Kelet-Magyarország, 1968. február (25. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-17 / 40. szám

HOZZÁSZÓLÁS „Áldás lesz-e a szabolcsi alma?" című cikkünkhöz A Nyíregyházán megren­dezett országos almaankét előtt, de különösen azóta több tervező, kivitelező, bo­nyolító igyekszik az almás tsz-ek, illetve gazdaságok segítségére lenni hűtőtárolók tervezésében, megvalósí lásá- ban. E segítési készség di­cséretes, ám nem szabad megfeledkezni arról, hogy mint minden beruházás ez is alapos műszaki-gazdasági előkészítést és alapos meg­fontolást igényel. A hűtőtárolók építése a gazdaságos beruházások kö­zé tartozik, közvetlen beru­házási egységet képez a gyümölcstelep, Illetve an­nak összes járulékos beruhá­zásával. Éhnek ellenére he­lyes, hogy több vállalat kez­deményez és igyekszik a leg­jobb, legolcsóbb műszaki megoldást garantálni. Ver­seny folyik. E verseny ösz­tönzőleg hat és kedvező ha­tása máris érvényesül. A szabolcsi termelőszövet­kezetek és gazdaságok már eddig is sok ajánlatot kap­tak, az 1968. évi hűtőtárolók építésére. Kiemelkedik ezek közül az Energiagazdálkodási Intézet által tervezett hűtő­tároló. Ezeknek építési költ­sége jelenleg a legalacso­nyabb, s a gyors kivitelezés lehetővé teszi, hogy 1968- ban már üzemeljenek. Me­gyénkben e tervek alapján eddig hat termelőszövetkezet kötött megállapodást az EGI-veL Fényeslitkén, Tu- zsértm, Rakamazon, Csen- gerben, Szamos tatárfalván és a nyíregyházi Ságvári Termelőszövetkezetben épí­tenek 100 vagonos hűtőtáro­lót. Kérdés lehet, vajon miért jő as Energiagazdálkodási Intézet által tervezett hűtő­tárolók építése. Elsősorban mert az ÉGI a kis és nagy hűtőházak építését országo­san kb. 70 százalékban ter­vezi és felismerte a szükség­létét, a kedvező piacot, ezért közgazdaságilag oly helyesen meghatározott javaslatot tett, ami kedvező a tsz-ek- nek. Másrészt az új gazda­ságirányítási rendszerből fakadóan az intézet generál- vállalkozásban valósítja mee megyénkben a hűtőtárolókat. Elvégzik a tervezést, a ki­vitelezést, illetve az egész bonyolítási munkát, vagyis biztosítják a szükséges ösz- szes anyagokat a négy és fél, illetve három és fél mil­lió forintért. Emellett ga­rantálják a hűtőtárolók épí­tésének befejezési határide­jét októberre. Ezek után csupán az lehet probléma, hogy a gazdasá­gok milyen kapacitású hű­tőtárolókat építsenek. Azal- maankéton is kitűnt, cél­szerű a 100 vagonos hűtő- tároló, illetve zárt manipu­láló építése, amelyeknek ossz bekerülési költsége négy és fél millió. Amennyiben a tsz-ek hűtőtárolót építenek a költség három és fél mil­lió. Az ÉGI ajánlata persze nem azt jelenti, hogy más vállalati intézmény a hűtó- tárolók építési programjá­ban már nem vehet részt. Sőt szükséges, hogy részt is vegyenek. Csak dicsérendő, hogy hűtőtárolók megvalósí­tásához több vállalat aján­lotta fel segítségét, tervezési szándékát. A programban résztvevő vállalatok azonban még csak tervezésnél tarta­nak, s ezek szerint az építé­si költség négy és fél, hat­millió forint száz vagon ese­tében. E költség igen magas. Azért is, mert az ártámoga­tás szempontjából a PM— MÉM együttes rendelete két­féle kikötést határoz