vásárosnaméiiyi járás községeiben is a társadalmi szervek együttesen kezdemé­nyeznek változatos ismeret- terjesztő programokat. Évek óta kiveszik a részüket az is­meretterjesztésből a földmű- vessző vetkezetek, az elmúlt évben háromszáz előadás gondozását végezték. — s bár ettől többet terveztek, szer­vezési hibák miatt nem si­került lebonyolítani, az fmsz- ek továbbra is jelentékenyen közreműködnek, — anyagi­lag is — az előadások „le­kötésénél.” Arra lenne szükség, hogy a községben gazdaság: és társadalmi szerv, intézmény támogassa a TIT munkáját, egy-egy előadást a tsz kér­jen, s anyagilag is fedezze. A megyében mintegy 25—30 ifjúsági akadémián három­száz előadás hangzott el, — elsősorban iskolákban — a következőkben mégis javíta­ni szükséges a TIT és a KISZ kapcsolatát, hogy a fa­lusi ifjúság jobban vegyen részt az ismeretterjesztő programokban. A TIT-titkár támaszai Hogyan korszerűbben? — ennek a módját, lehetőségeit keresik az ismeretterjesztés megyei vezetői. Ehhez hozzá­tartozik, hogy a járásokban tiszteletdíjas titkárok főhiva­tásúk elfoglaltságai miatt nem képesek megbirkózni az egyre sokasodó feladatokkal. Szó van arról, hogy a jövő­ben a központi járás, a nyír­egyházi és a város függet­lenített titkárt kap. A többi járásban egyelőre nincs er­re lehetőség. Arra viszont igen, hogy a titkárok erős szakosztályokat, szakcsopor­tokat létesítsenek, s így kol­lektív munkával végezzék a TIT időszerű munkáit A TIT megyei szervezete egye­bek mellett úgy is segíteni kívánja a következő időszak­ban az ismeretterjesztő mun- kát hogy a megyeszékhelyen lévő felsőfokú oktatáei in­tézmények — a főiskola, ta­nítóképző, technikum — hall­gatóiból komplex brigádokat alakítanak, akik felkeresik a községeket, irodalmi műsort könyvismertetést, kísérteim két, filmvetítést s egyéb változatos műsorokat „vies- nek tarsolyukban”, s osőro- koztatva terjesztik az isme­reteket A fejlődés újabb és újabb formákat, eszközöket kíván, hogy az ismeretek „megfo­ganjanak.” Táboxtüzek lánca Kelet’Európán át Nyíregyháza az összekötő láncszem Csehszlovákia és Románia között Érdekes levél érkezett a Szabolcs-Szatmár megyei Természetbarát Szövetség­hez. A Lengyel Turista és Honismereti Szövetség wroc- lavi szervezete írta. A levél felhívja a nyíregyháziakat, csatlakozzanak nyár éjsza­káján az általuk kezdemé­nyezett fénylác nemzetközi meghosszabí tásához. A „fények láncát” 3 éve kezdeményezte a wroclavi szervezet Hegytetőkön, tor­nyokon elhelyezett fényszó­rók adtak jeleket egymás­nak és alattuk egyórás vi­dám tábortüzet tartott az ifjúság. Tavaly már Len­gyelország nyugati határától a keleti határig ért a tábor­tüzek lánca és 50 ezren da­loltak, táncoltak alattuk, abban a jóleső érzésben, hogy több száz kilométernyi távolságban is ugyanezt te­szik társaik. Idén meg szeretnék boss­szabítani. Az a céljuk, hogy idővel valamennyi szocialis­ta országot átölelje a fény­lánc. Egyelőre azt kezde­ményezték, hogy Lengyelor­szágból kiindulva terjedjen át Csehszlovákiára, Magyar- országra és Romániára is, hogy így a Keleti-tengertől a Fekete-tengerig átölelje az európai kontinenst. Magyarországra a szerve­zők tervei szerint a Zemp­léni hegységben érkeznék az egymástól látó távolságban lévő tábortüzek láncolata — írja Jan Zarkowski, a ren­dező bizottság elnöke. A Nfagymilic után sorrendben következnék a Gergely hegy, a Magoska, a Nagy­korsós, a Szakolya és a To­kaji hegy csúcsán válna meg a hegyvidéktől. Most követ­keznék a legfontosabb síksági „lánszem”, Nyíregy­háza, majd a Nyírgels* ha­tárában lévő j«a méter ma­gas Hoportyok halom csú­csán lenne az utolsó ma­gyarországi őrtűz, innen Je­lezne tovább Romániába, ahol a Plopisului csúcsán látnák a Hoportyok tüzének lobogását A feltétel csak annyi, hogy minden tűznek az év leghosszab napjának «te­jén, június 22-én, pontosan este 10 órakor kell kigyul­ladnia és alatta egy óráig népi táncokkal, helyi tré­fákkal, dalokkal műsort kell rendezni. A levél alapján a Nyíregy­házi Építők SC természet- barát szakosztálya elvállalta a nyíregyházi jelzőfény 4a alatta a tábortűz megépíté­sét, illetve megrendezését A helyet még ezután döntik el. Szívesen elfogadnak min­den használható tanácsot, javaslatot, aegtteéget

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents