Kelet-Magyarország, 1968. március (25. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-17 / 65. szám

Szolgáltató- és irodafcáz épül nyíregyházán A belváros lef magasabb épülete a Mártírok teién nyíregyházán, a Rákóczi utca és a Mártírok tere sar­kán lévő, egyrészt üres telek beépítésének szükségessége egyre gyakrabban vetődött fel as utóbbi időben, ami a városkép szempontjából is indokolt. Több éves huzavona után végre hét vállalat, —> a Statisztikai Hivatal, a MÉSZÖV és hat kisipari szövetkezet közös összefo­gásával egy új szolgáltató- ős irodaház épül fel itt. Az épület mintegy 17—18 mil­iő forintos beruházással, a ehető legmodernebb kivi­telben készül, és alkalmaz­kodik a jelenleg kialakult városképhez. A Rákóczi úti vésze háromemeletes lesz, míg a Mártírok tere felőli oldal nyolc-emeletes kivi­telben készül, s természete­sen lifttel is ellesz látva. A génért építtető Sza­bolcs-Szatm ár megyei Ter­ményforgalmi és Malomipa­ri Vállalat, Irodahelyisége­ket kap az épületben, gyancsak irodaigénnyel ■sült az épftkezéshez a Yvíregyfcázi Sütőipari Vál- T,ő!!alark a Központi Sta­tikai Hivatal megyei ki- rendeltsége és a vetőmag- termeltető-, a tál aj erő gaz­dálkodási-, a gyümölcs- szeszfőzde, az UNIVENSIL szilikátipari-, valamint a Patyolat vállalatok. A belváros legmagasabb, reprezentatív külsejű épü­letének rendeltetése mégis elsősorban a lakosság ro­hamosan növekvő szolgál­tatási igényének kielégítése lesz. A különböző szolgál­tatói egységeket természe­tesen a földszinten és az első emelet nagy részén rendezik be. Különböző, már hagyo­mányos szolgáltatói felada­tokat lát majd itt el a Nyíregyházi TEMPO Ktsz, méretes felvevő részleget nyit a Nyíregyházi Cipész Ktsz. A Kisvárdai Ruházati Ktsz méretes szabóságot hoz létre. A FÉNYSZÖV elsősorban a színes, de más természetű fényképész munkákat vállal, az ELEK- TERFÉM felvevő helyisé­gében veszik át majd a javításra szoruló háztartá­si kisgépeket, villamos és egyéb berendezéseket Megoldódik végre a gye­rekes szülők gondja; a] Nyíregyházi Fodrász Ktsz itt létesít a megyében elő­ször gyermekfodrászatot s természetesen a felnőttek­ről sem feledkeznek meg. A fodrászaton kívül kozmeti­ka és pedikür is lesz. Egy bolthelyiség is nyílik az épületkombinátban, ahol a MÉSZÖV irányításával könyveladással foglalkoz­nak. A munkaterületet ez év második felére át kell ad­ni az építőknek. T. A. — Már nem lakik itt — mondja a nagyhodosi főut­cán egy 10 éves forma le­gényke. — Gyújtó Antal? Az idő­sebb? — kérdezi a fehér- gyarmati postás. Ezen az úton, pontosan a 60 szám. — Majd hozzáteszi: — Na­gyon rendes ember az öreg. — Nagyapa? Előadást tart a katonáknak — mondja az unoka, Árpád. A művelődési házban ép­pen kérdésekre válaszol a sorozáson lévő katonáknak. Mindenki ismeri, minden­ki tud róla. 74 éves, de most is mindig fáradhatat­lanul megy, tevékenykedik. Mozgása, beszéde olyan friss, hogy akár egy évtize­det is letagadhatna életko­rából. — Amikor eljött a szá­zados elvtárs és kért, hogy tartsak előadást a sorozá­son, mondtam, nincs nekem olyan szókincsem, nem va­gyok én szónok, hogy előa­dást tartsak. De elbeszélget, ni, azt szívesen. így került Gyújtó Antal Ismét sorozásra, több mint egy fél évszázaddal azután, hogy 6 maga először állt « sorozóbizottság elé. Hasonlóan a korábbi évek­hez, az idén is lehetőséget nyújt a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa a téli tüzelő kedvezményes beszerzésére. Országosan 850 millió forint hitelt adnak erre a célra. Miként részesül ebből Sza- bolcs-Szatmár? — kérdez­tük Naményi Sándortól, a TÜZÉP megyei áruforgalmi osztályvezetőjétől. Válaszából kitűnt, hogy megyénkben a tavalyi 53 ezerrel szemben 1968-ban közel 60 ezer darab tüzelő­utalvány beváltására ké­szült fel az állami és szö­vetkezeti tüzelőanyag ke­— Az én első sorozásom nem volt ilyen színes. Szép szó, előadás, képek, ciga­rettaszünet, — álmodni sem mertünk ilyesmiről. Bemen­tünk, felruháztunk, aztán meg egyebet se hallottunk, többet, mint német vezény­szavakat. Aztán egyszerűen a fron­ton találta magát Gyújtó Antal, és az emlékezetes Bruszilov áttörésnél egyike volt annak a 16 ezernek, aki fogságba esett. Láger, lágert követett Mur. manszk és a Himalája lá­bai, aztán munka egy Ural táji gazdánál. Itt ebben az isten háta mögötti faluban érte a forradalom: szekér­ről szóllították le a vörös­katonáik. És Gyújtó Antal­nak nem kellett magyaráz­ni. Érezte, velük kell tar­tania. Ettől kezdve élete a taskenti hadseregé volt. A harmadik internaciona­lista ezredben harcolt. Itt ismerkedett meg Lenin ne­vével, itt hallott róla, itt tudta meg; mi is a munkás, hatalom. — Ott voltam Hecknél, az orenburgi nagy csatánál, reskedelem. Időszerű e té­ma, hiszen az utalványok kiadása már megkezdődött. Megyénk vállalatai igénye­iket a TÜZÉP-nél jelenthe­tik be, ahol a szükséges utalványokat rövid idő alatt rendelkezésükre bocsátják. Gondot okozott korábban, hogy egy-egy utalványért nem lehetett az egész téli tüzelőszükségletet megsze­rezni. Éppen ezért kedvező, hogy ezúttal 600 illetve 900 forint értékű utalványt le­het igényelni. Sőt: ameny- nyiben szüksége van rá, 1 dolgozó több utalványt is kérhet, melynek ellenérté­ahol egyesülve a moszkvai hadsereggel megindultunk és űztük Ufa felé a menekülő kozákokat — 1919. januárjában vet­tem részt az utolsó csatá­ban, majd a Vörös Hadse­reg ajánlólevelével a zse­bemben, Varsón és Krakkóp keresztül március közepén érkeztem vissza Nagyhódos, ra, ahonnan akkor 'több, mint 3 éve elindultam. Néhány nap múlva újra forradalmi forgatagban ta­lálta magát: kikiáltották a Tanácsköztársaságot. És itt, Nagyhódoson majd 400 ki­lométerre a fővárostól mun­kás-paraszt tanácsot kezd­tek alakítani az emberek. Éjszakába nyúló viták vol­tak akkor. Az emberek még csak kóstolgatták, milyen is az, amikor a maguk urai. S egyre gyakrabban hang­zott el a kérdés: — Mondd, Gyújtó Antal, milyen volt ott, a szovjetek­nél? És ö elmondta, mit látott, hallott a forradalomról az Uralon túli frontokon, és amit éjszakánként a lövész, árkokban együtt olvastak a taskenti seregben oroszok két havi törlesztéssel téríti meg. Miként korábban, most is havi ütemezés szerint válthatók be az utalványok. A megyei telepek borsodi, délnógrádi, ózdvidéki és dunántúli brikettel, vala­mint belföldi tűzifával ren­delkeznek. Mindez lehetővé teszi, hogy az igényeket jó minőséggel elégítsék ki. Annak ellenére, hogy a tsz-tagokra nem terjed ki a hitelakció, lehetőség van rá, hogy a TÜZÉP, a föld­művesszövetkezetek és a tsz-ek közös akciót szervez­zenek, kedvezményes szál­lításra, kiszolgálásra. és nem oroszok, internacio­nalisták — Lenin beszédei­ből, az új rendeletekről, a munkáshatalomról. Akkor a nagyhodosiafc azt mondták: — Gyújtó Antal, a vörös­katona vezessen minket! így lett először elnök, aa első 19-es tanácsé. — Különös volt látni ak­kor az agyondolgoztatott pa­rasztembereket — emlék­szik vissza a 19-es időkre, — amint szinte félve nyúl­tak mindenhez, félve tették oda kézjegyüket a papírra, szinte várták, mikor kop­pint az uraság a fejükre. Aztán megszervezték a ta­nácsot, egyre biztosabban mozogtak az emberek, ala­kították sorsukat. De akkor Nagyhódoson csak alig több, mint 100 napig tarthatott a tanács- hatalom. Negyedszázaddal később ismét ott volt az első vonal, ban. Szervezte az újjáéledő falut, a munkát, az embe­reket. Amikor 1950-ben megalakultak a tanácsok, újra hozzáfordultak. Két évig vezette faluját, akkor ment nyugdíjba. Azóta kicsit csendesebbek a napok. Bár gyakran fel­keresik úttörők, akik • régi harcokról érdeklődnek Aztán a kiskatonák, akik figyelemmel hallgatják • nagy idők tanúját. Egy „ SZÓRAKOZ haszna ▲ „naményi csillag** mint kisipari érték Régi kondások tanácsai Meghökkentő, mennyi lasznos tanácsot adhat a mának a tegnap, mennyi ér­tékesíthető tapasztalat gyűlt issze a múlt emlékeiben, unit a jelen is forinttá tud változtatni. Ez a határozott benyomás alakul ki bennünk imig Csiszár Árpáddal, a seregi múzeum vezetőjével túrkálunk a múzeum kin­kéi, gyűjteményei között. Mindenhez természetesen nem tudunk hozzáférni. A huszonegyezer tárgy — mely­nek nyolcvan százaléka a múzeum barátainak ajándé­ka — ládákba, polcokra zsú­folva várja a tágasabb he­lyiségeket, a kiállítási lehe­tőségeket, a megmutatható- ságot. De amit eddig szor­gos kezek rendszereztek be- Lőle — és időnként részle­tekben bemutatnak a kicsi kiállító helyiségekben — az is figyelmeztetés: a múltnak nemcsak kulturális értéke van (ez is nagy érték), ha­nem azonnal felhasználható mindennapi haszna is. Itt van például a beregi kereszthímzése« kézimunka­gyűjtemény. Ezer különféle darab. Nemcsak szép, ha­nem hasznos la. A különféle motívumokból már nem is egyet Innen, ebből a gyűjte­ményből másolt ki a házi­ipari szövetkezet Legnép­szerűbb a „naményi csillag” Földmunkát Gépesítő Vál­lalat Főépítésvezetősége Mis­kolc, Zsamai telep változó munkahelyre FELVESZ hegesztő, gzereiő, lakatos szakmunkásokat Munkásszállást, napi egy­szeri étkezést biztosítunk. (Mi. 147935)1 nevű motívum (külföldön Is.) így válik a múzeumi gyűjtés exportálható értékké. Páratlanul értékesnek tartjuk a múzeum mezőgaz­dasági tárgyanyagát is. Nem­csak a régi kalászszedés em­lékeit őrzi, a szegénykor pa­rasztruháit, a kalászdíszeket, hanem a tárgyakhoz kapcso­lódó munkafogásokat is. És ha már mezőgazdaság­nál tartunk, ne feledkezzünk meg a múzeumvezető most készülő dolgozatáról sem. Csiszár Árpád nem keveseb­bet fedezett fel, mint azt, hogy Beregben a termelőszö­vetkezetekben ott eredmé­nyes a sertéstenyésztés, hiz­lalás, fiaztatás, ahol a régi „makkoltató” kondások, vagy utódaik, gyermekeik, nevelt­jeik intézik. Ilyen Nagyvar- sányban Vajas