meg, melyeket a járási pénzügyi osztályok az igazolás kiadá­sával vizsgálnak; egyik a bekerülés 50 százaléka, má­sik a köbméterenkénti 520 forint. így egy 100 vagonos hűtőtároló építését feltéte­lezve, ha három és fél mil­lió forint építési költséget túllépik, a bekerülés növe­kedésének arányában csök­ken az ártámogatás mérté­ke. Ezt helyes lenne módo­sítani, mert a vállalatok zö­me a hűtőtárolók építését 100 vagonos nagyságrendnél 4 és fél, ötmillió forintos költséget garantálják. így nemcsak az építési költség magas, hanem az amortizá­ció évi összege is, amellyel a beruházó tsz-t terheli fo­kozottabban. Végeredményben a hűtő- tárolók építésének lehetősé­ge 1968-ban kezdvezőnek mondható, mivel az ÉGI kivitelezésében megépíthető 7—800 vagon, az AGRO- TERV, illetve a MEZÖBER tervezésében és bonyolításá­ban 3—400 vagon üzemi hű­tőtér. A hűtőtárolók építése nagy ütemben ez évben kezdődik Szabolcs megyében. Ezt kő­vetően az arány egyre fo­kozódik, éppen ezért indo­kolt, hogy a beruházásokkal foglalkozó megyei és orszá­gos vállalatok mind több, jó és gazdaságos hűtőtáro­lókra dolgozzanak ki mű­szaki és technológiai terve­ket Balogh Artur, a Tiszámén ti Tsz Területi Szövetség munkatársa Elsőnek az országban pedagógiai szakosztály Közel egy éve alakult meg a Pedagógusok Szak- szervezetének kezdeménye­zésére, a Művelődésügyi Minisztérium és a TIT tá­mogatásával a Magyar Pe­dagógiai Társaság. Célja, hogy közös szervezetbe hozza össze valamennyi al­kotókedvű gyakorlati és elméleti művelőjét a neve­léstudománynak és konkré­tan segítse az oktatási re­form betetőzését Már alakulásakor szó volt arról, hogy a társa­ságnak megyei szervezetei is lesznek. Az első ilyen megyei tagozat megalakítá­sára most került sor. Közel félszáz meghívott pedagó­4 kút nem működik! Kisvárdán a közelmúlt­ban egy benzinkút volt, az is a község közepén, a legforgalmasabb helyen. Vi­tathatatlan, a hely nem volt megfelelő, balesetveszélyes forgalmi torlódások kelet­keztek. Ezért is épült meg egy új kút, a 4-es út men­tén, Ajak felé, s megszűnt a régi. A tankolóállomás modem. Bőven van hely a gépko­csik részére, kényelmes be­ás kihajtási lehetőséget is biztosítottak. Csupán egy hiba van: a kút többször rossz, napokig nem műkö­dik. Fennállásának első két hetében 4 napot nem üze­melt, ■ azóta is többszőr elromlott A miskolci A FOR a kút gazdája, ügy látszik, na­gyon messze esik a köz­pont KisvárdátóL Bürget Lajos-r Új árak, kedvezmények Változások a termékértékesítési szerződéskötések ben Az új gazdaságirányítási rendszer a termékértékesíté­si szerződéskötések módsze­reiben is hozott változást E szerint már a vevők és az eladók kölcsönös előnyöket biztosító, közvetlen piaci kapcsolata lépett előtérbet A kenyérgabona felvásár­lási szerződéseinek kötése már az elmúlt év októberé­ben megkezdődött “dg * napraforgóé csak az idei év első hónapjában. Eddig ke­nyérgabonából a tervezett 83,2 százalékát, napraforgó­ból pedig 61,8 százalékát szerződték le a termelőszö­vetkezetek. A szerződéskötések mód­szereiben bekövetkezett vál­tozás természetesen nem a felvásárlási árak megegyezés szerinti kialakítását jelenti, mert ezek