Kelet-Magyarország, 1968. március (25. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-17 / 65. szám

Itr nő* M sz űj nyfregyhá rf morf elülső része. A Krúdy mozft a tervek szerint április sic Jé»* avatják. • Hammel József Mv. Huszonöt szabolcsi település jövője Fürdőzők helyett PÉNZ A KIÚSZOM... Uj idők új tudománya az urbanisztika, s új társadalmi szervezete a Magyar Urba­nisztikai Társaság. E modern, a lakosság köz­vetlen érdekeit szolgáló gya­korlati tudomány elsősorban a városi ember települési kö­rülményeivel foglalkozik. Célja a reálisabb városi élet megteremtése, a jövő váro­sainak helyes építése és a régiek korszerűvé fejleszté­se. Az urbanisztika problémái világszerte időszerűek. Ok­kal, hiszen jelenleg a Föld lakosainak több mint egy- harmada városokban lakik. A Föld összlakosságának 13,1, Európa lakosságának 21 szá­zaléka 100 ezer lakosnál na­gyobb városokban él. Hetven város lakossága a millió, néhány metropolisé a tízmil­lió felett van. Magyarország városhálózata eléggé arány­talan. 3300 településéből és 15 ezer külterületi lakott helyéből 45-nek a lakossága meghaladja a 20 ezret és mindössze öté a 100 ezret Ugyanakkor hazánkban a la­kosság 42,5 százaléka város­lakó. Az utóbbi száz év alatt a városi lakosság megkétsze­reződött, viszont hivatalosan csak 68 település város. Emellett az ország városi la­kosságának mindössze a fele budapesti. S egy negatívum: a vidéki városokban élőknek mindössze 45 százaléka él­vezheti a közműves vízellá­tást 30 százaléka a csator­názást Hazánkban a városlakók az elmúlt 16 esztendőben 28,5 százalékkal gyarapodtak, mig az összlakosság csak 1,6 szá­zalékkal- Részletesebben: 1960—65 között a vidéki vá­rosokban a lakások száma 16 százalékkal, a lakosságé 12 százalékkal emelkedett A községekben a lakásállo­mány 7,5 százalékkal, a la­kosság csak 4,3 százalékkal nőtt Magyarországon immáron közel tíz esztendeje tervsze­rűen elkezdődött az új ipari városok fejlesztése, elsősor­ban az eddig elmaradott dé­li és keleti területeken. Az elkövetkezendő egy-két évti­zedes időszakban a fejlődés méginkább a vidéki váro­sokba összpontosul, össze­hasonlításul kiragadva: Nagy-Britanniában a lakos­ság 80 százaléka városlakó. Harminc év alatt a Szovjet­unió városi lakossága Is megkétszereződött Hazánk­ban, míg a növekedés az ipari városokban 1945 óta átlagosan elérte a 40 százalé­kot, a mezőgazdasági telepü­lések fejlődése elmaradt. Mivel foglalkozik a hazai urbanisztika? • Sok, elsősorban budapes­tieket izgató probléma mel­lett említést érdemel — a többi között — a szabolcs- szatmári helyzet felmérése. A megye 25 jelentősebb helységének fejlesztési kon­cepciója elkészült A tervekben szerepel — egyebek mellett — a főváros­ban és nagyobb vidéki köz­pontokban nemzetközi vá­rosrendezési napok szervezé­se, tapasztalatcsere ankét az úgynevezett üdülő jellegű városok — például Eger, Gyula, Tata, Kőszeg — ve­zetőinek részvételével. A jövő városa már formá­lódik. Nem vitás, ezer s egy Hatvan esztendeje múlt, hogy a nagy nemzetközi tűzoltóversenyen, Milánó­ban a Nyíregyházi önkén­tes Tűzoltó Egyesület csa­pata nyerte meg az első dí­jat A szabolcsi főváros ne­vét akkor megtanulta az egész világsajtón keresztül a szenzációra éhes olvasó­közönség. Nem kis dolog volt, hogy Róma, Bécs Pá­rizs, London nagy egyesü­letei előtt egy kis magyar város küldöttei bizonyultak a legjobbaknak. A győze­lem emlékére aztán évtize­dekig díszvacsorát rendez­tek. A nagy sporteredmény­ben részi vevők — ahogy az évtizedek múltak, egyre kevesebben — ott ültek a díszhelyen. Megtekintették a kupát, az aranyérmet, az aranyozott parancsnoki egyenruhát és az ezüst tűz­oltócsákányt. Később, aho­gyan más versenyeredmé­nyek is gyűltek, mindezeket a relikviákat egy nagy vit­rinbe tették, ott állt az so­káig a Bethlen utcai tűz­oltólaktanya egy szobájá­ban. A második világháború során mindezeknek nyoma veszett. Nem is igen él ta­lán már senki az egykori győztesek közül. Egy ideig a megoldandó feladat, ha­zánkban és világszerte egy­aránt. Fokozódik a közleke­dés zsúfoltsága, az utak túl­terheltek, kevés a parkoló­hely. Javításra vár a napbe­sugárzást csökkentő, füst- ködöket okozó szennyezett levegő. A növekvő vízszük­séglet is óriási gond. Ugyan­csak súlyos probléma a szennyvíz és hulladék eltávo­lítása. Idegeket rombol a zaj,' lármával jár a szórakozás is, harsog a rádió, a televízió«. Azonban a város, miként la­kója — élő szervezet Fejlő­dik és alkalmas otthona lesz a század emberének. A váro­si és falusi települések kö­zött a különbség eltűnőben van hazánkban is. S a követ­kező nemzedék bizonyosan megéri a vágyva-vágyott fej­lődést s hátrányok nélkül élvezheti a civilizáció, az urbánus életforma minden előnyét L M. keres iák az eltűnt trófeákat, aztán feladták a keresést Most új, véglegesnek lát­szó értesítés érkezett Ka­nadából Az egyesület egy régi tagja pontosan leírja, hol vannak elásva ezek az ereklyék. Megható, aho­gyan hozzáfűzi: „Én már öregszem, 67 éves vagyok. Nem szeretném a sírba vin­ni a titkot Nagyon kérlek benneteket, próbáljatok en­gedélyt szerezni hozzá, hogy a város múzeumába vissza­kerülhessenek egykori di­csőségünk emlékei”. A levél az egyesület egy­kori titkárának szól, aki itt él Nyíregyházán és az adatok alapján levelezés­be kezdett az egyesületnek egy külföldön élő tagjával. Az tett is lépéseket az ügy­ben. De az osztrák hatósá­gok elutasították: mint ma­gánszemélynek, nem adhat­nak engedélyt neki olyan dolog felkutatatására, ami nem az ötszemélyes tulajdo­na volt Hogy kerültek külföldre a milánói győzelem emlékei? A levél írója — és két Nyíregyházán még élő volt tűzoltó pontos felvilágosí­tást tud adni róla. A néme­tek magukkal vitték a má­sodik világháború végén a Másfél milliós költséggel két évvel ezelőtt lelátó, té­liesített öltöző, kiúszó épült a sóstói uszodában. Novem­berben bezárta kapuit, s leg­közelebb csak a jövő hét ’végén várja vendégeit. A téliesítés szót ezért most még csak a legjobb indulat­tal használhatjuk, uszodánk inkább ősziesítetté és tavaszi- asítottá vált ezzel az igen költséges beruházással. A szünet oka Celsiusban — Ez tény. Valóban no­vemberben be kellett szün­tetnünk az uszoda üzemel­tetését — mondja Mankó János, a fürdővállalat igaz­gatója. — A hideg téli na­pokban ugyanis nem tudunk olyan vízhőmérsékletet biz­tosítani, amely egészségügyi szempontból megengedhető lenne. A nyitásra készülődő für­dő még kopár parkjában egy fedetlen aknából sűrű gőz gomolyog. Erdélyi Sán­dor főgépész egy fatokba foglalt hőmérőt tart a for­ró vízbe. — 50 Celsius. Érdeklődöm: ez a hőfok nem lenne elég az uszoda megfelelően meleg vizű fel­töltéséhez? — Ha 10—15 fokos hideg­ben próbálnánk feltölteni ezt a hatalmas medencét az 50 fokos vízzel, mire meg­telne már 15 Celsiusra csök­kenne a víz hője. Ebben pe­dig nem lenne ajánlatos fü­rödni. Látogatottság ? Ráfizetés ? Nincs arra lehetőség, hogy újra felfűtsék a lehűlt vi­zet? A választ Mankó Já­nos igazgató adja meg: — 10 évvel ezelőtt, ami­kor elkészültek az első ter- málkutak, lebontottak Itt nyíregyházi tűzoltókat is. Linz mellett, egy fenyőer­dőben volt a táboruk. Az első hazainduló vonatra va­lamennyien jelentkeztek a fegyverszünet után. De a viaszosvászonba csomagolt értékeket az akkori viszo­nyok között nem merték magukkal hozni. Féltek tő­le, hogy útközben elvész. Inkább elásták. A rejtekhelyről csak ők tudtak. Három méter mé­lyen, vászonba, ládába cso­magolva most is ott kell lenniök egy kis falu hatá­rában. Csak éppen kevesen él­nek már közülük. És idősek is ahhoz, hogy sürgessék, kezdeményezzék a hazaho­zatalát. Pedig, úgy gondol­ják, Ausztriával van olyan jó viszonyunk, hogy — megfelelő kezdeményezésre — haza lehessen hozni. Nyíregyháza fiatal város. Nem nagyon gazdag emlé­kekben. A milánói győzte­sek trófeái, — úgy gondol­juk — azok közé tartoznak, amelyeket érdemes lenne megőrizni. Most már csak cselekedni kellene, — sóhajt az egyik idős volt tűzoltó. (—gesztelyí—) minden vízmelegítő beren­dezést, tehát mesterséges utánfűtésre nincs lehetőség. Egyébként sem lenne érde­mes működtetnünk az uszo­dát ilyen körülmények kö­zött ebben a téli 4—5 hó­napban. A hidegebb őszi napokon gyakran alig har­mincán jöttek ide fürdeni. — Nem gazdaságos tehát a téli üzemeltetés? — Semmiképpen sem. A szivattyúk működtetése, a fűtőanyag, a személyzet költsége.« Megoldás: zárt tetőzet? Valóban: ilyen körülmé­nyek között igen kevesen veszik igénybe az uszodát, melynek hidek vizébe té­len csak igen edzett embe­rek merészkedhetnének bele Megnéztük a műszaki be­rendezést: az 50 fokos víz utólagos felfűtése elképzel­hetetlen és korszerűtlen len­ne Egyetlen ellentmondás­ra azonban tovább kell ku­Több újdonsággal, megle­petéssel készül a nyári sze­zonra a szövetkezeti vendég­látóipar. Elöljáróban egyet­len adat: 6 ezer hektoliterrel nagyobb mennyiségű sört ígérnek az idei nyárra. Az fmsz-ek megállapodtak a palackozó üzemekkel, s ezek nyomán borból 14-—15 százalékos, szódavízből 15 százalékos növekedés várha­tó a múlt évihez képest A szövetkezeti üdítőital-palac­kozó üzemek 20 százalékkal ígérnek többet a szénsavval dúsított „Hűsi”-bőL Jelentős fejlődés várható a falvak fagylaltellátásában is. Az idén nyáron tízmillió darab egyforintos fagylaltot kívánnak eladni A meglévő cukrászdák, presszók, a 170 triciklis mozgóárus a megye valamennyi községét képes lesz ellátni. Mind népszerűbb a feketekávé a községekben is. Két évvel ezelőtt 2 mil­lió duplát ittak meg a me­gyében — nem számítva a nyíregyházi vendéglátóipar adatát —, az idén már közel hárommillió dupla kiszolgá­Szabolcs-Szatmár megye kimeríthetetlen régészeti kincsesbányája újabb' meg­lepetéssel szolgált. Tímár községben a tsz majorjában egy homokdombból, anyagoi