József, Ger- gelyiugornyán Kári János, Lapos Sándor, Vas István. Azt reméli, hogy amikor megszólaltatja őket, tapasz­talataikat, szokásaikat, ha­gyományaikat megörökíti, a ma sertéstenyésztőinek is hasznára lehet. A múzeum valamennyi kincsét csak egy könyvben lehetne felsorolni. Van itt honfoglaláskori pogácsasütő edénytől a IV. lengyel utász- ezred emlékkönyvéig min­denféle tárgy, amit csak a szorgalom és lelkesedés ösz- szegyűjthetett egy évtized alatt. Mert idén ünnepli a beregi múzeum tizedik évét, egy évtizede lett Babus Jo­lán pedagógus lelkes magán­gyűjtéséből előbb iskolamú­zeum, majd tájjellegű bemu­tatóterem. (De inkább rak­tárt kellene írnunk, a termek még javarészt hiányzanak.) Néhány hét múlva — ez is sajátos beregi kezdeménye­zés — tojásíestö tanfolyamra hívják össze bereg falvaiból a legügyesebb himestojás- festőket. Hadd legyen a bere­gi himestojás minél szebb. És — nem titkolják — hadd legyen a múzeum bará­ti köre minél szélesebb. tet») Iparosodó Mátészalka - városias művelődés Irodalmi presszó, klubok, szatmári túrák — Ötezer dolgozó művelődésének gazdája a szakszervezeti művelődési ház Hogyan tart lépést az ipa­rosodással a művelődés? — ezt kérdeztük Mátészalkán,, ahol az utóbbi években so­kat tettek az iparfejlesz­tésért. A megye egyik leg­nagyobb járási székhelyén 5 ezer szervezett dolgozó művelődésének gazdája az SZMT művelődési háza. A járási művelődési ház mel­lett ez a szakszervezeti mű­velődési intézmény gondos­kodik a mátészalkai ipari munkások, műszakiak, a mezőgazdasági szakemberek tartalmas kulturális prog­ram j áróL Szakműveltség — átlagm üveltség Jakab Tibor, a szakszer­vezeti művelődési ház ve­zetője, aki „félállásban” látja el az itteni teendőket, az üzemekkel létesített ál­landó kapcsoltnak tulajdo­nítja, hogy mindig azt ta­lálják a klubban, a művelő­dési teremben, amit a szál­kái dolgozók leginkább vár. nak. A társadalmi vezető­ségben ott vannak az üze­mek képviselői, külön kö­zönségszervezők végzik egy- egy rendezvényre a látoga­tók toborzását. Igen népsze. rüek a termelést segítő „ipari napok”, melyeken idő. szárú helyi iparfejlesztési, műszaki, technikai problé­mákat vitatnak meg, fil­mek, ankétok egészítik ki az előadásokat. A 60—80 érdeklődő mindig kap újat, nem unalmasak a rendez­vények. Kisgaléria, irodalmi túrák A szórakoztató, ismeret- terjesztő programok között is találunk újszerű, érdekes formákat. A 20 éven felüli­eknek alakították meg áz Irodalmi pkesszöt, melyen kulturált vendéglátás mel­lett egy-egy országos hírű íróval, költővel talákoznak a klubtagok. A tizenévesek, kel — elsősorban munkásfi. atalokkal, Ipari tanulókkal — külön foglalkoznak, az életkori sajátosságokat fi­gyelembe véve. Nem „kész” ŐRI műsorokat hoznak le, hanem közvéleménykutatás alapján önálló kérést jut­tattalak el a fővárosi mű­vészekhez. Ma már rend­szerben játszanak a szálkái közönségnek az innen el­származott színművészek, mint Velencei István, An­gyal Sándor, Pathó István és mások. Igyekeznek az iparosodó, városiasodó Mátészalkán változatos és igényes mű­velődést nyújtani; elsősor­ban a klubéletet szorgalmaz­zák, jól „vegyítik” a helyi rendezvényeket a fővárosi előadásokkal. Négy megye autósaival ismertetik meg a Szatmárvidék