továbbra is fix árak. Annál inkább vonat­koznak ezek a változások a különböző szolgáltatásokra, így a szállításokra és a szá­rításokra. Addig, míg ax elmúlt esztendőben a ter­melő saját költségén szállí­totta a leszerződött terményt 10 kilométeren belül, az idén. a terményforgalmi vállalat a fuvardíjat null-kilométer- től kifizeti. A szárítási költ­ségeket, ha nem szabvány minőségű a termék, a meg­állapodások szerint az eladó fizeti. Jelentősen felemelkedtek a szerződéses árak, ami való­színű megnöveli majd az idén a szerződéskötések szá­mát is. így a búza felvásár­lási ára az elmúlt évihez viszonyítva 28 forinttal emelkedett. A napraforgót, tájfajta szerint a tavalyinál lényegesen magasabb áron veszik át. A nagy olajtartal­mú szovjet napraforgó fel- vásárlási ára 95 forinttal, az iregié 60 forinttal és a kis- várdaié 40 forinttal emelke­dett A szerződők, a magasabb felvásárlási árak mellett, különböző kedvezményekben részesülnek. így például a kenyérgabona minden át­adott mázsája után 30 fo­rint adókedvezményt, vala­mint 10 kilogramm korpa­visszavásárlást kapnak. Ugyanakkor napraforgóból mázsánként 30 kilogramm olajos pogácsát ad a válla­lat Ezeket a kedvezménye­ket kívánság szerint keve­réktakarmányra is át lehet váltani, természetesen az előirt átszámítási kulcs alap­ján. Tejesüveg az ajtó előtt Friss kenyér és péksütemény Hosszá w ffl i Vörös Hadsereg út elején álló, 50. számú élelmiszerbolt pultja előtt. Gyorsain halad, a leg­többen csak kenyeret vesz­nek. Igen népszerű az élel­miszer kiskereskedelem és a sütőipari vállalat újítása: tíz nyíregyházi beüt állandó friss kenyérrel ellátása, ami- ről vasárnapi számunkban már írtunk. A sütőipari vállalat fő­mérnöke, dr. Bariba Lajos kérésünkre elmondta, nagy sikere van a süteményrud- nak is. Ebből az Ízes cseme­géből egy hete még ötszáz darab fogyott, most tartanak napi ezerötszáznál, de az igények tovább nőnek Irán­ta. „Megtapsolták* a házi­asszonyok a kétforintos ne­gyedkilós és négyforintos félkilós zsemlekenyereket is. A vállalat továbbra is ke­resi, mi újat tudna adni a vásárlóknak. Kísérletképpen a közeli jövőben megpró­bálnak háromkilós kenyeret forgalomba hozni, mert erre is van igény. Hátra volna még, hogy reggel is legyen friss péksütemény minden üzletben. A tejipari vállalat igazga­tója, Szendrei István arról számol be hogy amilyen szépen indult tavaly as Is­kolai tejakció — 15 iskola napi ötezer liter tejjel — annyira lecsökkent télre. (Csak két iskolában, a gyakorlóban és a kertészeti technikumban fogy napi 300 liter.) De, mialatt érdeklő­dünk, jelentkezik a pénz­ügyi technikum és a Kos­suth gimnázium, hogy ismét bekapcsolódik. Azt is el­mondják, hogy télen a hi­deg tej okozta a csökkenést, az orvosi ellenőrzés sem he­lyeselte a jéghideg tejet tíz­óraira, melegítését pedig nem tudták megvalósítani. A tejipari vállalat felszó­lította az Északi Alközpont valamennyi házfelügyelőjét, nem akarnak-e — illő java­dalmazás ellenében — segí­teni a tej házhoz szállításá­ban. A vállalat házanként kiszállítaná az előre meg­rendelt üvegeket, a házfel­ügyelők pedig beadnák a lakásokba, vagy az ajtó elé helyeznék. A választ most várják. (gnz) gus részvételével a Besse­nyei klubban megalakult a társaság Szabolcs-Szatmár megyei csoportja. A megyéi tanács művelődési osztály- vezetőjén, a megyei peda- góguszszervezet titkárán és a TIT megyei pedagógusbi­zottságának elnökén kívül megjelent az alakuló gyű­lésen dr. Simon Gyula, az országos szervezet főtitkára is. Az alakuló ülés résztvevői szóvá tették, hogy az okta­tási kísérletek eddig java­részt egyéni erőfeszítések­ből születtek. Nagyobb ha­tékonyságú, szélesebb peda­gógus-továbbképzést is re­mélnek az új szervezet mű­ködésétől. Megemlítették, hogy szükség lesz ismét megjelentetni az egy évig szünetelt színvonalas szak­lapot, a Szabolcs-Szatmári Nevelő-t. Örömüket fejezték ki afölött, hogy az új tár­sulat első megyei tagozata éppen Szabolcs-Szatmár megyében alakult meg. Mint megtudtuk, a társu­lat ez év tavaszán ünnepi közgyűléssel kíván megem­lékezni az 1868-as első ma­gyar közoktatási törvény százéves évfordulójáról. Ad­dig a szabó les-szatmári tagozaton kívül még hét megyében kívánnak helyi csoportokat létrehívni Hasznos idői öltés A dombrádi agrárklubban Ez évben már ötödik al­kalommal jöttek össze a dombrádi agrárklub tagjai előadást hallgatni és vitáz­ni. Az agrárklubnak mint­egy 35 tagja van, részben a három termelőszövetkezet vezetői: elnökök, mezőgaz­dászok, üzemegységvezetök, brigád vezetők; részben ta­nácsi- és földművesszövet­kezeti vezetők, valamint pe­dagógusok. Az agrárklubot a Nyír­egyházi Tanárképző Főiskola mezőgazdasági ismeretek és gyakorlatok tanszéke patro­nálja. Eddig mind az öt elő­adáshoz a tanszék adott elő­adókat Szó esett már eddig a klubban: „A fóliás zöldség- termesztés-ről, „Az istálló­trágya felhasználásáról és kezeléséről”, „A gyümölcs­fák betegségeiről és az elle­nük való védekezésről", „A bogyós gyümölcsnek ter­mesztéséről". A mostani vita témája: mA sertéstenyésztés időszerű kérdésér. Előadó: Lengyel Adám agrármérnök, tanszék- vezető főiskolai adjunktus. A téma időszerű és na­gyon fontos, mind a szövet­kezetek, mind pedig a ház­táji gazdaságok szempont­jából. Dombrádon három termelőszövetkezet működik: a „Kossuth”, a „Szőke Tisza” és a „Vörös Csillag”. — Ko­moly lehetősége nyílik most a három kollektív gazdaság­nak, hogy sertéstenyésztő- és hizlaló vállalkozást hoz­zanak létre. Ez fontos len­ne a népgazdaságnak is és Dombrád község dolgozó parasztságának is. Az előadó vitaindító előadá­sát a sertéstenyésztés szer­vezésével kezdte. „A sertés mivel mindenevő állat, így a gazdaságban fellelhető melléktermékek és hulladé­kok értékesítője." A három közös gazdaság közel nyolc­ezer katasztrális hold terü­leten gazdálkodik.' A három gazdaság évente mintegy 500 tonnányi takarmánygabonát, 600 tonnányi kukoricát, 150 tonnányi lucernaszénát ter­mel — csakhogy a legfon­tosabb szántóföldi terméke­ket említsük. — Ez a táp­anyagmennyiség mintegy kilencezer mázsa keményí­tőértéknek felel meg, amivel pedig 2200 mázsa sertéshúst lehetne előállítani, ez mint­egy 1600 darab, egyenként 130 kilogrammos bacon-ser­tésnek felel meg. — A szántóföldi öntözé­ses növénytermesztés bőví­tésével a termésátlagok 2—3 szeresére növelhetők. Ezál­tal az állattenyésztés lehető­ségi köre is megnőne. — A három kollektív gazdaság számára kitűnő lehetőséget kínál az öntözéses növény- termesztés megszervezése is. A sertéstenyésztő- és hiz­laló vállalkozás legfontosabb feltétele a takarmányok biz­tosítása, amely csaknem tel­jes mértékben helyi forrá­sokból megoldható. Az állam komoly segítséget nyújt a közös vállalkozáshoz, ma­gára vállalja az épületkölt­ségek (ólak, hizlaldák, ta- karmányos, kiszolgáló he­lyiségek stb.) 75 százalékát. A fajta megválasztásával kapcsolatban az előadó hangsúlyozta: a holnap a sertéshibrideké. Kiváló tu­lajdonságokkal rendelkezik a Szovjetunióból származó észt lapálysertés, valamint az Angliából származó angol nagy fehér hússertés. Mind­két sertésfajta intenzív tar­tási mód mellett megyénk nagyüzemeiben kiváló ered­ménnyel tenyészthető. Jellemzője ezen fajtáknak, hogy nagy és szép, gömbö­lyű formájú a sonkájuk. A sonkasüldő (bacon-sertés) a hazai és a világpiacon egy­aránt keresett. Elsősorban a sonkát lehet eladni a vi­lágpiacon, méghozzá minél nagyobb súlyban, több ki­lós dobozokban. A fajta megválasztása mellett szó esett a korszerű ólakról, a kocatartás és a süldőnevelés szervezéséről, a fialási átlagról, a malacok neveléséről, a higiéniáról, a sertéshízlalás szervezéséről, majd jövedelmezőségi szá­mítással fejezte be előadását Lengyel Adám. Köröst Méné Megnyílt órajavító műhelyünk Vécsey u. 7. sz. alatti szolgáltatóházban. Mindennemű órajavítást garanciával 1 heti idő­tartamra vállalunk. ÁLLAMI TALLALATOK! TERMELŐSZÖVET­KEZETEK FIGYELEM! A Nyíregyházi Város­gazdálkodási Vállalat 10 db sodrott lóállományát értékesíti. Az érdeklő­dők a vállalat központ­jában (Tokaji út 3J je­lentkezzenek. A SZABOLCS-SZATMAK MEGYEI hűsít aki vállalatnál »,— Ft-os egységáron KORLÁTLAN MENNYISÉGBEN MARHAKÖTÉL KAPHATÓ Nincs dúvadveszettség a megyében Halszáz rókát pusztítottak el a télen Az utóbbi napokban töb­ben érdeklődéssel keresték fel szerkesztőségünket ab­ból a célból, hogy a közel­múltban az ország más ré­szeiből dúvadveszettségekről érkeztek hírek. Mi a hely­zet ezzel kapcsolatban me­gyénkben? Tőmösváry Ká­roly megyei vadászati fel­ügyelőtől kértünk választ — Szabolcs-Szatmár me­gye területén még decem­berben találtak a vadászok két veszett rókát — kimúl­va. Azóta veszett dúvadat (ertve ezalatt a rókán kí­vül a vadmacskát és a bor­zot is) nem észleltek a me­gyében. Egyébként a ve­szettség meggátlása érdeké­ben rendszeres a téli dú- vadírtás. Ennek egyik mód­szere a rókák ellen, hogy kotorékukba meggyújtott gázfejlesztő gyúrmát he­lyeznek el, s elföldelik a ko­torékot A rókák a gáz ha­tására vagy kitörnek a ko­torékból, ez esetben a les­ben álló vadászok lepuf- fanthatják, vagy a kotorék­ban maradnak, ami annak a jele, hogy a gáztól el­pusztultak, Folyik a mérge­zett csalétekkel való dú- vadírtás is. Ennek a mód­szernek az apró hasznos vadakra kártékony sok szarka is áldozatul esik. A védekezés eredményes­ségét igazolja, hogy az idei télen gázosítással, mérge­zett csalétekkel és kilövés* sei ez ideig mintegy 600 rókát pusztítottak el a megyében a vadászok éa a vadőrök.

Next

/
Thumbnails
Contents