termeltek ki az új agronómu- si lakáshoz, amikor az ásók nyomán XI. századbeli síről, bukkantak elő. Az eddigi vizsgálatok utál: három sírt jelöltek meg. Egy ezek közül női, s ebben egy karperecpárt és fülbevalót ta­lálták. A régészeti azonosítás szerint ezeket I. István és I. László körüli időkben ké­szítették. Az előzetes felmé­rések után a jövő héten in­dul meg a nagy feltárás és ásatás. Egy másik érdekes lelet is felkavarta a múzeumi közvé­leményt Bejelentés érkezett tatnunk a magyarázatot Másutt, például a fővárai néhány téliesített uszodájá­ban hogyan tudják megol­dani — feltehetően -• ugyanezt a problémát? — A megoldást mi ia megtaláltuk, illetve távlati elképzeléseink között szere- repel. Szeretnénk egy zárt műanyagtetőzetet készíttetni az úszómendence fölé. Ez télen szigetelné, illetve meg­akadályozná a víz igen gyors lehűlését, nyáron pe­dig összeszerelhetnénk, le­bonthatnánk. Ez természete­sen költséggel jár. Városunk csupán erre n egyetlen sóstói létesítmény­re eddig másfél milliót ál­dozott 2 évvel ezelőtt En­nek az újabb — az előbbi­nél lényegesen kisebb — anyagi áldozatvállalásnak mindenképpen értelme, hasz­na lenne: lehetővé válna a modern uszoda egész esz­tendei, szünet nélküli hasz­nálata. így lehetne a télie­sítés szónak valódi értelme. Mert eddig fürdőzők he­lyett a befektetett pénz ju­tott át — a kiúszón. Szilágyi Szabolcs lását tervezik, ismerve • növekvő igényeket. Az éttermek, kisvendég­lők ételválasztékának növe­lésére több helyen speciális táj jellegű ételek készítését kezdték meg. Szakácsok, üz-( letvezetők tapasztalatcseréje nyomán 22 fajta ételkülön­legesség receptjét sokszoro­sította a MÉSZÖV kereske­delmi és vendéglátóipari fő­osztálya, s ezek közül már a legtöbb az étlapokra is ke­rült. Az éttermek többségé­ben új jelenség, hogy étlap­jukra felvesznek egy olyan ételfajtát, amely a nyitás pillanatától záróráig állan­dóan kapható. A járási székhelyeken és a községekben mintegy 30 kerthelyiség nyílik május 1-én. Ezekben a hónapokban végzik mindenütt a felújí­tást, korszerűsítést Mind több vidéki szórakozóhelyen biztosítanak állandó műsort, különösen a nyári szezon­ban. A műsorok frissessége érdekében egy-egy helyen 2 hetes vagy egyhónapos mű- sorváltast igyekszenek rend­szeresíteni. arról, hogy Ofehértón, az ál­lomáson egy oszlopgödör kiá­sásakor harangra bukkantak. Az első vélemény az volt: a lelet valamilyen középkorban elpusztult települést jelöL A múzeumi szakértő és a törté­nész közös vizsgálata azon­ban hamarosan szétoszlatta ezt a feltevést. Kiderült, hogy a harang a XVIII. századból származik, s Erdélyből került Ofehértóra. Szemtanúk, akik jól emlékeznek, elmondták, hogy 1944-ben, számtalan ka­tonai siléc között egy va­gonban hozták visszavonu­lók, akik aztán itt elásták a súlyos, s számunkra ha­szontalan nehéz harangot Az ófehértói leletet Nyíregy­házára szállították, s megkí­sérlik eredeti helyének paw tos meghatározását. Nyíregyháziak elásott kincse • Egy nagy győzelem emlékei a föld alatt • Segítségkérés küllőidről — Levél Kanadából Több sor, hűsítő ital 22 ételkülönlegesség — Musorváltáa Szezonkezdés előtt a falusi vendéglátás Harang a sílécek között Sírok feltárása Tímáron 4

Next

/
Thumbnails
Contents