természeti szépségeit, ezzel együtt az Irodalmi és néprajzi emlé­keket az autóklub szatmári túráján. Képzóművészeti kisgalériát hoznak létre a művelődési házban, ahol a kezdők, a szakköri tagok munkáit mutatják be, elvi­szik a kamaratárlatokat az üzemekbe is. A különféle kiállítások is az érdeklődés felkeltőinek bizonyultak, legközelebb a felnőtt és gyermek bélyegklub űrha­jós bélyegeit állítják ki. Természetes, ilyenkor meg­nő az érdeklődés nemcsak a bélyeggyűjtés, hanem a tér. mészettudomány, a technika iránt is. Ezeket zömében az ismeretterjesztő filmvetité. sek követik majd. Egyre több érdeklődő Egy időben ütközések voltak a szakszervezeti és a járási művelődési ház prog­ramjában, mintha egymás ellen dolgoztak volna. Má már kiderült, látszat-ütkö­zések hátráltatták a műve­lődési munkát, mind a két nagy művelődési intéz­mény megtalálja sajátos profilját, területét. Hisz ké­zenfekvő, hogy a szakszer­vezeti művelődési ház fő feladata az ipari, mezőgaz­dasági dolgozók, az ötezer szervezett munkás művelő­dési programjának kidolgo­zása, az üzemeknek tartal­mas, újszerű műsorok, dif­ferenciált — a sokféle ér­deklődési területtel számo­ló rendezvények nyújtása. Mátészalka ma már nem­csak a cigányegyütteséről híres. A szálkái kulturális napok, a különféle művelő­dési rendezvények egyre több érdeklődőt vonzanak. S a járási és a szakszerve­zeti művelődési ház, plusz a vasutas művelődési ott­hon és mozi, a járási könyv­tár, a filmszínház, a léte­sülő kisgaléria mellé az év végén „belép” a szatmári tájmúzeum is. Hogy teljesebb legyen a kép, városiasabba művelődés. (FG.) Lap szélem Falak — kérdőjelekkel Kétmillió forintos műve­lődési ház falairól van szó. A kérdőjelek .erős repedé­sek formájában ötlenek elő. Ezek miatt két hónapig szü­netelt az ófehértói községi művelődési otthon munkája, nem vetített a mozi. Élet­veszélyessé vált a főfal, most már aládúcolták a gép­ház alatti részt, egyelőre megszűnt a közvetlen ve­szély. De meddig? Azt hihetnénk egy régi, rozoga épület ez. pedig 1964-ben készült, a község nem kis anyagi erőfeszíté­sei nyomán. A Nyíregyházi építő és Szerelő Vállalat volt a kivitelező. Már az építés közben akadtak viták az építő és építtető között, de a falak később bosszúl- ták meg a hibás, nem meg­felelő munkát. Bizottságok és akta csomók váltották egymást, de az „elfuserált’’ művelődési otthon mindet­től nem javult meg Sőt a repedések egyre nagyob­bodtak, az esővíz mindkét oldaláról megtámadta a fundamentumot, a beszivár­gás a parkettát rongálta meg. Ez a jelenlegi kép. Bármennyire is' megkísé­reljük megérteni, hogy az építőipari szakemberek is elkövethetnek „bakikat", előfordulnak rejtett hibák is. Néhány dolgot mégsem lehet magvarázni: egy több százezer forintos építkezés­nél ilyen súlyos hibák ho­gyan követhetők el? S ha már elkövethetők, miért nem küszöbölték ki azokat a garanciális idő alatt, vagy azon túl is, ha rejtett épí­tési problémák kerültek a felszínre? S egyáltalában, jó lenne már a kérdőjelek helyett pontot tenni a fel­sőbb tanácsi szerveknek aa ófehértói falak kálváriája után. m Hatvanezer tüzelSutaEvány Szabolcsban Nagyhódostól a Himalájáig GYÚJTÓ ANTAL EMLÉKEIBŐL

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents